Tolnai Népújság, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-16 / 115. szám

4 »ÚJSÁG TOLNA ES KORNYÉKÉ 1992. május 16. A Az Alkotmány utcában lakók sérelme Hasznos" teher rr Széles az Alkotmány utca Tolnán. A házak kerítése és a műút között többméteres közterületi zöld sáv talál­ható, melyet egyesek meg­művelnek - a portájuk előtti szakaszon mások nem. Az ott lakóknak mos­tantól akkor is fizetniük kell, ha bevetik (mert hasz­nuk származik belőle), és akkor is, ha nem törődnek vele (mert nem tesznek ele­get a közterület-rendben- tartási kötelezettségüknek). Egy beadványt írtak a polgármesteri hivatalhoz, melyből idézek. Nem tudjuk elfogadni azon döntést, mely szerint a telke­ink előtt lévő közterület műve­léséért négyzetméterenként 15 forint használati díjat kell fi­zetnünk. Mi a területet azért műveljük, mert évekkel ez­előtt, miután felszántották, hogy parkot létesítsenek, an­nak fásításáról nem gondos­kodtak, ember nagyságú gaz borította, majd felszólítottak bennünket, hogy tartsuk rendben. Elismerjük, hogy a városi hatóságnak jogában áll bérleti díjat kiszabni, de előtte értesí­teni kellett volna az érdekelte­ket. Ez olyan irreális összeg, hogy aki megállapította, eny­hén szólva, mit sem ért a me­zőgazdasághoz. (Ha 1 négy­zetméter 15 forint, akkor 1 hektár 150 ezer forint?) Kérjük, hogy a folyó évben tekintsenek el a használati díj kiszabásától, illetve azt a jövő­ben úgy állapítsák meg, hogy a művelés megérje a lakosság­nak! Megkérdeztem a város­gazdálkodási és intézmé­nyellátási iroda vezetőjét, Háry Jánost is a dologról. — A környezetvédelmi és településfejlesztési bi­zottság döntése alapján jár­tunk el így - közölte. Ér­vényben van még az ide­vonatkozó két tanácsi ren­delet. Az egyik szerint az állampolgár feladata a háza előtti közterület rendben tartása, a másik pedig arról szól, hogy a közterület használatáért díjat kell fi­zetni. E rendelkezések tar­talma nem olyan, hogy szükséges lenne a megvál­toztatásuk. Röviden: aki beveti a területet, szedi a hasznát, viselje a terheit! * Az ott lakók nem is az elv, hanem az arányok ellen ágálnak ... - Wy ­Magyamé Szabó Ágit éve­kig az egyik legjobb fodrász­ként tartották számon Tolnán. Ügyes és gyors keze alól szebbnél szebb frizurák kerül­tek ki. Törékeny termete hihe­tetlen mennyiségű energiát rejt, azonkívül az a szerencsés embertípus, aki tud bánni az emberekkel - és ez nagy ado­mány - mosolygós, kellemes egyénisége vonzza a vendé­geket. Aztán egyszercsak Ági kivonta magát a forgalomból, és erre jó oka volt. Visszavo­nult, megszülte Dóra nevű kislányát, és élvezte az anya­sággal járó örömöket. Sokan hiányolták, sokan átpártoltak más fodrászhoz, sokan várták, hogy visszatérjen a szolgáltató szövetkezethez, ahol évekig dolgoztt. Áginak sikerült meglepnie bennünket, szé­pülni akaró nőket. Ugyanis nemrégiben & város szívében nyitott egy ízléses üzletet, a Miriam fodrászszalont. Már a cégtábla is igen jó íz­lésre vall. Belépve pedig min­den tárgyból szolid elegancia, nőies, puha hangulat árad. Lila függöny, virágok, az asz­talon akvárium, úszkáló, szí­nes halakkal. — Nagyon szép ez a kis üzlet; hogy sikerült ilyen ízlésesen be­rendezni Ági? — Rengeteget járkáltunk mindenfelé, amíg rábukkan­tunk a megfelelő bútorzatra, nagyon megtetszett ez a már- ványhuzatú olasz gyártmá­nyú fodrászpult. Az ülőgarni­túrát pedig a Domusban vásá­roltuk, megtetszett a pasztell Egy arc- egy mesterség Magyarné Szabó Ágnes , a fodrásznő színű virágminta, azonkívül kényelmes, mutatós. De a be­rendezkedésben nagyon sok barát és jó ismerős segített. Az egész nem jött volna létre a család és a férjek munkája nélkül. A férjek rengeteget dolgoztak az üzleten, ők pa­koltak, cipekedtek, takarítot­tak. A nagymamák nélkül pe­dig ma sem működne az egész, mert ők felváltva segí­tenek be Dóra nevelésében, reggel felöltöztetni, ha dél- utános vagyok, hazavinni a gyereket, vacsorakészítés, há­zimunka, minden, szóval ren­geteget vállalnak a nagyma­mák, hogy én nyugodtan tud­jak dolgozni. Ezt csak így le­het. — Tényleg, hogy jött létre ez a vállalkozás? Régóta álmodtál egy ilyen üzletről? — Mindig is álmodoztam egy szép üzletről, de valójá­ban a mostani döntést a kény­szer szülte, mert nem maradt más választásom. A szakma szerelmese vagyok, imádom a munkámat. Aztán felfedeztük egymást, Deákné Farkas Edit­tel és belevágtunk. — Az üzlet neve Miriam, ez fantázianév? — Nem. Miriam Stopard gyermekpszichológus, s mivel nagyon eleven, mozgékony gyermekünk van, az orvosnő remek könyveiből próbáltuk gyermekünket több-kevesebb sikerrel nevelni. Hát innen a név. — Nagyon sokba kerül egy ilyen vállalkozás? Vettetek fel starthitelt, vagy valami más for­rásotok volt? — Sok adósságunk van, hi­szen fiatal házasok vagyunk, házat építettünk, úgyhogy meg kellett gondolnunk, és csak egy egészen kevés köl­csönt tudtunk vállalni Edittel. Egyébként béreljük az üzletet. Két műszakban dolgozunk, így kora reggeltől késő estig ki van használva a szalon. Elosz­lanak a költségek, természete­sen nagy rezsiköltséggel dol­gozunk, emiatt elég nehéz ma sikeres vállalkozónak lenni. — Milyennek találjátok a for­galmat, a várakozásotoknak meg­felelően alakul? — Három hónapja nyitot­tunk, eleinte nehezen indult be, féltünk, hogy befürdünk, sokan nem tudták, hogy léte­zünk, de most már hál'Isten- nek minden időnk ki van töltve. — Áraitok hogyan alakultak? — Mondhatjuk, hogy reáli­sak, a szekszárdi fodrászsza­lonok árainál mérsékeltebbek, de azért városi árak, viszont minőséget, színvonalas, kul­turált kiszolgálást nyújtunk. — Mi a divat most a hajvise­letben? — Rengeteget változtak az anyagok meg természetesen a divat is. Nagyon „menő" a té­pett frizura, a vizeshatású haj, amit egy viaszos-balzsamos zselés anyag tesz olyanná. Ezt a fiatalok kedvelik, idősek ál­talában a jó tartós dauert ké­rik. Nyáron átállunk a spirál- dauerre, ez egy hajkímélő da­uer fajta. Egyébként úgy pró­bálom alakítani a frizurát, hogy a formája, színe, mindig harmonizáljon az egyéniség­gel. Nagyon érdekes, mert manapság öltözködésben és hajviseletben is a végletek a divatosak. Vagy a nagyon rö­vid frizura, vagy a hosszú, színben pedig a vörös min­denféle árnyalata, és a szőke. Burlász Magdolna Fotó: Kispál Mária Tengelici mozaik A betegek jobb ellátásáért: minilabor és fogorvosi röntgen Az elmúlt esztendők tanácsi rendszerére az volt a jellemző, hogy a nagyközségekhez köz­igazgatásilag több település is tartozott. A közös tanács in­tézte az emberek ügyes-bajos dolgait. A rendszerváltozás után is találni még olyan községeket, amelyekhez puszták, majorok, pár házból álló kis települések csatlakoznak. Ilyen Tengelic is. Önkormányzatának nem­csak saját házatájáról, hanem Szőlőhegyről, Jánosmajorról, Alsó- és Középhidvégről, Júli- amajorról, Katalin-pusztáról is gondoskodnia kell. Tengelicen, a hetvenes évek közepén az itt élők száma jócskán meghaladta a háro­mezret -, mára 2800-an van­nak. Helyi munkalehetőség a termelőszövetkezeten kívül nincs, s többek között ebből is adódik, hogy főként a fiatalok között sok a munkanélküli. A legtöbb dolgozó ingázik, so­kan járnak az atomerőműbe, például takarítani. A megközelítőleg 57 milliós éves költségvetésből az Álta­lános Művelődési Központ (ÁMK) költségvetése 26 mil­lió. A maradék 31 millióból többek között az önkormány­zat tulajdonában lévő épüle­tek érintésvédelméhez szük­séges felújításokat kell elvé­geztetni. Tavaly kezdődött Jú- lia-majorban a kultúrház és a szőlőhegyi hivatal rendbeté­tele, amelyek áthúzódó épít­kezésként szerepelnek a költ­ségvetésben. A nagymértékű áramingadozás - mert a jelen­legi vezeték már nem bírja a terhelést - tette szükségessé egy új transzformátor-állomás kiépítését. Ez a beruházás mintegy 2 millió 400 ezer fo­rintba kerül majd. A régió betegeit két körzeti orvos látja el, és az elmúlt év közepétől dolgozik a község­ben fogorvos is. Az orvosi rendelő felszereltsége rendkí­vül jónak mondható, nemré­giben vásárolt az önkormány­zat egy minilabort és fogászati röntgent, ami már csak be­üzemelésre vár. Ha ez is meg­lesz, akkor már csak rendkí­vüli esetben kell szakrende­lésre utazniuk - például Szek- szárdra - a betegeknek. A mintegy 30 óvodás, il­letve általános iskolás Kata­lin-pusztáról, Alsó- és Közép- hidvégről Kölesdre jár óvo­dába. Az önkormányzat a normán felül hozzájárult az el­látásukhoz. Kölesdnek tavaly 686 ezer forintot, míg az idén 789 ezer forintot utalatak át Tengelicről. Két gyerek Gyönkre jár iskolába, tavaly 30 ezer forintot utalt át oda, hozzájárulásként az önkor­mányzat. (p. t.) A szedresi templom téglái A néhai Elemér atya feljegyzései ® Drága jó Édesanyám buz- golkodása folytán, a makói családi házunkban, mely az­előtt katolikus iskola volt, ká­polna létesült. Elhívtam oda Bencsik Gyulát, fesse ki ezt a kápolnát. Egy szép nyári na­pon meg is érkezett. 1947. május 17-én Főtiszte­lendő Virág Ferenc pécsi me­gyés püspök úr bérmálta meg a híveket Szedresen. Itt tar­tózkodása idején ő is az isko­lában lakott. Az alakuló lel­készségről azt mondotta, hogy az még nagyon embrio­nális állapotban van: se föld, sem plébánia, se templom . . . — Majd lesz! Be akartam bizonyítani, hogy az én ígéretem nem üres szó, azért jártam a földért annyit. Hogy azután milyen eredménnyel és mennyi ha­szonnal, azt már tudjuk. Az iskoláinknak sem sokáig ör­vendhettünk. 1948 őszén meg­történt az összes iskolák álla­mosítása. Először kitettek a két teremből, a lakásból, az ol­tárfülkéből, a gyóntató helyi­ségből és a sekrestyéből is. Ezek a helyiségek a szedresi központi r. kát. iskolában vol­tak. Mint lelkész, én voltam a katolikus iskolák iskolaszéki elnöke. Természetesen az is­kolák államosításával ez a tisztességem megszűnt. Az újdonsült állami iskola nö­vendékeinek első hivatalos ta­lálkozása a volt iskolaszéki el­nökkel egy tüntetés formájá­ban történt, mégpedig hama­rosan az államosítás után. En­nek a tüntetésnek tulajdon­képpen Mindszenty József bí­boros-hercegprímás ellen kel­lett volna történnie. Ezt azon­ban, akkor még nem tudtam. A tüntetés előtt Bíró Mária igazgató eljött hozzám, beje­lenteni a dolgot. Kért, marad­jak otthon és legyek kedves a gyermekekhez. Másnap dél­előtt azután el is jöttek. Ádám János bácsi fia szónokolt. Ré­szemről boldog karácsonyi ünnepeket kívántam nekik, mert advent vége felé járt az idő. Ők viszonozták a jó kí­vánságokat és így kölcsönös jó kívánságok közepette zajlott le a „tüntetés". Csak Ádám János méltatlankodott egy ki­csit, hogy ennek nem így kel­lett volna lefolynia, mert van­nak a katolikus egyháznak olyan főpapjai, mint Mind­szenty, aki nem akarja megér­teni a demokráciát. Most már kezdtem érteni ki ellen kellett volna tüntetni. De ezen a rosz- szul sikerült tüntetésen már nem lehetett segíteni. Ekkor még a központi iskolában lak­tam, de hamarosan el kellett hagynom. Szerencsémre Hejdlmann Bélának, Bezerédj volt titkárának egy nagy háza van a templom t^lke mögött, félt, hogy valami kellemetlen' lakót tesznek bele, azért meg­beszéltük a dolgot és kiigé­nyeltem egy szobát. Ezt meg is kaptam. (Folytatjuk.) A faddi Fanni cuki Fadd központjában cuk­rászda nyílt, Fanni a neve. Kákonyi István vállalkozó a megnyitóra meghívta Simon Józsefet, a település plébáno­sát is, aki megáldotta a léte­sítményt és az ott dolgozókat. A községben nincs konku­renciájuk, ígyhát az érdeklő­dés nagy. Máris módosították a zárórát: 6 helyett 10-re. Tolna-Mözs lakosságának élelmiszer-ellátása ismét javult. Mini-diszkont üzletet nyitott Mező Anna az Alkotmány utcá­ban, saját házuk kibővítésével. A 40 négyzetméteres kis üzlet­ben diszkont áron vásárolhatnak a környék lakói. Vasárnap is nyitva tartva, bő választakkal várják a vevőket. - kpm ­Nyugdíja­soknak ingyen! Másfél órás műsort ad Kabos László, Harangozó Teréz, Havasy Viktor és Liliom Károly - más köz­reműködők társaságában -, május 18-án este fél 8-kor, a faddi művelődési ház színháztermében. A rendezvényre a település önkormányzata „befi­zeti" - vendégül látja - a helybeli nyugdíjasokat. HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM TOLNÁN A Tolnai Földvári Mihály Gimncizium engedélyt kapott a hatosztályos képzés beindítcLsctrcL Várjuk azok jelentkezését, akik jó eredménnyel záiják a 6. osztályt. Az 1992. szeptemberében induló nyelvi tagozatos osztályba felveszünk:- az angol nyelvi csoportba 13 főt - a német nyelvi csoportba 13 főt. Jelentkezési lap intézményünkben (Tolna, Arany J. u. 9.) igényelhető. JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: 1992. JÚNIUS 10. FELVÉTELI VIZSGA:- írásbeli: 1992. június 15. (9 óra) - szóbeli: 1992. június 17. (8 óra) Az írásbeli vizsgán az anyanyelvi és matematikai készséget méljük, a szóbeli meghallgatás az általános műveltségre terjed. A felvételi döntés során figyelembe vesszük az eddigi ált iskolai eredményeket is. (5. oszt. év végű 6. oszt félév) Felvilágosítás, tájékoztatás az alábbi telefonszámokon kapható: 74/40-335, 74/40-571. (143/10743)

Next

/
Thumbnails
Contents