Tolnai Népújság, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-09 / 85. szám
4 KÉPÚJSÁG PAKS ÉS KÖRNYÉKE 1992. április 9. Közel egymilliárd a paksi költségvetés Nem szűnik meg intézmény Befejezik a megkezdett nagyberuházásokat Épül a lakótelepi uszoda Közel egymilliárd forint Paks idei költségvetése. Mire tellik ebből a pénzből? Mennyibe kerül a város üzemeltetése, az intézmények fenntartása, a szociális gondoskodás? Ezek a kérdések, amelyek mindenkit érdekelhetnek. A polgármester távollétében dr. Blazsek Balázs jegyző is szívesen nyilatkozott a költségvetés általános kérdéseiről. — Mik voltak a költségvetés összeállításának alapelvei ? — Négy pontban lehetne összefoglalni azokat a célokat, elképzeléseket, amelyekhez ragaszkodtunk. Nem akarunk hitelt felvenni, hiszen ez a jelenlegi kamatfeltételek mellett kész öngyilkosság lenne. Kis tartalékkal, körülbelül nullszaldós költségvetést fogadott el a testület. A legutóbbi önkormányzati ülésen már szerepelt a költségvetés módosítása. Mi tette ezt szükségessé? — Most éppen egy szerencsés körülmény, nevezetesen, hogy jelentősen nagyobb adóbevétel folyt be, s most ezt a pénzt osztottuk fel. A gazdálkodó egységeknél megtörtént a zárszámadás, az előző év le- zárásása, ilyenkor szokták befizetni az adókat. Visszatérve a koncepcióra, feltett szándékunk volt az is, hogy intézményt nem zárunk be, minden jelenleg működőt finanszíroz az önkormányzat. Természetesen, ha nem is most szeptembertől, de a következő tanévtől lesznek változások, ^szervezések, de nem költségvetési okokból, hanem például az egyházi iskolák belépése miatt. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy befejezzük végre a már korábban megkezdett nagyberuházásokat, függetlenül attól, hogy most elkezdenénk-e azokat. Itt van példának az uszoda. Ma már túlméretezettnek tűnik, s mintegy kétszázmillió forintba kerül összesen. De most már olcsóbb befejezni, mint abbahagyni az építését. Félreértés ne essék, nem baj, hogy lesz uszoda, csak a mai gazdasági helyzetben luxusnak tetszik ennyi pénzt erre a célra fordítani. Befejezzük a szennyvíz és a szeméttelep bővítését is. Ezek az egyébként létfontosságú fejlesztések a lakosság számára kevéssé érzékelhető, nem látványos beruházások voltak. Az idén már készülhet olyasmi is, aminek az eredményeit a város polgárai közvetlenül is érzékelnek, életüket kényelmesebbé teszik. Ha a bővítés befejeződött, megkezdődhet az Alvég rákötése a szennyvízhálózatra. Folytatódik az utak, utcák szilárd burkolatának építése az Óvárosban, és a Malom hegyen. Reméljük, hogy új aszfaltréteget kaphat a Fő utca, s eltűnik a buszpályaudvar melletti csúnya árok. Biztosan befejezzük a kömlődi faluházat, ami nem olyan impozáns ugyan, mint a kakasdi, de ugyanazt a célt szolgálja. — Vannak vadonatúj feladatok is? — Itt van például az úgynevezett puszták, Gyapa, Bi- ritó dolga. Azelőtt ezek gon- jait az állami gazdaság megoldotta, de az átszervzés után a kft.-k ezt már nem tudják vállalni. Ezért gőzerővel szervezzük az ebből adódó feladatok megoldását: a gyerekek szállítását iskolába, óvodába. Tervezzük nyilvános telefonok felszerelését is, hogy jobban a városhoz kapcsolódhassanak. Az alapkoncepció negyedik ponja az volt, hogy amennyit csak lehet, igyekszünk központi pályázati pénzekből elnyerni. A konkrét számokról Vár- szeginé Németh Máriával, a közgazdasági iroda vezetőjével beszélgettünk. Fejlesztésre az idén 269 milliót lehet fordítani, a többi pénz az intézmények fenntartására, a város üzemeltetéséhez szükséges. Pakson is finanszírozza az önkormányzat a bölcsődéket, óvodákat és valamennyi iskolát. A normatív támogatások természetesen ehhez nem elegendőek. Még az azonos típusú intézményekben sem kerül ugyannyiba egy-egy gyerek ellátása, mert az épület nagyságától, jellegétől is függenek a költségek. Ha egy iskola több épületben működik, akkor a költségei is megnőnek. Érdekes számításokat is elvégzett az irodavezető. A szociális célokra rendelkezésre álló pénzből például egy ellátottra 222 ezer 677 forint jut, a központi forrásból származó 174 ezerrel szemben. A belső szociális keret majdnem 36 millió forint. Az intézményeken keresztül az időskorúak ellátására van ezen kívül még 17 millió forint, a bölcsődékre, tehát a három év alattiakra 34 millió , az orvosi ellátásra pedig biztosan kell majd 77 millió. Ez utóbbinak a költségei ma még nem láthatóak pontosan az egészségügy átszervezése miatt. Az oktatási intézményeknél is érdekes megnézni, hogy egy gyerekre mennyi pénzt tervezett a képviselőtestület. A legkevesebb az óvodák központi támogatása, ezért majdnem harmincötezer forintot kell évente egy óvodásra költeni a helyi költség- vetésből. Az általános iskolák eltérő körülményei miatt a támogatások összege különböző, egy gyerekre vetítve 5-és 25 ezer forint között változik. A középfokú iskolákban majdnem elég a központi pénz, ott diákonként háromezer forint körüli a szükséges összeg. A szakmunkásképző tanműhelyének felszerelésére az idén nagyobb összeget kell költeni. Hogy égjenek a villanyok, tiszta és rendezett legyen a város, ahhoz hetvennégy millió forintra lesz szükség az idén. Érdekesség a helyi költségvetésben, hogy különféle - főként kulturális - civü közösségek pályázati alapon is igényelhetnek anyagi támogatást az önkormányzattól. Ihárosi Ibolya Vida István nyolcvan éves • • Ünnepi mise Dunakömlődön PRO ŰRBE emlékérem a plébánosnak Zsúfolásig megtelt a duna- kömlődi katolikus plébánia, azon a hálaadó ünnepi szentmisén április 5-én délután, amely a nyolcvan éves Vida István plébános tiszteletére hangzott el. A tisztes kort megért plébánost Bor Imre polgármester köszöntötte a város nevében és a hosszú, jóban, rosszban bővelkedő évek után, melynek fő célja, mindig és mindenhol a lelkek ápolása, az emberek segítése volt - a PRO ŰRBE emlékérmmel tüntetették ki. A virágcsokor, melyben nyolc virágszál jelképezte az elmúlt évtizedeket, a tisztelet, a megbecsülés jele volt. A hálaadó ünnepi szentmise után adta át Stenger Pál, rechertshofeni lakos a testvér- város polgármesterének és plébánosának üdvözletét és jókívánságait. Eördögh G. Erdélyi falvak üzenete Makó András képei előtt Makó András, erdélyi festőművész kiállítását Pakson, április 6-án, a városi művelődési központ kiállítótermében Ritter János, paksi festőművész nyitotta meg. Makó András Kolozsváron végezte a képzőművészeti főiskola festészeti szakát. Az Erdélyi Művészetért Alapítvány tárlatán szerepeltek legutóbb a művei Budapesten. Jelenleg a Kovászna megyei Barátban rajztanár. Az erdélyi festőművész képein a csendes és nyugodt táj sugározza azt a meghittséget, amire vágyakozunk. Az eső előtt című akotása szinte árasztja azt a titokzatosságot, mely a múltból árad felénk. Képein megelevenedni látjuk irodalmunk egy darabját, ahogy a Túr folyó csillogó sávját nézzük, szinte hallani véljük Petőfi Sándor sorait „ ... megállék a kanyargó Tiszánál. Ott ahol a kis Túr siet beléje. Mint a gyermek anyja kebelére .." Benedek Elek szülőháza a mesék, a gyermekkor hangulatát küldi felénk. A kis házak pislákoló ablakszemei egy más világot idéznek fel, a még megmaradt erdélyi falvak hangulatának üzenetét. Az erdélyi festő képei előtt Kultúra és üzlet Ötvenéves az atomreaktor A paksi városi művelődési központban is rendszeresen van turkáló, hivatalos nevén bálásruha-vásár. Sajnos, a jelenlegi országos gazdasági és személyes anyagi helyzetünkben főnyereménynek számít egy még divatos, de olcsó darab. Kereslet tehát van. A vállalkozók, kft.-k bérlik meghatározott időre a művelődési központ előcsarnokát. Ottjártunkkor éppen egy kaposvári válallkozó árult minden darabot ötven forintért. A befolyt pénzt a művelődési intézmények a kultúra finanszírozására használják. í r* Hangverseny A városi művelődési központban április 13-án, hétfőn 19 órai kezdettel zenekari hangversenyt ad a Fel- dkirchi Zeneiskola (Ausztria) ifjúsági zenekara. A németországi és a paksi zeneiskola között már évek óta jó az együttműködés. A hangversenyen felcsendülnek A. Dvorák, W. A. Mozart és több más szerző művei. Országos ankét és kiállítás Az atomenergia világnapja ' ' ? - f ''' ' * , , ' '■*** íiiHllI Nagy hagyományokkal rendelkező eseménynek ad otthont városunk április 13-a és 15-e között. Az idén harmincötödik alkalommal rendezik meg a középiskolai fizikatanárok országos találkozóját, ankétját és szemléltetőeszköz kiállítását. A rendezvénysorozat fő koordinátora az Eötvös Loránd Fizikai Társulat, de a szervezésben jelentős részt vállal a Paksi Atomerőmű Rt. és az Energetikai Szakképzési Intézet. Az ankét résztvevői neves hazai és külföldi tudományos és közéleti személyiségek - köztük Marx György akadémikus, az Eötvös Társulat elnöke, Köteles György, a Fredric Joliot Curie Sugárbiológiai Kutatóintézet elnöke és Rita Scott, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség képviselője - előadásait hallgathatják meg az érdeklődők, a diákok és a helyi szakemberek. Különlegessége az idei rendezvénysorozatnak, hogy ötven évvel ezelőtt építette Enrico Fermi olasz fizikus, a magyar származású Szüárd Leóval együtt a vüág első atommáglyáját, vagyis atomreaktorát. A találkozó szervezői javasolni fogják a résztvevőknek, hogy csatlakozzanak azon nemzetközi kezdeményezéshez, miszerint az első atommáglya indításának dátumát - december 2-át - nyilvánítsák az atomenergia világnapjává. A rendezvény keretében lesz a paksi, diákok számára meghirdetett környezetvédelmi pályázat eredményhirdetésére. Nyuszi a testületi ülésen Pakson, kedden testületi ülésre ültek össze a képviselők a városházán. Köztudott, ezen megbeszéléseken komoly, megfontolt munka folyik. így történt ez most is. Ám a gyűlés közepette a honatyák nagy meglepetésére megjelent a teremben egy ember nagyságú nyuszi figura kosárlabda öltözékben, a mezén a fölirat: ESZI DSE. A hangulatot csak emelte, amikor zsebéből névre szóló borítékokat vett elő, s minden képviselőnek kiosztotta a neki megfelelőt. A borítékok a hét végén megrendezésre kerülő nemzetközi kosárlabda Festo Kupára szóló meghívókat tartalmazta. Az eset érdekessége még, hogy ekkor tárgyalta a testület a sport- és kulturális támogatások odaítélését. A diákok részéről eme nemes gesztus nagyon jó reklámfogás, mely osztatlan sikert aratott a képviselők körében. Az andráspusztai kastély, melyben szociális intézmény működik Pusztai
