Tolnai Népújság, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-09 / 85. szám

1992. április 9. MEGYEI KORKÉP iEPUJSAG 3 Szemelvények az elmúlt év statisztikáiból (II.) A mezőgazdasági kistermelés helyzete a megyében Torzsalkodó közmeghallgatás Fiirgedi lecke Rászoruló gyerekekért A rászoruló gyermeke­kért alapítvány javára ren­deznek műsort április 10-én, pénteken 17 órai kezdettel a tamási műve­lődési központban. A jóté­kony céllal megrende­zendő program résztvevői között az I. és II. számú óvodák képviselőit, az I. és II. számú iskolák, a Béri Balogh Ádám Gimnázium, a Vályi Péter Szakmun­kásképző Intézet és Szak- középiskola tanulóit, a Lajtha László Zeneiskola növendékeit, a Lendület Tánccsoport tagjait és a Diákcentrum csoportjait láthatják, hallhatják. A segíteni szándékozók a művelődési központban és az oktatási intézmé­nyekben válthatnak a ren­dezvényre jegyet. Megalakult PDSZ megyei szervezete Szekszárdon, a Bezerédj István Kereskedelmi Szakközép- és Szakmun­kásképző Iskolában a kö­zelmúltban megalakult a Pedagógusok Demokrati­kus Szakszervezetének Tolna Megyei Szervezete. A küldöttek megválasz­tották a szervezet képvise­lőit. A PDSZ Országos Vá­lasztmányának Tolna me­gyei tagja Fenyvesiné Far- kass Zsuzsanna (Szek- szárd, Bezerédj I. Kér. Szakközépiskola) lett. Az ügyvivők: Gellémé Ba­lassa Éva (Szekszárdi, Győrfi Katalin (Szek­szárdi Molnár Zoltán (Tamási) és Varga László (Nagymányok). Az ülésen a PDSZ Or­szágos Választmányát Molnár Péter, a régiót pe­dig Agócs Judit képviselte. Liberális klub A szekszárdi Liberális klub április 10-én, pénte­ken, 18 órakor kezdődő összejövetelén cigányprob­lémákról, a Magyarorszá­gon élő cigányok helyzeté­ről és jövőjéről lesz szó. A vitaindító előadást Hága Antónia, országgyű­lési képviselő (SZDSZ) tartja. A rendezvénye Szek­szárdon, a vállalkozók há­zának (volt pártház) má­sodik emeleti tanácskozó­jában lesz. Koncert Ma, csütörtökön este hét órai kezdettel Szekszár­don, a tanítóképző főiskola aulájában a Kispál és a Borz zenekar ad koncertet. Szekszárdi bábosok sikere A szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola harmadéves bábjáték spe­ciálkollégiumának hallga­tói tegnap, április 7-én, Budapesten a Magyar Művelődési Intézetben gyakorlati és elméleti vizsga keretében vala­mennyien megszerezték a „C" kategóriás művészeti oktatói engedélyt. A felkészülésben Csaba Sándorné tanárnő segítette a tanulókat. Az egy gazdaságra jutó ténylegesen használt földterü­let az 1986-os összeíráshoz képest valamelyest nőtt. Ezzel együtt - a gazdaságok által használt földterület nagyságát tekintve - végbement egy po­larizációs folyamat is. Míg 1986-ban az összes gazdaságnak 42,7 százalékát tették ki a földterületet nem használó, illetve 0,2 hektárnál kisebb területen gazdálkodó háztartások, addig tavaly ta­vasszal 46,1 százalékát. Az egy hektárnál nagyobb gazda­ságok aránya is megnőtt, 1986-ban a gazdaságoknak 5,0, 1991. márciusában 6,6 százalékát jelentették. Az e ka­tegóriába tartozó kistermelők gazdálkodtak tavaly tavasszal a ténylegesen használt földte­rületnek több, mint 37 száza­lékán. (Igazán nagy gazda­ságnak az összeírás idején az a 161, öt hektár feletti üzem számított, amelyek a gazdasá­gok által használt területnek a 9,5 százalékát mondhatták a magukénak.) Ezzel párhuzamosan kisebb lett a 0,2 és az egy hektár kö­zötti nagyságú gazdaságok túlsúlya. A gazdaságok egy kis részénél az elkövetkező években a földterület növeke­dése várható. Az összeíráskor 2636 fő, a gazdálkodók 5,2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy földterületét a jövőben növelni kívánja - többségük­ben kárpótlásból. A kistermelői állatállomá­nyok többségének a két leg­utolsó általános összeírás kö­zötti növekedésével szemben Elhangzik a „rajt,, felszólí­tás. A fiúknak megvan a fel­adatuk. A tömlők gyorsan a helyükre kerülnek, néhányan megragadják, s megindultak vele futva a sportpálya túlsó vége felé, miközben a motor is felberreg. A művelet mindössze 29 másodperc alatt zajlik le. Késő délután az őcsényi önkéntes tűzoltók gyakorolják a szerelést a helyi sporttelep zöld gyepén. Parancsnokuk, Stiener József, elmondja, hogy az 1895-ben alakult, s 1924-ben újjá szerveződött őcsényi önkéntes tűzoltó egyesületnek több mint negy­ven tagja van. Ezek között sok fiatal is vállalkozik arra, hogy megismerje a tűzoltás módjait. Megalakuláskor és most is a község tűzvédelmét szolgál­ják. Erre a célra az idén az ön- kormányzattól 50 ezer forintot kapott az egyesület. — A hivataltól egy platós Zsuk-kot kaptunk, amit a ma­radék pénzből kívántunk fel­újíttatni. Ez a pénz azonban nem lett elég rá, így lemond­tunk a javításáról. ígéretet kaptunk, hogy a mentőktől hozzájutunk egy lecserélt au­tóhoz, de álom maradt. Ko­csira azonban mindenképpen szükségünk volt. A megyei Stiener József a sertések esetében csökkenést tapasztaltak. (A kisüzemek esetében az utóbbi állomány adta az elmúlt években az ál­lattenyésztés termelési érté­kének több, mint felét.) A lét­számok alapján nőtt ugyan a kistermelés súlya a megye ál­lattenyésztésén belül, a gaz­dák a piaci árviszonyok miatt mégis kedvezőtlenül ítélték meg az ágazat helyzetét. Erre utaltak azok a válaszok, ame­lyek szerint a gazdálkodók 84,4 százaléka állattenyészté­sét szintentartani, 10,5 száza­léka csökkenteni, 2,5 száza­léka megszüntetni kívánta, és csak 2,6 százaléka akarta nö­velni azt. (A válaszok a nö­vénytermesztés vonatkozásá­ban kedvezőbben oszlottak meg.) A tavalyi felmérés adatai alapján arra következtethe­tünk, hogy a kistermelők fő­ként saját szükségletre ter­melnek. Erre utal az is, hogy az összeírás során a gazdál­kodóknak közel 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem értékesít mezőgazdasági ter­méket. A teljeskörű felmérés másik tanulsága az volt, hogy a kistermelők nem kívánnak a jövőben lényegesen változ­tatni a gazdálkodásukon. A már említett szintentartásra való törekvés mellett ezt iga­zolja az is, hogy az eddigi me­zőgazdasági önállókkal együtt 1966 fő, az összes gaz­dálkodó 3,9 százaléka jelezte, hogy egyéni gazda szeretne lenni. Fritz János KSH. Tolna Megyei Igazgatósága parancsnok tudomására jutott a gondunk, s felszerelés nél­kül kaptunk egy Zsuk gépko­csit. Ehhez szivattyúmotort, fecskendőt, tömlőket kell vá­sárolnunk, s teljes lesz a fel­szerelés! Az önkéntes tűzoltók között - mint a sportban -, van egy­fajta versenyszellem. Heti két alkalommal gyakorolják a szerelést, ugyanúgy, mintha tüzet oltanának. Ez rendkívül fontos, hisz egy adott helyzet­ben tudni kell gyorsan, ponto­san végrehajtani a szerelést. De állóképességet is fejleszt, és gyakorlással szakmai tu­dást is szereznek ezzel. Stiener József 1964 óta pa­rancsnoka az egyesületnek. Járási és megyei versenyeket nyertek, 1971-ben országos versenyen a női raj vitte el a pálmát. Serlegek, oklevelek bizonyítják az eredményeket. — Egy-egy versenyen úgy indulunk, hogy győzünk. De a vereséget - ha fájó szívvel is - el kell viselni. A verseny ne­mesít, és sok-sok tapasztalatot gyűjtünk. Az utóbbi években kevesebb a verseny, s most, hogy itt a községben ritkáb­ban van tűz, a lakossággal is kevesebbet találkozunk, főleg amióta megszűnt a területfele­(Folytatás az 1. oldalról) A gondnoki teendők ellá­tása nem az igazgató feladata, ezért indokolt az alkalmazása. * Nincs összeférhetetlenség a képviselői státusz és a hivatali alkalmazás között - az érintet­teket ugyanis a falu válasz­totta meg -, és a hajdani vb-titkár alkalmazása jogsze­rűen történt - hangzik a vá­lasz. A törvény nem kötelezi az önkormányzatot, hogy a könyvtárban helyezze el a jegyzőkönyveket - ezt legfel­jebb gyakorlattá lehet tenni -, ugyanakkor a hivatalban bárki betekinthet a dokumen­tumokba. A tantestület tagja, Sebők József - személyeskedéstől sem mentes hozzászólásában - azt állítja, hogy azok a kép­viselők, akik egyben a hivatal alkalmazottjai, nem mernek ellentmondani a polgármes­ternek. Az érintettek nevében a körzeti védőnő - aki egyben képviselő - visszautasítja a vádat. Az igazgató-polgár­mestert ért kritika kapcsán, miszerint a kétféle teendőt nem tudja ellátni, emlékeztet, hogy korábban éppen Sebők tanár úr vitte tanítási órákon a gyerekeket a kertjébe dol­gozni. A megvádolt tanár til­takozik, és úgy véli, hogy a polgármester asszonyt pályá­zat meghirdetése nélkül ne­vezték ki az általános műve­lődési központ igazgatói posztjára. A jegyző bemutatja a Műve­lődési Közlöny tavaly júliusi számát, amelyben a vezetői ál­lást meghirdették, majd egy kormányrendeletre hivat­kozva kijelenti, hogy a Közok­tatási Törvény megjelenéséig minden jelenlegi vezetői meg­bízást változatlanul kell lősi hálózat. Ez nagyon jó célt szolgált, hisz fölhívta a lakos­ság figyelmét a tűzvédelmi szabályok betartására. Har­minckilenc éve, hogy kezd­tem, akkoriban az volt a szo­kás, hogy a faluban a kürtös egy adott helyen megfújta a kürtöt: hívta vasárnap regge­lente találkozóra a tűzoltókat. — Hogy mire emlékszem szívesen? Minden verseny egy-egy sikert, élményt jelent. Jó érzéssel töltött el az a nem mindennapos élmény, amikor az országos parancsnoktól vehettük át a serleget. Józsi bácsi már két éve, hogy rokkant-nyugdíjas. A MAV-nál töltött el harminchá­rom évet. - Valahogy én is úgy voltam vele, akit az a bi­zonyos mozdony füstje meg­csap, az nem szabadul. így vagyok a tűzoltósággal is. Vannak szép és nehéz oldalai. Nem könnyű, kemény fizikai munka, és feltétlenül szeretni kell. Régen szívügynek tekin­tették az önkéntes tűzoltói fel­adatokat, ez mára már önkén­tesen vállalt feladat. Örömmel tölt el, hogy az egyesület még él, s bízom benne, hogy sokáig együtt is marad.- pusztai téri ­hagyni. A közmeghallgatás végül személyes vádaskodá­sokba torkollik, rányomja bé­lyegét a polgármester és a Se­bők házaspár vitája. Korábban Sebők Józsefné volt a tagiskola vezetője és a jelenlegi polgár- mester az ő beosztottjaként dolgoztott. A falu lakóinak egy része - miután megunta az iskola belső életét feszegető vitát - otthagyja az elöljárósá­got. Ekkor kerülnének elő a falu egyéb problémái, ám ér­demben azokról már nem tudnak tárgyalni. A közmeghallgatás után több nyitott kérdést próbált a tudósító tisztázni. Korábban foglalkoz­tunk Fürgéd önállósulásával. Részben emlékeztetőül, részben a további fejleményekről hadd áll­jon itt még néhány információ. Az új intézmény megalapítá­sára a szomszédos Özorával lezaj­lott eredménytelen vita után ke­rült sor. Korábban az ozorai is­kola tagiskolájaként működött a fürgedi. Miután többszöri ^tár­gyalások után sem tudtak meg­egyezni, áprilisban közölték Oza- rán, hogy nem fogadják tovább a fürgedi gyerekeket. Kérdésemre az ozorai polgármester ennek okaként azt jelölte meg, hogy a normatív támogatáson felül Für­géd nem fizetett a gyerekek taní­tásáért, holott az oktatás fejen­ként hatvanezer forintba került. Szerinte Fürgéd egymillió forint­tal tartozik Ozorának. A vitás ügyet bíróság fogja tárgyalni. A fürgedi önkormányzat tehát áprilisban lépéskényszerbe került: hozzá kellett fogni az önálló is­kola megszervezéséhez. A vezetői pályázat - a beosztott pedagógu­sokéval együtt - ugyan megjelent a közlönyben július végén, ám az önkormányzat május 17-én meg­bízta a polgármestert az ÁMK vezetésével: A polgármester asz­Jövő szerdán húsz mázsá- nyi ingyenhallal ajándékozza meg a rászoruló nyugdíjaso­kat Czikk László halkeres­kedő. Mint „Czikkhalas" kérdé­sünkre elmondta, úgy gon­dolja, hogy a nyugdíjasok vannak ma a legnehezebb helyzetben, és szomorúan kell látnia, hogy törzsvevői közül az idősek nehezen kuporgat- ják össze - többek között - a halra valót. Egy mozgássérült család levele is - melynek nyomán egy csomagban halat küldött ajándékba Czikk úr - lökést adott az elképzelés megvalósításához. Minden rászorulón azon­ban ilyen módon nem segít­het. Ezért kapóra jött a Mező­falvi Mezőgazdasági Kombi­nát akciója, melynek során a kereskedő jóval olcsóbban juthat a busához. Merész vállalkozás a mai vi­lágban új lappal megjelenni a placcon. Pláne ilyennel! A Tolnai Életfonal ugyanis nem nyereségorientált orgánum. Ingyenes, havonta megjelenő újság, léte a szponzorok, hir­detők jóindulatának függvé­nye. Minden pénzt példány- számnövelésre kíván fordí­tani. A fentiek miatt nem fizet szerzői honoráriumot sem, il­letve ahogy a szerkesztő, Ódry Károly mondta: amit mi fizetünk, abból nem vonnak jövedelemadót. (Egyébként ő is csak egy jelképes összeget kap, a dologi kiadásai fedezé­sére.) Most jelent meg a Tolnai Életfonal első száma, 3000 példányban, az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi szony ekkor - a jegyzőkönyv ta­núsága szerint - ígéretet tett arra, hogy beadja a pályázatát. A jegyzőkönyveben nem esik szó az igazgató béréről. Végül a pályázatra senki nem jelentkezett, ezért a határidő le­járta után maradt a korábban megbízott igazgató - igaz pályá­zatot ő sem nyújtott be. A megbí­zott igazgató kinevezéséről azon­ban az önkormányzat augusztusi jegyzőkönyvében nincs határo­zat, bár az egyik képviselő szerint akkor ismét tárgyaltak a témáról. A fórumon szóba került Sebők Józsefné nyugdíjazása is, aki ko­rábban a fürgedi tagiskola veze­tője volt, valamint a könyvtárosi teendőket is ellátta. A nyugdíja­zás okáról a fürgedi polgármester nem nyilatkozott, kérte, hogy Ozorán firtassam a dolgot. Ké­sőbb az ozorai polgármester asz- szony, Schranz Istvánná el­mondta: Tatainé kijelentette, hogy az újonnan megalakuló in­tézményben sem Sebők urat, sem a feleségét nem kívánja alkal­mazni. Sebőkné elérte a nyugdíj- korhatárt, így őt még Ozora nyugdíjazta. Később a mellékál­lásban végzett könyvtárosi al­kalmazását a fürgedi polgármes­ter megszüntette. Ezzel kapcso­latban Tatainé elmondta, hogy a munkatársait szeretné ó kiválasz­tani, és úgy véli, hibázott, hogy a lépést nem közvetlenül a válasz­tások után tette meg. Sebők Józseffel kapcsolatban Ozora állásfoglalásért különféle fórumokhoz fordult, és ott úgy vélik, ennek köszönhető, hogy vé­gül őt Fürgéd átvette. Érdeklődésemre a Tatainé Varga Julianna elmondta, hogy ó kinevezett igazgatónak tekinti magát. Nem bánta meg, hogy el­vállalta az igazgatói teendőket és úgy véli, nem összeférhetetlen­ségről, csupán ellenlábasai sze­mélyeskedéséről van szó. Saj­nálja, hogy a közmeghallgatás nagy része az iskola ügyeivel és nem a falu problémáival foglalko­zott, de úgy vélte, ez nem rajta múlt. -hangyál­Az így beszerzendő halat azonban nem adja el, hanem - az ünnepi kiadásokat enyhí­tendő - a kisnyugdíjasoknak ingyen kiméri. Szekszárdon a Tartsay, Tolnán a Deák Ferenc utcai, Pakson pedig a Piac téri üzletben várja az időseket áp­rilis 15-én, délután négy órá­tól. Az üzletek addig tartanak nyitva, amíg a busa el nem fogy, de ebben az időben csak nyugdíjasokat szolgálnak ki. Szekszárdon egy tonnányi, Tolnán és Pakson öt-öt má- zsányi busa találhat gazdára. Személyenként egy-egy kiló halat kaphatnak azok, akik a március havi nyugdíjas szel­vényüket magukkal viszik. Czikk László nem húzza meg a kisnyugdíj határát, az érintettekre bízza annak meg­ítélését, hogy eldöntsék, való­ban rászorulnak-e a segít­ségre. Szolgálat kiadásában. Egye­lőre csak Szekszárdon terjesz­tik a lelkes kisiskolások, ké­sőbb talán a megye többi vá­rosába is eljut. Hogy van-e rá igény, azt - egy ingyenes lap­nál —, korrekt módon nem le­het meghatározni. Később tervezik egyfajta visszajelzési rendszer kidolgozását, mely keresztrejtvény-megfejtések beküldésével indulna, és sze­rencsés esetben, akár kér­dőív-kitöltésekkel, a lakosság egészségügyi állapotának felmérésével folytatódhatna. Mert az Életfonal egy „egész­séges" lap. Táplálkozási, be­tegségmegelőzési, környezeti, élettani, lélektani kérdésekkel foglalkozik.-Wy­Ajándék az őcsényi tűzoltóknak Ma már önkéntesen vállalt feladat ___^:_______________—. A rajt pillanata Nyugdíj asoknak Húsvétra: „busás" ajándék í e t tf f i « i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents