Tolnai Népújság, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-08 / 84. szám

1992. április 8.

VÁLLALKOZÁS - PIAC

MEPUJSAG 5

Befektetési szótár A-tól Z-ig

— Letéti jegy (angolul: Certificate os Deposits; CD): 1. rövid- és középlejáratú pénzpiaci papírok, letéti igazolások, amelyeket az amerikai kereskedelmi bankok vezettek be a hatvanas évek elején. A kamatok a piaci viszonyokhoz és a futamidőhöz igazodnak. 2. Letétről adott elismervény, igazolás.

— Nem jegyzett részvény: olyan részvény, amelyet hivatalosan nem jegyeznek, hanem a párhuzamos piacon vagy a bankok között folyó kereskedelemben adnak-vesznek.

— Népi részvény: privatizáció során, gyakran kedvezményes feltételekkel kibocsátott részvények, amelyeket a lakosság széles rétegei számára kínálnak megvételre.

— Névre szóló értékpapír: olyan értékpapír, amelyet részvénytársaság nyilvántartásában egy természetes, vagy jogi személy neve alatt jegyeznek be. A tulajdonos tehát nem a bemutató, hanem a papíron feltüntetett, a társaság részvénykönyvébe bejegyzett természetes, vagy jogi személy.

— Osztalék: az évi nyereség azon hányada, amelyet a részvényeseknek kifizetnek. Az összegre az éves zárás után az igazgatóság és a felügyelőbizottság tesz javaslatot, amiről végül a közgyűlés dönt. A kifizetés az osztalék szelvény benyújtása ellenében történik. Ha a részvények pénzintézetnél vannak letétben, akkor az gondoskodik az osztalékszelvény beváltásáról.

Az osztalék kifejezhető a névérték százalékában Vagy konkrét összegben. Az országok többségében évente fizetnek osztalékot, de néhol elterjedt az ideiglenes osztalék intézménye is.

— Osztalékgarancia: egy minimális osztalék biztosítása a részvényes számára. Ez főként akkor szokás, ha valamely részvénytársaság egy nagyrészvényes befolyása alatt áll, vagy nyereségfizetési szerződés van egy másik vállalattal. Ezenkívül a szavazati jog nélkül elsőbbségi részvények mellé - a szavazati jog pótlásául - szoktak osztalékgaranciát adni.

— Osztalékszelvény: (hozamszelvény, kupon, nyereségrészesedési jegy): a részvényhez mellékelt, az osztalék átvételére jogosító okirat. A többévi osztalékszelvények és a szelvényutalványok alkotját az ívet. Az osztalék kiváltása céljából az adott évre szóló osztalékszelvényt le kell választani az ívről, és be kell nyújtani a részvénytársaságnak (letétben lévő papíroknál a letéti bank mutatja be). Az osztalékszelvény felhasználható az elővételi jogosultság igazolására is.

— Összevont osztalék: az elsőbbségi részvényekhez járuló

jogosultság az osztalék utólagos kifizetésére. Ez annyit jelent, hogy az osztalékkövetelés érvényben marad akkor is, ha egy adott évben nem kerül sor osztalékfizetésre, de amint lehetőség van rá, utólag kifizetik. (FEB)

1992. évi IV. törvény az iparjogvédelmi eljárások szolgáltatási díjáról (Magyar Közlöny 17. szám). Az iparjogvédelmi eljárásokban a jövőben nem illetéket, hanem igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, melynek mértékét, szabályait miniszteri rendelet állapítja meg.

6/1992. (II. 19.) IM rendelet a cégekre vonatkozó közlemények közzétételéről és a költségtérítésről szóló

11/1991. (IX. 4.) IM rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 17. szám). A jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok cégközleményének közzétételéért fizetendő költségtérítés általánosan 5000 Ft

Jogs zab ályfig

lett. Tehát a jogi személyiségű és nemcsak kizárólag természetes személyekből álló társaságokra vonatkozó közzétételi díj 10 000 Ft-ról 5000 Ft-ra csökkent.

35/1992. (II. 21.) Korm. rendelet a jogi személyiséggel rendelkező, jogi képviseletet ellátó munkaközösségek gazdálkodási rendjéről szóló 20/1989. (III. 1.) MT rendelet hatályon kívül helyezéséről (Magyar Közlöny 18. szám). Az új szabályozás - 184/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet - hatálybalépésével a korábbi jogszabály hatályon kívül helyezésre került.

61/1990. (X. 1.) Korm. rendelet az egyes, nemzetközileg

ellenőrzött termékek és technológiák forgalmának engedélyezéséről (Külgazdasági Közlöny 1991. évi 13. szám). A Külgazdasági Közlöny az időközben történt módosításokkal egységes szerkezetben közli az ide vonatkozó szabályokat.

Tájékoztató a személygépkocsik behozatalának 1992. évi engedélyezési rendjéről (Külgazdasági Közlöny 1. szám).

A személygépkocsik, lakóautók bérlet, haszonbérlet, lízing alapján való behozatalához engedély szükséges, az adásvételi szerződés alapján való behozatal pedig a fogyasztási cikk globálkvóta

szabályai szerint történhet. A tájékoztató felsorolja azokat a feltételeket, melyekkel a gépkocsit behozó gazdálkodó szervezetnek, egyéni vállalkozónak rendelkeznie kell (pl. a forgalomba hozatalhoz, átadáshoz szükséges szervezeti, műszaki feltételek, jótállási feltételek, használt autónál műszaki vizsga, műszaki állapotlap).

A feltételek meglétéről a tájékoztató mellékletében közölt mintának megfelelően kell nyilatkozni. A tájékoztató ismerteti továbbá az engedély- kérelem kitöltésére vonatkozó speciális előírásokat, valamint a kérelem benyújtásának módját is.

Privatizáció vállalkozás az egészségügyben

Hasznos kiadványok

Hatályos adójogszabályok '92. (Adó különszám, 1992.1. 18.) A kiadvány tartalmazza az új szja- és a társasági adótörvényt, valamint az adózás rendjéről és az általános forgalmi adóról szóló törvényt a módosításokkal egységes szerkezetben.

Az egyszeres könyvvitel. (Adó különszám 1992. I. 28.) Ez a kiadvány azt a célt szolgálja, hogy a vállalkozók tájékozódhassanak a könyvvezetési és a különböző nyilvántartások vezetésére vonatkozó 1992. évi szabályokról. Jelentős segítséget nyújthat mindazoknak, akik a vállalkozásokra vonatkozó elszámolási szabályokban kívánnak tájékozódni.

Vállalkozói hitelek

Privatizációs hitel

Lehetőségek, feltételek

Új sorozatot indítunk, amelyben szándékunk szerint megvizsgáljuk a szekszárdi kereskedelmi bankoktól igényelhető vállalkozói hitelfelvételi lehetőségeket, ezzel is könnyítve a tájékozódást meglehetősen zűrzavaros világunkban.

Először a Kereskedelmi Bank Rt. szekszárdi kisvállalkozói fiókjánál tájékozódtunk. A tapasztalat szerint egyre több kisvállalkozót érint az úgynevezett privatizációs hitel - kedvező kamatfeltételei, .és hosszú futamideje miatt - így ezzel a hitelkonstrukcióval kezdjük.

A privatizációs hitelt az Állami Vagyonügynökség által meghirdetett állami tulajdonban lévő vagyon, vagyonrész, vagy első kibocsátású állami részvény megvásárlásához lehet igényelni. A kölcsönre kizárólag olyan magánszemélyek, magánszemélyek által alapított társaságok, többségi magántulajdoni hányaddal bíró társaságok pályázhatnak, amelyek a devizajogszabályok alkalmazása szempontjából belföldinek minősülnek.

A vállalkozónak rendelkeznie kell az árverésre bocsátott vagyonrész eladási árának 25 százalékával.

Értékpapír vásárlása esetén az első kibocsátási ár 50 százalékát kell saját erőként felmutatni.

Megjegyezzük, hogy a kibocsátási ár nem azonos a részvény névértékével, annál lehet alacsonyabb is.

A saját erőn felül a kölcsönigénylőnek rendekeznie kell akkora pénzösszeggel, mely fedezi az eladás során felmerült költségeket.

A kölcsön kamata rendkívül kedvező, jelenleg 20,5 százalék, de ez a jegybanki alapkamat mértékétől függően változhat. A hitel futamideje maximum tíz év. Ha a vállalkozó igényt tart rá, lehetőség van legfeljebb két év türelmi időt adni. A türelmi idő alatt csak a hitel kamatait kell fizetni. A kölcsönigénylőnek jogi biztosítékként fel kell mutatni olyan értékű fedezetet, mely fedezi a hitel összegét, valamint annak járulékait is (kamat, kezelési költség, stb.). -ácsA jogi szabályozás akadályozza a privatizációt, a vállalkozást az egészségügyben - állapították meg a felszólalók azon a szombaton rendezett országos ankéton, amelyen az SZDSZ egészségügyi tagozatának meghívására a Népjóléti Minisztérium, a Magyar Orvosi Kamara, az önkormányzatok, egészségügyi intézmények, biztosítók képviselői, vállalkozók vettek részt, hogy megvitassák az egészségügybeli privatizációt és vállalkozás szükségességét, lehetőségeit.

A budapesti Újvárosházán tartott fórumon dr. Andréka Bertalan, a Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy az első privatizáció megtörtént, amikor az alapellátás intézményei átmentek az önkormányzatok hatáskörébe. Ezek gazdasági háttere kezd kialakulni.

Szükséges lenne a struktúraváltás a szakellátásban is. Ezek finanszírozásának hátterét azonban még nem ismerik, és nem találják a kórházi tulajdonváltáshoz szükséges jogi lehetőséget.

A jelenlegi jogi szabályozás lehetetlenné teszi a vállalkozást, a szektorsemleges, teljesítményarányos finanszírozást - vélekedett felszólalásában dr. Doktorits Béla, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára. Szóvá tette, hogy a tárca ezideig nem válaszolt a kamara erre vonatkozó véleményére, javaslatára.

— Az egészségügyi vállalkozás egyik legfontosabb feltétele - mondotta az ankéton dr. Szolnoki Andrea, a Fővárosi Közgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke hogy egyaránt finanszírozzák mind az állami, mind az egyházi, mind a magántulajdonú intézményeket, méghozzá teljesítményük arányában. Több biztosító társaság működésével alakulnának ki az „egészséges" piaci viszonyok.

Ugyancsak fontos lenne, hogy megváltozzék az egészségügyi intézmények orvos- és menedzser vezetőinek jelenleg még joggal kifogásolható szemlélete.

Amíg ezeket a feltételeket nem teremtik meg, az egészségügyi vállalkozások nem lesznek életképesek - vélekedett dr. Szolnoki Andrea.

„Nincs az az illúziónk, hogy a privatizáció, vagy a vállalkozások megszüntethetik az egészségügy válságát, de lehetőséget kínálnak az egészségügyi ellátás jobbítására" - hangzott el a tanácskozáson.

A felszólalók nyomatékosan aláhúzták, hogy az egészségügyi piac soha nem lehet a gazdaság más ágazataihoz hasonló. Itt ugyanis szükségesek a kényszer-egyezségek, de hogy ezek hol, kik által köttetnek, a jogi, gazdasági, szakmai kompetenciák hol lépnek be, ezekért kik lesznek a felelősek, mindezek még nyitott kérdések.

V

annak fémek a Földön, amelyek csak módjával vagy sehogyan sem foghatók munkára. Mégis többet jelentenek az embernek, mint a dolgos vas, a kedves réz vagy a könnyű életű alumínium. Érdemlik, nem érdemlik a kitüntetett helyüket, az ember nemessé ütötte őket. így volt ez mindig, amióta világ a világ. És hogyan van most? E kérdésekről beszélgettünk Lukács- Jenő ékszer- és drágakő-szakértővel.

— A nemesfémek már a pénz kialakulása előtt felkeltették az ember érdeklődését, hiszen ők maguk voltak a központi értékmérők. Megítélésük azonban a földrajzi helyzettől függően változott. Egyiptomban vagy például Mexikóban az ezüst sokkal értékesebb volt az aranynál.

Az arany viszont a pénzforgalom kialakulását követően sem szorult háttérbe. Hogy belássuk ezt, elég csak a jelenlegi pénzek aranyfedezetére gondolni vagy arra, hogy a háborúk idején a győztes általában arannyal rakta tele a zsebeit, és az uralkodók is igyekeztek mindig aranyat és drágaköveket tartani a kincsestárukban. Emiatt alakult úgy, hogy a nagy hódító birodalmak - például Egyiptom, Törökország, Anglia - kincstáraiban hatalmas mennyiségű arany és drágakőkészlet halmozódott fel.

Az arany és a legnemesebb drágakő azért foglal el ilyen kitüntetett helyet a gazdagság szimbólumai között, mert örök értékű, múlhatatlan - függetlenül attól, hogy időközben alakot is változtathat. A szobor összetörhet, a festmény sérülhet, a szőnyeg elkophat - ám az arannyal bármi töténhet, legfeljebb ösz- szeolvasztják, de akkor is arany marad.

— Mitől van kitüntetett szerepe és értéke a nemesfémeknek, drágaköveknek? Talán mert meglehetősen kevés van belőlük?

— Egyáltalán nem. Amiatt, mert egyenlőtlenül vannak elosztva a Föld lakói között. Nagyon sokan még csak nem is láttak aranyat, nemesfémet, dráPénz-tárca (XI.)

„Arany"-igazságok

A gazdagság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat a bőrünkben. Hát akkor meg ... ?!

gakövet, míg egyes uralkodók, hatalmasságok birtokában hegyek állnak belőlük. Ez azonban csak az egyik ok. A másik az, hogy az arany vagy a gyémánt árát örökösen szabályozzák. Bármennyit bányásszanak is belőle, mindig csak egy meghatározott meny- nyiséget dobnak piacra. Az árat trösztök és szindikátusok egészen kis, de mégis domináns köre határozza meg. így érik el azt, hogy bármennyi legyen is a világon ezekből az anyagokból, mégse tűnjön soknak.

Ezt az egyensúlyt a kereslet és kínálat viszonyában persze a változó politikai és gazdasági viszonyok igyekeznek felborítani, mint például amikor a Szovjetunió arannyal fizetett az USA-nak a gabonáért. Ezeket a hatásokat azonban többnyire sikerült kiegyenlíteni, hiszen ahol arany van, ott erő is van.

A történelem során a kiszámíthatatlan és durva piaci beavatkozásoknak gyakran estek áldozatul az aranyból vagy ezüstből készült műtárgyak. XIV. Lajos, amikor a versaillesi kastélyt építette, az egyházi ezüstökön kívül minden világi ezüsttárgyat beolvasztott, hogy anyagukból pénzt verethessen. A

közelmúltban, a 60-as években számos értékes ezüst műtárgyat olvasztottak be csak azért, mert akkoriban irreálisan magasra szökött a tört ezüst ára.

Az ellentétes hatást is a nem természetes viszonyok alakítják. Még sokan emlékezhetnek arra, hogy a háború után egy súlyos arany pecsétgyűrűért alig egy tepsi puliszkát lehetett kapni, amiből a család éppen hogy meg tudott vacsorázni. Vagy 1956-ban a Corvin Áruház előtt működött a „nagy piac", ahol az aranyért legfeljebb egy pulóvert lehetett venni. Katasztrófa- helyzetekben általában csak aranyért lehet bármit kapni, ezért az emberek arra törekszenek, hogy mindig legyen valamennyi aranyuk.

— Hogyan lehet a jelenlegi helyzetben az embereket arany és drágakő vásárlására bíztam, amikor sokaknak néha ennivalóra sem telik? A legtöbben inkább eladni, mintsem venni akarnak.

— Ez igaz. Ráadásul ma már számtalan lehetőség kínálkozik a vállalkozásra, a befektetésre, az emberek nem kapnak úgy az arany után, mint korábban, amikor jóformán csak az arany, a műtárgy és az ingatlan volt a megszerezhető, illetve az értékálló befektetési jószág.

C

sakhogy, amikor vészhelyzetben pakolni kell, sem a lakást, sem a műtárgyat, sem az értékpapírokat nem lehet, nem érdemes a kistáskába dobálni. Kizárólag az arany és a drágakő jöhet szóba a pénz mellett, mint értékmentő, értékőrző eszköz. És ha tulajdonosa pillanatnyilag megszorul, pénzre van szüksége, az arany mindenkor elzálogosítható, a bankban fedezetként felajánlható.

Ferenczy Europress