Tolnai Népújság, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-16 / 115. szám

1992. május 16. MEGYEI KÖRKÉP MEPUJSAG 3 Előadás kert­barátoknak A szekszárdi kertbarát­klub május 18-án, este hat órakor Szekszárdon, a Ba­bits Mihály Művelődési Ház társalgójában tartja összejövetelét. Időszerű munkák a kertekben, pin­cékben, növényvédelmi őr­járat címmel dr. Nagy Elemér tart előadást. Kór- és kárképeket hozzanak a helyszínre, amit megvizs­gálnak majd. Kápolna az elesettek emlékére A Balaton-parton ká­polnát állítanak a Don-ka- nyarban elesettek emlé­kére. Ennek költségeihez a bátaszékiek is hozzá kí­vánnak járulni úgy, hogy május 18-án, hétfőn, este 7 órai kezdettel Bátaszéken, a művelődési házban a Don - az elesettek emlé­kére, a túlélők tiszteletére címmel tartanak műsort. Az emlékműsoron köz­reműködik a Székesfehér­vári Látókör is. Tanfolyam Dombóváron, Szekszárdon A Tolna Megyei Ön- kormányzat Pedagógiai Intézete szervezésében május 16-án a Dajka-képző tanfolyam 1. csoportja tartja összejövetelét Dom­bóváron, reggel 8-kor a Szivárvány Óvodában. Az óvodapedagógusok keresztényszellemű tanfo lyama Szekszárdon szin­tén 16-án lesz, a Római Ka­tolikus Plébánián 9,30-kor. Továbbképzés zene­tanároknak A Bartók Béla Állami Zeneiskola (4220 Hajdúbö­szörmény, Rákóczi u. 31.) és a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet to­vábbképzést hirdet zene­tanárok és érdeklődők számára „A billentyűs hangzásvilág fejlődéstör­ténete" címmel. Áz előadó Karasszon Dezső orgona­művész, a debreceni Liszt Ferenc Zeneművészeti Fő­iskola és Konzervatórium tanára és a Bartók Béla ze­neiskola zongoratansza­kának tanárai. A programra május 20-án, 10-13 óráig lesz. Szaktábor A Tolna Megyei Ón­kormányzat Pedagógiai Intézete július 6-13 között anyanyelv, történe­lem-helytörténet, matema­tika és fizika tehetséggon­dozó szaktábor szervezé­sét tervezi 6. osztályt vég­zett (fizika szaktáborba 6-7. osztályt végzett) tanu­lók számára. Az egyes szakágakban 20-20 tanuló jelentkezését tudják elfo­gadni. Pályázhatnak első­sorban a bármely szaktár­gyi versenyen eredménye­sen szereplő tanulók és azok, akik a választott szaktárgy iránt kiemel­kedő érdeklődést tanúsí­tanak. Jelentkezni május 20-ig a pedagógiai intézet­nél lehet. Göncz Árpád nem írja alá a felmentést? Pályaválasztás (3.) Közjátékok a médiatörvény előtt út Haraszti Miklóssal, az SZDSZ országgyűlési képviselőjével — Haraszti Miklós szerint megpecsételődött Gombár Csaba és Hankiss Elemér sorsa? — Azt gondolom, hogy amíg nem születik meg a mé­diatörvény, s amíg Antall Jó­zsef miniszterelnök nem java­sol mindenki számára elfo­gadható új utódokat, addig nem lehet megválni a jelenlegi elnököktől. — S ha a parlament elfogadja a médiatörvényt? — Ha a kormánypártok azt követően is ragaszkodnak - s miért ne ragaszkodnának - az elbocsátáshoz, akkor ilyen ér­telemben természetesen meg­pecsételődött a sorsuk. Köz- megegyezés híján nem lehet sem a rádióban, sem a televí­zióban huzamosabb ideig dolgozni, hiszen a legitimitás, a törvényesség hiányában el­lehetetlenül a munka. — Egyesek szerint már ez jel­lemző mindkét intézményben, s ezt a logikát folytatva máris in­dokoltnak tűnik a két vezető fel­mentése. — Mi mégis ellenezzük a felmentésre irányuló törek­vést, hiszen ha ez bekövetke­zik, akkor gyakorlatilag szük­ségtelenné válik a médiatör­vény. A miniszterelnök úr - közvetlenül a törvény beter­jesztése előtt - egy 1974-es jogszabály alapján követeli, hogy bocsássák el Gombár Csabát. Megjósolható, hogy két héten belül Hankiss Ele­mérrel is ugyanez történik. — Ön ezek szerint valamiféle célzatos szándékot tulajdonít ezen lépéseknek? — Ezeknek a lépéseknek semmi más céljuk nincs, mint az, hogy még a médatörvény beterjesztése előtt érvényt sze­rezzen akaratának a minisz­terelnök, átjátszva az általa vá­lasztott aleínökök kezébe a két intézményt. — Ön ezzel közvetve se töb­bet, se kevesebbet nem állít, mint azt, hogy a két alelnök gyakorlati­lag Antall József kiszolgálója. — Az a véleményem, hogy a két alelnököt nem közmege­gyezései jelölték. Ugyanakkor Göncz Árpád köztársasági el­nök kinevezte őket, bízva a kormány békeszándékaiban. Ám Nahlik úr a televíziónál intézkedéseivel már az első nap bebizonyította, hogy más­ról van szó. Ántall József a tör­ténteket azonnal felhasználta a beavatkozásra, kétségbe vonva az egyszemélyi vezetés jogosságát. Nos, én nem azt ál­lítom, hogy az aleínökök a kormány emberei, hanem azt, hogy tőlük az 1974-es jogsza­bály szerinti ténykedést vár­ják. Ez pedig számunkra elfo­gadhatatlan. — Göncz Árpád eleget tesz Antall József felmentési javasla­tának? — Csak a személyes véle­ményemet mondhatom: nem. — Mi történhet azt követően, miként reagál a kormánykoalíció? — Gyalázkodás várható. Ez már sajnos beletartozik a je­lenlegi kormánykoalíció stílu­sába, hogy nem képes a de­mokrácia következményeit önfegyelemmel elviselni.-— A törvényes lehetőségekre gondoltam. — Jogszerű lépések nem adatnak számukra, csak hisz­térikusak. A hisztéria termé­szetéhez pedig hozzátartozik, hogy azt nehéz kiszámítani. Szeri Árpád Sertéshús minősítés EUROP szabvány szerint Az FM Tolna megyei Föld­művelésügyi Hivatala és a Szekszárdi Húsipari Vállalat közös szervezésében tanács­kozást tarottak tegnap a me­gyeszékhelyen „A vágósertés egységes és kötelező vágás utáni minősítése, s annak ha­tása a sertéstenyésztésre, il­letve az árutermelésre" cím­mel. Az eseménynek a hús­ipari vállalat adott otthont. A tanácskozáson a régió ál­lami, szövetkezeti és magán húsüzemei, feldolgozói vettek részt, többek között Bajáról, Kaposváról, Zalaegerszeről, és természetesen megyénkből. A téma a vágósertések mi­nősítése, igen jelentős napja­inkban. A nyugat felé történő exportálás feltétele a Közös Piac tagjai által alkalmazott minősítési rendszer megvaló­sítása Magyarországon is. Ez az úgynevezett EUROP szab­vány öt minőségi kategóriát tartalmaz, az árakat kategóri­ánként határozzák meg. Mind a termelők, mind a feldolgozók részéről igény van a minősítés törvényi úton való szabályozására. A beve­zetés előtt álló rendszer elő­nye, hogy nem tesz különbsé­get a feldolgozásra kerülő ál­lományon belül a nagy-, il­letve kistermelő által tenyész­tett sertés között. Igényként merül fel a minő­sítés elvégzésére egy, a terme­lőktől és feldolgozóktól egya­ránt független szervezet létre­hozása is. Az új szabványt várhatóan egy-két éven belül bevezetik. A jelenlévők ezek­ben a témákban hallgathattak előadásokat az Országos Hú­sipari Kutatóintézet, a Mező- gazdasági Minősítő Intézet, a HÚSCÉH, valamint a TERIM- PEX külkereskedelmi vállalat megjelent előadóitól. vm Az üzemanyagbázis sem kelt el Arról tájékoztatott tegnap Tolna alpolgármestere, Mayer Márton, hogy megtörtént a volt szovjet üzemanyagbázis árverése Budapesten, és ha­sonló eredménnyel zárult, mint az egy héttel korábbi, amikor a laktanyát próbálta eladni a vagyonkezelő: nem kelt el. A laktanyát közel 300 millióért, az üzemanyagbázist 150 millióért kínálták, de a 10 százalékos bánatpénzt senki nem tette le, tehát el sem kez­dődhetett a licitálás. Valószínű, hogy a vagyon­kezelő szervezet mérsékelni fogja az árakat, és a későbbi­ekben nem árverésen, hanem egyezség formájában próbálja értékesíteni a tolnai létesítmé­nyeket. Az alpolgármester azt is elmondta, hogy a várost, mint lehetséges vásárlót, az üzem­anyagbázis nem érdekli, és a laktanyából is csak az ott lévő lakásokkal foglalkoznának. Ezt pedig olymódon képzelik, hogy - felújítás után! - a va­gyonkezelővel együttmű­ködve értékesítenék azokat.-Wy­Kátyúban, zsákutcában Mi történik akkor, ha 8, 12, vagy még több év tanulás, és eddig zavartalannak mond­ható élet után egyszercsak ott áll egy fiatal ember, úgy tűnik a továbblépés reménye nélkül. A legnagyobb veszélyt az általános iskola elvégzése utáni „zsákutca" jelentheti. Ha akkor nem sikerül valami­lyen módon, valamiféle to­vábbtanulási lehetőség felé el­jutni, félő, hogy a gyerek el­kallódik. Murikát találni ma­napság, ilyen fiatalon, min­denféle szakvégzettség nélkül szinte lehetetlen, és ha sikerül is, leépítés, miegyéb miatt leghamarabb nyilván ezeket a fiatalokab bocsájtják el. A megyei önkormányzati hivatal tavaly szeptembertől ezért egy tanfolyamot, afféle „szintentartó", esélynövelő foglalkozássorozatot tartott. A pénzt a Művelődési és Közok­tatási Minisztérium biztosí­totta, a tanfolyamot kísérleti jellegűnek tekintve. Az órákat tartó tanárok nem kértek pénzt tevékenységükért. Húsz kislány járt ide, ahol közisme­reti tárgyakat (matematika, történelem, stb.) tanultak, készségek felkutatására, feltá­rására irányuló feladatokat végeztek, és intenzíven fog­lalkoztak sporttal. Örömteli eredmény, hogy ősztől szinte valamennyien középfokú in­tézményben tanulnak tovább. Ez többek között annak kö­szönhető, hogy sikerült olyan iskolák felé irányítani őket, amelyek igazán megfeleltek képességeiknek és készsége­iknek. A rossz iskolaválasztás sok kudarc forrása lehet, erre azonban térjünk vissza ké­sőbb. A különféle speciális szak­iskolák (betanítottmunka jel­legű képzést adnak) szintén megoldást jelenthetenek. Vannak ezen kívül úgyneve­zett önköltséges tanfolyamok, ha a szülő ezt anyagilag tudja vállalni. Az érettségizettek és felső­fokú végzettséggel rendelke­zők számára a megyei mun- kügyi központ átképzései je­lenthetnek megoldást. Több tanfolyam is idnult és indul a jövőben a különféle szakmák megtanulásától a menedzser- képzésig. Ezek egy részének szintén van anyagi vonzata. A legszomorúbb dolog egy frissen végzett fiatal számára a munkanélküliség. Korunk­ban azonban számolni kell vele, sőt azzal, hogy a pálya­kezdők esetében fokozódhat is. Arról, hogy ez milyen lelki traumát, feleslegesség-érzetet kelthet ebben a nyüzsögni, tenni vágyó életkorban, szak­emberek tudnának beszélni. Nézzük át az okokat még egyszer. 1. A gazdasági ténye­zőket ennek a cikknek nem feladata tárgyalni. 2. Sajnála­tos, de a visszajelzések szerint még mindig funkcionális analfabétákat termel ki sok­szor az általános iskola, akik nem tudnak rendesen ími-ol- vasni, nem ismerik a számtani alapműveleteket. Az ő to­vábbtanulásuk szinte remény­telen. 3. Iskolaválasztás: gya­kori az elhibázott lépés. A szülő hajlamos elfogultan vá­lasztani, vagy saját meg nem valósult vágyait kivetíteni a gyerekére. Nem kell sajnálni az időt egy képesség-, illetve pályaalkalmassági vizsgá­latra. Sok csalódástól lehet megkímélni így a gyereket is, saját magunkat is. A gimná­zium pedig igazából azoknak való, akik tovább akarnak ta­nulni. 3. A rendszerváltozás, a piacgazdaság okozta változá­sok az életnek olyan területe­ire is kihatnak, amelyekre szinte senki nem gondolt. Az egyik ilyen az oktatás. Azt hi­szem, lassanként el kell fo­gadnunk annak a gondolatát, ami a nyugati államokban természetes, hogy egy szak­mával nem biztos, hogy le le­het élni az életet. A gazdaság, a piac diktál, ennek kell meg­felelni. Tőlünk nyugatra úgy tartják, két-három alkalom is kinéz a nyugdíjig, átképzésre. Váltani kell tehát, tudatosí­tani a fiatalokban, hogy ne számítsanak arra, hogy egy szakma, egy diploma birtoká­ban már semmi gondjuk nem lesz a továbbiakban. Azt sem árt megjegyezni, hogy a jó ta­nulás, az iskolában jó értelem­ben vett „nyüzsgés" létkérdés. Mert ha nem sikerül tovább- tanjjlni, nehézzé válik az élet. A munkanélküliség nem perspektíva. Ha belekerül az ember, mindent meg kell ten­nie azért, hogy kilábaljon be­lőle. Semmit nem kínálnak tálcán manapság, de az is igaz, hogy rengeteg lehetőség van a kiteljesedésre. Pályázatok, át­képzések, külföldi munkavál­lalási lehetőség, nemcsak dip­lomásoknak. A szülő feladata az, hogy mindezt tudatosítsa gyereké­ben, valamint az, hogy ne saj­náljon időt, fáradtságot arra, hogy felkutassa hol lehet esé­lye csemetéjének az életben. Manapság még furcsának tűnhet, de előre kell tekinteni, merre halad a gazdaság, mi­lyen szakemberekre lehet szükség 3-4-5 év múlva. Ha családi vállakózás van, akkor ennek irányában lehet szak­tudást szerezni. Korunk a spe- cializáció kora, egy-egy terület információkészlete hatalmas. Ha megfeneklett a hajó, ak­kor sem szabad kétségbe esni. Tehetségtelen ember nincs, ahogy felesleges sem. Vala­merre lépni kell, figyelni, ke­resni, gondolkodni és - csele­kedni. (Vége.) Venter Marianna Murgai mozaik Megváltozott a falu arculata Sejtelmesen kanyarog a keskeny aszfaltút előttünk, s lassan föltűnik egy kis völgy­katlanban Murga. Mindössze hatvan házból áll, és száz­negyvenen laknak itt. A falu népessége többféle nemzeti­ségből tevődik össze, de béké­sen megférnek egymás mel­lett. A hatvanas években majd hatszázan laktak a községben, de aztán az iskola Hőgyészre, a téesz Felsőijánára, a tanács Kétyre került. Akkoriban, akik csak tehették Szekszárdon vagy Hőgyészen építkeztek. Mindezek egyenes következ­ménye lett, hogy idővel a la­kosság is elkorosodott. Mun­kahely is Hőgyészen és Felső- nánán van. A három iskolást és öt óvodást Hőgyészre szál­lítja a reggeli autóbuszjárat. A környezet, a már szinte bántóan nagy csend megál­lásra készteti a faluba betérő idegent. Egyre többen újítják fel a házukat, annak a környé­két, az udvarokat, s a kerteket is rendben tartják. Egy-két ház akad csak, aminek nincs gaz­dája, s ahol magasra nőtt a gaz. De az sem sokáig lesz ilyen elhanyagolt, mert a pol­gármesteri hivatal engedélyt kapott két közhasznú munkás foglalkoztatására: többek kö­zött ezeknek a házaknak, a közterületeknek a tisztántar­tása is a feladatuk lesz. Az idegen tekintete megpi­hen egy szépen tatarozott pa­rasztházon, rajta a magyar címer a felirattal: Községháza. Már csak a takarítás van hátra, s itt dolgozik majd a testület és az orvos is itt rendel. Megkezdődött a Fő utca felújítása, és 300 métert még építenek hozzá. Mintegy 1 millió 300 ezer forintot költött a hivatal az elmúlt évben tör- pevízmű-bővítésre. Egy utcá­ban már elvezették, s kilencen rákötöttek a vezetékre. Az idén 50 köbméteres tartályt építenek, mely 4-4,5 millióba kerül. A helybeli németek kezde­ményezésére várhatóan az idén Murgán is állítanak em­léket a második világháborús hősöknek. Milyen változásokat hozott a falu életében az önkormány­zat létrejötte? Jókai János pol­gármester így válaszol: — Ha tíz évvel ezelőtt tör­tént volna mindez, a falu is másként nézne ki. így is meg­változott a falu arculata, hi­szen utakat építettünk, vizet vezettünk, járdát újítottunk fel. Falugyűlésen is tájékoztat­tam a lakosságot, hogy az ön- kormányzat 8,7 millióval ren­delkezik. Ez szép pénz, de mégis beosztóaknak kell len­nünk. - pusztai téri ­Mi újság polgármester úr? Egy hét múlva itt fogadja az ügyfeleit a testület

Next

/
Thumbnails
Contents