Tolnai Népújság, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-29 / 101. szám

4 MEPUJSAG DOMBÓVÁR ÉS KÖRNYÉKE 1992. április 29. Változatos programok, barátságos vendéglátók • • Ünnepség Kernenben A partnervárosi kapcsolatokról Vélemények a találkozóról Kovács Gyula képviselő Herbst képviselőtár­sammal együtt egy olyan kerneni családnál voltunk elhelyezve, akik egy szót sem tudtak magyarul. Én egy kicsit beszélek néme­tül, a kollegám, meg a há­ziak egy kicsit franciául. Valahogy megértettük magunkat. Nagyon ked­vesek voltak a vendéglátó­ink, érdekes programok voltak, jól éreztük magun­kat. A családok összeis­merkedtek, barátságok szövődtek. Gulyás Erika gyógypedagógus Engem tulajdonképpen úgy jelölt ki a munkahe­lyem erre az útra. Nem nagyon akartam jönni, de most már nem bánom, hogy részt vettem ezen a találkozón. Jók voltak a programok, kedvesek a vendéglátók, sok barátsá­got kötöttünk. Ráadásul a nyelvtudásom is feleleve­níthettem, sokat beszélget­tünk. A Kapos táncegyüttes egy tagja Megmondom mi a vé­leményem, de csak akkor, ha nem írod le a nevem. Szerintem ugyanis nem sokat ért ez az egész, kár volt 17 órát utazni oda-vissza. Mégcsak föl sem léptünk egy igazi színpadon. Szilágyi Ferencné német szakos tanár Amilyen nehezen indul­tam - csütörtökön délután kettőig dolgoztam -, olyan jól sikerült ez a találkozó. A célt, amiért jöttünk, lét­rehozni valamiféle kap­csolatot a kerneni és a dombóvári iskolások kö­zött, sikerült megvalósíta­nunk. Viszek haza címe­ket, a gimnazisták meg­kezdhetik a levelezést. Bensőséges ünnepség kere­tében szentesítették Kernen és Dombóvár testvérvárosi do­kumentumait több száz német és magyar polgár jelenlétében április 25-én, a Baden-Wür- tenbergi kisvárosban. A Stutt­garttól 16 kilométerre fekvő, két községből, Rommelshau­sen és Stetten egyesüléséből létrejött csodálatos szépségű városka lakói az elmúlt hét végén vendégül látták a test­vérvárosi dokumentumok alá­írása alkalmából rendezett ünnepségre érkezett 120 dombóvári vendéget. A három busznyi dombó­vári család pénteken délután érkezett meg Kernenbe. A kedves, szívélyes fogadtatást és a családoknál történő elhe­lyezést követően az érdeklő­dési köröknek megfelelően a város különböző pontjain ke­rült sor találkozókra. Á két te­lepülés képviselői a városhá­zán ünnepi ülésen beszélték meg a községgazdálkodás, te­lepülésfejlesztés kérdéseit. Az 1860-ban alapított Lieder- kranz-kórus a Kapós-kórussal találkozott a német énekkar klubjában, ahol alkalmi bemu­tatót tartottak egymásnak a kórustagok. A kerneni és a dombóvári pedagógusok a Lamm-vendéglőben az esetle­ges gyermek csere-üdülteté­sekről beszélgettek. A sport és néptánc iránt érdeklődőknek a városi sportcsarnokban a Kapos Néptánc-együttes tag­jai tartottak bemutatót, majd csárdásra tanították a polká­Egy kis pihenő Kernen felé, az autópályán hoz szokott vendéglátóikat. Mindeközben a stetteni városi Múzeum boltíves pincéjében borkóstolóval egybekötött szakszerű tájékoztatás volt a környék szőlőhegyeiről és a tájjelegű borokról. Szombaton, a délelőtti vá­rosnézést a Német Sziklamá­szó Egyesület hegyi ünnep­sége követte helyszíni bemu­tatóval. Délután Macskássy Izolda kiállításának a megnyi­tója volt. Este a Rumold Sportcsarnokban került sor a Stetten-Rommelhausen-i panoráma partnervárosi ünnepség mű­soros gálaestjére. Az egybe­gyűlteket először Rolf Frank, kerneni polgármester köszön­tötte, méltatva az összejövetel jelentőségét. Dr. Fazekas Ist­ván Dombóvár város polgár- mestere a partnervárosi kap­csolatok jelentőségéről szólt előbb németül, majd magya­rul, hangsúlyozva, hogy a most létrejövő kapcsolatokból elsősorban a fiatalok fognak profitálni, elsajátítva a német nyelvet. Az ünnepségen résztvevő Paul Laufs tarto­mányi kormányzó beszédé­ben a két város kapcsolatát Európát áthidaló jelentőségű eseménynek nevezte. Ezt kö­vetően Horváth Lajos or­szággyűlési képviselő mon­dott beszédet, kiemelve azt, hogy Magyarország nem Ke- let-Éurópa, hanem Közép-Eu- rópa része. Az ünnepséget hajnalig tartó bál zárta. Vasárnap reg­gel, a dombóvári vendégek a városháza előtt búcsúztak el vendéglátóiktól a későbbi vi­szontlátás reményében. Kép és szöveg: F. Kováts Majális Majálist rendez május 1-jén Dombóváron, a Fiatal Demok­raták Szövetsége, a Szocialista Párt, valamint a Munkanélkü­liek és Álláskeresők Dombó­vári Egyesülete. A részletes programot csütörtöki szá­munkban közöljük. ras vidéket az idetelepülök termékeny mezőgazdasági tájjá alakították át, szőlőkkel, gyümölcsösökkel betelepítve, azóta van hagyománya a vi­déken a bortermelésnek. — Milyen szőlőfajták ho­nosak itt? ■— A fehészőlőfajták közül elsősorban a Tramini, a Riz­lingszilváni, a vörösek közül pedig a Burgundi és még számos más fajta honos itt. A 12-13 maligári fokos borokat másfél-két évig érlelik, így nyerik el jellegzetes zamatu- kat. — Kinek a tulajdonában vannak ezek a hatalmas, par­cellákra osztott szőlősdom­bok? — Magánkézben. — Nekünk magyaroknak szokatlan, hogy nem látunk a szőlőkben présházakat. — Nincs szükség szőlőfel- dogozókra, mert a gazdák szakszövetkezetben egyesül­tek. A szőlőt a szövetkezet dolgozza fel, palackozza. — Rendkívül meredekek ezek a szőlőhegyek, miként művelik meg őket? — A metszést vagy a gazda, vagy a bérmunkások végzik, a kapálást pedig külön e célra kifejlesztett traktor se­gítségével a. szakszövetkezet. Ahol túl meredek a lejtő, ott keresztben kapálnak. — A stuttgarti evangélikus templomban történt látogatá­sunkkor Ön régebbi né­met-magyar kapcsolatokról Interjú Rolf Frank polgármesterrel Kernen városnak idén március elseje óta új polgár- mestere van. Milyen elképze­lései vannak Rolf Frank úr­nak a partnervárosi kapcsola­tokról, erről érdeklődtem a dokumentumok aláírása után a városházán. — A testvérvárosi kapcso­latok csak akkor tudnak kitel­jesedni, ha minden polgár személy szerint tesz valamit érte - válaszolta a polgármes­ter. - Ennek a két napos talál­kozónak a legfőbb eredmé­nye, hogy családok, egyesüle­tek tagjai ismerkednek meg egymással, hoznak létre sze­mélyes kapcsolatokat. — Mit tud segíteni mind­ebben a polgármesteri hiva­tal? — Segíteni a hivatal a mai­hoz hasonló találkozók szer­vezésével tud. Módot nyúj­tunk a két város klubjainak, egyesületeinek, művészeti csoportjainak, hogy találkoz­zanak, ismerjék meg egymás szokásait, tanuljanak egymás­tól. Mindezt úgy kell megten­nünk, hogy közben ne avat­kozzunk az egyesületek mun­kájába. — Milyen más partnervá­rosi kapcsolatai vannak Ker- nennek? — A hatvanas évek közepe óta nagy érdeklődéssel ápol­juk testvérvárosi kapcsolata­inkat. Rommelhausen 1969-ben a francia Saint Ram­bert d' Albon, Stetten pedig az ugyancsak francia Saint Pierre d' Albigny községgel létesített kapcsolatot. A zimbabvei Masvingo városával 1990-ben Stetten és Rommelshausen, akkor már közigazgatásilag egyesülve Kernenként hozott létre partnerkapcsolatot. — Ki kezdeményezte a dombóvári partnerkapcsola­tot? — Kernen egyik jeles pol­gára Heinrich Becht úr, aki a Dombóvár melletti kis faluból, Gerényesről származik, java­solta a kapcsolatfelvételt. Az ő kezdeményezésére elődöm, Günter Hausmann indította el a partnerkapcsolatokat. A do­Hkumentumok mostani ratifi­kálása ezt koronázta meg. Ez­zel, valamint gyors fejlődésé­vel, látnivalókkal bővelkedő környezetével, Kernen im Remstal elfoglalta régen meg­érdemelt helyét Baden-Wür- temberg tartományban. F. Kováts Éva — Kernen Baden-Würten- berg tartományban, a tarto­mányi székhelytől, Stuttgartól keletre, 240-493 méter magas­ságban, 1507 hektár területen helyezkedik el. A város két te­lepülés, Stetten és Rommels­hausen egyesülése után kapta a Kernen nevet - kezdte hely- történeti tájékoztatóját Saida úr. - Rommelshausent először egy 1146-ban kelt okiratokban említik Rumoldeshausen né­ven, mint a Würtenbeg ural­kodóház tulajdonát. A gyak­ran nevet változtató község végleges elnevezését 1718-ban kapta. A települést a nemes­ség és a hűbérurak tartották fennhatóságuk alatt a XII-XII. században. A helyiség Konrad von Rommelshausen uralko­dása alatt indult virágzásnak, 1526-ban már 14 hűbéri birto­kon gazdálkodtak eredmé­nyesen. Ekkor már ezer lakosa van a településnek. A máso­dik világháború végén pedig 2901 lakosa. Stetten alapítását 1241-re te­szik, hercegi birtok volt, Eber- hardt Truchseß von Stetten gróf felügyelete alatt. A barát­ságtalan, rideg, tavas, mocsa­gyományai vannak. Erre utal a stuttgarti templomban lát­ható szobor-töredék, mely El­izabeth Thüringent ábrázolja, a Würtenberg-i tartomány ne­ves személyiségét, aki nem más volt, mint II. András ma­gyar király lánya. Szóval van­nak hagyományai tartomá­nyunkban a partnerkapcsola­toknak. kováts ­Egy kis helytörténet Szőlőkkel borított dombok fogadják a Kernenbe érkezőt, hazai tájak hangulatát keltve. A borairól híres, festői szépségű kisváros történeté­ről, az itt folyó szőlőművelés­ről a városi múzeum igazga­tójával, Wolfgang Saida be­szélgettünk. beszélt történelmi ismertető­jében. — Igen, a magyar-német kapcsolatoknak Würtenberg tartományban történelmi ha­Beszélgetés a stetteni városi múzeum igazgatójával Múlt idő Kutatjuk a többszáz, több­ezer évvel ezelőtti esemé­nyeket, miközben a néhány évvel, évtizeddel ezelőtti tör­ténések feledésbe merülnek, pedig a közelmúlt dolgai mai valónkat jobban befolyásol­ják, mintsem azt gondol­nánk. Az alábbiakban sze­melvényeket bocsátunk közre Dombóvár 1969.de- cember 1. óta vezetett króni­kájából. 1991. január 20. Rózsa Norbert Dombóvár díszpolgára. A magyar úszósport egyik legeredményesebb sportolója Dombóváron született 1972-ben. Általános iskolai ta­nulmányait is itt végezte. A rendszeres úszást 1979-ben kezdte el, Tamás Kornéltól ta­nult meg úszni. 1981-től Fe­hérvári Róbert irányította a felkészülését. 1983-tól 1987 őszéig Kecskés Andrea foglal­kozott versenyszerűen Nor- berttel. Már a kezdeti időben lát­szott, hogy a fiatal sportoló mellúszásban ügyesebb az át­lagnál. Ezt az elkövetkező években versenyeken is bizo­nyította. 1982-ben az országos delfin seregszemlén ezüstér­mes lett. 1983-ban az országos úttörő bajnokságban az 50 mé­teres mellúszásban bajnoki címet szerzett. 1986-ban 50 méteres mellúszásban beállí­totta az országos gyermek csúcsot. 1987-ben az országos vidékbajnokságon 100 méte­res nellúszásban 3. lett a fel­nőttek közt. Már 10-11 éves korában legtovább úszott a házi hosszútávú versenyen, magában hordozva azt a kitar­tást, ami szükséges a vüágra szóló eredmények eléréséhez. Rózsa Norbert 1987 őszén került fel Budapestre, ahol Szécsi Tamás és edzőkollektí­vájának tanítványa lett. Ma a 100 méteres mellúszás vüág- bajnoka és világcsúcs tartója, valamint a 200 méteres mellú­szás ezüstérmese. A mai nap biztosan a dom­bóvári tanuszoda egyik leg- emlékezetess napja lett. Rózsa Norbert a világbajnok hazalá­togatott a kis uszodába és együtt úszott egykori társaival is, bizonyítva, hogy nem felej­tette el a helyet, ahol az első karcsapásokat tette. A város­házán bensőséges ünnep volt, dr. Fazekas István polgármes­ter fogadta Rózsa Norbertét és a város díszpolgárává avatta. A gondokkal küszködő helyi úszósport édekében az ön- kormányzat alapítványt léte­sített. Az ünnepségen Zemp- lényi György, Rózsa Norbert menedzsere 100 ezer forintot ajánlott fel az alapítvány cél­jára, mert szerinte több támo­gatást érdemelne a világbaj­nokot útjára indító. szakosz­tály. Az ünnepség befejezésé­vel a sportiskolások megaján­dékozták a világbajnokot, aki még az autogram kérők óhaját is teljesítette. Reméljük, hogy a fiatal világbajnok még sok szép eredménnyel örvendez­tet meg bennünket. Vége. Az oldalt szerkesztette: F. Kováts Éva

Next

/
Thumbnails
Contents