Tolnai Népújság, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-13 / 139. szám

1992. június 13. HÉT VÉGI MAGAZIN MEPUJSAG 11 G Kis--------+ e neráció Vf. 'júsági oldal Törd a fejed! Két héttel ezelőtti felvéte­lünk csillagszórót ábrázolt. Nagy örömünkre sok helyes megfejtés érkezett, ezek közül a szerencse Nagy Borbála, gyönki olvasónknak kedve­zett ezen a héten. Gratulálunk! Aki eltalálja, hogy mit ábrá­zol Ótós Réka fenti képe, két hét múlva tudja meg, jól tip­pelt-e. Addig is jó fejtörést mindenkinek! Oh, az anyanyelv! Oh, az anyanyelv min­S a könyveket polcokra dennél drágább, tesszük, Legszebb kincs e világon, A polcok köré könyvtára­mi létezhet. kát építünk, Féltve őrizzük és óvjuk, S így mutatjuk büszkén a Nem hagyjuk szétrom­bolni senkinek. világ fele. Könyveket írunk vele tele, Fülöp Melinda Blue System Story Hello America! Ezt a címet viseli az új Blue System nagy­lemez, s ezzel indul a B oldal. Erről az LP-ről több kiugró siker is várható, például a Romeo And Juliett, az I Will Survive, a szinte lírainak szá­mító Wonderful World, vagy a Crossing The River és a Un­finished Rhapsody. Ennek az albumnak két érdekessége is van. Az egyik, hogy Bohlen jónéhány felvételénél szimfo­nikus zenekar is közreműkö­dött. A másik, a Crossing The River című számot hat éves kisfiának, Marc-nak írta. Nem fog csalódni, aki meghallgatja ezt az új produkciót, valódi pop-csemege. Arany Zsolt Körkérdés Tininyár(17.) Ezt is túléltük! gggj mÉH jggg , Ijggjjjgg gjjggga m (1990-es kalandok) , ■ i. Beugrunk a vendéglő ajtaján, megfogjuk az egyik asztalt, a hátunkra vesszük és elindu­lunk a temető felé. Süt a hold, mi pedig már megint valami gazemberségre készülünk. Szokás szerint. A holdat most egy felhő takarja, borzongunk, és már látjuk fehérleni a ke­reszteket, ami a temető köze­ledtét jelzi. Gábor a kapuval erőlködik. — A francba, ez a kapu nem nyílik.! — Csak nem zárták be éj­szakára? - Gizu szeme kitá­gul. Én meg csak nézem a ka­put, mintha attól kinyílna. De esze ágában sincs, sőt, minél jobban lökjük, annál jobban nem enged. Kész, nincs más választás: át kell másznunk az alacsony kerítésen, ami ne­künk nem jelent gondot, de az asztal... Mindenki átugrik, csak Gábor marad kint, és fel­emeli az asztalt, aztán egy könnyed mozdulattal átpasz- szolja nekünk. Mi csak húz­zuk, húzzuk, egy óriási nyi­korgás, aztán megkönnyeb­bülve sóhajtunk fel: megvan. Rápillantunk: a fehér zomán­con egy óriási karcolás, de mit számít ez nekünk, amikor már itt vagyunk. — Szerintem előbb körbe kéne járni a temetőt! - tesz ja­vaslatot Juci, aki bolondul a misztikus dolgokért - Nehogy megijedjenek a szellemek, amikor hívjuk őket. Hehe! - mondanám, ha nem egy ilyen komoly helyen len­nénk, ilyen komoly pillanat­ban. Aztán Juci vezetésével megindulunk felfelé, mivel a temető egy domboldalra épült, ha azt építeni szokták egyáltalán. Mi úgy kábé a harmadikok vagyunk Gizu- val, rettenetesen szorítja a ke­zem, a tenyere vizes és hülye dolgokat kérdez tőlem: — Szerinted van élet a ha­lál után? - suttogja, miközben egy-két könnyet ejt az ismeret­len halottakért. A halál után? Komplett vagy te? A halál után halál van és kész! - mon­danám, ha nem egy ilyen ko­moly helyen lennénk egy ilyen komoly pillanatban. Ehelyett azt felelem: — Szerinted? Azaz nem is felelek, csak vonogatom a vállam. Sose él­tem még a halálom után. — Szerintem van, de én nem bírnám ki. - sóhajt az égre nézve Gizu - Borzalmas, amikor rohad a bőr az ember pofájáról és közben még élnie is kell. — Hallottál már olyanról, hogy lélekvándorlás? - kérde­zem. — Uhüm. Anyunak van va­lami könyve róla. — És az olyan, - oktatom tovább -hogy az embernek csak a teste hal meg, a lelke átköltözik egy másik élő­lénybe. — Fúj - Gizu megrázza a fejét - Irtózatos. És akkor kö­vetkező életemben lehetek a világ legokosabb embere is, de lehetek egy vaddisznó is, vagy egy tiszavirág, ami öt órát vagy mennyit él.. . Azzal Gizu ránéz a követ­kező sírra, amiben idősebb Kovács János nyugszik, élt hatvanhét évet. Körbejárjuk a tejnetőt, aztán eszünkbe jut egy újabb gond: — Az a baj, hogy az asztal­táncoltatáshoz székek is kel­lenek, nekünk meg nincs! - mondom. Leintenek, hogy állva is le­het, meg minden kifogásuk van, meg hogy guggolva is le­het, meg mindent kitalálnak, hogy minél előbb elkezdjük. Körbeálljuk az asztalt, tenyér­rel lefelé ráfektetjük a kezün­ket, és kórusban mondjuk az ábécét. A. Semmi hang. A. Ugyancsak semmi. Bé. Hason­lóképp. Cé. Néma csend. Csé. Csak a szhél susog. Dé. Az egész környék hullamódra hallgat. És egy kis összecsapás kezdődik, mivel Erika a dzét és a dzsét is mondja, mi pedig csak a könyvtári ábécé betűit soroltuk eddig. — Mit izéitek, a dzsé is ugyanolyan betű, mint a többi! - kiáltja. — De semmi szükség rá! - Jancsi az asztalra csap - Mert egyik szellemnek sincs dzsé- vel kezdődő neve!? — Miért, te talán annyit ismersz? És ha az ileltő kísér­tet a John Travolta, pedig an­nak dzsével kezdődik a neve! - érvel Erika. — De még nem halott! - Jancsi egyre idegesebb - Na mindegy, folytassuk. Szóval.. E. A kriptahangulat elha­talmasodik. É. Az égvilágon semmi nesz. Ef. A francba, mikor jönnek a kísértetek?! Gé — Hé, gyerekek! Hol vagy­tok! Mi riadtan felugrunk, Juci visít egyet, Erika meg a földre csüccsen. — Jaj, itt a Travolta szel­leme! -sikoltja. Szerencsére semmi gond, a gé betűnél megjelenik Gizu néni. Zilált, ideges és liheg, mint egy túl­terhelt farkaskutya. — Srácok, gáz van! - lihegi. Valami borzasztó dolog tör­ténhetett. — A vendéglőből valami hülye elvitt egy asztalt ... Aztán megpillantja azt a bizonyos lopott holmit a bok­rok közt, és halkan felsikolt: — Jaj, csak nem ti volta­tok?! - és az arca eltorzul, és most biztos, hogy csalódott bennünk, mert nagyon kiáb­rándult képet vág. - Sejtettem! Óh, jaj, most mi lesz, a ven­déglős erre látta szaladni a tolvajokat az asztallal, de csak azt hitte, hogy álmodik, de amikor átment hozzá a szom­szédja, és szólt neki, csak ak­kor hitte el... Minket pedig itt kapnak, sittre vágnak vagy a javítóba zárják az egész bandát, vagy pedig fizetni kell, mamma mia! Az agykerekek dolgozni kezdenek, Jancsi olyan vörös, mint akiben felforrt a hűtővíz. — Az én hibám - motyogja, mi pedig felkapjuk az asztalt és tovarohanunk vele. Belegu­rítjuk az egyik bokorba, és Gizu mama szeme hirtelen felcsillan. — Hohó, erre jönnek, majd mi csinálunk nekik egy kis szellem-showt! Jancsi, mássz fel arra a nagy fára, és dobáld meg a vendéglőséket geszte­nyével, én meg majd vezénye­lek, hogy ki mikor huhogjon! Nagy fej ez a Gizu néni, most már biztos. A vendéglős, a felesége meg a szomszéd pedig már közel járnak. Egyed Johanna (Folytájuk.) Klenovszky Anna: Végső küzdelem Az apa mindenre elszánta magát. Szeretteiért midig megtett mindent ezelőtt is, de mostmár végképp megelé­gelte az ellenség kegyetlen­kedéseit. A nehéz utat, amin végig kell haladnia, maga előtt látta. Az ellenség min­den mozdulatára emlékezett. Tudta, nincs esélye vissza­térni ebből a küzdelemből, - hiszen öreg volt már, nem számíthatott a sikerre. Ellensége nagy volt, erős és egyre rafináltabb módszere­ket talált ki, hogy elpusztít­hassa őt, és sok-sok társát. De mégiscsak, az a tudat, hogy a gyermekeiért hal meg, azért, hogy ők is felnő­hessenek, megacélozta erejét és akaratát. Legkisebb gyer­mekére gondolt, aki nem tér haza többé, mert elpusztí­totta az ellenség, s csupán azért, mert a kicsi az éhségét akarta csillapítani. Óh, mily kegyetlenség, mi­lyen gyalázatos kegyetlen­ség! És ő ezt hagyja?! Nézze végig, mint pusztulnak el utódai? Nem! Nem és nem! Gyengíteni az ellenséget ahol csak lehet: ez az ő fel­adata. Igaz, ha ő is meghal, a gyerekeit fenyegeti majd a halál, de ő nyugodt lesz, hogy mindent megtett azért, hogy felnőhessenek unokái, akik majd talán... De ilyen boldogságra gon­dolni sem lehet, mert még él a kegyetlen ellenség. Még egyszer, utoljára végignézett alvó gyemekein. Az emléke­zés elhomályosította a sze­mét. Élete filmje másodper­cek alatt pergett le előtte, s ő újra átélte a boldog pillana­tokat. Igen, boldog volt, bol­dog! S most vége! De meg­keményítette szívét, vett egy nagy levegőt és halkan dön- gicsélve felröppent, kime­resztette fullánkját és elindult a nyárikonyha felé. Milyen állat lennél szívesen? MAHASZ lemezeladási sikerlista-Ló, mert intelligens, szép állat.-Gepárd, mert gyors és szép - min én.-Kutya lennék, mert hűsé­ges, intelligens és szeretetre méltó. Mert mindig lehet rá számítani, és jobban meg lehet bízni benne, mint néhány em­berben.-Vadló, mert szeretem a szabadságot. És mert nem lenne a közelemben ember, aki tönkretesz és pusztítja az állatvilágot.-Olyan állat szeretnék lenni, aminek a vadászatát tiltja a törvény. Mert akkor bizton­ságban érezném magam.-Sólyom, hogy szárnyalhas­sak!-Perzsamacska lennék, mert akkor sokan gyönyörködné­nek bennem.-Szarvasbika szeretnék lenni, mert szép és imponáló állat. Persze csak akkor, ha nem vadásznának rám.-Valamilyen madár lennék. Talán sas. Miért? Mert a ma­darak között áz egyik ural­kodó. Ezenkívül szabad len­nék, nem kötelezhetne senki semmire. Na és az életemet a mennyországhoz közel tölte- ném.-Baknyúl. Miért? Miért ne?-Természetesen kenguru. Mert viszonylag ritka állat. Az erszényembe pedig bele tud­nék tenni mindenféle jót, ami fontos nekem, hogy mindig nálam legyen.-Olyan állat lennék, amit még nem fedeztek föl, mert így nem irtanának.-Zsiráf lennék, mert vegetá­riánus.-Költözőmadár, gólya vagy fecske.-Farkas lennék, mert az tel­jesen szabad. Nem függ senki­től és semmitől. Falkában is csak akkor jár, ha vadászik. Izgalmas, rövid életet él.-Papucsállatka, mert senki sem látja, inkognitóban él.-Én százlábú, mert akkor az 1400-as kitartó futás alatt, ha két lábam el is fáradana, ma­radna még 98.-Delfin, mert szabad, játé­kos, intelligens és az óceánok csodás világánan él.-őserdei majom, mert füg­getlen a civilizációtól.-Hátizsákos hörcsög, vagy alpinista nyúl lennék, mert üyenek nincsenek.-Az embert vágyai éltetik Életében ezért küzd. Pedig, ha vágya valóra válna, Szívébe más álmot találna. Én így gondoltam rá néha, Hogy legyek egy szárnyas teknősbéka. (A Csapó Híradó nyomán.) Heti cáfolat Nem igaz (sajnos), hogy az illetékesek megfordítják svéd adórendszerünket és albán fizetési színvonalun­kat. Csillagok, parányi kis lám­pások az égen. Nagyon hun­cutok, mintha csak azért vol­nának, hogy engem szórakoz­tassanak. Az egész ég egy fe­kete papír, teli sok kis aranyos ponttal. Egy kisfiú festhette: először a lapot teljesen feke­tére, azután sok kis apró pont­tal fröcskölte be. Mosolygott a munkájának. Én is mosoly­gok, mindig bámulatba ejte­nek azok az apró kis lámpá­sok. Vajon mi lehet a titkuk? Mit akarnak nekem megmon­dani ilyen sötét éjszaka? Nem tudom. Nem értem. Pedig annyira szeretném érteni. Zörög a szekérúton a sze­kér. Hazamegyünk, vissza a régen elhagyott tájakra. Lehunyom a szemem, és előttem megjelennek az ott­honi képek. Nini, az a Hargita! Az meg a mi játékos kis pata­1. Filmslágerek magyarul II. 2. Queen: Greatest Hits II. 3. Edda 13 4. Bonanza Banzai: Live Banzai 5. Tóni: Ex Express slágerek 6. Twin Peaks filmzene 7. Filmslágerk magyarul I. 8. Guns N' Roses: Use Your Illusion II. kunk! Hogy csörög! Mellette meg a juhász furulyázik. Értik egymást. A juhász a patak csobogását, a patak meg a ju­hász muzsikáját. Mindkettő a szeretetről dalol. Oda megyek én, oda, ahol midez nagyon édes szá­momra. A fenyvesekkel öve­zett bércek, a köztük ka­nyargó játékos kis patakok, a szarvasok és a juhász, ezek mind az én szívembe vannak bezárva. Ott tartom őket, soha ki nem negedem. Ők vigyáz­nak rám. A csillagok közt is azt látom. De nicsak! A csillagok kez­denek eltűnni! Kezd világo­sodni. Keleten már egv kis fénysugár jelenik meg. Ő hir­deti a reggelt. Még alig vehető észre, de azért lehet tudni, hogy ott van. És szinte szem­mel láthatóan nő a sugár. A Összesítés május végig 9. Ossian: Kitörés 10. Demjén Ferenc és sztár­vendégei, BS koncert '92. 11. Guns N' Roses : Use Your Illusion I. 12. Gergely Róbert 13. Beatrice legjobb dalai 14. NŐI. 15. Omen: Brutális Tangó 16. Republic: Hoppá csillagok utolsót játszanak, és eltűnnek. Ó, milyen szomo­rúak! Nem baj, ne féljetek, holnap is találkozunk! Én most hazamegyek, és holnap a ház udvaráról beszélek vele­tek. Hátha holnap megtudom a titkotokat! A szekér csak zörög tovább. Minden egyes fordulata a ke­réknek egy-egy méter haza­felé. Hazafelé, édesanyámhoz! Biztosan úgy vár! A lovak már remegnek a fá­radtságtól, hiszen egész éjjel utaztunk. Még csak pár kilo­méter, még csak egy pár, lo­vacskáim! Röpítsetek haza! Annyi szénát adok nektek, hogy meg sem tudjátok enni! Meg zabot! Már ismerős a táj, itt már sokat jártam. Egy kevés még, s otthon vagyunk! Ó, hiszen ez már a Hargita! Itt vannak a 17. PA-DÖ-DÖ : Tessék du­dálni 18. Michael Jackson: Dange­rous 19. Locomotiv G. T. összes 20. Homonyik Sándor: Kó­borló szív 21. Simply Red: Stars 22. Szandi: Szerelmes szí­vek délceg fenyők. Olyan rég nem láttalak! Az égen eközben már elő­bújt az első, a második, a har­madik sugár is, egyre többen kezdenek világítani. Még egy!' És még egy! Ekkor érünk fel a tetőre. Itthon vagyok! Alattam terül el a kis völgy, az én ha­zám. Te édes táj! Semmit sem változtál! Ebben a pillanatban jelenik meg a Király, a Nap. Fényes sugaraival elöntötte az egész tájat. Ó, müyen szép minden! Tágra nyílt szemekkel bámu­lom a völgyet, ekkor valaki rám köszön: — Adjon Isten jó napot! - a juhász volt. Mosolyogva néz rám, és még hozzáteszi: — No, megjöttetek! — Meg - válaszolom, és felállók a szekérben. Itthon vagyok! Szilágyi Kinga: Velem történt

Next

/
Thumbnails
Contents