Tolnai Népújság, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-30 / 102. szám
4 WÚJSÁG PAKS ÉS KÖRNYÉKE 1992. április 30. Egyházi iskolák Pakson A mezőgazdaságot odadobták koncnak Beszélgetés Loparits Pál ügyvezetővel Bor Imre polgármester aláírásával a paksi általános iskolás gyermekek szülei egy kérdőívet kaptak, amelyben a szülőknek nyilatkozniuk kell, hogy gyermekeiket egy katolikus, nyolc osztályos általános iskolába kívánják-e Íratni. Erre azért volt szükség, mert a Paksi Katolikus Egyházközség visszaigényelte az 1948-ig tulajdonában lévő és akkor kisajátított Kossuth L. u. 2. sz. alatti, illetve a Templom tér 4. sz. alatti épületeket, melyben tervek szerint 92 szeptemberétől katolikus nyolc osztályos általános iskolát kívánnak indítani. — Ma a Tempóm tér 4. sz. alatt a Bezerédj Általános Iskola alsótagozata működik, oda 353 gyermek jár. A Kossuth L. u. 2. sz. alatt pedig a Kisegítő Iskola működik. A Az 59 éves Mácsik József 1956 óta dolgozik a Paksi Állami Gazdaságban. Dolgozott Biritón, és több helyen is, ahogy az élet megkívánta. Több szakmát is összegyűjtött az évek folyamán, kovács, lakatos, bádogos és mezőgazda- sági gépszerelés van a tarsolyában. Egy napsütétes dél- előttön beszélgettünk, miközben Gerjenben egy fejőgép megjavításán ügyködött. Azon kérdésemre, hogy mi a véleménye az Á.G. átalakulásáról, Mácsik József nem titkolta, nagyon sajnálja, hogy az Á.G. így széthullott. De szavaival élve, mentsük ami menthető, próbáljunk saját magunknak munkahelyet teremteni azáltal, hogy tulajdonosai leszünk az alakuló társaságoknak, s pénzt invesztálunk Templom utcai épületet a Római Katolikus Egyház a jelenlegivel azonos célra kívánja hasznosítani, és - Isgum József plébános 1992. április 27-én eljuttatott levelében arról tájékoztatta a polgármesteri hivatalt, hogy a Kisegítő Iskolát átvéve, azonos funkcióval az egyház továbbra is üzemeltetni kívánja. Az 1992. május 5-i testületi ülés egyik napirendi pontja lesz, hogy ezen ingatlanokat (és más további ingatlanokat) ez év folyamán, különböző határidőkre a Római Katolikus Egyház tulajdonába visz- szaadja. Addigra, remélhetőleg a hivatal is megkapja a szülőktől a visszajelzéseket, melyben jelzik, hogy tulajdonképpen hányán is szeretnék igénybe venni a katolikus iskolát. bele - vélekedett a nyugdíj előtt álló gépszerelő. Saját magunknak teszünk jót, mert mi is lenne, ha megszűnnének az itt lévő munkahelyek? - tette fel a kérdést Mácsik József. A faluban már 40 munkanélküli van, azok- számát gyarapítsuk? Mindenkinek meg kellene értenie, hogy a munkahelyek fennmaradjanak, nekünk is vállalkozni kell, s ez a mi vállalkozásunk - fejtette ki a véleményét a résztulajdonos. Nagyon sajnálom, hogy sok jó munkatársunk nem lépett be tulajdonosként a mezőgazdasági társaságunkba - mondta Mácsik József. Az emberek azt mondták, így is van munkahelyünk, és úgy is lesz. Ma még ez a szemlélet. Mielőtt elérnénk Gerjent, már messziről látjuk csillogni a napfényben a fóliasátrakat a családi porták előtt. A Paksi Állami Gazdaság gerjeni kerülete felé haladva a faluszélén gombamódra szaporodnak az új házak. Hamarosan feltűnnek a sertéstelepek, a hatalmas John Deerek, a dominátorok, az út balra kanyarodik, s meglátom az elmaradhatatlan kastélyt, az ősparkot. Itt vannak a gerjeni kerület irodái, illetve ma már kicsit másképp áll a helyzet. Erről kérdeztem Loparits Pál agrármérnököt, aki előzőleg a P.Á.G. igazgatóhelyettese, majd a gerjeni kerület vezetője, most pedig az itt alapított két kft ügyvezetője. — A P.Á.G. tizennégy kft-t alapított a különböző kerületekből, ágazatokból, 60 százalékban állami, illetőleg P.Á.G. tulajdonnal, és 40 százalékban magánszemélyek tulajdonlásával. Itt a gerjeni kerületben három kft lett alapítva, a növénytermesztő, a szarvasmarhatelep és sertéstelep tevékenységéből. — 150 ember dolgozik itt, ebből közel 20-25 fő az, aki nem gerjeni. — A dolgozók hogyan éltek azzal a lehetőséggel, hogy üzletrészt vásárolhatnak maguknak? A lehetőség megvolt, ennek érdekében Pál József, a P.Á.G. igazgatója minden leendő társasági dolgozót messzemenően tájékoztatta az üzletrész fogalmáról és minden egyébről, amit erről a fajta pénzügyi befektetésről tudni kell, ennek ellenére az igény messze a várakozás alatt maradt. — Mikor tudomásra jutott, hogy ez nem olyan befektetés, mint ha mondjuk bankba teszem a pénzt, a dolgozók sorban visszavonták a jelentkezésüket. Szemléltetésül elmondom a növénytermesztő kft-nek a tőkearányait. Alaptőke: 1,5 millió forint, ebből 900 ezer forint az Á.G.-é. A fennmaradó 600 forint értékű üzletrész 19 magánszemély tulajdona, köztük egyetlen fizikai dolgozó nincs! A tehenészeti kft-ben egyetlen egy fizikai dolgozó vásárolt részarányt 30 ezer forint értékben. A másik társaságból három fizikai dolgozó vásárolt 100 ezer forint értékű üzletrészt. Erről ennyit. — Hogyan működnek az ön által vezetett társaságok? — A cégek bérlik az épületeket, a földet az Á.G.-tól. Az eszközöket pedig lízingeljük. A megmaradt állami gazdaság közvetlen államigazgatási felügyelete alatt van, s az igazgató, Pál József közvetlen a FM hatáskörébe tartozik. Az Á.G. mint vagyonkezelő működik. — Nézzük a tényeket, mi van ezekben a cégekben? — A sertéstenyésztőknél 400 darabos kocás állomány van. Az épületek, igaz, hagyományosak, de viszonylag korszerű -a tenyésztési struktúra. A növénytermesztő társaság termeli a kukoricát, búzát, lucernát, stb., a tehenészeti kft-ben 50 Holstein Friz tejelő állomány van. Az üzleti terveket havonta készíteni kell - a pénzügyi helyzet állandó megfigyelése végett. Ma a növénytermesztésben csak hitelekből élünk. — Milyen hitelekből? — Ezek a hitelek kereskedelmi hitelek a beszállítókkal. — És mi van az úgynevezett „zöld hitelekkel"? — Azt mondom, hogy a bankok a sírásói a mezőgazdaságnak. Nem hajlandók hitelezni nekünk. Az én véleményem az, hogy nem ismerik a mezőgazdaságot, s nem Paksi műemlékek Mentsük, ami menthető A bizakodó gépszerelő A május 5-i testületi ülésen tárgyalják majd Paks műemlékileg védett vagyontárgyainak ügyét. íde tartozik többek között a volt Máti-Kovács-kuria, amely jelenleg részben helytörténeti múzeumként funkcionál, a Deák Ferenc utcában lévő volt Szeniczey-kuria, itt jelenleg orvosi szakrendelés folyik. Ä volt Komiss-kuria, amit a köznyelv a volt polgári fiúiskolának ismert, ezt a szép, régi épületet a város nemrég felújíttatta, s most a Bezerédj iskolának szolgál oktatási célul. A Templom téri bazársor is jellegzetessége a kisvárosi Paksnak. A képviselő-testület állásfoglalása ezen épületek önkormányzati tulajdonba adásáról a május 5-i testületi ülésen fogalmazódik meg. Borverseny a Prelátusban Paks egyik legszebb épülete, a Prelátus adott otthont az idén is megrendezésre kerülő paksi borversenynek. Ifj. Keller János kertészmérnök tájékoztatása szerint a borversenyre 89 minta érkezett, ebből 53 fehér- és 36 palack vörösbor. A borokat két bizottság bírálta el. A fehérborokat bíráló bizottság vezetője Horváth József kertészmérnök volt. A vörösborokat bíráló bizottság vezetője pedig Vesztergombi Ferenc, az Aliscavin RT termelési igazgatója lett. A versenyt követően került sor az ünnepélyes eredményhirdetésre. Az okleveleket dr. Blazsek Balázs jegyző adta át a szőlősgazdáknak. Öt aranyérem, 21 ezüst, 32 bronz került kiosztásra és 24 oklevelet adtak át. Ezután a borosgazdák terített asztal mellett, jó hangulatban értékelték az elmúlt év borkészítési tapasztalatait. Borosgazdák terített asztal mellett Köszöntjük az édesanyákat Értesítjük PAKS VÁROS LAKOSSÁGÁT, hogy május 1-i ünnep miatt a kukás szemétszállítás rendje megváltozik. Május 1. (péntek) helyett i május 4-én | (hétfőn) szállítjuk el ' a szemetet. Dunacenter Kft. komm, részleg. ■ L (265/9817)M Paksi hírek A paksi képviselő-testület 12,71 millió forintot különített el bérkorrekcióra a város köz- intézményeiben dolgozók részére. A béremelés 1992. április 1-től hatályos. S ezt a nagyösszegű bérkorrekciót a költségvetés 43 millió forintos bevételi többlete tette lehetővé. * Nem hittem a szemeimnek, mikor is észrevettem, hogy mi készül a híres-neves paksi piacpalotában. Eddig is, mondhatnám, nem a csúcsaként működött a város kereskedelmi életének, hosszú ideig az SBS Shop próbált vevőkört keresni magának, s mivel most már diszkont áruházzá avanzsált a főutcán, hosszabb ideje üresen tátongott a szép saroküzlet. Mára a gyönyörű üvegportálok mögött rémes polcok sorakoznak, elbarikádozva az üzletbe pillantást, persze, ebben nem ez az üzlet lesz egyedül a városban, másik „cég" is hasonló módon kelti fel a figyelmet portékái iránt a lakótelepen. — Miért is mondom mindezt? - ezt a gyönyörű saroküzletet az Isten arra a célra teremtette, hogy abban valamiféle - a szó nemes értelmében vett - vendéglátás legyen. Színes napernyők alatt a sétányon lehetne üldögélni, s szívószálon valami hideg italt szürcsölgetni, ne adja Isten valami igazi pizzéria költözne be az üvegportálok közé, s mondjuk egy igazi kávézóba térhetne be a paksi „üzleti" élet. A kastély az ősparkban mernek semmit kockáztatni. A zöldhiteleket kihelyezhetnék és így nagyobb lenne az érdeklődés a mezőgazdaság felé. — Mi van a tehenészeti társaság üzleti tervével? — Ezek pozíciója valamivel jobb, mint a növénytermesztésé. A tejpénzek rendszeresen érkeznek a szekszárdi tejipartól. De a pénzügyi tervek azt mutatják, hogy nem lesz képes nyereségesen dolgozni. A tejen kívüli egyéb bevételek redre bizonytalanok. Eladjuk az állatokat és a felvásárló cégek sorra nem fizetnek. Nyolcvan felvásárló kft van, ezek helyzete is napról napra változik. Elméletileg lenne pénz, ha ezek a kint lévő ösz- szegek befutnának, a veszteség elkerülhető lenne. — Ezt a fajta átalakulást ami az Á.G.-ban is végbement, jónak ítélem. A termelés és az értékesítés így szinkronba kerül. A tulajdonviszonyok, ha nem is radikálisan, de megváltoztak. Viszont borzasztó, nagy hibának tartom azt, hogy negyven évvel ezelőtt, amikor is megvolt a mezőgazdasági tulajdonosi réteg, azoktól elvettek mindent és kialakítottak egy új mezőgazdasági társadalmat. Ezt az akkori antidemokratikus körülmények között meg lehetett oldani, ma pedig a demokráciában óriási hiba az, hogy akik úgymond most már negyven éve dolgoznak ebbe az új mezőgazdaságban, ebbe születtek bele, ezt felbolygatják és ezzel hatalmas károkat okoznak. Elmondható, hogy se a kormányzat, se a Független Kisgazdapárt nem érti meg a mezőgazdaságot. A szocializmusban azért „imádkoztam", hogy a munkámat ne befolyásolják politikai érdekek. Eljutottunk oda, hogy ez megvalósult, de most úgy tűnik, a mezőgazdaságot koncnak odadobták. Gazdálkodóknak Cserebogár, cserebogár... Estefelé, alkonyatkor tömegesen repülő vörösbarna' fedőszámyú, fekete toru és fejű, a potrohán jellegzetesen háromszög alakú, fehér foltsort viselő, 2-3 centiméteres bogár a májusi cserebogár. Veszélyes kártevő. A hideg, esős időt követő fel- melegedés hatására bújtak elő a talajból, ahol a telet töltötték. Megéhezvén, előszeretettel rágcsálják a szőlő, a cseresznye, a meggy és a többi csonthéjas gyümölcsfa leveleit, de szeretik a tölgy, a bükk, a fűz és a nyárfát is. Hamar jóllaknak. Egy-két hét múlva a nőstények tojásaikat (60 darab) a kevésbé árnyékolt talajú területekre rakják le. A tojásokból kikelő lárvák 3 évig a földben fejlődnek. Eleinte humusszal táplálkoznak, megerősödve már a növények gyökereit rágják. A talajban bukfencezve, haladó pajor nyomát az elhervadt növények mutatják. Legjobban a saláta és a mák gyökerén növekednek. Legnagyobb kái I a zöldség, a szamóca, a málna, a szőlő és gyümölcstelepítésben tudnak okozni. Négyzetméteien- kénti 1-2 darab csen bo gárpajor jelenléte már indokolja a védekezést valamelyik talajfertőtlenitő- szerrel. A most repkedő bogarak száma mutatja, hogy tavaly, tavalyelőtt mennyire védekeztünk sikeresen. Legközelebb három év múlva fog újból ez a cserebogártörzs rajozni, de azért minden évben jut a Kárpát-medencében kialakult f hét törzs valamelyikéből. Mauthner Vince
