Tolnai Népújság, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-08 / 84. szám

4 »ÚJSÁG DOMBÓVÁR ÉS KÖRNYÉKE 1992. április 8. Amiről szó volt A képviselőtestületi ülés hírei Felújítási ajánlatok Nyolc ajánlat érkezett - anélkül, hogy pályázatban meghirdették volna - a dom­bóvári önkormányzathoz a városi fűtőmű rekonstrukciós munkáinak az elvégzésére. A felújítási munkákra magán- vállalkozók és állami cégek egyaránt jelentkeztek 42-45 millió forint közötti árajánla­tokkal. Mint arról'lapunk hasábjain annak idején hírt adtunk, a városi fűtőmű üzemeltetése je­lenleg igen költséges, aminek többek között az az oka, hogy a kazán olajjal működik. Az energiahordozók árainak emelkedése, illetve a techno­lógia elavultsága tette szüksé­gessé a pakurával való tüze­lésre az áttérést. A gondot jelen esetben csak az jelenti, hogy a rekonstruk­ciós munkák pénzügyi fede­zete csak részben biztosított, a jelenlegi beépített érték 32 mil­lió forint. A város vezetői többször jártak már a főváros­ban annak érdekében, hogy a német szénsegély program keretből 50 millió forintot nyerjenek pályázat útján a felújításra. Ha ezt az összeget megkapja a város, akkor az őszi fűtési idényben már ol­csóbb lesz a fűtés. Testvérváros Április 23-26-án fog sor ke­rülni Kernenben a német vá­ros és Dombóvár testvérvárosi kapcsolatainak ratifikálására. Az ünnepélyes eseményre több autóbusznyi dombóvári polgár utazik. A Kapos kóru­son és néptáncegyüttesen kí­vül a kerneniek vendégszere­tetét élvezik a képviselőtestü­let tagjai és azok a dombóvári és környéki családok, akik ko­rábban vendégül látták a test­vérvárosi delegációt. Lesz gáz? Lesz-e valaha földgáz Dombóváron, még nem tudni. Mivel igény lenne rá, ezért a napokban gázfelhasználási engedély kérelmet nyújtottak be a város vezetői az Ipari Mi­nisztériumban. Gunaras Április 1-vel átadták a gu- narasi strandfürdőt és a kuta­kat a dombóvári önkormány­zatnak. A fürdő üzemelteté­sére két lehetősége van az ön- kormányzatnak: vagy to­vábbra is megbízza a strand üzemeltetésével a Symbex kft-t, vagy pályázatot ír ki, bár ez utóbbi lehetőséget gyakor­latilag szinte kizárja az idő szűkössége, május 1-én ugyanis, függetlenül attól, hogy ki az üzemeltető, nyitnia kell a strandnak. Telefon Folytatódik a harc a tele­fonvonalakért. Mivel Dombó­váron és környékén katasztro­fálisan kevés telefonvonal van, ezért a polgármesterek többször tanácskoztak már ar­ról, vajon mit is tehetnének, hogy javítsanak ezen az áldat­lan helyzeten. A tanácskozá­son túl konkrét lépéseket is tettek a polgármesterek, meg­keresve a MATÁV-ot, illetve a DUNATELL-t. A tárgyalások jelenleg mindkét céggel foly­nak, de addig is, míg konkrét eredmények nem születnek, rádió-telefon hírhálózat létre­hozását határozták el önkor­mányzati társulás formájában. A hírhálózat elsődleges fel­adata megszervezni, hogy a városkörnyéki településekről szükség esetén bárki, bármi­kor hívhassa a rendőrséget, tűzoltóságot és egyéb köz- szolgálati intézményeket. Kurdi „Zöldikék // // Nem új keletű a megál­lapítás: környezetünket védeni kell, vigyázni kell a tisztaságra. A környezet- védő gondolatok befoga­dására igazán a legkiseb­bek, a gyerekek alkalmasak leginkább, mivel az ő szem­léletüket még lehet for­málni. Ezt ismerte fel a kurdi művelődési ház igazgatója, Bognár Papp Irén, amikor általános isko­lai kisdiákokból megalakí­totta a „Zöldike" csoportot mintegy harminc taggal. A gyerekek a népművelő vezetésével hétvégeken rendszeresen járják az er­dőket, mezőket, ismer­kedve annak állat-növény­világával, megtanulva sze­retve védeni környezetü­ket. A kurdi „Zöldikék" az elmúlt hét péntekjén a dombóvári Molnár György Általános Iskolába látogat­tak, ahol a biológia szak- tanteremben Nagy Sándor tanár úr vendégkalauzolá­sával videofilmen állatok, madarak életével ismer­kedtek meg. Ezt követően a gyerekek előbb a dombó­vári művelődési házban Pancza Ernő kiállítását néz­ték meg, majd a várossal ismerkedtek. Az ismeret­bővítő kirándulásról vonat­tal tértek haza az 1-6. osztá­lyosok. A sikeres napon felbúzdulva a jövőben is terveznek hasonló tartal­mas, hasznos programokat. A megyében az egyetlen Bombabiztos szimat A robbanószer-kereső németjuhász és kísérője hogy mivel jelenleg Bogár az egyetlen bombakereső kutya Tolna megyében, ezért veze­tője állandó ügyeletben van, szabadságról is behívható. Horváth törzsőrmester és Bogár eddigi együttműködése igazán sikeresnek mondható, hiszen 1988-ban a nemzetközi járőr kutyaversenyen 4. he­lyezést, 1989-ben pedig az or­szágos versenyen 1. helyezést értek el. Hogy mi kell ahhoz, hogy valaki jó kutyavezető legyen, arra az őrmestertől a követ­kező lakonikus választ kap­tuk. — Szeretni kell a kutyát. Én minden kutyával kapcsolatos dolgot szeretek. Persze, azért nem ilyen egy­szerű a dolog, érteni is kell „kutyanyelven". A kutyave­zetés tudományát, az idomítás alapjait, az adható utasításo­kat, jeleket Horváth László Budapesten, hathetes kikép­zésen sajátította el. Néma parancs — Aportírozzon a kutya, azaz hajtsa végre az utasításo­kat, ez alapfeltétel. Nyomkö­vető kutya esetében pedig az, hogy kan kutya legyen - mondja a kutyavezető rendőr. - Ezentúl minden a betanítá­son és a kutya vezetőjén mú­lik. Nagyon fontos, hogy mindig világos, határozott utasításokat adjunk, olyano­kat, amiket az állat nem ért félre. Bogár mindenféle ve­zényszó nélkül, kézfeleme­lésre végez gyakorlatokat. Van egy kutyapályánk itt Dombóváron, minden máso­dik héten ott gyakorolunk, felelevenítjük a fogáskészsé­get, ismételjük a gyakorlato­kat. Nincs annál szebb dolog, mint amikor kimegyünk egy betörés helyszínére és a nyo­mozók csak állnak, nem tud­ják, mihez kezdjenek, a kutya meg elindul és meg sem áll az elkövető házáig. Szóval ilyen­kor nemcsak a kutyának, a van sikerélménye, hanem a kutyavezetőnek is, - jelenti ki Horváth László, akinek gyer­mekkori vágya teljesült azzal, hogy bűnügyi kutyavezető lett. kováts ­Nemcsak az országban, megyénkben is megnőtt a bombariadók száma az utóbbi időben. Az elmúlt hónapban Hőgyészen a községházát kel­lett kiüríteni: egy ismeretlen telefonáló szerint ugyanis bombát helyeztek el a hivatal­ban. A helyszínre érkező rendőrök a Dombóvár Városi Rendőrkapitányság Bogár névre hallgató, fajtáját te­kintve németjuhász kutya se­gítségével állapították meg, hogy ezúttal vaklárma volt a riasztás. Szerencsére. Hogyan lesz egy kutyából „bombakereső szaktekintély", erről kérdeztük a kutya veze­tőjét, Horváth László bűnügyi technikust. Ha jelez a kutya — A bombakeresésre, nyomkövetésre a BRFK ku­tyakiképző iskolájában, Du­nakeszin idomították Bogárt, - kezdte a tájékoztatást a törzsőrmester, aki 1987. ok­tóber 1-e óta dolgozik együtt a 7 éves németjuhász szukával. - A kutya a robbanószer alap­anyagát, a nitrót szimatolja meg. Minden ilyen szagra ér­zékeny. Hőgyészen például a polgármesteri hivatalban lévő fénymásolónál jelzett Bogár. Mint később megállapítást nyert, a fénymásoló betétje a robbanószerekhez hasonló szaganyagot tartalmaz, ezért jelzett a kutya. Az őrmester és főnöke, Gyimesi György bűnügyi rendőr százados alkalmi be­mutatót rendezett, kézigráná­tot és trotilt rejtettek el, ezt kellett Bogárnak megtalálnia. Közös munka — A bombakeresés, nyom­keresés ember és állat közös munkája, a kutya úgy dolgo­zik, ahogy azt a vezetője dik­tálja, - mondja Gyimesi szá­zados, majd azzal folytatja, Bogár, a bombakereső kutya és vezetője, Horváth László Érvénytelen szavazás Választás Attalán Második forduló: március 26 Még mindig nincs működő­képes képviselőtestület Atta­lán, a falut elérte az „érvényte­lenségi hullám", ami az idő­szaki választásokat az ország­ban, így megyénkben is jel­lemzi. Mivel a választópolgá­roknak csak mintegy húsz százaléka ment el vasárnap voksát leadni, ezért az első forduló érvénytelen maradt. A tízezerlélekszám alatti te­lepüléseken előírt kislistás szavazási mód esetén a máso­dik fordulóban már nincs meghatározva az érvényes­séghez szükséges megjelenési aránya. Ezért elméletileg elő­állhat az a helyzet, hogy va­laki a saját egyetlen, - esetleg a családja néhány - szavaza­tával is bejuthat a képviselő- testületbe. Pont e miatt az abszurd helyzet miatt kellene belát- niok az embereknek, hogy el kell menniük választani, hogy azok képviseljék őket a testü­letben, akik a többség bizal­mát bírják. A demokrácia ugyanis csak úgy működik, ha hozzájárulunk mi is. Csak ak­kor van demokrácia, ha mi magunk is aktivan részt ve­szünk benne. Különben meg­történhet, hogy kevesen dön­tenek el helyettünk fontos kérdéseket.-ihárosi ­Kolping Család Dombóváron Három éve, hogy megalakult Magyarorszá­gon a Kolping Család mozgalom. Dombóvá­ron a Svájcból indult mozgalom helyi egyesü­lete idén március 24-én alakult meg. A család­centrikus egyesület megalakulásánának dísz­vendége volt az országos egyesület elnöke, Dr. Körinek László, az országos prézes, Dr. Bolb- ritz Pál professzor, Lang György főtitkár és Uzsali Zoltán egyházmegyei titkár. A vendégeket és a megjelenteket Farkasdi András esperes úr köszöntötte. A bevezető után Uzsali Zoltán ismertette a mozgalom ala­pítójának, Adolf Kolpingnak az életútját, majd röviden vázolta a mozgalom jelentőségét. Mint mondta, a szervezet elődje a Katolikus Legényegylet, volt melynek célja a Kolping mozgalomhoz hasonlóan a hiten alapuló szere­tet, az egymással való törődés, segítés. Ezt kö­vetően az országos főtitkár a megalakulással járó formaságokat ismertette, majd az országos elnök köszöntötte a megjelenteket örömét fe­jezve ki, hogy Dombóváron is megalakulhatott a Kolping Család Egyesület. Ezt követően Dr. Bolberitz Pál, országos prézes beszélt az elmúlt évben lezajlott Kolping világtalálkozóról, el­mondva, hogy a világtalálkozón nagy sikere volt a Magyarországon megjelenő Kolping új­ságnak. Befejezésül a jelenlévők megválasztották a helyi vezetőséget: elnöknek Köbli Jánost, tit­kárnak Dr. Keller Tamást, gazdasági vezetőnek Kocsis Józsefnét. Az egyházi prézes Farkasdi András esperes úr lett, míg az elnökségbe Dr. Fazekas István, Dömyei Szilárd és Fausztné Varga Éva került. Ifjúsági elnöknek Kun Haj­nalkát választották. A megalakult egyesület Szent László nevét vette fel, a hivatalos bejegyzés után szentmise keretében ünnepélyes zászlószentelés lesz. Nyers Tamás Az utcán láttuk Múlt idő Kutatjuk a többszáz, több­ezer évvel ezelőtti esemé­nyeket, miközben a néhány évvel, évtizeddel ezelőtti tör­ténések feledésbe merülnek, pedig a közelmúlt dolgai mai valónkat jobban befolyásol­ják, mintsem azt gondol­nánk. Az alábbiakban sze­melvényeket bocsátunk közre Dombóvár 1969.de- cember 1. óta vezetett króni­kájából. 1989. június 24. Új templom a Kertvárosban. Ritka ünnepi esemény színhe­lye volt Dombóvár Kertvárosa 1989. június 24-én, amikoris templomot szenteltek. A Szent István tiszteletére emelt templomot dr. Paskai László bíboros, prímás, esz­tergomi érsek vasárnap dél­után szentelte fel 6 ezer ember részvételével. Az építkezés előzményei több évtizedre nyúlnak vissza. Ott kezdődött a dolgog, hogy Csirke György kertészt, dom­bóvári lakost a Il.világháború idején katonának besorozták. Jó hazafiként harcolt, majd hadifogságba esett. A láger­ben fogadta meg Csirke György, hogy ha egyszer sza­bad lesz és hazajön, Dombó­váron, a Rákóczi úton lévő telkét templom építésre fel­ajánlja. Csakhogy a negyvenöt utáni évtizedek nemigen ked­veztek az ilyetén szándékok­nak, hiába volt a fogadalom, a felajánlás, a szándék csak szándék maradt. Az ügyben eljáró dr. Juhász Pál plébános kérelmét többször is elutasí­tották. A nemes ügyet folytatta az 1979-ben Dombóvárra vissza­került Farkasdi András espe­res úr. 1982-ben szintén ké­relmet nyújtott az Állami Egyházügyi Hivatalhoz, de válasz nem érkezett. Egy év múlva megismételte, de újra eredménytelenül. Az enge­délyt végül a megyénél sike­rült megkapni Varga István közbenjárásával, azzal a mó­dosítással, hogy imaház le­gyen, torony nélkül. A terv­rajzot Holczer József készí­tette. Az építkezés 1987-ben elkezdődött az alapok ásásá­val. A kőműves Kanász Gyula volt. A lábazat nyersen ma­radó téglafelület, mélyített hé­zagolással. A síma homlok­zatvakolást fehér festéssel lát­ták el. A két különálló félnye­regtetőt Lichtenberger Ottó készítette, a tervnek megfele­lően hódfarkú cseréppel fed­ték. A belső felületképzés va­kolással és fehér meszeléssel történt. A nyílászárók faszer- kezetűek, egyedi méretben készültek. A burkolómunkát Gyimesi Zoltán végezte, a fő­hajóban kőlap, az oldalhajó­ban svédpadló megoldással. A belső asztalosmunka Hor­váth László, a villanyszerelés Kugli János, a bádogosmunka Hódosi Péter érdeme. Az építkezés során a hívek sokat segítettek. A kertváros gazda­gabb lett a környezethez jól il­leszkedő, egyszerű és jó kivi­telezésű templommal. Az oldalt szerkesztette: F. Kováts Éva Fotók: Ótós Réka

Next

/
Thumbnails
Contents