Tolnai Népújság, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-25 / 122. szám

4 KÉPÚJSÁG SZEKSZÁRDI SZEMLE 1992. május 25. Forró hangulat a közgyűlésén Új igazgató a szekszárdi Deutsche Bühne élén „A színház a társadalom tükre" A múlt héten tartotta éves közgyűlését az Alisca Lakás- szövetkezet. Az igazgatóta­nács már előre számolt az ér­dektelenséggel és a határozat- képtelen közgyűlést a meg­hirdetett 17 óra után 18 órára újra összehívta. így a közgyű­lés a megjelentek számától függetlenül határozatképes lett. Ez első hallásra sokaknak furcsa lehet, de erre a jogsza­bály lehetőséget ad. A közgyűlés az igazgatóta­nács éves mérlegbeszámoló­jával kezdődött, melyben el­hangzott, hogy az elmúlt évet 20 lakóház zárta hiánnyal. Ez könnyen kimutatható, mert minden házat önállóan kezel­nek. Sok épület életkora indo­kolttá teszi a csőrendszerek cseréjét, ennek költségeit a felújítási alapból kell fedezni. Szó esett még a szövetkezet kedvező pénzlekötési módjai­ról, a bevételekről és kiadá­sokról. Ezt követően az igaz­gatótanács előterjesztette ter­vezetét az alapszabály-módo­sításról, ami különböző jog­szabályváltozások miatt szük­séges. A tervezet értelmében a szövetkezet szétválása csak akkor lehetséges, ha a törvény által előírt területi egység megvan. Új tulajdonviszonyt hoznának létre: magántulaj­don, szövetkezeti tulajdon és tagi közös tulajdon, amiben az újat a tagi közös tulajdon je­lenti. Tagi közös tulajdonnak minősülnek a közös helyisé­gek, lakrészek és főleg a terü­let. A közös terület használa­tában a tagok nem akadályoz­hatják egymást. A szövetke­zetből kiválni csak jól elkülö­níthető lakrész, sorház, tár­sasház formájában lehetséges. Az igazgatótanács döntéseiért a vezetők saját vagyonukkal és a szövetkezettől kapott Az Országos Takarékpénz­tár és a Kereskedelmi Bank Rt., valamint a Credit de France szándéknyilatkozata alapján az illetékesek meg­vizsgálják egy közös önkor­mányzati leánybank megvaló­sításának lehetőségét. A közös munka első momentumaként a polgármesteri hivatal felmé­rést készít, amit az érdekelt fe­lek rendelkezésére bocsát. A pakisztáni köztársaság ma­gyarországi nagykövete és fia a Rejtett értékeink Ugyancsak zavarba ejthet­nénk a legrégibb szekszárdia­kat is a kérdéssel: hol található a város belterületén a legré­gibb tölgy? Magam is vétkes könnyelműséggel feledtem eddig: a régi polgári leányis­kola, vagyis a mai szakmun­kásképző intézet udvarán. Százados méltósággal őriz tit­kokat, amelyeket érdemes megismernünk. A visszaemlékezések sze­rint 1867-ben ültették, de az munkadíjukkal felelnek. Az előterjesztés elhangzása után érezhető volt, hogy az indula­tok elszabadulnak. Kovács György közös kép­viselő sérelmezte, hogy a szö­vetkezet nem küldte el írásban módosítási tervezetét. Többen követelték az 50 százalékos kamatelvonás eltörlését, amit egy korábbi közgyűlés szava­zott meg. Követelték a karban­tartó részleg megszüntetését. A legtöbb felszólaló nem in­dítványokat, hanem kérdése­ket intézett az igazgatóta­nácshoz. Miért emelte dolgo­zói ebédhozzájárulását 200 százalékkal a lakásszövetke­zet? Ha csökken a tagok száma, a lakásszövetkezet csökkenteni fogja az admi­nisztrációját? Az igazgatótanács - Erőss István elnök vezetésével - megpróbált válaszolni a feltett kérdésekre, a hallgatóság be­kiabálásai közepette. A terve­zet szétküldésére anyagi meg­fontolásból nem került sor, a magas sokszorosítási költsé­gek miatt. A karbantartó rész­leget június 30-tól feloszlatják vagy átszervezik. Az ebéd­hozzájárulások a szövetkezet kiadásainak 0,2 százalékát te­szik ki emelt formában is. A szövetkezet jelenleg nyolc al­kalmazottal dolgozik, 1982 óta nem volt létszámnövekedés. Egy másik kft. 2500 lakásra több alkalmazottat tart, mint a lakásszövetkezet 4500-ra. Vé­gül csak egy határozat szüle­tett a kétórás közgyűlésen. A közös képviselőknek a lakás- szövetkezet kiküldi az alap­szabálytervezetet, és ők saját lakóközösségen belül megvi­tatják, kiegészítik azt. A köz­gyűlést május 28-án újra ösz- szehívják. (AU) közeljövőben Szekszárdra látogat. Érkezésük után tárgyalást foly­tatnak az OTP Rt. vezetőivel. Dienes Valéria Babits Mi­hály utcai szülőházánál május 25-én 17.00 órakor emléktábla avatására kerül sor. A Magyar Rádió május 28-án egy órás műsort készít Szek- szárdról. A felvétel a tervek sze­rint június 6-án a Kossuth rádió a „Kopogtató" és a „Földadta sors" című műsor keretében kerül adásba. alkalom kétféle is lehetett. Az egyik az országban harma­dikként alakult helyi honvéd­egylet létrejötte, a másik pe­dig Perczel Mór ez évi látoga­tása. A már előbb megalakult egylet tagjai titokban a múlt század ötvenes éveiben is itt találkoztak, s emlékeztek a di­cső 1848-ról. A ház gazdája maga is megérdemelte volna a tölgyet, mivel ez a katonai di­csőség jelképe, s ő, Albanich János György, a helybelieket vezette az ozorai csa­tába. Tölgy­koszorút még azon az emlé­kezetes őszön adtak elisme­résül a szek­szárdi höl­gyek, csak­hogy nem neki, hanem Csapó Vil­mosnak, aki a megye hadait sikerre vitte. Aki a babért hivatalosan learatta, Perc­zel Mór, az első honvéd­A megyei önkormányzat május 16-án kinevezte a né­met színház új igazgatóját, Frigy esi András személyében. — Az igazgatói állást pályá­zattal nyerte el. Úgy hallottam, hogy az ausztriai Graz színházát cserélte fel Szekszárddal. Kérem, mutatkozzon be olvasóinknak, s beszéljen a terveiről. — Magyar-német szakon végeztem Budapesten a böl­csészkaron, s jártam a szín- művészeti főiskola rendezői szakára is. 1981-óta tagja va­gyok az idegennyelvi vizsgáz­tató bizottságnak. — Hogyan került Grazba? — Az ottani főiskola meg­hívására rendező hallgatókat tanítottam. Közben magyar darabokat fordítottam né­metre és ezeket megrendez­tem a grazi színházban. Olyan sikert értünk el ezekkel a da­rabokkal, hogy az maximáli­san túltett minden elképzelé­semen. Ott tapasztaltam, hogy milyen érdeklődés van a mai drámai kultúra iránt. Itt, Szek- szárdon a fordítottját kell majd tennem. Remélem, hogy amit ott sikerült, azt itt is sike­rül megvalósítanom. — Tanított, rendezett Graz­ban. Mi indította arra, hogy egy dunántúli város színházigazgatói állását megpályázza? — Olvastam a meghirde­tett állást. Senkit sem ismerek itt, az előttem álló feladatot nagy kihívásnak és lehetőség­nek tartom. A német színház működtetését egy nagyon szép, megvalósításra váró ügynek érzem, amelyhez első­sorban koncepció kell. Ez egy Hajdan 115 éve, 1877. május 27-én a Tolnamegyei Közlöny meg­kezdte Számháber (később: Bati) János intézeti okleveles kisdednevelő Társalgási és fog­lalkoztatási terv című cikkének közlését, amelyben a szek­szárdi óvoda Fröbel-rend- szerű munka-, beszéd-, érte­lemgyakorlatait, társas-, tag- és szabadjátékait, ezek részle­tes célját és tartalmát mutatta be. 105 éve, 1887. május 26-án született városunkban Déri Hugó színész, jellemkomikus, aki csehszlovákiai magyar színjátszóként kezdte pályáját, majd több fővárosi színház­ban is fellépett. 100 éve, 1892. tábornok volt, aki hosszú száműzetése után már 1867-ben ellátogatott reform­kori küzdelmeinek színhe­lyére, ekkor ültették egyesek szerint a legrégibb tölgyet. így vagy úgy, ennek már 125 éve. Féltő gonddal vigyázott rá Kramolin Emil, a ház későbbi gazdája, majd az 1909-ben el­kezdődő iskolaépítés munká­sai is megóvták a sérüléstől. A polgári leányiskola tanulói ennél tudatosabban és szerve­zettebben védték környezetü­ket. Ma, amikor e témáról annyi szó esik, nem árt meg­emlékeznünk az egykori tet­tekről. Nem sokkal a tanév­kezdés után az első és másor dik osztályosok esküt tettek(!) az állat- és növényvédelemre, az iskolaudvar szabad terüle­tére fákat, cserjéket és virágo­kat ültettek. Figyelemreméltó az 1935-1936-os évkönyvben írt tanári okfejtés: „Az áÚat- és növényvédelmet nemcsak gazdasági jelentősége miatt világítottuk meg növendéke­ink előtt, hanem azért is, mert megszeretteti a természetet, alkalmazkodni tanít más élő­lényekhez és jótetthez szok­tat". Ennek a gondolatnak je­gyében volt az intézet az Ál­latvédő Egyesület alapító tagja, a gyerekek télen számos etető-, tavasszal pedig fészke­lőodút helyeztek el az udva­ron és szerte a városban. Ev­„Egyedül nem lehet" nemzetiségi színház, amely­nek elsőrendű feladata az identitástudat megőrzése, hisz nem egy izolált környezetről van szó. Azt a pontot szeret­ném megtalálni, ami a nemze­tiséget a nemzettel összeköti. Tekintettel kell lenni a külön­bözőségekre, és ez nem megy anélkül, hogy a keserűségeket ne dolgozzuk fel. Szeretném, ha ezek a különbözőségek ér­deklődést keltenének az em­berekben egymás iránt. — Kérem, ismertesse legfon­tosabb célkitűzését. — Szeretném, ha ez a szín­ház közvéleményformáló erővé válna. Úgy éreztem és láttam Grazból, hogy ez á színház, amely unikum a ha­zánkban, sajnos nincs jelen a magyar kulturális életben. Ahhoz, hogy jelen legyen, hogy a közönséget vonzza, sok mindenen kell változtatni. Elsősorban a műsorterven. május 31-én átadták rendelte­tésének a megyei bíróság épü­letét. Ugyanaznap este Szek- szárd örömmámorban úszott: fáklyás felvonulással köszön­tötte a fő- és alispánt, mert Szekszárd kapta meg a jogot az aznapi megyegyűlés 181:76 arányú szavazata alapján a főgimnázium felállítására; a helybeliek köszönetét Boda Vilmos országgyűlési képvi­selő tolmácsolta. 90 éve, 1902. május 28-án adott hírt a Tol­navármegye Leopold Károly haláláról. Leopold híres bor- kereskedő volt, aki 1846-ban alapította külföldön is jó nevet szerzett üzletét. 25 éve, 1967. május 26-án meghalt dr. Had­nagy Albert, aki négy évtize­dig állott a levéltár élén. Krónikás ről-évre visszatérő program volt a Madarak és fák napja, amelyet május végén, vagy júniusban rendeztek. Megannyi történelmi ese­ménynek is szemtanúja lehe­tett az immár háznál maga­sabb tölgy. Csatazajt hallha­tott 1919-ben, később az ide­költözött magyar menekülte­ket láthatta, majd a gimná­zium idetelepített osztályai zsibongtak körülötte, remeg­hettek levelei Hitler katonái­nak csizmáitól: 1944. március 19-e után itt rendezték be a helybeli főhadiszállást. Ez év októberében - ha minden igaz - tanúja lehetett a szekszárdi partizánok elvetélt ellenállási akciójának is. S láthatta per­sze, amint mellé épül az 505.-ös számú Ady Endre Szakmunkásképző ‘ Intézet, amely nemzedékeken keresz­tül szintén óvta és védte. Sajnálatos mindezek után megjegyeznünk, hogy hivata­losan még csak számon sem tartják a történelmi nevezetes­ségű tölgyet. A cikkíró is csak reménykedhet abban, hogy a mostani udvaron sétáló ifjak ezután kissé félénkebb kézzel nyomják el kérgén félig szí­vott cigarettacsikkeiket. A fa nem beszél, s még arra sincs ereje, hogy a törzsébe ragadt csikkeket lerázza magáról... Dr. Töttős Gábor Fotó: Gottvald Károly Fontos, hogy legyenek jó gyermekdarabok. Legyenek olyan darabok, amelyek a kö­zönséget behozzák a szín­házba, hisz csak így tudjuk az identitástudatot felkelteni és erősíteni. Azt szeretném, ha a közönség minden rétege meg­találná a magának való elő­adást. Fontosnak tartom ismét hangsúlyozni a gyermek- és if­júsági darabokat: minden nyelvtanuló fiatalt várok és hívok ezekre az előadásokra, hisz a nyelvtanulás egyik na­gyon jó lehetőségét találhatják meg itt. Szeretnék klasszikus és modern darabokat szín­padra állítani, hogy az ifjúság a szókincs gyarapításán kívül az általános műveltségét is csiszolhassa. — Megszólalt önben a peda­gógus ... — Három dolog határozta meg eddig a munkámat: a színház, a nyelv és a tanítás. Ezt a hármat elválaszthatat­lannak tartom, és remélem, hogy ugyanúgy tudom majd itt Szekszárdon hasznosítani, mint Grazban. — Teljesen ismeretlen az ön számára a város. Elmesélné az első benyomásait? — Szekszárd kifejezetten kellemes városnak tűnik. Ta­lálkoztam már a megyei ön- kormányzat és a város vezető­ivel, akik igen jó benyomást tettek rám. Hiszen, hogy szí­vügyüknek tekintik a német színház sorsát;. Ahhoz, hogy jelentkezhessünk az ország kulturális életében, elsősorban Szekszárdon kell jelen len­nünk. Ennek a színháznak el­A Kovima Kft. tankonyhát üzemeltet a városközpontban, a Gasztrolux étteremben, ahol hatvan fiú és lány tanulja több évfolyamban a szakácsmes­terség gyakorlati fortélyait. Az elméleti képzést a szakmun­kásképzőben kapják. Kovács Ferenccel, a kft. ügyvezető igazgatójával be­szélgettünk arról, hogy mennyire érdemes manapság szakoktatással foglalkozni. Számos ellentmondása van a dolognak, s csak a szakma jö­vőjét is szem előtt tartó meg­szállottak vállalkoznak erre a feladatra. Kétségtelen, hogy a szakmunkásképzési alapból vissza lehet igényelni a költ­ségeket, de csak utólag. Azt a vállalkozónak meg kell előle­geznie. Jelen esetben a nagy söröző nyereségéből lehet fi­nanszírozni ezt a tevékenysé­get a tanév során. A terveik között szerepel a szakmunkásképzés új formája is, amelynek a részleteit még ki kell munkálni. A koncepci­ója a következő: olyan szak­sősorban Szekszárd ad ott­hont, mert működésének, lé­tének feltételeit itt kell megva­lósítani. Tájoló színház le­gyen, amely jusson el elsősor­ban a megye minden települé­sére, ugyanakkor egy-egy színházi előadásra ezekből a községekből csábítsa be a né­zőket Szekszárdra. Jó lenne nyitottá tenni, a próbák, az előadás utáni beszélgetések erre adnának lehetőséget. Egy mondattal: tájoló színház le­gyen, de legyen otthona. Egyet azonban biztosan tu­dok: egyedül nem lehet szín­házat működtetni. Ez csapat­munka. Bízom abban, hogy ebben a városban sokan tekin­tik fontosnak ezt az .ügyet, s akkor megvalósulhat az, ami­ről beszélgettünk. Befejezésként idézzük fel Frigyesi András pályamunká­jából azt a részt, ahol a szín­házról vallott céljait, tevé­kenységét és hitét foglalja ösz- sze. „A színházat közpénzből finanszírozzák, mert mint emberjobbító intézményre, a köznek szüksége van rá. A színház a társadalom tükre. Önmaga megismerésének nélkülözhetetlen dimenzióiról mond le a társadalom, ha nincs színháza. A szórakozta­tóipar veszélyes uniformizált- ságától világok választják el a színházat, amely ezért semmi egyébbel nem helyettesíthető. Szabadnak kell lennie. Mércé­jéül nem külső sugallatok, ha­nem kizárólag munkatársai­nak lelkiismeretessége szol­gál." Sas Erzsébet Fotó: Gottvald Károly emberekre van szükség a jövő vendéglátásában, akiknek a tudása nemzetközi. Két okból is. Az egyik, hogy külföldi munkavállalás esetén is meg­feleljenek a követelmények­nek. A másik a turizmus. Azt tervezik, hogy a nem­zetközi konyha fogásaira is megtanítják a jelentkezőket, ugyanakkor intenzív nyelv- tanfolyamon sajátítanának el egy, vagy több idegen nyelvet. A kibővített tananyag meg­tanítása nem kerülne ki abból az összegből, amit a szak­munkásképzési alapból lehet visszaigényelni, ezért az új képzési forma nem lesz in­gyenes. Ismeretes, hogy egyes szakmákban igen magas ösz- szegű fekete pénzek is gazdát cserélnek. Pontosabban a szü­lők fizetik a „fejpénzt" azért, hogy a mester elvállalja a kép­zést. Ez a forma éppen ezt tenné lehetetlenné azzal, hogy nyilvánossá válna, nem le­hetne „suba alatt" megálla­podni, s monopolhelyzetből diktálni az árat. Fotó: Ótós A hivatal hírei A legrégibb tölgy Képviselői fogadóórák A polgármesteri hivatal I. emeletén található 33. számú kisteremben az önkormányzati képviselők fogadóórákat tartanak. Május 26-án, kedden 16.00 és 18.00 óra között Dombai Gyula (IX. sz. választóke­rület), június 2-án, kedden 16.00 és 18.00 óra között Jobban Zoltán (XIII. sz. választókerület), június 8-án, hétfőn 16.30 és 17.30 óra kö­zött Fodor Miklós (X. sz. választókerület), június 9-én, kedden 16.00 és 18.00 óra között dr. Leidecker Jenő (XII. sz. választókerü­let), június 16-án, kedden 16.00 és 18.00 óra között Posta Péter (XIV. sz. választókerület) várja körzetének érdeklődő polgárait. Tankonyha a Garay téren

Next

/
Thumbnails
Contents