Tolnai Népújság, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-14 / 89. szám

1992. április 14. MEGYEI KÖRKÉP SfÉPÚJSÁG 3 Működésben az Apponyi Alapítvány (I.) A szakképzés lengyeli fellegvárában Küldött- és nagygyűlés A Tolna Megyei Mező- gazdasági Termelők Szö­vetsége április 15-én, dél­után Bonyhádon, a műve­lődési házban tartja kül­döttgyűlését. E rendezvényt követően 17 órakor a Völgységi Ag­rárklub szervezésében a színházteremben szövet­kezeti nagygyűlést tarta­nak „A mezőgazdasági szövetkezés időszerű kér­dései" címmel. Mindkét rendezvény vendége és előadója Nagy Tamás, a MOSZ elnöke, az Agrárszövetség elnöke lesz. Tanfolyam A Tolna Megyei Ön­kormányzat Pedagógiai Intézete szervezésében Pakson, a Bezerédj Általá­nos Iskolában április 14-én a paksi csoport számítás- technikai tanfolyamára ke­rül sor. A délután két órakor kezdődő tanfolyamot Szántó Péter vezeti. Testületi ülés Cikó Község Ónkor­mányzatának Képvi- selő-testülete április 14-én, kedden, este fél hat órai kezdettel tartja soron kö­vetkező testületi ülését. Ezen jelentés hangzik el a lejárt határidejű önkor­mányzati határozatok vég­rehajtásáról, valamint tájé­koztató a Völgység telepü­léseinek közbiztonsági vi­szonyainak alakulásáról és a rendőrség munkájáról. Véradás A Vértranszfuziós Ál­lomás április 16-án, csütör­tökön Bátaszéken véradást szervez, a művelődési házban, délelőtt 9-től dél­után 5 óráig. (Folytatás az 1. oldalról) — Milyen állapotban kapta az iskola a vagyontárgyakat? — A kertészet még 1990 ja­nuárjában, könyvjóváírással került hozzánk. Ott kissé el­hanyagolt állapotok uralkod­tak. A régi grófi üvegházat négyszázezer forintért felújí­tottuk, sok munkával rendet tettünk, mi több, pályázaton 1,2 millió forintot nyertünk új üvegház vásárlására, ami szintén megvan. Pedagógus­nak és tanulóknak ez igen sok feladatot és persze célt is adott. Ma többet kell dol­gozni, mint eddig bármikor. A tanistálló működik, 4 milliós pályázati pénzen került átala­kításra. Továbbfejlesztésére nem volt pénzünk, de a célnak megfelel. A gazdaasszony­képző kialakítása eredetileg teljesen önálló költségvetés­ből, a spórolás eredményeként jött össze. Most újabb pályá­zati sikerünknek köszönhe­tően alakulgat a vizesblokkja is, és új ebédlőnk is van. A szarvasmarha-telep állapota meglehetősen rossz, 1972-ben (Folytatás az 1. oldalról) A háromnapos rendez­vényt, melyen csaknem négy­százan vesznek részt, Petz Ernő, a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság vezérigaz­gatója nyitotta meg az Energe­tikai Szakképzési Intézet sprotcsamokában. A meg­nyitó ünnepségen részt vett Marx György akadémikus, az Eötvös Lóránd Fizikai Társu­lat elnöke, Baranyi Károly, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályveze­tője, Ferenczi György, a SE- MILAB vezérigazgatója, az ELFT főtitkára, Vastagh György, a Magyar Nukleáris Társaság Tanártagozatának vezetője, Nagy Márton, a sop­roni Berzsenyi gimnázium ta­építette az akkori lengyeli tangazdaság, négy év után a Hőgyészi ÁG.-hoz került a fú­zió létrejöttével. Igazából erre nem költöttek, meglehetősen elhasznált, nullára írt telep, amit nem 350 férőhelyes istál­lóként fogunk üzemeltetni, hanem az általános állatte­nyésztő szakmunkákhoz, a le­endő mezőgazdasági munká­sok képzéséhez biztosít majd gyakorlóhelyet. Megmarad a tanistálló, mely a magángaz­dálkodóknak, elsősorban a gazdasszonyoknak a házkö­rüli állattartás gyakorlását se­gíti. Képzési profilunk módo­sul, nem a korábbi túlspeciali­zált szakmákat oktatjuk szep­tembertől, hanem mindenütt az általános szakmát. Folya­matban van egy négyéves, ál­talános iskolára épülő gazda­képző osztály beindítása, amihez még a minisztérium engedélyét nem kaptuk meg. — Mennyire fogékony a művelődési tárca a szakága­zat iskolai patronálására? — Nagyon vegyes érzése­ket vet fel bennem a kérdés. nára, az ELFT középiskolai szakcsoportjának elnöke, Bor Imre, Paks város polgármes­tere, Kováts Balázs, az ESZI igazgatója és Rósa Géza, a Paksi Atomerőmű Részvény- társaság Tájékoztatási Irodá­jának vezetője. A vezérigazgató megnyitója után az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat által adományozott Mikola Sándor díjat - ez a díj a középiskolai fizikatanárok legnagyobb kitüntetése - adta át Boros Dezső, a társaság al- elnöke dr. Péter Gyula nyu­galmazott dombóvári közé- pis- kólái tanárnak, életművé­ért. Szintén Mikola Sándor dí­jat kapott munkásságáért Skripeczki Gyula, a váci Ma­dách Imre gimnázium tanára. Korábban az FM által javasolt oktatási kísérleteket - a gazda- és gazdaasszony-képzőt, most az általános képzési formákat, így; kertész, állattenyésztő, összevont gépész - támogatja. A vita viszont a négyéves gazdaképző engedélyezése körül folyik. A kísérletet „kia­gyaló" iskolának megadták az engedélyt, a csatlakozó öt is­kolának nem hajlandók. Bí­zunk az ügy jobbra fordulásá­ban. A művelődésügyi mi­nisztérium a szakképzésben a korábbi magatartását tanú­sítja, deklarálja, hogy szakmai kérdésekbe nem kíván bele­szólni, de itt a példa az ellen­kezőjére. A másik gond: há­rom gazdánk van. A földművelésügyi minisz­terhez tartozik a szakmai irá­nyítás, a szakképzés egésze a Munkaügyi Minisztériumhoz, s mivel nemzeti alaptantervet is tanítunk, állami közoktatási feladatokat is ellátunk, az a Művelődésügyi Minisztéri­umhoz tartozik. A finanszíro­zást pedig a megyei önkor­mányzat biztosítja. -Szabó S­Sor került a Vermes Miklós díj átadására is. Ezt a díjat a Soproni Távközlési Igazgató­ság adja annak, aki a tehetség- kutatás és tehetséggondozás területén a legtöbbet érte el a díj adományozásának évében. Ezt a kitüntetést Kiss Lajos, a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium tanára kapta meg Bodnár Lászlótól, az alapító cég igazgatójától. A megnyitó ünnepség után kezdetét vette a munka, a résztvevők három napon ke­resztül előadásokat hallgat­nak, műhelybeszélgetéseken és tanárfórumon vesznek részt, s látogatást tesznek az atomerőműben is. venter Fizikatanári ankét Pakson 27 kérdés -27 felelet (3.) B aíaíf8 a Munka Törvénykönyve A közelmúltban tett pon­tot a parlament az új Munka Törvénykönyve vitájának végére. A 215 paragrafusból álló dokumentumot a Ma­gyar Közlöny teljes terje­delmében közli, erre mi nem vállalkozhattunk. 27 kér­désre igyekeztünk választ keresni, csupa olyan problé­mát emeltünk ki, amellyel megítélésünk szerint a leg­gyakrabban találkoznak majd a munkavállalók. * Mit kell tartalmaznia a kollektív szerződésnek? Kik jogosultak kollektív szerző­dés kötésére? A kollektív szerződés sza­bályozza a munkaviszonyból származó jogokat és köteles­ségeket, azok gyakorlásának és teljesítésének a módját, s az ezzel kapcsolatos eljárá­sok rendjét, valamint a szer­ződést kötő felek közti kap­csolatokat. Kollektív szerződést egy­részt a munkáltató, a mun­káltatói érdekképviseleti szervezet vagy több munkál­tató, másrészt a szakszerve­zet, illetve több szakszerve­zet köthet. Kollektív szerződés köté­sére az a szakszervezet, il­letve munkáltatói érdekkép­viseleti szervezet jogosult, amely a szerződést kötő féllel szemben érdekképviseleti tevékenységében független. Egy munkáltatónál csak egy kollektív szerződés köt­hető. Az a szakszervezet jo­gosult a munkáltatóval a kol­lektív szerződés megköté­sére, amelynek a jelöltjei az üzemi tanács választáson, a leadott szavazatoknak több mint a felét megszerezte. Ha több szakszervezet működik a munkáltatónál, a törvény igen magas támoga­tottsághoz köti a szerződés- kötés jogosultságát. Ha a munkáltatónál több szak- szervezet rendelkezik képvi­selettel, a kollektív szerző­dést valamennyi szakszerve­zet együttesen kötheti meg. Ennek feltétele, hogy a szak- szervezetek jelöltjei az üzemi tanács választásokon együt­tesen megszerezzék a szava­zatoknak több mint a felét. Ha a reprezentatív szakszer­vezetek együttes szerződés- kötése nem lehetséges, a kol­lektív szerződést a munkálta­tóval az a szakszervezet köt­heti meg, amelynek jelöljei az üzemi tanács választásokon együttesen a leadott szavaza­tok több mint 65 százalékát megszerezték. A kollektív szerződést kötő felek együttes kérelmére a munkaügyi miniszter az egész ágazatra (régióra) ki­terjesztheti a szerződés hatá­lyát, feltéve, ha a szerződést kötő szervezetek az adott ágazatban reprezentatívnak minősülnek. Kötelező-e üzemi tanácsot választani? A törvény szerint az ötven főnél több munkáltatót fog­lalkoztató munkahelyeken kötelező az üzemi tanács megalakítása. Ilymódon nyújtva lehetőséget arra, hogy a dolgozók az őket közvetlenül érintő döntések­ben képviselve legyenek. Üzemi megbízottat ott kell választani, ahol a dolgozók létszáma tizenkettőnél több és ötvenegy főnél kevesebb. Az üzemi tanácsot és az üzemi megbízottat három évre választják. Az újonnan létrejött üzemekben három hónapon belül kell megejteni a választást. A munkáltató köteles az üzemi tanács véleményét ki­kérni mindazon döntéseket megelőzően, amelyek a dol­gozók helyzetét hosszútávon alapvetően meghatározzák. Áz üzemi tanács nem ér­dekvédelmi fórum, ezért a jogszabály rendelkezéseinek megfelelően nem szervez­kedhet, sztrájkot nem támo­gathat, de nem is akadályoz­hat meg. Pártatlan magatar­tást kell tanúsítania. (Folytatjuk) Vagyon­nevesítés (Folytatás az 1. oldalról) Az 1992. évi tervekről az elnök elmondta, hogy 108 millió fo­rintos árbevétel, 15,1 millió fo­rintos árrés, 13,5 százalékos árrésszint és 260 ezer forintos nyereség elérése a cél. A nehéz feladat megvalósításához nem kevés erőfeszítés és a körül­mények kedvezőbb alakulása is szükséges. A felügyelőbi­zottság beszámolóját dr. Tóth Rudolf, a bizottság elnöke ter­jesztette elő. Számot adott a testület elmúlt évi munkájá­ról, s azokról az ellenőrzések­ről, melyeket a hálózatban és központban végeztek. Fontos napirendként szerepelt a kül­döttgyűlés munkájában a va­gyonnevesítés kérdése. A szö­vetkezet vagyona 1991. de­cember 31-én 1,56 millió fo­rint, a részjegyek értéke 222 ezer forint. A felosztható va­gyon 10,8 millió forint. A va­gyonnevesítés elveinek kiala­kításánál az igazgatóság figye­lembe vette a vonatkozó ren­deletet, így a felosztás alapja a tagsági viszonyban töltött idő. Megkülönböztetett elbírálás­ban részesülnek az alapító ta­gok és a tagalkalmazottak munkaviszonytól függően. Egy tag azonban legfeljebb 100 ezer forint értékű üzlet­részt szerezhet meg. A szö­vetkezetnél még ez évben tisztújításra is sor kerül. En­nek előkészítésére a küldött- gyűlés jelölőbizottságot vá­lasztott. A bizottság elnöke Farkas Sándor lett. Ezt köve­tően egyhangú szavazással el­fogadták az előterjesztéseket. Lemle Zoltán A tárgyalóteremből Egy másodperc - huszonhét méter A vádlott „gyógyszersztrájkba" kezd Január tizenhatodikán hat és fél hét között, az úgyneve­zett deltán "túl", majdnem frontálisan ütközött a Szek- szárd felöl haladó Lada Sa­mara és a Budapest felöl ér­kező, a vádlott, Tencz János magyar-német kettős állam­polgár által vezetett Alfa Lan­cia. A vezető melletti ülésen utazó férfi azonnal meghalt. A Ladában a helyszínen éle­tét vesztette egy hatvannégy éves, makkegészséges férfi. Ép csontja alig maradt. Fel­esége, aki szintén egészséges volt, a szekszárdi kórházban halt meg. A Lanciában utazó fiatal nő maradandó testi fo­gyatékosságot szenvedett. Miért kellett három ember­nek meghalnia? Ezt kellett minden kétséget kizáróan ki­derítenie a Szekszárdi Városi Bíróság dr. Glósz Gábor ve­zette büntetőtanácsának. Az ügyész, dr. Kun József több ember halálát okozó ittas járművezetés bűntettével vá­dolta a gyanúsítottat, az alábbi tényállás alapján. Egy társasággal Bonyhádon szó­rakoztak január 15-én, igazol­tatták őket, s mivel a szonda elszineződött, vérvételre is előállították a vádlottat. Kö­zepesen ittasnak találva, a jo­gosítványát elvették. Mind­ezek ellenére a társaság ismét összeverődött, és nem talál­ván nyitva Bonyhádon szóra­kozóhelyet, a Tolna felé veze­tető út mellett lévő Non Stop vendéglőhöz autóztak. Ott iszogattak hajnalig. A vádlott szerint a követ­kező történt. Kifordulva a ha­tos útra egyszer csak arra lett figyelmes, hogy vele szemben, az ő sávjában közeledik egy autó. Az ütközést úgy kívánta elhárítani, hogy balról előzi meg, mert a Lada jobbra tar­tott, de aztán hirtelen irányt változtatott. A védekezésnek mindössze egy szépséghibája van, hogy sem a műszaki szakértő, sem pedig a tanúk nem támasztot­ták alá ezt a verziót. A műszaki szakértő állás­pontja többnyire perdöntő a közlekedési ügyekben, ugyanis a nyomok, műszaki adatok, a helyszíni szemle té­nyeit elemzi. Ez esetben meg­történt az adatok számítógé­pes elemzése is. A Lada mögötti autóban munkába ment négy férfi. Ész­lelték, hogy a kocsi bal irány­jelzője villog, mintegy két ki­lométeren át, egészen a bal­esetig. Határzottan állítják, hogy a kocsi nyugodt tempó­ban haladt, mintegy hetven ki­lométeres szebességgel, és nem tért ki semerre. Az Alfa Lancia mögött köz­lekedő autós viszont azt látta, hogy az nem hirtelen, hanem folyamatosan tér át, a menet­irányának megfelelő belső sávból a szembejövőbe. Ő volt az, aki a helyzet felmérése után sietett értesíteni a men­tőket. A másik autó utasai ma­radtak a helyszínen segíteni. Ebben a vádlott is részt vett. A vádlotton látszik, hogy rosszul van, sápadt, izzad, alig áll a lábán. Éppen e miatt kérte ő és védője, dr. Horváth Kálmán: a jogerős ítéletig he­lyezzék szabadlábra, hogy ci­vil kórházban kezeltesse ma­gát. Infarktusa volt, most is gyógyszereket szed. Valószí­nűleg megsajnálnám, ha nem zokogna visszafolytottan, ép­pen előttem a elhunyt házas­pár lánya. Az ő férje vezette a Ladát. Csak tanúskodni jön be a terembe, nem képes végig­ülni a tárgyalást. A védő előadta, hogy a vád­lottnak igen rossz a börtön­tűrő képessége. Erről persze lehetnek is fogalmai, mert ezt megelőzően már nyolc eset­ben állt bíróság előtt, garázda­ság, testi sértés, tartás elmú- lasztása és ittas vezetés miatt. A szakértő elmondta, hogy egy körülbelül száz kilométe­res sebességgel közlekedő jármű 27 métert tesz meg má­sodpercenként. Ha a szembe­jövő ugyanígy halad, az idő a találkozásig felére zsugoro­dik. Másodperceken múlik az élet a közutakon. Mégis van­nak, akik ittasan be mernek ülni az autójukba. Ebben az esetben a számí­tógépes elemzés szerint az üt­közés pillanatában a Lada már állt, a Lancia sebessége pedig 98-114 km/óra lehetett. A bizonyítási eljárás öt órán át tartott. Á bíróság hat év bör­tönre ítélte Tencz Jánost, tíz évre eltiltotta a járművezetés­től, négyre a közügyektől, és a bűnügyi költségek viselésére kötelezte. Az ügyész három nap gon­dolkodás után súlyosításért, a vádlott és védője a minősítés megváltoztatásáért, és a vád­lott szabadlábra helyezése mi­att fellebbezett. Már a részletes indokolást követően „emelkedett szó­lásra" a vádlott és megkísé­relte maga értelmezni a tény­állást, de a bíró figyelmez­tette, hogy ez nem feladata, s különben is a bíróság már megtette. Ekkor Tencz János elfogultságot jelentett be a bí­róság ellen. Ezt követte a hatá­rozat a szabadlábra helyzés elutasításáról. Ekkor a vádlott közölte, hogy a továbbiakban megtagadja a gyószerei sze­dését. Fenyegetését részben be is váltotta, ezért átszállították a tököli rabkórházba. Ihárosi Ibolya Kiskegyed Ma csakúgy mint minden kedden, ébredjen a Kiskegyeddel. A második szám tartalmából: ^ Harminc fölött az ágyban. ^ Mitől fél az excsászámé? ^ Havas Henrik lánykérőben. ^ Főnök ne molesztáljon! ■* Testápolási tippek, húsvéti tanácsok, rejtvények, nyeremények. 29 Ft-ért szerelem, házasság, divat, pletyka, sztárok. (8900)

Next

/
Thumbnails
Contents