Tolnai Népújság, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-13 / 139. szám

10 »ÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1992. június 13. Pecabottal Kapitális halak T üske-pusztáról Dombóváron a 61. számú úton táblák jelzik a tüske-pusztai, a Konda-patak táplálta, 65 hektáros, vadre­gényes tórendszert. A hét ki­lométer kiterjedésű vízen a Dombóvári Városi HE 500 fel­nőtt, 110 ifjúsági és 110 gyer­mek tagja tevékenykedik: ve­télkedik a halakkal, szépíti az amúgy is csodálatos környe­zetet. Tusnovits Jenő egyesü­leti elnök szerint fő hal a ponty, de szép a süllőállo­mány is - 8-10 kilósakat lehet akasztani -, aztán kapitális harcsák is horogra csalhatok: Horváth Imre helyi pecás két hete fogott egy 55 kilósat. Ezenkívül csukából is szép példányokat fognak, átlagban 10-15 kilós amurokat lehet szákolni, s az egyéb halak lépre csalásával is eredmény­nyel lehet kísérletezni. „Tüs­kében" stégről, partról és csó­nakból lehet horgászni, a ven- dégpecások csónakot bérel­hetnek, a távolabbról jövők­nek Gunarasban van lehető­ségük arra, hogy megszállja­nak. Napijegyet a nap minden időszakában - pénte- ken-szombaton éjszakai hor­gászatra is van lehetőség - le­het vásárolni a horgásztanyá­nál lévő halőrnél 300 forintért. Aki ezt sokallja, annak el­mondjuk, ezért az összegért öt méretkorlátozással védett ha­lat és öt kiló egyéb halat lehet fogni. A vadregényes, bokros részekre az úszós készséget javasolják, míg a tiszta terüle­ten a fenekező horgászat vezet eredményre. A békés halak fogásánál a pufi a nyerő, a ka­pitális harcsákat viszont pió­cával fogják. A tüske-pusztai víz intenzív: tavaly ősszel 121 mázsa pontyot, 10 ezer süllőt, 15 mázsa keszeget telepítettek bele - ez utóbbit a múlt héttől folyamatosan hozzák Paksról és teszik a tórendszerbe -, s Garai János ennek megfelelően alakul a fogási átlag is (27 kiló körüli). A Dombóvár Városi HE jó versenyzőkkel rendelkezik: a megyei „A" kategóriában nyertek és most készülnek a július 5-én megrendezendő országos versenyre. Egyéb­ként sok megmérettetésre van lehetőség Dombóváron, leg­utóbb például a helyi Nyer­gesvölgye Horgászegyesület­tel közösen rendezték meg a Dombóvár Kupa egyéni meg­hívásos versenyt, amit negy­ven résztvevő közül Imre Gá­bor nyert. Szép példáját adták a megyei horgász küldöttgyű­lésen annak, hogyan kell tö­rődni az ifjúsággal. Pénzszűke világunkban kezdeményez­ték, hogy a Nyergesvölgye Horgászegyesülettel együtt megrendezik a megyei ifjú­sági csapatbajnokságot - jú­lius 4-én lesz -, s felajánlásuk­hoz a tamási Kossuth HE és a Paksi Sport HE is csatlakozott.-él- Fotó: Gottvald Balaskó János süllőre vár Vadvízországban csónak bérelhető Teszt, nem csak nőknek Tegye a szívére a kezét és vallja be: vajmi keveset tud más országok asszonyainak sorsáról. Ezzel a kis teszttel a Kedves Olvasó is meggyő­ződhet erről, ha megpróbál válaszolni a következő kérdé­sekre: 1. A felsorolt országok me­lyikében tagadja meg a férjek 85 százaléka a házimunkát? Olaszországban, Dániában, Bulgáriában. 2. Melyik országban nincs a nőknek semmilyen lehetősé­gük arra, hogy hozzájussanak bármilyen fogamzásgátlóhoz? Portugáliában, Angolában, Finnországban. 3. A három ország melyiké­ben kaptak legutoljára válasz­tójogot a nők? Ausztráliában, Angliában, Kanadában. 4. Három ország közül me­lyikben magasabb 75 száza­léknál az írástudatlan nők aránya? Szíriában, Pakisztán­ban, Pápua-Új-Guineában. 5. Melyik országban jut a legtöbb nő egy férfira (1000 férfira 1300 nő)? Oroszország­ban, Franciaországban, Egyip­tomban. 6. Hány gyermeket szül egy átlagos kenyai nő? Ötöt, né­gyet vagy nyolcat. Ez csak a világban élő nőkre vonatkozó néhány kérdés. Most pedig nézze meg, hányra felelt helyesen: 1. Olaszország; 2. Angola; 3. Anglia; 4. Mindhárom or­szágban; 5. Oroszország; 6. Nyolc gyermek. Ferenczy Europress Kis gombaismereti tanfolyam (3.) A gombamérgezések okai Hazánk természeti adottsá­gainak tulajdonítható, hogy sok mérgező gombafaj fordul elő, számuk közel 200. Ez mindenkit óvatosságra kell, hogy intsen. Napjainkban a mérgezési veszélyt a saját gyűjtésből származó, esetleg ajándékba kapott, vagy házaló árustól vásárolt gomba jelenti. Több év átlagát tekintve a mérgezési esetek 90 százaléka ebből ered. A mérgezés okait kutatva a természeti adottsá­gon, mint objektív tényezőn kívül, az alábbi szubjektív okok jelentősek: — A magát hozzáértőnek képzelő személy, aki azonban nem tudja megkü­lönböztetni a mérges gombát a számára ismerősnek vélt ehetőtől. — Az amatőr gomba­gyűjtő, aki válogatás nélkül készíti és fogyasztja el a kö- nyelműségből szakértőnek be nem mutatott gombát. — A babonák és a házi •„méregtelenítési" eljárások, melyek veszélye abban rejlik, hogy van valóságalapjuk bi­zonyos esetekben. Általáno­sítva azonban súlyos hibák forrásai. Gyakran halljuk: bármely gomba ehető, ha le­forrázzuk. Ez a megállapítás csak a korallgombáknál igaz, melyek forrázással valóban méregteleníthetők. A gyilkos galóca és más mérgező gomba hatóanyaga forró vízben nem oldódik, így ilyen eljárás után is súlyosan mérgezőek ma­radnak. Ez ezüstkanálpróba eredete az, hogy a romlott gombás ételben a kéntartalmú vegyületből felszabaduló kén ezüstszulfit-képződéssel meg­feketíti a kanalat. Azonban ha nem romlott, hanem friss mérgező gombát vizsgálunk e módon, nem fogjuk ezt a re­akciót tapasztalni. Közismert babona az is, hogy rossz sza­gáról, feltűnő színéről, csípős ízéről, kékülő húsáról felis­merhető a mérges gomba. Egy-két kivételtől eltekintve - mint pl. a légyölő galóca, csí­pős galambgombák - ez a hi­edelem sem helytálló. A gyil­kos galóca és egyéb mérgező gombáink nem feltűnő szí­nűek és ízűek. Az azonban va­lóban megfigyelhető, hogy a szintén mérgező farkas-, sá­tán-, kesernyés és változékony tinoru nyomás, vágás hatására kékül. Ez az elváltozás az ehető molyhos és vörös ér- desnyelü tinorunál is megfi­gyelhető. E megállapítás tehát akkor válik veszélyessé, ha a csöves termőrétegű tinorukon kívül a lemezes termőrétegű gombákra is igaznak fogadják el. Sokan hiszik el, hogy az egyébként ehető gomba mér­gezővé válhat, ha hulla felett vagy dúvadirtó szerrel ke­zelt területen terem. Nem felel meg a valóságnak ez sem, mi­vel a gombák mérgező anyagi saját anyagcseréjük végter­mékeként keletkeznek és nem a talajból szívódnak fel. Ne higgyünk tehát az ilyen tév­eszméknek! Ahogy az időjárás kedvez a gomba termésnek, úgy szapo­rodnak a gondok, hogy hol és mikor lehet a szedett mennyi­séget szakembernek bemu­tatni. Sajnos, megyénk nem bővelkedik vizsgálóhelyek­ben. Jelenleg a megyeszékhely piacán naponta a reggeli órákban, Bonyhádon csak a piaci napokon van erre lehe­tőség. A 16/1982. (XIII. 30.) Eü.M. sz. rendelet értelmében a helyi közigazgatás feladata, a lakosság számára biztosítani a szakszerű gombavizsgálat lehetőségét! Gombavizsgálatot csak elő­írt végzettséggel rendelkező szakember végezhet. Gomba­árusításra szóló engedélyt kö­zülük is az adhat, akinek erre hatósági felhatalmazása van. (Folytatjuk.) Új szer a rák ellen? Új, rákellenes szer kipró­bálására készülnek Kalifor­niában amerikai tudósok. Feltételezik, hogy az „Ene- dyin" sokszorta hatéko­nyabb bizonyos rákos sej­tekkel szemben, mint az ed­dig ismert rákellenes szerek, és hatását tekintve felül­múlja a nemrég felfedezett „Taxol"-t is: ezt fejtette ki a Soripp Intézet egyik vezető munkatársa. A szert, ame­lyet talajbaktériumokból szintetikusan állítanak elő, klinikai kísérletek keretében leghamarabb 1994. elején fogják embereken is kipró­bálni. Az „Enedyin" a sejtfa­lakon keresztül behatol a rákos sejt magjába, rákap­csolódik a DNS-láncra és kis darabokra töri azt, ami a rá­kos sejtek pusztulását eredményezi. Az egészsé­ges sejteket nem károsítja. Ez a tulajdonsága, valamint az, hogy az állatok esetében csak enyhe toxikus hatást fejtett ki, reményt keltő a jö­vőre nézve. Az anyagot elő­ször 1987-ben izolálták ta­lajbaktériumokban. Néhány kémiai változtatást kellett végrehajtani rajta, mert a természetes „Enedyin" mind a beteg, mind az egészséges sejteket ron­csolja. A kutatók által előál­lított szintetikus anyag ege­reknél a leukémia leküzdé­sében bizonyult hatásosnak. Ferenczy Europress Gyermekvilág Szabad beszélgetni evés előtt A gyerekeknek szükségük van szertartásokra: a közös ebéd vagy az együttes kirán­dulás például segít összekötni a családokat és feloldja a fe­szültségeket. Ami első hal­lásra hagyománynak, sőt zagyvaságnak tűnik, az gyak­ran a valóságban az egészsé­ges családi élet alappillére lehet. „Az a gyerek, aki olyan csa­ládban nő fel, ahol például szívesen ülnek meg külön­böző ünnepeket, felnőttként sokkal ellenállóbb lesz" - mu­tatta ki dr. Steven ]. Wolin amerikai pszichológus, a Ge­orge Washington Egyetem ku­tatója. „Az viszont sajnálatos, hogy egyre több olyan család van, ahol ezt nem tehetik meg" - állapította meg dr. Mi­chael Lewis, a new brunswicki Robert Wood Johnson Medi­cal School tudományos kuta­tója. Amerikában például már csak a családok egyharmada eszik rendszeresen együtt. „Az öt és hét év közötti gyere­kek különösen igénylik a csa­ládi rituálékat. Ezek azt az ér­zést adják a gyereknek, hogy biztonságban és védett helyen van. Azt is látja, hogyan mű­ködik egy család. Ez döntő le­het személyiségük kialakulá­sában" - mondja dr. Barbara Fiese, a Syracuse Egyetem pszichológusa. Példaképpen New Yorkban bemutattak egy ideális csalá­dot. Itt az estebédet csengővel jelzik, ima közben megfogják egymás kezét és evés előtt be­szélgetnek. Ezt az alkalmat szánják arra, hogy beszéljenek egymással, nevetgéljenek, megtudják, mi történt aznap a másikkal, vagy éppen megtárgyalják egymás prob­lémáit. Ezeknek a szokásoknak rengeteg érzelmi előnye van. Sokéves vizsgálattal dr. Wolin és Linda Bennett a Memphis-i Állami Egyetemről bebizonyí­totta, hogy az ilyen szertartá­sosnak tűnő alkalmak főként akkor igazán sikeresek, ha azok előkészítésénél és meg­valósításánál az anyának fon­tos szerep jut. Ő szervez, megbeszél és mindent széppé akar tenni. Azt tudomásul kell venni, hogy gyakran adódnak feszültségek is, mivel min­denkinek lehet más vélemé­nye még egy szép, közös va­csoránál is. Ä közös étkezések főleg akkor végződhetnek ka­tasztrofálisan, ha a szülők arra használják fel azt a csöppnyi időt, hogy hegyi beszédeket tartsanak és éppen itt neveljék gyermekeiket. Dr. Janine Roberts, az egyik legismertebb amerikai család- kutató, összességében biza­kodó: „Az emberek újra ér­telmét fogják találni a családi szertartásoknak és a szép, régi hagyományoknak egy olyan világban ahol annyira bizony­talan, hogy mi igazán fontos és mi nem a családon kívül." CSAHOLÓ Országos kiállítás Dombóváron Hónapok óta készült a Magyar Ebtenyésztők Or­szágos Egyesületének Dom­bóvári Szervezete az orszá­gos •kutyakiállítás megszer­vezésére. Nagy megtisztelte­tés ez a dombóváriak szá­mára, hiszen a MEOE csak olyan szervezetnek biztosít kiállítási lehetőséget, ahol meg tudnak teremteni min­den feltételt. Dombóváron legutóbb négy éve volt ilyen rendezvény a lovaspályán. Gyenei Ferenc elnök és a húsz fős rendezőcsapat nem unatkozott az elmúlt hét vé­gén. A vasárnap reggel 9 óra­kor kezdődött kiállításra 970 kutyát neveztek az ország legkülönbözőbb részeiről. A rendezési tapasztalatok, sta­tisztikák szerint egy kutyát „1,7" ember kísér el. Ez már önmagában sem kevés, de persze kutyás érdekelteken kívül még rengeteg érdek­lődő is kiment ezen a napon a városi ifjúsági sporttelepre. Látványban bőven volt ré­szük, hiszen láthattak 55 fajta kutyát a 22 bírói körben. Legnépesebb a doberman- nok mezőnye volt, ahol 91 kutyát vezettek a bírók elé, utána a rottweilerek, schna- uzerrek és a német juhász kutyák következtek. Megle­pően kevés volt a magyar fajtájú kutya, összesen 48 volf a pályán. Ritkaság- számba menő kutyák egy-egy példányát is lehetett látni, mint például a moszk­vai őrkutyát, délorosz ju­hászt és a flandriai bovuiert. Az egyes fajták eredmé­nyének kihirdetése után nagy közönségsikert aratott az úgynevezett Best in Show, amikor is a különböző fajta- csoportok első helyezettjeit, mintegy 50 kutyát behívták a közönség elé és közülük vá­lasztották ki a kiállítás leg­szebb kutyáját, egy szép rottweilert. A dombóvári őrző-védő kutyaiskola bemutatója is nagy élményt jelentett a né­zőknek. A német juhász, dobberman és óriás Schnau­zer kutyák és gazdáik Juhász László vezetésével látványos bemutatót reneztek. Bírálat előtt A kiállításon a dombóvári tenyésztők is értek el szép eredményeket. Torma János kuvasz szukakutyája fajta­győztes lett. Pápai Lajos jagd terrierje is ugyanezt az eredményt érte el. Megkérdeztük a vezetőbí­rót, Erdőssné dr. Balogh Zsuzsannát, milyennek ta­lálta a versenyt. Mint el­mondta, kellemesek voltak a körülmények, ideális a sporttelep kutyakiállításra és nagyon lelkesek voltak a rendezők is. Kisebb gondot a katalógus késése okozott. A verseny főszervezője, Gyenei Ferenc, kellemesen csalódott a versenyzőkben és a nézőkben. Annak ellenére, hogy ezen a napon 3500 em­ber fordult meg a pályán, a négy évvel ezelőtti verseny­hez képest tisztán, rendben hagyták el helyüket. Ezért köszöni mindenkinek a kul­turált viselkedést. Gottvald Károly Sulyok Imre ennek a fiatal collienak kitűnő minősítést adott

Next

/
Thumbnails
Contents