Tolnai Népújság, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-23 / 121. szám
1992. május 23. MEGYEI KÖRKÉP KÉPÚJSÁG 3 Lakossági fórum Szekszárd város önkormányzatának MDF-frakci- ója május 25-én, hétfőn, este 18 órakor Szekszár- don, a Művészetek Házában lakossági fórumot tart. A frakció tagjai - dr. Ótós Miklós frakcióvezető, Haász László alpolgármester, Csikós Mihály, Gacsá- lyi József, dr. Gémes Balázs, Módos István, dr. Pataki Gábor - a fórumra minden érdeklődőt szívesen várnak. Férfiak , napja Gyönkön A gyönki nyugdíjas klubban nemcsak a nőket ünnepük, hanem a férfiaknak is van saját ünnepnapjuk. Május 28-án a klub asszonyai köszöntik őket, ajándékkal, bográcsban főtt pincepörkölttel, jó hangulatú rendezvénnyel kedveskednek az erősebb nemnek. Amerikai üzletemberek Szekszárdon Május 25-én, hétfőn dr. Hadházy Árpádnak, az FKGP megyei elnökének meghívására az USA-ból Szekszárdra látogat négy borkereskedelemmel, bortermeléssel foglalkozó amerikai üzletember. Programjuk során délután 14 órai kezdettel a Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinát előadótermében bortermelő magángazdákkal és üzemi szakenv berekkel kívánnak találkozni, hogy szakmai beszélgetés során nyújtsanak segítséget boraink világpiacra kerülésének előmozdításához. A találkozóra minden érdeklődőt várnak. A rendezési tervprogramról Szekszárd Város Ön- kormányzata május 25-én, hétfőn, délután 4 órai kezdettel a városháza konferenciatermében lakossági fórumot tart. A fórum témája Szekszárd város általános rendezési tervprogramjának ismertetése. A rendezvényre minden érdeklődőt várnak. Orgonakoncert Szekszárdon, a Művészetek Házában május 26-án, kedden, 19,30 órakor Andreas Jakob (Nürnberg) orgonakoncertjére kerül sor. Műsorán Pachelbel, Bach, Schumann és Reubke műve szerepel. Bemutatkozik a kórus Vasárnap, május 24-én délelőtt 10 órai kezdettel Faddon, a katolikus templomban a szentmise után bemutatkozik, műsort ad az újjáalakult Szent Cecília kórus. Jutalom a nyomravezetőnek Vérdíj, nemcsak fejvadászoknak Adómentes a fejpénz (Folytatás az 1. oldalról) — Mióta van lehetősége a magyar rendőrségnek nyilvánosan díjat felajánlani a nyomravezetőnek - kérdeztem dr. Berta Attilát, Tolna megye rendőrfőkapitányát. — Ilyen jellegű díjkitűzésekre a jogszabály értelmében 1992. január 31-től van mód - válaszolta dr. Berta Attila. — Ki tűzhet ki „vérdíjat", kinek van felhatalmazása erre? — A megyei rendőrfőkapitányság bűnügyi szervei közül a rendőrkapitányságok vezetői 50 ezer forintig tűzhetnek ki jutalmat a nyomravezetőnek, a megyei rendőrfőkapitányság helyettes vezetője 70 ezer forintig, a megyei rendőrfőkapitány pedig 100 ezer forintig. Félmillió forint feletti díj kitűzéséről az országos rendőrfőkapitány jogosult dönteni. — Milyen esetekben célszerű ezt a módszert alkalmazni? — A rendőrség csak ritka esetekben él ezzel a módszerrel. Olyan súlyos bűncselekmények elkövetése esetében alkalmazzuk a díjkitűzést, mint az emberölés vagy igen nagy kárt okozó, üzletszerűen, szervezett formában elkövetett bűnözés, s ha a nyomozás vakvágányra futott. — Hányszor tűztek ki Tolna megyében nyomravezetői díjat eddig? — Háromszor. A bonyhádi bestiális gyilkosság - „Süket Laci" - gyilkosainak elfogása érdekében 100 ezer forintot tűztünk ki a nyomravezetőnek, a szekszárdi Kalifornia Diszkó gyújtogatóinak kilétét kiderítendő pedig előbb 50, majd 100 ezer forintot ajánlottunk fel annak, aki érdemi információval szolgál. — Milyen eredménnyel járt a „fejpénz" kitűzése? — Eddig semmilyennel. Információkat kaptunk ugyan, de olyat nem, amire kifizethettük volna a 100 ezer forintot. Ezért is emeltük meg a díjat a Kalifornia gyújtogatási ügyében. — Biztosított az információ- adó anonimitása? — Természetesen. Csak a díjat kitűző, adott esetben tehát én és az illető tud a dologról. — Hogyan juthat hozzá az informátor a pénzéhez? — A rendőrkapitányságon lehet felvenni a kitűzött ösz- szeget. — Kell-e adózni a „fejpénz" után? — Nem, a nyomravezető netto 100 ezer forintot kap. — Az amerikai krimikben gyakoriak a vérdíjból élő fejvadászok. Mit gondol, nálunk meg lehetne élni ebből? — Semmiképpen, ahhoz túl ritka az ilyen jellegű díjkitűzés. Ezenkívül csak akkor élünk ezzel a módszerrel, ha mi nem jutunk eredményre, ez pedig nem túl gyakori, hiszen az országos átlaggal ellentétben Tolna megyében minden második bűncselekményt felderítünk. F. Kováts Éva Hazánkban tartózkodó külföldiek A seftelők, kéregetők gyakorlatilag ellenőrizhetetlenek A megyeszékhelyet ellepő csencselők és - meglehetősen erőszakos - kéregetők miatt lapunk is több telefonhívást, levelet kapott. Csütörtöki számunkban már beszámoltunk a Vám- és Pénzügyőrség akciójáról, ami remélhetőleg megtisztítja a városközpontot a hívatlan vendégektől. Milyen szabályok vonatkoznak a hazánkba érkező külfödiekre, níeddig, milyen okból tartózkodhatnak itt, és milyen intézkedéseket tehetnek eltávolításukra, ha ez szükségessé válik? A fenti kérdéseket dr. Józsa Csaba rendőr alezredesnek, a TM Rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti osztályvezetőjének tettük fel: — A hazánkba útlevéllel érkező külföldi állampolgároknak 30 napig semmilyen bejelentkezési kötelezettsége nincs. Tehát egy hónapig „bármit" tehet, ha a magatartása nem jogsértő. A harminc nap leteltével a helyi rendőrkapitányságokon kérhetik a tartózkodás meghosszabbítását. Ennek feltétele, hogy igazolni tudják, van hol lakniuk, és itt-tartózkodásuk idejére megfelelő anyagi fedezettel rendelkeznek. (Ezeket a feltételeket többnyire a rokonok biztosítják.) Meghosszabbítás egy évi időtartamra lehetséges, természetesen kisebb részletekben, általában havonta. Ha az egy év letelt, és a külföldi állampolgár továbbra is hazánkban szeretne maradni, bevándorlási kérelmet nyújthat be, vagy letelepedési engedélyért folyamodhat. Hozzánk leggyakrabban ezek az ügyek kerülnek. Ha azonban a külföldi állampolgár azalatt a bizonyos 30 nap alatt, vagy később, jogsértő magatartást tanúsít, és ellene eljárás indul, az eljárást folytató szerv az útlevelét bevonja, és az ügy végeztével egy határozattal együtt megküldi nekünk. Ilyenkor kétféle dolgot tehetünk. A tartózkodási engedélyt bevonjuk, és utasítjuk a külföldit arra, hogy 24 órán belül hagyja el az országot. Ezt bepecsételjük az útlevelébe. Súlyosabb jogsértés esetén kiutasítjuk, ami azt jelenti, hogy gépkocsiba ültetjük, és átküldjük a hazájába az egyik határállomásunkon. Ez utóbbi eljárás a hatékonyabb. Gyakorlatüag azonban eléggé ellenőrizhetetlen a folyamat. Mert a „bepecsételt" útlevelet gyakran „elhagyja" a gazdája, ezért újat kap hazája nagykövetségén. Elég az is, ha a csapat máshová teszi át „székhelyét". Hacsak újra nem követ el jogsértést, vagy igazoltatáskor ki nem derül a turpisság, zavartalanul tartózkodhatnak az országban. Véleményem szerint gazdasági oldalról lehetne leginkább „megfogni" őket azzal, ha sikerülne lehetetlenné tenni a seftelést. venter A BNV-n láttuk Az idei tavaszi BNy egyik vásári nagydíját egy magán- vállalkozás kapta olyan termékért, amely a növénytermesztés hatékonyságát, költségcsökkentését szolgálhatja, s talán megyénk mezőgazda- sági nagyüzemei, nagyobb magángazdaságai is jó hasznát láthatják. A zalaegerszegi Elekt- ron-Osbáth Kft. növényvédelmi előrejelző műszercsaládot fejlesztett ki, amelynek segítségével - egyelőre néhány kultúrában - biztosabban határozható meg a védekezés, permetezés szükségessége, időpontja, s ezzel egyrészt felesleges munka és drága növényvédőszer takarítható meg, növekszik a termés megvédésének esélye, másrészt pedig a környezet- szennyezés is kisebb lehet. A készülék érzékelőivel nyomon követi a levegő hőmérsékletének, relatív pára- tartalmának alakulását, méri a lehullott csapadék mennyiségét, az adott kultúrnövény leveleinek nedves vagy száraz állapotát. A központi egységbe épített számítógép kórokozónként meghatározott program szerint számítja ki a fertőzés bekövetkezését, a betegség lap- pangási idejét, a fertőzés bekövetkezése óta eltelt időt, s az optimáüs védekezésre rendelkezésre álló időt. Ezeket az adatokat a gép folyamatosan kijelzi, illetve kívánságra kinyomtatja. Jelenleg a szőlőperonosz- póra, a szőlőlisztharmat, az almafavarasodás és a burgonyavész előrejelzésére alkalmas készülékeket gyártja a feltaláló. - áa Fotó: Gottvald Károly A növényvédelmi előrejelző műszer egyik típusa, mögötte a BNV nagydíj látható Ki lehet keresztszülő? Az a hír járja, hogy miután a katolikus egyház kilépett az elszigeteltségből megerősödni látszik, s új követelményeket támaszt, például a keresztszülőkkel szemben. Azelőtt, úgymond, örültek, ha valaki keresztvíz alá tartott egy-egy csöppséget, most viszont papírokkal kell igazolni, hogy az illető érdemes arra: volt elsőáldozó, tartott templomi esküvőt. Részletes felvilágosításért Farkas Bélához, a szekszárdi belvárosi templom plébánosához fordultam. — Most már nem lehet „akárki" keresztszülő? — Ez nem valami újkeletű szigorítás, bizonyos előírások mindigis léteztek, csak a betartásuk nem volt követelmény, az ismert okok miatt. Akkor, amikor titokban vitték megkeresztelni a gyereket, nem a keresztszülő keresztlevelének bemutattatásával kezdte a társalgást a pap. Igaz, hogy ezt most-én sem kérem; elhiszem, hogy van. — És mit kérnek a leendő keresztszülőktől? — Azt, hogy vallását gyakorló személy legyen, olyan, aki volt elsőáldozó, tartott templomi esküvőt, s ha vannak gyermekei, azokat is keresztényi szellemben neveli, hittanra járatja, stb. Tehát a hitben legyen segítőtársa, példaképe a kis jövevénynek. Mi Szekszárdon mindig ezekhez az elvekhez alkalmazkodtunk. Mert a keresztelés nemcsak formaság, hanem az élet egy meghatározó momentuma: a keresztényemberré válás első lépcsőfoka. - Wy Akácvirágzás Térségfejlesztés Öt község egyet akar? Sokszor el szerettem volna jutni Alsónánára, hogy meglátogassam Jákob Konrádot és megnézzem méhészetét, akinek több cikkét közölték már szaklapokban. 1920-ban megjelent egy kis méhészeti könyvecskéje Szekszárdon. A címe: Vándor méhészet. Neve alá büszkén írta: alsónánai vándorméhész, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Igazgatóválasztmányi tagja. E könyvecskéjében írja: „Alsó- nánán - a község szűk völgyben fekszik - a tavaszi méhlegeló nagyon jó akácvirágzásig. De a községben csak néhány akácfa van. Ezért akácvirágra mindig elvándoroltam méheimmel. Első ván- dorutam nem vitt messzire, de megérte. Azóta méheim vándor- úton vannak minden évben." Nos, ezért akartam felkeresni, hogy vándorlási tapasztálatokat szerezzek tőle. De ez sohasem sikerült. Itt Tamásiban május 9-én kaptam az első kinyílt akácfürtöket, a délutáni hőmérséklet 27 fok. Május 14-én tömeges az akácnyílás. A hőmérséklet ugyancsak 27 fok. Az öreg fákon tömérdek a kinyílt virág, apró fürtök is vannak. Az akác a tapasztalat szerint meleg éjjel után, 25-30 fokon vagy még ennél magasabb hőmérsékleten mézel jól. Szelet, esőt nem szeretik sem a méhek, sem az akác. A modern méhész a mérleges kaptár súlygyarapodásából ítéli a napi mézhordást. A jeles méhész csak érett, sűrű mézet perget. Három éve az Alföldön meglátogattam egy 300 kaptáros méhészetet vándortanyán - a férj és feleség kezeli. Télire hozzák haza méhe- iket. Exportmézük kitűnő. Kiadós mézelésre jó volna, ha a mostani akácvirágzás elhúzódna: akkor bő lenne a mézelés. Dr. Koppán József (Folytatás az 1. oldalról) — Munkája során a szó szorosan vett értelmében is feltérképezte e terepet. Igény szintű felmérése kiterjedt -az oktatás és egészségügyre, az ivóvíz és szennyvízcsatornázásra, a közlekedésre és úthálózatra, vízrendezésre és energiaellátásra, a műemlék jellegű és egyházi épületek felújítására, kommunikációra, hulladékelhelyezésre, gázellátásra, munkahelyteremtésre és a falusi turizmusra is. Mindebből arra lehet következtetni, hogy egy hosszú távú elképzelés megvalósítása a cél. Mekkora területet érint ez? — Az öt község által határolt terület - válaszol Palo- tásné Kővári Teréz - 8 ezer hektár. A lakosság száma általában 5-600 személy között van településenként, tehát 2500 a jelenlegi lélekszám, de a fejlesztési elképzeléseket figyelembe véve a turistaszezonban ez községenként ezer emberrel bővülhet. — Az elképzelések közül melyeket helyezné első helyre a megvalósítás során? — Elsősorban az infrastruktúrális fejlesztéseket, ezek közül is első helyen a szennyvízelhelyezést, az úthálózat és valamennyi vonzataként a falusi turizmus és vele párhuzamosan a munkahelyteremtés szerepel. — A felmérés során nyilván kalkuláltak egy olyan körülbelüli becsült összeget is, ami e térség fejlesztési elképzeléseinek költségvetését érinti. Mennyi ez? — Az infrastruktúrára vetítve fél milüárd forint, ami nem tartalmazza azokat a turisztikai elképzeléseket, amelyek-mögött például egy-egy panzió,vagy lovaspálya húzódik. — Az öt község rendkívüli testületi ülését egy-időben és egy helyen tartották. Milyen határozatokat hozott e tanácskozás? — Az első számú határozat - válaszol Huth József, a Szekszárd-Paksi Vízitársulat igazgatója - azt mondja ki, hogy társulatunk fejezze be e megkezdett tervek, projectek elkészítését, vagyis hozza olyan szintre, ami a lehetséges állami támogatások pályázásához szükséges. A második számú határozat szerint társulatunkat bízta meg az öt község - minden korábbi megállapodást mellőzve - olyan befektetők felkutatásával, akik koncesszióban, vagy kedvezményes kamatozású hitelezéssel finanszíroznák a települések saját erejéhez szükséges összeget. Határozat született arról, hogy mindezekhez bankgaranciaként milyen létesítményeket, objektumokat, ingatlanokat ajánlhatnak fel az önkormányzatok. Az öt község elhatározta, hogy a továbbiakban együtt gondolkodik a fejlesztés megvalósításában, és a térségi programon kívül külön kezdeményezésekkel nem foglalkoznak. — A pályázati tervek elkészí-' tése többmillió forintba kerül. Tudják ezt vállalni az önkormányzatok? — A tervkészítéshez szükséges összeget társulatunk és á Tolna megyei Vállalkozói Központ megelőlegezi, továbbá felkutatjuk azokat a lehetőségeket, amelyek térség- fejlesztő projectek készítését finanszírozzák. D. Kiss János
