Tolnai Népújság, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-30 / 127. szám
1992. május 30. HÉT VÉGI MAGAZIN MEPUJSAG 5 Cikádor -1142 A történész Bátaszék születésnapjáról Bátaszék, a hajdani Cikádor környéke már korábban is lakott volt. A környező dombokon az újkókorban is éltek emberek, majd különböző kultúrájú népek váltották egymást, s így érte meg a környék a római hódítást, amikor is a limes út által bekapcsolódhatott a birodalom vérkeringésébe. A népvándorlás korának több népe pihent meg és élt e tájon. A magyar államalapítás idején e környék királyi birtok volt. A székhelyét Tolnán tartó II. (Vak) Béla király nem véletlen szándékozott idetelepíteni az új, reform szerzetes rendet, a cisztercitákat. Ám mire szándéka megvalósult, a király már halott volt. így fiát, II. Gézát tekintjük a cikádori monostor alapítójának (1142.). Ezt a kis szigetet, Széket telepíti be királyi akaratra a heili- genkreuzi kolostor, s nevezik el a német szerzetesek Ciká- domak. A középkorban fontos gazdasági központ volt a tatárjárásig. Jelentős szerepük volt a riszteteknek a kolostor környékének lecsapofásában, kiszárításában, a község betelepítésében, s ők készítették Magyarországon az első csatornát is. Ugyancsak nevükhöz fűződik a környék dombjainak szőlővel való betelepítése, s a szőlőkul túrában olyan jelentős szerepet játszottak, hogy még a IV. Lateráni zsinat is foglalkozott ügyükkel. A tatárjárás után a monostor meggyengült, s küzdenie kellett a környék földesuraival, akik sorra foglalták el birtokait. A 15. században bencés szerzetesek telepedtek meg kolostorában, akik a török elől, délről menekültek. Ekkor zajlott le a közelben a cikádori csata is. 1456-tól világi kormányzók élvezték a birtok jövedelmét, 1478-tól pedig a hátai bencés apátság birtokába került. Már a 15. század elején cikádori, más néven széki apátságnak nevezik, a század második felében pedig már csak széki apátságként emlegetik. Mai névalakjában Batha Szék - a törököknek tulajdoníthatóan - először 1535-ben fordul elő. A török uralom után Báta- széket palánkká alakították, a 15 éves háború azonban végleg megpecsételte sorsát. Magyar lakossága elpusztult, rácok lakták, s a török mellett a Pozsonyban, vagy Nagyszombatban székelő bátai apátok adóztatták. A török kiűzése után először Jány János kapta birtokul Bátaszéket, halála után pedig Jány Jakab, ki itt tartotta rezidenciáját is. Ó telepítette be Bátaszéket. Először szláv telepeseket hozatott, ők azonban az adómentesség letelte után odébbálltak. Ekkor - 1719-ben - Jány írt tiszttartójának, hogy kitartó német telepeseket tel- pítsen Bátaszékre. Az őslakosság, s az új német telepesek munkája nyomán a 18. század harmincas éveire Tolna vármegye egyik legjelentősebb településévé vált Bátaszék, s vásártartási jogot szerzett. Ebben az időben épültek ki barokk középületei, mely építkezéseket Kollonics Zsigmond bécsi érsek szponzorált. Bátaszék élete ettől kezdve kiegyensúlyozottan fejlődött. 1871-ben készült el a dombóvári vasútvonal, melyet a szekszárdi, a bajai és a pécsi vasútvonal megépülése követett. Ezzel 1911-re fontos vasúti csomóponttá vált a község. Az első világháború, s a szerb megszállás megtörte e fejlődést. A II. világháború, majd az azt követő kitelepítések időszakában válságos éveket élt át a község/Német nemzetiségűeket telepítenek ki, majd helyükre székely családokat, s Csehszlovákiából kiutasított magyarokat telepít be a magyar állam. Ez a többfelől érkezett lakosság ünnepelheti most ebben az esztendőben városiasodó lakóhelye születésnapját. Sümegi József Testvérvárosi megállapodás Szép alkalmat kínált a 850. évforduló a németországi Besigheim és Bátaszék testvérvárosi megállapodásának megkötésére is. A két település vezetőinek első ismerkedő találkozójára Bátaszéken került sor még 1990 június első napjaiban. Nem sokkal ezután viszonozták a testvérvárosi kapcsolatra kiszemelt besighe- imiek vizitjét, akik első alkalommal húszán jöttek el. Most, Bátaszék születésnapjára hatvanan, a hivatalos delegáció tagjain kívül. A megállapodást egyfelelől Steffen Bühler polgármester, másfelől a bátaszéki önkormányzat polgármestere Werner Mihály írja alá. A gimnázium szerepéről Mit jelent a gimnázium a község életében? Werner Mihály polgármester erre a kérdésre így felelt: — Egy ilyen intézmény rangot ad egy településnek, büszkék is vagyunk rá. A továbbiakban is fenntartjuk, hiszen nagyon fontos, hogy helyben is van a gyerekeinknek továbbtanulási lehetőség. A bátaszéki gimnáziumba, hírneve folytán más településekről is érkeznek tanulni vágyók, községünk ezáltal nyitottabbá válik, ami szintén nagyon lényeges szempont. Ázért, hogy ezt a státuszát fenn tudja tartani, valami pluszt is fel kell mutatnia ennek az intézmények, ezt a nyelvoktatásban igyekeznek elérni. Német, angol és francia nyelvet oktatnak, ügyelve a jó színvonalra. Természetesen másban is tartani kell a színvonalat, gimnáziumunk elősorban a humán képzésre helyezi a hangsúlyt. Hisszük, hogy egy üyen iskolának megtartó ereje van. Ciszterciek A középkori Európa gazdasági motorjai A Ciszterci rend, mely a 11. század végén jelent meg, nem uralkodó hegycsúcsokra, városok, forgalmas utak mellé telepedett, mint bencés testvéreik, hanem - már Franciaországban is, ahol a rend kialakult - kietlen, elhagyott vidékeket kerestek, hol adva volt a lehetőség rendi céljaik megvalósításához, hogy tudniillik virágzó agrárövezetet teremtsenek. Ok voltak a középkori Európa gazdasági motorjai. A rendet Szent Róbert bencés apát alapította 1098-ban, aki több szerzetes társával Citeux kietlen vadonába vonult vissza - innen a rend elnevezése - hogy Szent Benedek regulája szerint szigorú életet éljen. Szent Róbert nem akart új szerzetesrendet alapítani, ám a Citeux-ból elindult reform hamarosan azzá vált. Különösen akkor lett nagyon népszerű, amikor 1113-ban Szent Bemát társaival együtt belépett a rendbe. A zseniális szervező egyéniség sorra alapítja a ciszterci kolostorokat, s alig 50 éves fennállás után a rendnek már 339 háza volt. Európa uralkodói versengtek értük. Ausztriából telepedtek tovább Magyarországra, Cikádorra 1142-ben. Népfőiskola Jól gondolkodtak az ön- kormányzat és a község társadalmi életének vezető személyiségei, amikor eldöntötték, hogy fölelevenítve a népfőiskolákhoz fűződő hajdani hagyományokat, küenc előadással előadássorozatot indítanak. A község alapításának 850. évfordulóját előkészítő kuratórium és a Petfői Művelődési Ház elégedettek lehettek a fogadtatással. Hetvennégyen iratkoztak be, alkalmanként 50-60 volt a megtartott előadások hallgatóinak a létszáma és ami örvendetes, a hallgatóság zömét ugyan az idősek alkották, de volt a népi- főiskolások között előadásonként 10-15 történelmünk kérdései iránt érdeklődő gimnazista is. Mint megtudtuk, igen komolyan vették főiskolás mivoltukat a történelmi előadássorozat hallgatói, hogy bár azt senki kötelezővé nem tette és vizsgáztatás rémével sem kellett szembenézniük, szorgosan jegyzeteltek. A bevezető előadást január 13-án dr. Almási Tibor történész tartotta az előadássorozatról és a népfőiskoláról. Ezt követően havonta két előadás hangzott el. A záróelőadás május 11-én volt. Ezen, a diplomaosztást megelőzően Kaczián János levéltáros-történész beszélt a II. világháborút követő ki- és betelepítések történetéről. A jubüeum alkalmából rendezett egyháztörténeti konferencia és a Népfőiskola iránt megnyilvánuló érdeklődés meglepően nagy volt. Úgy látszik, a történelem hosszan lesz „slágere" az önművelő embereknek. Ezért lenne nagy kár, ha a Népfőiskola első, néhány hétbe sűrített évét nem követné több. Soron a Kálvária és a Szentháromságszobor A Bátaszéki Közéleti Egyesület újabb munkába fogott, s nehéz lenne eldönteni, melyik a sürgetőbb. A Szentháromságszobor nem nagyon visel már el több telet, de a kétszázéves Kálvária sem. A csodaszép, barokk épület műemlék, egyszerű javítgatásokkal megmenteni már nem lehet. Teljes restaurálására van szükség, fedezet erre alig. Az egyesület, élve az alkalommal, a Város- és Faluvédő Szövetségen keresztül pályázatot adott be az Europa Nostra nevet viselő restaurációs alaphoz. Ámde, szigorú feltétele van a pályázatnak. A munka költségének legalább a felével kell rendelkezniük a pályázóknak. A fedezetbe viszont beszámítja az Europa Nostra restaurációs alap a jogi és magánszemélyek adományaiból összejövő pénzen kívül a társadalmi munkát is, amiben a bátaszékiek nagyok. voltak már Szt Háromság. A szobor „fiatalkori" képe Születésnapi ajándék Bátaszéken még a rendszerváltást megelőzően vetették föl a tanács vezetői, hogy el kellene készíteni a nagy múltú, hajdani önmagára már régen nem hasonlító és dinamikusan fejlődő település monográfiáját. A cselekvés tiszte az önkormányzatra maradt. Szóljon becsületére, hogy jól megmarkolta a stafétabotot. A Tolna Megyei Levéltárral közösen adják ki, öt, egyenként tíz, tíz és félíves terjedelemben Bátaszék monográfiáját. S ennek 5. kötete jelenik meg elsőként a 850. évfordulóra. Az ötödik kötet történész szerzője az a Kaczián János, aki a ki- és betelepítések történetéről írt és művéből ízelítőt is adott a Népfőiskola zárófoglalkozásán. A monográfiát dr. Dobos Gyula, a Tolna Megyei Levéltár igazgatója szerkeszti. Különben a soron következő - az igazi első - kötet Bátaszék őstörténetét tárgyalja majd, szerzője dr.Csa- nády György. Most, az évfordulóra való tekintettel lett a kronológia fölborítva és az ötödik kötetből az első. Emlékkiállítás A községi könyvtárban Ber- tók Dezső festményeit bemutató kiállítást láthatnak az érdeklődők. A tanár úr rajzot tanított az általános iskolában, s bár nem Bátaszék szülötte volt, életének nagyobbik felét itt élte le. Szeretetreméltó, csendes, udvarias embernek ismerte meg, aki találkozott vele. Szívesen és lelkiismeretesen foglalkozott a tanítványaival, akiben a tehetségnek csak szikráját is látta, azt bátorította, segítette. És ennek a tehetségnek nem feltétlenül csak a rajzban kellett megnyilvánulnia. Nem a legjobb anyagi körülmények között élt, ezért sokan úgy próbáltak segíteni rajta, hogy képeket rendeltek tőle. Ezekből az ak- varellekből, olajfestményekből állították most össze az emlékére rendezett kiállítást. Megbecsülést, elismerést szereztek Nem az ismeretszerzés szomjúságának hiánya magyarázza, hogy keveset tudunk a magyarországi szerzetesrendekről, noha európai megtapadásunkban, gyökér- verésünkben, államiságunk kialakulásában szerepük felbecsülhetetlen értékű volt. Az ünnep alkalmából ezért is idézünk jól szívvel Herendi Jánosnak, a bátaszékiek plébánosának abból a cikkéből, ami a Cikádor dmű helyi lapban jelent meg. A ciszterciek magyarországi letelepítése az Árpád-házi királyok, II. Géza, III. Béla és fiai Imre és II. András, valamint unokája IV. Béla érdeme. Ók alapították a rend legjelentősebb magyarországi apátságait Cikádori, Egrest, Zircet, Pilist, Szentgotthárdot, Pásztót, Toplicát, Kercet és Pé- terváradot. Az apátságok védőszentjének a Boldogságos Szüzet választották. Egy ausztriai kódexben talált följegyzés szerint 1361-ben, amikor Cikádor új apátot kapott, 105 ló, 72 ökör és tehén képezte a monostor állatállományát, s bőven volt bora és gabonája is. A 15. század elején Cikádor bencés apátság kezére került és nem lett többé a cisztercieké. 1241-ben a tatárjárás során a cikádori apátság is a pusztítás áldozata lett. A rend szervezetének köszönhető, hogy a nagy katasztrófa után a ciszterci apátságok mind helyreálltak, jóllehet a Rend virágkora egész Európában leáldozóban volt. Magyarországon 18 ciszterci férfi monostor állott a 13. században. A 16. század közepére teljesen kihaltak a magyarországi monostorok, csupán Körmenden élt még néhány ciszterci apáca. 1700 után Zirc ismét felépült, ezzel megteremtődött a későbbi magyar ciszterci élet előfelé- tele. 1814-től a magyar ciszterciek életét tanári feladatok alkotják. Á magyar ciszterci élet 1911-1950 között megerősödött. A ciszterciek tanító és nevelő munkája az egész országban megbecsülést és elismerést szerzett a rendnek. 1950-ben, miután már június 9-én a szentgotthárdi, a pécsi és a bajai rendházakat karhatalommal elfoglalták és lakóikat kényszertartózkodási helyekre szálították, és a többi rendházat is ki kellett üríteni, szeptember 7-én elrendelték a legtöbb szerzetesházzal gyütt a zirci apátság feloszlatását is. Az elnyomás 40 esztendeje alatt csaknem negyvenen szenvedtek szabadságvesztést. 1987-ben szentszéki kinevezés folytán Kerekes J. Károlyt a stamsi apátságban zirci apáttá szentelték. 1989 szeptemberében a Zirci Konregá- rió ismét államilag elismert intézménnyé lett. Találkozó negyedszer Mi sem természetesebb, mint az, hogy az 1986 őszén alakult Bátaszéki Baráti Kör is részt kért a község 850. születésnapjának igazán parádés programjából a még fiatal Báta- székért Közéleti Egyesület mellett. Hat év telt el azóta, hogy az eredetileg elszármazottak által kigondolt szervezet létrejött úgy határozva, hogy legfőbb dolguk a kétévenkénti találkozók megtartása lesz, hogy az elszármazottak - éljenek bár a világ bármely táján, vagy az ország bármely vidékén - ismerhessék meg rendre szülőfalujuk, egykori lakóhelyük életének alakulását. S folytatásként a településfejlesztés napi terveinek, gondjainak megismerésén túl pedig módjuk nyíljon a tervek megvalósításában is közreműködni. Cikádor ünneplésére most a kör több, mint kétszáz fős tagságából föltehetően sokan jönnek el, noha az elmúlt év augusztusában - a templom felújítás utáni újraszentelésé- nek ünnepén esett már egy „közbeeső" találkozó is. De akiknek itt élő rokonaik, barátaik vannak, valahány alkalommal szívesen jönnek haza. Az ez évre esedékes találkozóra ősszel kerül sor, amikor is a kör tagjai megbeszélik a soronlévő tennivalókat, azt, hogy miben segíthetik az elszármazottak a hazaiakat. Sajtó, 1992. Kevés Tolna megyei település dicsekedhet azzal, hogy két lapja is van, egyik a második évfolyamánál tartó Cikádor, mely a bátaszéki önkormányzat lapja, a másik a Jövőnk (Jövünk) című szabadelvű lap. Utóbbi ez év májusában és a politizálás bevallott szándékával indult. A két lap mellett van egy olyan is, mely évente egyszer jelenik meg Bátaszéki Híradó címen, a Bátaszéki Baráti Kör tagjainak szánva. Eddig két lapszámuk jelent meg és aratott sikert. Mint megtudtuk, nyomdakész állapotban van a 3. szám. Bátaszék -1992
