Tolnai Népújság, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-23 / 121. szám
2 MSPUJSAG VILAGTUKOR - HAZAI TŰKOR 1992. május 23. Bölcső vagy koporsó lesz a Föld? (II.) Viszályfelhők Rio egén: Észak a Dél ellen Az emberiség ma már visz- szavonhatatlanul a lét vagy nem lét kérdéseként szembesül a természet- és környezetvédelemmel. Ez a felismerés a nyolcvanas évek második felében érlelte meg az úgynevezett „Fenntartható fejlődés" koncepcióját és modelljét. (Amit általában és elvi síkon a világon sehol nem vitatnak - de ma még nem is igen érvényesítenek.) A Bruntland asz- szony - a jelenlegi norvég miniszterelnök - vezetésével, és nagynevű tudósok - köztük a magyar Láng István akadémiai főtitkár közreműködésével kidolgozott program szigorú önkorlátozást kér a világ fejlett országaitól. Sürgeti, hogy mérsékeljék fogyasztásukat, civilizációs terjeszkedésüket, s forrásaik egy részével járuljanak hozzá az elmaradott térségek fel- emelkedéséhez. A fejlődő országokat pedig ahhoz kívánja partnernek megnyerni, hogy ne ismételjék meg az ipari forradalom óta elkövetett hibákat: olyan irányokat tűzzenek ki célul, amelyek megfelelnek az emberiség egyetemes érdekeinek. Nagy tehát a tétje a Rio de Janeiró-i világtalálkozónak. Vagy sikerül megtalálni a közös nevezőt a különféle helyzetű, más-más fajsúlyú gondokkal küzdő országok, térségek érdekei és szándékai között - vagy a pusztító környezeti anarchia éveivel zárjuk a XX. századot. A nagy találkozó nemcsak méreteiben, hanem tartalmában is kiemelkedő állomásnak ígérkezik. Az eredeti elgondolások szerint átfogó nemzetközi egyezmény születik a légköri üvegházhatást erősítő gázok kibocsátásának csökkentéséről, azaz az úgynevezett COz emisszió határozott korlátozásáról. Okmányba foglalják és egyetemes jelleggel kötelező érvényűnek ismerik el a biológiai sokféleség megőrzésének követelményeit. Megállapodnak az etikus környezetbarát magatartás normáiban és az ezek érvényesítését célzó akcióprogramban, s javaslatokat tesznek a különféle elképzelések finanszírozására. A napfényes riói ég alatt azonban sötét felhők is gyülekeznek ... Számos országban megalakultak a nemzeti előkészítő bizottságok, számos kormány (köztük a magyar is) elkészítette beszámolóját a világkonferenciára - mégis, ahogy mind közelebb kerülünk a világkonferencia megnyitásának napjához, egyre határozottabban rajzolódnak ki a világméretű összefogás valós nehézségei is. A számítások szerint például az Egyesült Államoknak évi 95 müi- árd (!) dollárjába kerülne a széndioxid-kibocsátás tervezett mérséklése, amit az USA kormánya nem tart elfogadhatónak. Más országok - köztük hazánk is - csak szándéknyilatkozat szintjén ítélték támogathatónak a tervezett egyezmény céljait. Mindinkább tetten érhető Észak és Dél, azaz a legfejlettebb és a leghátrányosabb helyzetben levő államok ellentéte. A fejlődő világ szószólói elfogadhatatlannak tartják, hogy országaik osztozzanak a mások hibájából kialakult helyzet miatti felelősségben, s méginkább azt, hogy szűkös anyagi forrásaikból áldozzanak bolgyónk betegségeinek gyógyítására. Az indiai Tudományos és Környezeti Központ tanulmánya „szemfényvesztésnek és politika tudományos köntösbe bújtatásának" minősítette az ENSZ támogatásával készült szakértői jelentést, amely szerint az erdőírtás és szakszerűtlen talajművelés miatt a fejlődő országok is nagy mértékben felelősek az üvegházhatás megerősödéséért. Dosztányi Imre Ferenczy Europress Aszálykár fenyeget Mentőöv az utolsó órában? (Folytatás az 1. oldalról) Szőllősi Endrével, a Föld- művelési Minisztérium főosztályvezetőjével beszélgettünk az intézkedés részleteiről. — Az utóbbi öt hónapban az ország területén átlagosan mindössze 101 müliméter csapadék hullott, ami a 30 éves átlagnak 53 százaléka. Az Alföldön és néhány más megyében még ennél is rosszabb a helyzet: a sokéves átlagnak mindössze 42 százalékát kitevő csapadék esett. Összesen 360 ezer hektár van csak öntözésre berendezve, a teljes mezőgazdasági művelési területnek mindössze 5,6 százaléka. — Május utolsó napjaiban járunk, a betakarítás előtti 24-ik órában milyen lehetőségek vannak még az aszálykárok csökkentésére? — Egyedül az öntözés segíthet. Aszályos években általában az öntözhető területek 70 százalékán alkalmazzák is a védekezésnek ezt a módját, az idén azonban mindössze a területek 30 százalékára kötöttek öntözési szerződést a gazdaságok. Úgy tűnik, kevés a pénz... A kormány ezért nyúlt a zsebébe. A 400 millió forintot a megyei földművelésügyi hivatalok rendelkezésére bocsátották, ennek az összegnek a terhére vehetnek a gazdálkodók öntözőberendezéseket, illetve alkatrészeket. — A teljes összeg beruházási célokra fordíható? — Ebből a pénzből a vételár 40 százalékát lehet vissza nem térítendő támogatásként igényelni. Be kell adni egy kérelmet, s a hivatal határozata után a számla alapján, az APEH juttatja vissza a támogatás összegét az érintetteknek. — Az öntözés meglehetősen drága, 1990-től az öntözővíz szabad árformába tartozik. Ha valaki meg is veszi a gépeket, nem biztos, hogy magára az öntözésre is futja a pénztárcájából... — Áz öntözővíz árát valóban meg kell fizetni, a költségek tényleg tetemesek. A kormány erre is gondolt, amikor engedélyezte, hogy az öntözésnek akár a teljes költségét bizonyos hitelezési eszközökkel támogathassák a bankok. Erre az a 20 milliárdos hitelkeret nyújthat biztonságot, amelyet a tavaszi munkák finanszírozására már a korábban megszavaztak a mezőgada- ságnak. — Ezt a kedvezményes hitelt azonban csak a hitelképes gazdaságok vehették föl. Most vízhez is csak ez a kör juthat? — Lényegében igen, de a kormányrendelet a nem elsőosztályú adósok esetében is olyan garanciákat ígér, ami a bankok számára meggondolandóvá teszi a hitel engedélyezését. De a kedvezményes hitel minden olyan mezőgazdasági terményhez igénybe vehető, amelyre termelési szerződést kötöttek. Ebben az esetben a banki kamat 10 százalékát az állam vállalja magára. A búza- és kukorica termelők esetében a hitelhez még kormánygarancia is csatlakozik, ami azt jelenti, hogy a fizetőképtelen gazdaságok helyett - a termény fejében - szükség esetén az állam fizeti meg a banki tartozás egy részét. — A gazdaságok korábban azért adták el az öntözőberendezést, mert a nem használt gépek után is fizetni kellett valamilyen díjat. így marad ez a továbbiakban is? — Valóban így van. A berendezések után fizetendő díj azonban köbméterenként csak néhány fillért jelent. A vízszolgáltatásnak vannak költségei, .ezt kell fedeznie a fenti bevételeknek. A vízszolgáltatás nyereségorientált vállalkozás, az ő érdekeikre is tekintettel kell lenni. — Kiterjednek a biztosítások az aszálykárra is? — Általában nem. Az új földadó-törvénynek azonban van egy pontja, amelnyek értelmében az aszálykárt szenvedett termelő földadó kedvezményt igényelhet, vagy az adó teljes eltörlését kérheti. Ez szinte alanyi joga, nem kell rá engedélyt kérni. Somfai Péter Ferenczy Europress A pakisztáni attasé a Gemenc Expón A pakisztáni kereskedelmi attasé, Jamshid Khan tegnap délelőtt ellátogatott Szek- szárdra, a Gemenc Expóba. Jamshid Khan tárgyalásokat folytatott Kanalovics Lászlóval, a Gemenc Expo igazgatójával annak a lehetőségéről, hogy Szekszárdon, a Gemenc Expón is megrendezzenek egy pakisztáni kiállítást. Ez a tárgyalás még csak a kezdet volt, melynek hamarosan folytatása is lesz. (-t. -m.) A Suzuki Szekszárdon (Folytatás az 1. oldalról) A szalont Szekszárd város polgárainak nevében Kocsis Imre Antal polgármester avatta fel és vette át. Az eseményen megjelent Lastofka Péter, a részvénytársaság belföldi kereskedelmi osztályvezetője, aki beszámolt az esztergomi Suzuki gyárban folyó munkálatokról és arról, hogy hamarosan ösz- szeszerelik az első néhány gépkocsit, ellenőrizve a technológiát és a magyar gyár munkájának minőségét, az októberi „nagyüzem" beindulása előtt. A részvénytársaság reméli, hogy a "Suzuki népautó lesz Magyarországon. A szalon megnyitásán a japán felet Suzuki úr képviselte, aki azonban csupán névrokona a híres alapítónak. Ä vásárolni szándékozók tájékoztatására elmondjuk, hogy Suzuki Swift típusból 1.000 és 1.300 köbcentis kapható jelenleg, valamint az Indiából származó Maruti. Terepjáróból pedig a Suzuki Vitarát kínálják. venter Társadalombiztosítási kérdések A megemelt járulék A következőkben néhány, a lapunkhoz, illetve a megyei társadalombiztosítási igazgatósághoz érkezett levél alapján olyan közérdekű információhoz szeretnénk juttatni olvasóinkat, melyek ismeretében felesleges levelezgetésektől, félreértésekből származó kellemetlenségektől szabadulhatnak meg. Részlet egy levélből: „Mezőgazdasági kistemelő vagyok, eddig havi 1.200 forint TB-járulékot fizettem. A most hatályba lépő emeléssel közel négyszeresét kellene fizetnem. Erre képtelen vagyok és nem is értem, hogy a törvényalkotók ezt hogy gondolták. Ha itt egy virágzó ' mezőgazdaság lenne, ahonnan az ember kitermelné e négyszeres költséget, megérteném, és boldogan fizetném, mert lenne miből, de így, mit akarnak, vegetál minden, örülünk, hogy élünk... Ázt szeretném kérdezni, hogy ha én nem fizetem a TB-t, milyen hátrányom származik ebből? Alanyi jogon jogosult vagyok-e orvosi alapellátásra, kórházi kezelésre, esetleges műtét elvégzésére, ha nem tudom fizetni a több mint 4.000 forint társadalombiztosítási járulékot?" A „Feri bácsi" aláírással érkezett levélre Csikós Ferenc válaszolt, a megyei társadalombiztosítási igazgatóságtól: — Milyen hátránya származik Feri bácsinak, mint mezőgazdasági kistermelőnek abból, ha nem fizet társadalombiztosítást? — Járulékfizetési kötelezettség - a társadalombiztosítási törvény szabályai szerint - valamely munkavégzésre irányuló jogviszonyhoz kapcsolódik. — A mezőgazdasági kistermelő - a fenti törvény szerint - 1992. március 1-jétől egyéni vállalkozónak minősül, kivéve, ha egyéb jogcímen biztosított, illetve öregségi-, rokkantsági-, baleseti rokkantsági nyugdíjas, avagy öregségi-, növelt összegű öregségi-, munkaképtelenségi járadékos. Amennyiben a mezőgazdasági kistermelő, mint egyéni vállalkozó nem fizet társadalombiztosítást, akkor nem biztosított. Ezen a jogcímen egészségügyi szolgáltatás, táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj és anyasági segély, baleseti ellátás nem jár. Nyugdíj csak a törvényben meghatározott szolgálati idő elérése után jár, amikor biztosított volt korábban. A levélíró, akinek 25 éves munkaviszonya van, a ma érvényes rendelkezések szerint, más egyéb feltételek megléte esetén jogosult lesz nyugellátásra. Betegségi ellátásra 1992. június 1-jétől csak valamely közös háztartásban élő biztosított (felesége, szülője, gyermeke) eltartott hozzátartozójaként lesz jogosult. Ezt az ellátást a biztosított eltartott hozzátartozójaként a mezőgazdasági kistermelő nem jogosult igénybe venni akkor, ha a havi keresete, jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegét (jelenleg 5.700 forint) meghaladja. Ennek ellenőrzésére, betartására a jogi- és szervezeti feltételek adottak. A törvény lehetőséget ad arra, hogy aki a társadalom- biztosítási ellátásra nem jogosult, megállapodást köthet a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság Járulékelszámolási Osztályával. A megállapodás szerint a kért ellátásnak megfelelő járulék- fizetési kötelezettséget vállal az ellátást igénylő. venter Igényelhető jegyek: Tolna megyei Vendéglátó Vállalatnál (telefon: 12-053) Scherdán Jánosnál igényelhető: 1. / Lillafüred II. o. egyéni beutaló, 1992. június 3-16. Térítési díja: 4.760,- Ft Szekszárdi Húsipari Vállalatnál (telefon: 12- 166) Borsinénál igényelhető: 2. / Balatonföldvár II. o. házaspáros beutaló, 1992. május 29-től június 11-ig. Térítési díja: 7.280,- Ft 3. / Balatonszántód I. o. egyéni beutaló, 1992. május 29-től június 11-ig. Térítési díja: 3.920,- Ft. 4. / Hajdúszoboszló I/A. o. házaspáros beutaló, 1992. május 27-től június 9-ig. Térítési díja: 13.720,- Ft. Kérdőjelek Van-e kiút? Amióta nyilvánvalóvá vált, hogy a köztársasági elnök nem menti fel a Rádió elnökét, az ezzel foglalkozó nyilatkozatokban a legtöbbször szereplő szó a felelősség. Göncz Árpád az államszervezet demokratikus működéséért vállalt felelősségét hangsúlyozta, Antall József pedig többször szólt a saját és kormányának politikai felelősségéről. A kormány- koalíció képviselői figyelmeztették az államfőt a döntéséért reá háruló felelősségre, az ellenzék viszont dicsérte a köztársasági elnök döntésében kifejeződő felelősségérzetet. Csak fenyeget-e a válság, vagy már ki is alakult? A helyzet - sajnos - máris válságos. Mert ha egyazon ügyben egyszerre támad konfliktus a köztársasági elnök és a miniszterelnök, az államfő és a paralmenti többség, a koalíció és az ellenzék képviselői között, s ebben őrlődik a Magyar Rádió és a Magyar Televízió, akkor ez bizony az egész tömegtájékoztatást érintő belpolitikai válság. Politikai „taxisblokád"? A mostani válság - miként a koalíciós képviselők megfogalmazták -, a legerősebb támadás, amely az alkotmányos rendet a taxisblokád óta érte. Van-e kiút? A választ nem lehet mással kezdeni, mint a felelősség hangoztatásával. Most nagyon is szükség van a politikai presztízs-szempontokon felülemelkedő józanságra, minden párt önmérsékletére, arra a felelősségre, amely valamennyi politikai erőt a válság megoldására kötelez. Ennek eredői pedig egyirányúan mutatnak: a lehető legrövidebb időn belül el kell fogadni a médiatörvényt. Nem lehet fontosabb nemzeti érdek, mint az, hogy még a legélesebb konfliktus is törvényes alapon rendeződjék. Ferenczy Eurorpess ÓZON Kft. bérbe adja a Dombori strandon lévő csúzdáját, üzemképes állapotban. Érdeklődni lehet: SZIGMA Építőipari Kisszövetkezet Szekszárd, Vak Bottyán u. 6. Tel.: 74/15-188. (80/40/11076) Értesítjük tisztelt ügyfeleinket, hogy a Paksi AG helyén alakult társaságok telefonszámai 1992. május 22-től megváltoztak az alábbiak szerint: AGROBAU PAKS Kft. AUTOSZOLGA Kft. BI-SER Húsért Kft. PUSZTABÍR Kft. TAKARMÁNYGYÁRTÓ Kft. 75/12-277 75/14-088 75/13-088 75/14-844 75/14-944 (234/11429)
