Tolnai Népújság, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-25 / 122. szám

1992. május 25. MEGYEI KORKÉP KÉPÚJSÁG 3 Horn Gyula Szekszárdon Horn Gyula, a Magyar Szocialista Párt és az Or­szággyűlés Külügyi Bi­zottsága elnöke válaszol a helyszínen feltett kérdé­sekre Szekszárdon. A politikai fórum ked­den este hat órakor kezdő­dik a Babits Mihály városi művelődési központ szín­háztermében. Házigazda Csapó Ká­roly, a szekszárdi időközi önkormányzati-képviselő választás szocialista je­löltje. Szakmai találkozó A Tolna Megyei Ön­kormányzati Hivatal és a Tolna Megyei Vállalkozói Központ május 27-én, dél­előtt 10 órai kezdettel Szekszárdon, a megyeháza dísztermében szakmai ta­lálkozót szervez a telepü­lési önkormányzatok veze­tőivel és az idegenfor­galmi, turisztikai szakem­berekkel. Az idegenforgalmi és turisztikai fejlesztések (fa­lusi turizmus) lehetőségei­ről - különös tekintettel a regionális és helyi együtt­működésekre, a marketing és egyéb fejlesztésekre - témában dr. Kardos Káz- mér, az Országos idegen- forgalmi Hivatal elnöke tart tájékoztatót, melyre minden érdeklődőt vár­nak. Adományok A Magyar Máltai Szere­tetszolgálat Szekszárdi Szervezete ideiglenes ve­zetőséget választott, melynek tagjai dr. Ternák Gábor, dr. Sudár Géza, Czeglédi Erzsébet, Csi- kósné Csik Mária, Gőry Attiláné, Halmai Péter, Hegyi Zsoltné, Sulyok Anikó. A Szeretetszolgálat má­jus 29-től kezdődően fo­lyamatosan gyűjti a gyer­mek és felnőtt ruhanemű, játék-, könyvadományokat Szekszárdon, a Toldi M. u. 10. alagsorában, minden héten pénteken 15-17-ig. A más jellegű adomány - anyagi támogatás, gyógyszer, élelmiszer - felajánlásokat a Máltai Szeretetszolgálatnak cí­mezve a Magyar Demok­rata Fórum Szekszárd, Be- zerédj u. 2. szám alatti iro­dához írásban jelezzék. Véradás A Tolna Megyei Ön- kormányzat Kórháza Vért- ranszfuziós Állomása szervezésében május 26-án Dalmandon 8-15 óráig az általános iskolában vér­adást tartanak, a helyi vö­röskereszt közreműködé­sével. Előadás a múzeumban A szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum Szekszárd város védőszentje, Szent László királyunk szentté avatásának 800. évfordu­lója alkalmából előadásso­rozatot szervezett. Az elő­adássorozat következő programjára május 27-én, szerdán a múzeumban 16,30-kor kerül sor. Ekkor dr. Tcjrök József, a Buda­pesti Pázmány Péter Ró­mai Katolikus Hittudomá­nyi Akadémia dékánja a „Szent László a haza atlé­tája" címmel tart előadást. Szakmunkás jelöltek ballagása (Folytatás az 1. oldalról) Simontornyán két osztály - tímárok és szűcsök -, összesen 31-en a régi hagyományoknak megfelelően vizsgaremeket is hagytak maguk után az isko­lában, Dombóváron osztály- főnöki órával kezdődőt szom­baton a ballagás, itt kilenc osz­tály tanulói énekelték el a Ga- udeámus igiturt, s 240 leendő szakmunkást és 22 szakközép- iskolást halmozhattak el a bal­lagásra érkező szülők, roko­nok virágokkal. Tamásiban is szombaton ballagtak, itt négy szakmun­kásképzős osztály és egy gaz­daasszony osztály végzett, összesen 128 tanuló. A legna­gyobb ünnepségre már nagy­ságrendjénél fogva is termé­szetesen a megyeközpont Babai Zoltán igazgató nem ígérhetett mindenkinek munkát szakmunkásképző és szakkö­zépiskolájában, a szekszárdi 505-ösben került sor. Itt 21 osztály ballagott, ami több mint 600 diákot jelentett, egy osztály a szakközépiskolásoké volt. Ünnepi műsorral, az Ady szobor megkoszorúzásával tették emlékezetessé a balla­gás napját, és az immár soké­ves hagyományoknak megfe­lelően az emlékplaketteket is felszegezték az elköszönök a céhfára. A tolnai gimnázium­ban is elköszönt egy, a szak­mára és az életre egyaránt ké­szülő csapat, mint ahogy a bonyhádi 504-es Számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben és Szakközépiskolában is, ahol szintén a szülők, barátok figyelme és köszöntése mellett zajlott az ünnepi esemény. Társadalombiztosítási kérdések (2.) Helytelen volt- e a nyugdíjemelés? Folytatjuk a hozzánk érkezett levelek és az ezekre a megyei tár­sadalombiztosítási igazgatóság által adott válaszok ismertetését. Idézet egy levélből: „A pusztahencsei Kossuth Termelőszövetkezettől men­tem nyugdíjba havi 260 forint­tal. Az idők folyamán ez 5.900 fointra emelkedett, majd jött a 8/1992. (III. 11.) számú or­szággyűlési határozat. Ez ki­mondja, hogy március 1-től a sajátjogú nyugellátást 13 szá­zalékkal emelik. Ez minimum 800-, maximum 2.000 forint. Tekintettel arra, hogy én sa­játjogú nyugdíjas vagyok, nem kaptam meg a 13 száza­lékot, mert az 767 forint lenne, sem a minimum 800 forintot, kiszúrták a szememet 500 fo­rinttal. Azt szeretném tudni, engem miért nem illetett meg a 800 forint? A megyei társadalombizto­sítási igazgatóság részéről Földesi Józsefné osztályvezető válaszolt: A levélben az Országgyűlés 8/1992. (III. 11.) sz. határo­zatra hivatkoznak, amelyben az szerepel, hogy a sajátjogú nyugellátásokat 13 százalék­kal, de minimum 800 forinttal emelni kell. Ennek ellenére a levél írója csak havi 500 forint emelésben részesült. A közölt folyósítási szám­ból, valamint az osztályun- kom megtalálható nyilvántar­tási számból megállapítható, hogy a levél írója nem öreg­ségi nyugdíjban, hanem öreg­ségi járadékban részesül. Tájékoztatásul közöljük, hogy az öregségi járadék an­nak a termelőszövetkezeti tagnak állapítható meg, aki legalább 3 éven át tsz-tag volt, de nem szerezte meg a nyug­díjhoz szükséges szolgálati időt, és ha nő az illető, 65. életévét betöltötte. A mezőgazdasági öregségi járadék meghatározott ösz- szegű ellátás. Ezeket az 57/1992. (III. 25.) Kormány- rendelet 2. szakasza szerint havi 500 forinttal kellett fel­emelni. A fentiek szerint tehát levé­lírónk helyesen kapta meg az emelést, mert nem nyugdíjas, hanem járadékos. venter A BNV-n láttuk —- Jó bornak is kell a cégér - mondta Kovács Pál, a si- montornyai Simovill Ipari Szövetkezet kereskedelmi igazgatója, amikor megnéztük a tavaszi BNV-n felállított standjukat. - De nemcsak a reklám miatt döntöttünk úgy, hogy ebben az évben is eljö­vünk a BNV-re - folytatta Ko­vács úr -, hanem azért is, mert ez egy fontos találkozási hely, ahol leülhetünk a partnere­inkkel, potenciális vevőinkkel, és nyugodt körülmények kö­zött beszélhetünk az üzletről. Új termékeinket is meg tudjuk itt mutatni, mint például a hi­degtükrös halogén lámpates­teket, az álmennyezetbe épít­hető kompakt-fénycsöves lámpatesteket, vagy azokat az új fogyasztásmérő szekrénye­ket, amelyekbe egyszerűen, praktikusan beépíthetőek a kismegszakítók, kapcsolóó­rák, fogyasztásmérők. — Nincsenek értékesítési gondjaik? — Szerencsére mi időben nyitottunk Nyugat felé, ma már a vevőkörünkhöz tartozik például a Philips és az Ikea. Itthon bonyolultabb a helyzet, sorra mennek tönkre a meg­szokott partnereink, a nagy­kereskedelmi vállalatok. Ne­künk is fokozatosan át kell állnunk, fel kell vennünk a kapcsolatot a piacon megje­lenő új vállalkozásokkal, ame­lyek ilyen jellegű nagyker te­vékenységet folytatnak. Saj­nos, ezek nem mind megbíz­hatóak, tavaly is többmillió fo­rintunk bánta a nem fizető kft-ket. — Mennyire érzik a növekvő Massive-Ta-Lux konkurenciát? — Megfér egymás mellett a két cég. A tamásiak termékei szépek és jók, de magasabb ár- fekvésűek, mint a mieink, másfajta vevőkört céloznak meg. A konkurencia egyéb­ként hasznos is, tanulhatunk belőle, segít felhívni a figyel­münket a saját hibáinkra.- áa ­Fotó: Gottvald Károly A Simovill standja az F2-es pavilonban Sikeres és sikertelen pályázat (Folytatás az 1. oldalról) A testület a környezetvéde­lemmel foglalkozó előterjesz­tést - a téma neuralgikusnak ítélt pontjainak részletes meg­tárgyalását követően - elfo­gadta. A hatósági igazgatási társulás megalakulásához húsz település csatlakozott, hangzott el a jegyző előterjesz­tésében. Szóbeli előterjesztés foglalkozott a háziorvosi szol­gálat bevezetésének idei fel­adatairól, majd döntés szüle­tett: a félévtől kezdődően a TBI-val kötött megállapodás alapján az orvosok és az ápoló valamint kisegítő személyzet a polgármesteri hivatal alkal­mazottai lesznek év végéig, különváltan a kórház-rendelő­intézettől. Zárt ülést rendeltek ezt követően el, melyen nyílt szavazással határoztak arról, hogy az I. Számú Napköziott­honos Óvoda vezetőjének 1997 augusztus 31.-ig kineve­zik Nusszer Tamásnét. A Pe­tőfi Sándor gimnázium igaz­gatói posztjára beérkezett két pályázat nem felelt meg az előírásoknak, így azokat ér­vénytelennek nyilvánították. szs­Az áldozatvállalás szellemében A Magyar Vakok- és Gyen- génlátók Országos Szövetsége Tolna Megyei Szervezete Szekszárdon, a művelődési központban közgyűlést tar­tott. Az elnökség beszámoló­jából és a tagok hozzászólásá­ból kiderült, hogy az érdek- képviseleti szerv a legjobb tu­dása szerint igyekezett ellátni a sorstársak képviseletét. Nap­jaink legfontosabb feladata segítséget nyújtani a munka­képes tagok rendszeres fog­lalkoztatásához. Ezért szoros kapcsolatot alakítottak ki a munkaügyi hivatalokkal és az önkormányzatokkal, ennek köszönhetően a megfelelő végzettségű és elhelyezkedni akaró tagtársaknak mindig si­került munkahelyet találni. Tagjaikat nem egyszer a tele­fonkezelő, illetve a gyógy- masszőr tanfolyam elvégzé­séhez is hozzásegítették. A vakok- és gyengénlátók gyakran tájékozatlanok az őket megillető jogosultságok-' kai kapcsolatban, ezért az ér­dekképviseleti szervnek igen komoly szerepe van a sorstár­saknak járó kedvezmények érvényesítésében. .A tagok több százezer forint összegű szociális segélyt kaptak kéz­hez, sőt, az arra rászoruló hat tagtársukat lakáshoz is sike­rült hozzájuttatni. A szervezet oroszlánrészt vállalt a távfű­tési díj mérséklésének vala­mint a tv-előfizetési díj alóli mentesség kiharcolásában. Továbbá a Vöröskereszt jóvol­tából az elmúlt három évben huszonnégy mázsa ruhane­műt kínáltak az érdeklődők­nek. Sorstársaik mindennapi életvitelének megkönnyítésé­hez is hozzájárultak a lakóhe­lyükön történő ügyintézéssel, vakvezető kutyák és külön­böző segédeszközök igénylé­sével. A megyei szervezet elnök­sége közmegelégedésre, az áldozatvállalás, a mindennapi segítségnyújtás szellemében végzi munkáját. Nem véletlen tehát, hogy a tisztségviselők újra elnyerték a tagság bizal­mát: továbbra is Viszlói Emőke a megyei szövetség el­nöke, titkárnak pedig újra Ko­vács Lászlónét választották.- km ­Sárpilisi mozaik Munkával eltöltött délelőtt Még mielőtt a fagyosszen­tek ránk köszöntöttek volna a naptárból, kilátogattunk Sár­pilisre, megnézni, mit csinál­nak, mivel foglalkoznak a pili­siek egy hétköznap délelőttön. A Nap már magasan járt, mire odaértünk, s melegen on­totta sugarait. Az utcákat járva, nézelődve úgy tapasz­taltuk, nem értek rá a ház előtt ácsorogni az itteni emberek. Hát persze, hogy nem, hiszen mindenki megtalálta, s tette is a dolgát. Itt a jó idő, a palánta szezonja. A kiskertekben ja­vában ültették a saját termesz­tette, vagy a vásárolt paprika-, paradicsompalántát, és a ká­posztaféléket. Gondoltak az elkövetkező hetekre is. Azt tartják, ami a konyha körül megterem, azért nem kell pénzt adni, nem kell meg­venni. Aranyigazság. Azt a kevés pénzt úgyis sokfele kell osztani, s ott spórol az ember, ahol csak tud, meg ahol lehet. Az utak mentén virágba bo­rult akácfák ontották a kelle­mes illatot. A házak előtt gon­dozott kiskertekben kipalán- tázva a vasvirág, kikelt már az őszirózsa is, a törpegerbera. A Kossuth utca végében megál­lásra kényszerítette gépko­csinkat egy napozó kutya. Az út kellős közepén nyúlott el, s szívta magába a nap sugarait, s igen rossz néven vette, ami­kor felállásra noszogattuk. Nagy nehezen feltápászko- dott, s gazdája hívó szavára elvonult. A gazdija mondta, nagyon lusta jószág, még az idegent sem akarja meg­ugatni. A templom mellett futot­tunk össze Juhász Jánossal, aki az utcán lévő füvet ka­szálta. Pihenésként szóba ele­gyedett velünk. Kérdeztük tőle, miért nem ment át a szomszéd faluba, a vásárba. — A, hát azt nem lehet. Oda sok pénz kell. Egy sörre, no meg mellé egy kis harapni­való, kolbász, meg miegymás. A sört, az ennivalót itthon is megtalálom. Meg különben is, amint látják, nekem dolgom van, nem érek rá, holmi vá­sárba járkálni. Már jóideje rokkantnyugdí­jas, itt él Sárpilisen, a családjá­val. A községházának dolgo­zik, félműszakban a közterü­leteket rendezi, a füvet ka­szálja, meg ami éppen adódik. A kereset nem sok, de jó nyugdíj mellé kiegészítésnek. Nem tartottuk föl tovább, mert időben végezni akart a magának kijelölt kaszálással. Aki tehette, nem munkával, hanem pihenéssel múlatta az idejét. Kertiszékbe kiülve, ke­zében újsággal vagy könyvvel élvezte a kellemes idő, a sza­badság gyönyöreit.- pusztai téri ­Nem sok van vissza, amit le kell vágni Kútsors. Az udvarból az utcára került...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents