Tolnai Népújság, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-09 / 85. szám

1992. április 9. HAZUNK TAJA raPUJSAG 5 A vegyszeres gyomirtásról Az elmélet és gyakorlat egysége a szőlővédelemben Akár az is lehetett volna a mottója annak a több mint száz szőlő- és kertművelő szakember részvételével, a Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinátban megrendezett, növényvédelmi tanácskozás­nak, hogy „az elmélet és gya­korlat egysége, vagy az erre való törekvés fontossága nap­jainkban". A Magyar Agrár- tudományi Egyesület Tolna Megyei Szervezete növény- védelmi szakembercsoportja, a szőlő- és borpiac, a szőlő-, gyümölcs- és kertészeti kultú­rák növényvédelmének ma­napság oly fontos kérdéskö­rében segítségül hívta az Ag- roker Vállalat, a Borminősítő Intézet, a vendégül látó kom­binát és a svájci CIBA-GEIGY cég szakembereit, hogy telepí­tés-, növényvédelem és érté­kesítéstervezés, valamint gya­korlati végrehajtás témakö­rökben, bel- és külföldi ta­pasztalatok alapján vitaalapot, majd jó útravalót biztosítson a megjelent nagyszámú érdek­lődőnek. Az egyes témakörök előadójaként meghívott szak­emberek bő, vetítettképes és írásos anyaggal egészítették ki mondanivalójukat. Az el­mondottak szerint az elmúlt évtizedek hazai szőlőtelepíté­seinek iránya, a bortermő te­rületek alakulása mindig ösz- szefüggött az éppen alkalma­zott állami elvonási-, vagy éppen támogatási formákkal. Sajnos ebből eredően mind a területmegválasztás, mind a fajtamegválasztás tekinteté­ben sok, a mai követelmé­nyeknek már messze meg nem felelő szőlőtelepítés tör­tént. A hazai szőlőterületekre a'fajtakavalkád a jellemző. Ha csupán azt a 100-110 ezer hek­tár termőterületet tekintjük, amely az arra megfelelő terü­leten fekszik, akkor is megál­lapítható, hogy még ebből is mintegy 20-25 ezer hektár egyáltalán nem felel meg a kor követelményeinek. Az avatott szakemberek elmondták: ha hazánk, e jó minőségben és nagy sikerrel termeszthető növénykultúra végterméké­vel, a borral, újra ki akar ke­rülni a világ vagy legalább Európa piacára, feltétlenül fi­gyelemmel kell kísérnie a kul­turált borfogyasztásban emel­kedő tendenciát mutató or­szágokat, amely országokban kivétel nélkül elsőrendű köve­telmény a minőség, az a mu­tató, amit hazai klimatikus kö­rülményeink között lehetsé­ges biztosítanunk. A minőségi vizsgálatszigorítások alapvető célja: visszaszorítani a méreg­kijuttatást ésszerűen szerve­zett, tervezett, okszerű nö­vényvédelemmel. A szeralap­anyagok, az előállítási költsé­gek rohamos emelkedése mi­att e mellett feltétlenül fokozni kell a növényvédelem haté­konyságát. Mint magam is gyakorló szőlősgazda, most a vegetációs időszak legkezde- tén nem tartom véletlennek, hogy ez a szakembertanács­kozás a világ egyik legna­gyobb elméleti bázisával is rendelkező növényvédőszer előállító cégének, a svájci bá­zison működő CIBA-GEIGY cég vezető szakembereinek meghívásával került megren­dezésre. Ugyanis a takarékos­ságot is megalapozó ésszerű­ség, tervszerűség, hatékony­ság nem képzelhető el a hoz­zátartozó elméleti alapok tel­jes felderítése, majd az elmélet és a gyakorlati alkalmazás egysége megteremtése nélkül.-Szakái László­A metszés ábécéje A fenyőkkel csínján bánjunk! Támogatás, hitel Virágkertészet Lépést tartani a külfölddel Mezőgazdasági vállalkozóknak A jelenleg rendelkezésre álló importhitelek a követke­zők: Bajor-Baden-Württemberg hitelkerete. Összesen 500 mii­hó DEM keret vehető igénybe vegyes vállalatok részére, fő­leg Németországból szár­mazó, esetleg magyar beruhá­zási javak, illetve építési költ­ségek fedezésére, kezdő vál­lalkozásoknál forgóeszköz­igényre is. A hitel összege 400 ezer DEM-től 20 millió DEM-ig terjedhet. A hitelké­relmet egy kereskedelmi bankhoz kell benyújtani 3-5 oldalas német nyelvű megva­lósíthatósági tanulmánnyal. A bank megvizsgálja a pályázó hitelképességét, s pozitív dön­tés esetén továbbítja a MNB-nek. A hitel forintban történő igénybevétele esetén a kamat 26 százalék (a refinanszírozási hitel kamatlábától függ). De­vizában történő felvételnél a kamat körülbelül 12-13 száza­lék. Ez utóbbi esetében lehető­ség van a törlesztés minden­kori forintárfolyamon számolt ellenértékének visszafizeté­sére, valamint - devizabevétel esetén - mód van a deviza el­különített számlán való keze­lésére, és a részlet devizában történő visszafizetésére is, így elkerülhető a forint leértékelé­séből adódó veszteség. Német-magyar importhite­lek. Lehetőség van 500 ezer DEM-et meghaladó importbe­szerzések finanszírozására. Szerződésenként változóak a feltételek, általában a kamat­láb a német exporthitel kamat­lábától függ, erre jönnek a kü­lönböző biztosítási díjak, marge-ok, jutalékok, így kö­rülbelül 13-14 százalékos ka­mat terheli a vállalkozót. A fu­tamidő 5 év lehet. Úgy hozta az élet, hogy gé­pészmérnökként kezdett, és kertész lett belőle. A tanult szakmából, mint azt rövid idő után tapasztalta, nem lehetett megélni. Faluhelyen két vá­lasztási lehetőség adódott: az állattartás, ami tőle nagyon távol áll, és a kertészet. Parti István az utóbbi mel­lett döntött. Úgy tizenkét év­vel ezelőtt Bátaszéken nem volt rajta kívül vállalkozó szel­lemű, aki virágtermesztésre adta volna a fejét. Két fóliasá­torral és szegfűvel kezdett. Az üzlet jól ment, hiszen igény A házikertek gyomirtása kapálással, kézi gyomlálással megoldható, de nagyobb terü­leteken termesztett növé­nyeknél ez nem lehet célrave­zető. A vegyszeres gyomirtás sok fáradtságtól kímél meg, de alkalmazása külön felké­szültséget igényel. A talajon keresztül ható gyomirtószerek permetezéstechnikája jelentő­sen eltér a szőlőpermetezéstől. A növényvédőszer szükség­letet nem százalékos tömény­ségben adják meg, hanem az alakalmazandó mennyiséget az adott terület nagyságára kell kiszámítani. Figyelembe kell venni a ta­laj humusz- és agyagtartal­mát. A vegyszerdobozon fel­tüntetett magasabb dózist csak kellő mértékben humu­szos, és kötött talajon alkal­mazhatjuk a kultúrnövény ká­rosodása nélkül. A gyomirtáshoz a háti per­metezőre szerelhető fúvókát is árusítanak a szakboltok. Al­kalmazásával a permetlé egy- síkban, legyezőszerüen terül, így folyamatosan haladva, egyenletesen juttatható ki. Figyeljünk a pontos kijutta­tásra, mert a nem kezelt terü­let gyomosodni fog, a duplán kezelten pedig a kultúrnö­vény is elpusztul. A vetést kö­vetően, de még a magok ke­lése előtt, alkalmazhatjuk az alábbi készítményeket: széles körben használt, általános gyomirtószer a Stomp 330 EC. Kellő csapadék esetén jól irtja a fűféléket és kétszikű gyom­növényeket egyaránt. A Dual 720 EC a magról kelő fűféle gyomok ellen használható. A kétszikű gyomok elterjedését pedig az Afalon, a Maloran 50 WP, a Merkazin, a Patoran 50 WP gyomirtószerekkel akadá­lyozhatjuk meg, figyelve, hogy az adott növénykultúrá­ban alkalmazhatók-e. volt a virágra. Aztán adódott a lehetőség, amikor Bogyiszlón fölszámolásra került a kerté­szet, megvásárolta a vázat, sátrat készített. Parti István úgy tartja: beruházás nélkül nem lehet előrébb lépni, s hat évvel ezelőtt fél millió forint ráfordítással családi házuk kertjében üvegházat épített. Akkoriban a szegfűnek nem volt ára, szinte eladhatatlan volt. A választékot is bővíteni kellett, mégpedig fréziát, ger- berát és zöldet - aszparáguszt - telepítettek az üvegházba. Tavaly óta csöpögtető rend­A lomblevelű fáknál, bok­roknál sokkalta szabályosabb, szimmetrikusabb felépítésű fenyők ritkán, és csak igen csekély beavatkozást kíván­nak. Lehetőleg hagyjuk meg természetes habitusukat, úgy a legszebbek. Nem érdemes mesterséges formára szabni, nyírni őket, hiszen e rendkívül formagazdag növények közül bárki választhat óriásit és törpe növésűt, karcsú oszlop alakút és terebélyes vagy ép­pen a földön kúszó bokrot, gömb, félgömb, tojásdad for­májút. Egyes vidékeken ma is szo­kás, hogy a ház és éppen az ablak elé fenyőfát, rendszerint lucfenyőt ültetnek. Néhány év alatt bebizonyosodik, hogy az örökzöld lomb télen is erős árnyékot vet, a lakást elsöté­títi. Ekkor elkezdik föltisztí­tani, évente egy-egy ágörvöt levágnak alul, mindaddig, amíg az ablak magasságát el nem érik. Ekkor már „csupán" az erős törzs árnyékol. Csú­nya az így meggyötört fa, ezért helyesebb, ha eleve olyan helyre ültetjük, ahol minden irányba zavartalanul nőhet. Másfél-két méteres magas­ság eléréséig karó mellett ne­veljük az oltott ezüstfenyőt, a kék atlaszcédrust, a jegenye­fenyő oltványokat. A faisko­lában, kezdetben és ha szük­Megfelelt neki! Egy tanyasi ember utazik a buszon. - Bácsi, nem szabad pipázni! - így a kalauz. — Nem pipázok én - feleli nyugodtan. — Dehogynem, hiszen a szájában van a pipa! — Furcsa, a csizma is a lá­bamon van, mégse járok. szerben oldják meg az öntö­zést. — Minden év áprilisa olyan, hogy szinte semmiféle virágot nem lehet eladni, vagy csak fillérekért - mondja Parti István. A hagyományos szegfűpa­lántát a Rozmaring, illetve az Óbuda téesztől szállítja. Min­den telepítéskor - hogy a szegfűt megvédje a fuzáriu- mos betegségtől -, talajt cserél, ami főként tőzegből és tartós műtrágyából áll. — Amióta mi virággal fog­lalkozunk, megszaporodtak a virágtermelők, a piacot már kinőtték a virágárusok. Na­gyon sok a virág és az embe­rek meggondolják, hogy mire költenek először. Vélemé­nyem szerint az a termelő tud gazdaságosan működni, aki nem kölcsönökből tartja fönn magát, hanem minden felté­tele megvan a termesztéshez. A virágtermesztés lehajtó ágban van, ami nem érzékel­hető és nem is jellemző a váro­sokra. Ez leginkább a falvak­ban jelentkezik. Sokkal újab­bat, szebbet kell nyújtani még akkor is, ha a költségek emel­kednek. A futó muskátlit nagy volumenben termeszti, rész­ben kész dugványokat nevel ki, másrészt pedig az anyanö­vényről szaporít. A jövő évi tervekben szere­pel, hogy izraeli szegfű dug­ványt ültet majd, ami minősé­gileg szebb virágot ad. Ehhez beruházásra van szükség, hi­szen nagyobb légteret és más talajszerkezetet igényel ez a fajta. Ez a dugvány legalább kétszer annyiba fog kerülni, mint a magyar, de szükség van rá, mert lépést kell tartani a külfölddel, szebbet adni a vásárlónak, még azon az áron is, ha ezzel a bevétel csök­kenne. - pusztai téri ­Ha a sudaras fenyő csúcsrü­gye elfagy vagy megsérül, a felső ágörv hajtásai igyekez­nek átvenni a szerepét. Közü­lük a legjobb állásút és lege­rősebbet kössük vendégka­róhoz, segítsük függőleges helyzetbe séges, kissé meg is metszik ezeket. Az oszlopos növésű boró­kákat és tujákat szívesen ülte­tik sorba; nyírás nélkül is mu­tatós térhatárolók. A magas­ságuk azonban néhány év alatt különböző lesz, ekkor a magasabbak csúcsát és fölső hajtásait megrövidíthetjük. A túl gyorsan és lazán növő ál­ciprusok és tuják csúcsát visz- szavághatjuk kissé, hogy sű­rűbbek legyenek. A törpefenyő kerti változa­tai időnként gyorsabban nő­nek a kelleténél. Ha azt akar­juk, hogy a neki szánt helyet Mostanában a rádióban, az újságokban szinte nincs is olyan nap, hogy ne hallanánk vagy olvasnánk a kárpótlás­ról, a termelőszövetkezetek átalakulásáról és a „jussról", a termőföldről. Jómagam m un ka végzésem során több" faluban is megfor­dulok, ahol az embereket szin­tén e témák foglalkoztatják. E pár gondolatomat szeretném megosztani a tisztelt olvasó­val, mely tapasztalataimat, s egyben félelmeimet is tartal­mazza. A legtöbb üzemben már kijelölték a kárpótlásra, il­letve a privatizálásra kerülő táblákat, de olyan is akad, ahol ezt még a napokban te­szik meg. Ez természetesen adódik a téesz-vezetés és az érdekegyeztető fórumok, il­letve bizottságok nézeteinek eltéréséből. A szövetkezetek zömében már vagyonjegyet is osztottak, sőt még földet is. Vannak szövetkezeti vezetők, akik mindenáron egybe akar­ják tartani a szövetkezetét, s ezért szabálytalanságokra is képesek. Nekem, mint agrár­mérnöknek az a véleményem, hogy az átalakulásnak min­denhol meg kell történnie, méghozzá békességben, s ez a jól működő szövetkezetekre kedvező hatással lesz. Azok­nak a tagoknak, vagy kívülál­lóknak, akik a magángazdál­kodásban látják a boldogulás útját, lehetőséget kell adni cél­juk eléréséhez. Szerintem nem kell félnie egy téesz vezetőnek sem attól, ha tíz-tizenöt fő szövetkezik egy faluban, a meglévő szövetkezet mellett kettő-három, négy-ötszáz hek­A szekszárdi piac árai burgonya 20-28 savanyúkáposzta 40 fejeskáposzta 20 sárgarépa 40-50 retek 15-25 vöröshagyma 20-25 saláta 10-20 uborka 110-130 paradicsom 200 zöldpaprika/ db 8-20 gomba 150 alma 40-60 tojás 3,50-4 ne nője túl, a kihajtást köve­tően a még zsenge „gyertyák" hosszának felét vágjuk le. Azt követően számos oldalrügy fejlődik a hajtásvégen, ezekből pedig sűrű hajtások képződ­nek a következő évben. A frissen vásárolt fenyőfa szállítása során, vagy a már évek óta nevelt fa mechanikai, esetleg fagysérülés következ­tében elveszítheti a csúcsrü­gyét. Ekkor várjunk türelem^ mel egy évet, amíg a növény magától igyekszik korrigálni a hibát. Rendszerint 2-3 hajtás is fölfelé törekszik ezután. A leg­jobbat, a legerősebbet hagyjuk meg, kössük vendégkaróhoz, a konkurenseket pedig tőből vágjuk ki. Ez a beavatkozás csak a sudaras-örvös fenyők­nél szükséges, a tuják, az ál­ciprusok és a borókák segítség nélkül is megújítják a csúcs­hajtásukat. A májusi fagyok az éppen induló hajtásokat egy éjszaka elpusztíthatják. Ilyenkor, a barna hajtásokkal a fenyőfa olyan, mintha leforrázták volna. Az elfagyott végeket szed­jük le. Az újabb kihajtásra már nem számíthatunk, ám a kö­vetkező évben az idősebb, de még leveles vesszők rügyeiből igen. Eltelik 3-4 év is, mire a fiatal növény kihever egy ilyen ká­rosodást. táros egységek alakulnak ki. Volt munkahelyemen, az atta- lai termelőszövetkezetben kérdezte egy ismerősöm, hogy mi a véleményem a ter­vezett változásokról? „Az a meglátásom, hogy a jól gaz­dálkodó szövetkezetek az át­alakulás után is egyben ma­radnak, de vezetőváltások elő­fordulnak majd. Minden falu­ban akad néhány személy, aki a magángazdálkodást fogja választani. Az úgynevezett kedvezőtlen adottságú térsé­gekben, illetve a rosszul gaz­dálkodó szövetkezeteknél és a több faluból egybekovácsoló- dott egységeknél a szétválás lehetőségét látom. A vagyo- nevesítéssel kapcsolatban el­mondhatom, hogy nem tar­tom rossz megoldásnak, főleg azt a passzust, mely az alapító tagokra kedvező hatású. Mert tudni kell a mai modern gé­peken dolgozóknak, hogy szüléink és nagyszüleink kez­detben hóban, sárban és fagy­ban még január közepén is kézzel szedték a kukoricát, a keresetük minimális volt és felszereléseiket akkor adták a szövetkezethez, mely ma ilyen szép eredményeket tud felmutatni. Az sem elhanya­golható, hogy az alacsony nyugdíjuk mellé a részjegy, üzletrész után fizetett nyere­ség kiegészítőként hat majd. Igaz az is, hogy a háztáji ter­ményjuttatás megszűnik, vagy megszűnhet, de biztos vagyok benne, a nyugdíjas alapító tagok a közgyűléseken felvetik ezeket a kérdéseket a szavazás kapcsán.- Bodó Imre ­Vásárnaptár Országps állat- és kirako­dóvásár: Április 11.: Bátaszék. Április 12.: Baja, Dombóvár, Szekszárd. Április 13.: Ozora, Siklós. Április 14.: Magyarke- szi. Április 15.: Iregszemcse. Országos kirakodóvásár: Április 12.: Szeged. Országos állatvásár: Április 11.: Pécs. Április 12.: Pécs. Autóvásár: Április 11.: Kecskemét, Pécs, Bátaszék, Si­ófok. Április 12.: Kiskunfél­egyháza, Kecskemét, Pécs, Szeged, Szekszárd, Szolnok. A virágerdőben a gerbera a sztár A termelőszövetkezetek átalakulásáról

Next

/
Thumbnails
Contents