Tolnai Népújság, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-29 / 101. szám

1992. április 29. VÁLLALKOZÁS - PIAC MSPUJSAG 5 Nincs szükség magánnyomozóra, de ... (IV.) Hogyan ellenőrizzük üzleti partnerünket? A magyar vállalatok priva­tizálásában igen jelentős sze­repet vállal a külföldi tőke. Az egy-egy vállalatcsoport, vagy szakma iránti érdeklődés jól jelzi, hogy szinte egyidőben kérnek osztrák, német, angol és esetenként francia, spanyol céginformációs szervezetek tá­jékoztatást ugyanazokról a külkereskedelmi vállalatok­ról, mezőgazdasági, élelmi- szeripari kombinátokról. Nyilvánvaló, hogy a befek­tetni szándékozók akarnak in­formációt szerezni arról, ér­demes-e egy-egy magyar vál­lalkozásba beszállni, vagy sem. Joggal várhatnánk el azt, hogy ezekben az esetekben a magyar fél is informálódjon várható, vagy leendő külföldi partneréről, hiszen neki sem lehet mindegy, ki lesz ezután a tulajdonos, s tőkeerős, hitel­képes-e az új partner. Ez az igény azonban ma még eléggé ritka, viszonylag kevés a külföldi céginformá­ciót rendelő magyar vállalat. Pedig a hazai céginformációs vállalkozások közül jónéhány már bekapcsolódott valame­lyik nemzetközi hálózatba, ahonnan egy-két héten belül lehívhatja a szükséges adato­kat. A nagy külföldi cégin­formációs hálózatok többsége azokat az adatokat szolgál­tatja, amelyekről sorozatunk első három részében már szó volt. Vannak azonban, ame­lyek mérlegbeszámoló -ada­tokkal nem rendelkeznek, de helyette bőséges banki infor­mációval szolgálnak. A külföldi cégekről egy-két, esetenként több évre vissza­menőleg tételesen rendelke­zésre állnak a hitelfelvételek adatai, a lejárati határidők, a visszafizetés ideje, az esetle­ges késedelmek, amiből pon­tos információt kaphatunk a vállalkozás likviditásáról, az e téren tapasztalt ügyekről is részletezett információ áll az érdeklődők rendelkezésére. A külföldi adatok a hazai­aknál jóval részletesebben térnek ki a vezetők személyi jellemzőire. Csaknem minden Befektetési szótár A-tól Z-ig Tőzsde: nyilvános, központosított és szervezett piac léte­zik: árutőzsde és értéktőzsde, ez utóbbi fajtái: devizatőzsde és értékpapírtőzsde. Magyarországon jogi személy, önkor­mányzattal rendelkezik, nem nyereségorientált, de bevéte­leiből tartja fenn magát. Üzletet csak tőzsdeügynökön ke­resztül lehet kötni. A tőzsdei kereskedelemben részt vevő áruknak vagy értékpapíroknak nem kell jelen lenniük, mi­vel az egyes áruk helyettesíthetők, illetve egymással kicse- rélhetők. Az eladni és vásárolni szándékozók árelképzelései befutnak a tőzsdei üzletkötőkhöz, akik ezeket megpróbálják a piacon érvényesíteni. Tőzsdeidő: a tőzsde nyitvatartási ideje. Tőzsdei jegyzés: értékpapírok árfolyamának megállapí­tása. Tőzsdei megbízás: ügyfél által adott megbízás bizonyos értékpapír-ügyletek lebonyolítására. A megbízás lehet ár­korlátos, árkorlát nélküli vagy stop-megbízás. Az első: felső határt ír elő a vételre és alsót az eladásra; akkor kell végre­hajtani, ha ilyen vagy ennél kedvezőbb ár mellett bonyolít­ható le az ügylet. Az árkorlát nélküli megbízásnál az adott napi legkedvezőbb áron kell az ügyletet lebonyolítani („bes­tens"). A stop-megbízás a vételre ír elő alsó határt az el­adásra felsőt, célja a további kedvezőtlen árfolyam alaku­lásból adódó előnytelen helyzet megelőzése. Ultimo: a hónap utolsó tőzsdenapja. Üzleti jelentés: a mérlegből és az eredményelszámolásból álló éves zárszámadás szóbeli kiegészítése, amelyet minden részvénytársasság évenként közread. Változó kamatozású kötvény: a kötvény kibocsátásakor a kötvény névleges kamatát nem rögzítik, hanem meghatá­rozzák, hogy milyen mutatóhoz kötik annak változását (pl. a pénzpiaci kamatlábhoz, a vállalkozás eredményéhez). Vinkulált névre szóló részvény: olyan névre szóló rész­vény, amelyet csak a kibocsátó társaság engedélyével lehet harmadik személyre átruházni. Záró árfolyam: folyamatos jegyzésű értékpapírnak egy tőzsdenap végén elért árfolyama. Ferenczy-Europress Ismét a tb-ről A minimális bér ez év ja­nuár 1-én havi 8.000,-Ft, ennek 54 százaléka 4.320,- forint. Ennél tehát kevesebbet egyet­len egy főfoglalkozású keres­kedő, illetve iparos sem fizet­het, még az sem, akinek a be­vallott jövedelme lényegesen alatta van az adómentes jöve­delem határösszegének. A segítő családtag után az egyéni vállalkozó (iparos, ke­reskedő), és a gazdasági társa­ság természetes személy tagja a tárgyév 1. napján érvényes minimális bér alapulvételével 44 százalékos mértékű társa­dalombiztosítási járulékot, 4 százalékos egészségbiztosítási és 6 százalékos nyugdíjjárulé­kot, összesen tehát szintén 54 százalékos mértékű járulékot köteles fizetni, amely így leg­kevesebb 4.320.- forint. Ezt méltányosságból csökkenteni nem lehet. A kiegészítő tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó a já­rulékfizetési kötelezettség kezdő napjától (a vállalkozói igazolvány átvételétől) az év december hó 31. napjáig az év esetben megadják, hogy férje­zett, vagy nős-e a vezető, hány gyermeke van. Sok esetben a feleség (vagy férj) foglalkozá­sát is ismertetik. Ez utóbbi itt­hon sem lenne érdektelen, hi­szen ma már gyakori, hogy egy családon belül több vál­lalkozásban, különböző minő­ségben - tulajdonosként, vagy alkalmazottként - vesznek részt a házastársak. Gyakori, hogy információt adnak a vizsgált vállalatok vezetőinek vagyoni helyzetéről is. Ezek az adatok egyfelől rámutatnak arra, hány helyen van az ille­tőnek érdekeltsége, másfelől beszámolnak arról, van-e va­lamilyen ingatlana. Külön rendelésre - de természetesen bizalmasan kezelve - adnak információt a vizsgált vezetők életviteléről, szokásairól, köl­tekezéséről is. Nálunk ilyen fajta adatokkal a céginformá­ciós szervezetek általában nem foglalkoznak, bár vannak már erre szakosodott vállal­kozások is. A leendő külföldi partner szempontjából azon­ban ezek az adatok is igen hasznosak lehetnek, különö­sen akkor, ha a kiszemelt cég nem eléggé tőkeerős, ha az elmúlt években fizetési prob­lémái voltak, ha tehát hosz- szabb távon nem látszik meg­bízható partnernek. Ilyenkor a személyi adatokból következ­tetni lehet arra, hogy meny­nyire kockázatos az illetővel kötendő üzleti kapcsolat. S ha mindezeket az ismere­teket kiegészítjük néhány, a piacra vonatkozó nélkülözhe­tetlen információval - például az adott piacon, az adott tevé­kenységet hányán végzik, mi­lyen konkurenciával kell szá­molni, milyen az adott cég termékének vagy szolgáltatá­sának a felhasználói köre, mi­lyenek az illető országok pénzügyi, banki szabályai - akkor a tudás birtokában bát­ran dönthetünk: megkötjük-e az üzletet, vagy másik part­nert keresünk... Nyitrai Ferencné dr. Ferenczy Europress 27/1992. (1.30.) Kormány- rendelet a veszélyes hulladékok és az azok ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységekről szóló 56/1981. (XI.18.) MT ren­delet módosításáról (Magyar Közlöny 1992. évi 11. szám). A szabályozás a radioaktív és a kommunális hulladéko­kon kívüli veszélyes hulladé­kokra terjed ki. A rendelet elő­írja a veszélyes hulladékokkal összefüggő tevékenységgel kapcsolatos adminisztratív kötelezettségeket: anyagmér­leg készítése, alap-, illetve vál­tozásbejelentés a környezet* védelmi hatóságoknak, nyil­vántartás vezetése. Meghatá­rozza a veszélyes hulladékok tárolásának, szállításának, ár­talmatlanításának vagy keze­lésre való átadásának feltéte­leit, és az ezekkel kapcsolatos engedélyezési jogköröket. 1992. évi V. törvény az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény módosításá­ról (Magyar Közlöny 19. szám). Egészen szűk körre korláto­zódott a maximált hatósági áras termékek köre. Többek között megszűnt a szeneknek, a tejnek, a kenyérnek a ható­sági ára. A hatósági ármegál- lapítású szolgáltatások köre kibővült a vasúti áru- és sze­mélyfuvarozással. A hatósági­lag megállapított legalacso­nyabb árú termékek közé be­került a tej. Tájékoztató a minőséggel kapcsolatos jelentési kötelezett­ségről, illetve az áruk minőségel­lenőrzéséről (Külgazdasági Köz­löny 1. szám). A tájékoztató felhívja a kül­kereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szerveze­tek figyelmét a kötelező adat­szolgáltatás keretében előírt,, export-import áruk minőségé­ről szóló jelentés tartalmára. A tájékoztató a minőségellenőr­zéshez ajánlja a megfelelő, nemzetközileg akkreditált ágazati minőségvizsgáló inté­zetek igénybevételét is. Mezőgazdasági hitelek A mezőgazdaság sajáto­san hátrányos helyzete Ma­gyarországon mindenki ál­tal ismert. Valamilyen mó­don minden ember kapcso­latba kerül az ágazat gond­jaival: vagy mint termelő, vagy mint vásárló. Igazi nehézségekkel az kerül szembe, aki valamilyen bankhitelből próbálja el­képzeléseit megvalósítani. A kezdő vállalkozók gondjai fokozottan érvé­nyesek a mezőgazdasági kistermelőkre. Körülnézve a helyi hitelpiacon, kevés lehetőség kínálkozik, mely- lyel élve egy mezőgazda- sági vállalkozó beindíthatja, vagy bővítheti vállalkozá­sát. A rövid lejáratú, piaci kamatozású hitelkonstruk­ciók nem hangolhatok ösz- sze a mezőgazdaság vi­szonylagosan alacsony jö­vedelmezőségével, időbeli periodikusságával. Ha valaki ezen nehézsé­gek ellenére mégis belevág, a következőkön érdemes gondolkodnia: Vajon tud-e jó ninőségű, versenyképes mezőgazda- sági, vagy élelmiszeripari terméket produkálni ex­portra gazdaságosan, ol­csón. Ha igen, akkor pá­lyázhat a Világbanki Mező- gazdasági Hitelre, melyet az Integrált Mezőgazdasági Export Program keretében valósítanak meg. A hitelt a mezőgazdasági termelés és feldolgozás fej­lesztésére, termelő, szolgál­tató tevékenységre, ha kap­csolódik az agrárgazdaság­hoz, erdészetre, fafeldolgo­zásra, falusi turizmusra, marketing és kereskedelmi tevékenységre lehet kapni. A kölcsönre pályázhat me­zőgazdasági nagyüzem (szövetkezet, állami gazda­ság, vagy azok társasága), olyan vállalkozás, mely mezőgazdasági feldolgo­zást végez, erdészeti, illetve elsődleges fafeldolgozással foglalkozó vállalkozás, kis­termelő, vagy egyéb mező- gazdasági vállalkozó. A hitelből finanszíroz­ható a Program céljaihoz szükséges tevékenységek fejlesztése, gépek, berende­zések, állatok, szaporító anyagok, építőanyagok vá­sárlása, a Világbank által el­fogadott konzulensekkel végzett szolgáltatások igénybe vétele. Fontos kitétel, hogy vá­sárlás esetén három szállító­tól kell ajánlatot kérni, ha a vásárlás összege nem ha­ladja meg a 300 ezer USD-t. Importbeszerzéseknél a ki­adások száz százalékát, közvetlenül a termelőtől történő belföldi beszerzés­nél a vételár száz százalé­kát, kereskedelemből tör­ténő belföldi termékvásár­lásnál a vételár hetvenöt százalékát lehet hitelből fi­nanszírozni. A kölcsönt - állatte­nyésztő telepek fejleszté­sére - legfeljebb tíz évre, maximum hérom év tü­relmi időre adják. Gépvá­sárlásnál a futamidő legfel­jebb öt év, a türelmi idő pe­dig maximum két év. A ke­reskedelmi banknál a hitel kamata jelenleg 24-25 száza­lék között mozog. A kölcsön fedezete a banknál szokásos mértékű kell legyen. -ács­Spedexpo 1992. május 6-8. között ke­rül megrendezésre Magyaror­szágon az első szállítmányo­zási és fuvarozási szakkiállí­tás, a Spedexpo '92. A kiállítás, és az ezzel egyidőben meg­rendezésre kerülő szakmai fó­rum lehetőséget teremt a szakma területén működő vál­lalatok és új kisvállalkozások bemutatkozására, különös te­kintettel arra, hogy az Európai Közösség társult tagságával járó új követelményeknek megfelelő ismereteket kell mi­előbb elsajátítani. A kiállítá­son körülbelül 50 cég vesz részt, reprezentálva a hazai szállítmányozó és fuvarozó szakmát, illetve a nagy ha­szongépjármű-gyártók ma­gyarországi képviseleteit. első napján érvényes minimá­lis bér után köteles havonta 10 százalékos mértékű baleseti (800 Ft/hó) járulékot fizetni. Ez a járulék nem előleg, ha­nem végleges, a következő évben tehát nem merül fel já­rulék-különbözet fizetési köte­lezettség - eltérően a főfoglal­kozásban egyéni vállalkozói tevékenységet kezdőkre vo­natkozó szabálytól. A nyugdíjfolyósítás mellett egyéni vállalkozói tevékeny­séget folytatóknak 1992. már­cius hó 1-jétől kezdődő hatály- lyal a kormány nemcsak meg­szüntette a nyugdíjasoknak a baleseti járulékfizetési kötele­zettség alóli mentesülésének lehetőségét, hanem kimon­dotta: a korábban adott men­tesítések e nappal érvénytele­nek. Ennek következetében korra, jövedelemre tekintet nélkül minden nyugdíjas ke­reskedőnek, iparosnak fizet­nie kell a baleseti járulékot, még akkor is, ha korábban végleges mentesítést kapott, illetve tevékenysége nem balesetveszélyes. M inden élőlény legelemibb szükség­letei közé tartozik a védelem; ta­lán mindjárt a táplálékfelvételt és a szaporodást követően. Mint tudjuk, már az ősember is... Csakhogy az ő idejében még nem volt enyém-tiéd vi­lág, Hiszen a Föld mindenki ingatlana volt, minden használ­ható barlangjával, fára épített „fészkével" együtt. Azóta viszont a bar­lang is valaki tulajdo­nává lett, tehát oda sem lehet csak úgy beköltöznie akárki­nek. Piaccá lett az egész világ, áruvá minden, mi rajta ta­lálható. Sorozatunk az ingatlanbefektetések témaköréhez érkezett. Az együttgon­dolkodásban ezúttal Borsi László, az Ingatlanpiac című, kéthetenként megje­lenő szaklap főszerkesztője volt a part­nerem. — Az ingatlanforgalom körébe a te­lek, a lakás, az iroda, az üzlet tartozik, és természetesen a termőföld. Annak el­lenére, hogy az elmúlt időszakban is történtek ingatlan adás-vételek, mint befektetési lehetőség, az ingatlanpiac csak az utolsó két évben kezdett kiala­kulni. Emiatt nem véletlen, hogy az in­gatlantőzsde megalakulása is csak a közeljövőben várható. — A működő piachoz kereslet és kínálat tartozik. Találkozik-e a két oldal a jelen kö­rülmények között? — Egyáltalán nem. Csak a nagyon olcsó és a nagyon drága, luxus laká­sokra van igazán kereslet. Olcsónak legfeljebb a másfél millió forintos, ma­ximálisan 30-40 négyzetméter alapterü­letű lakások számítanak. Ez természe­tesen a budapesti ár, a vidéki városok­ban ennek az árnak legfeljebb a két­harmada számít reálisnak. A komoly befektetők viszont csak a 10 millió fo­rint feletti ingatlanokat keresik. És itt Pénz-tárca (XIV.) Ingatag ingatlanok (1.) A gazdagság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat a bő­rünkben. Hát akkor meg ... ?! nemcsak az érdekesség kedvéért jegy­zem meg, hogy Budapesten a Szabad­ság hegyen 2-300 millió forintért is kí­nálnak eladó házakat. Nem is ered­ménytelenül. Összességében tehát megállapítható, hogy a másfél-kétmil­lió és a tízmillió forint közötti lakásokat nem keresik. — Ez a piaci tény nem arra utal, hogy az országnak nincs valódi középrétege, nincs polgársága? Vagy ha van is valamilyen formában, az egyre szegényedik? — Valószínű, hogy ez a tényező is közrejátszik, viszont az is kétségtelen, hogy ma sokkal többen akarnak eladni, mint vásárolni. — És mi a helyzet az irodafronton? — Régebben nagyon kevés volt a szabadon hasznosítható iroda, ezért a magánvállalkozások megjelenésével a fizetőképes keresletet túlértékelte a piac, ezért irreális irodaárak alakultak ki. Ennek azonban - a valódi szükségle­tek miatt - csak részben volt elrettentő hatása, másfelől viszont az élelmes be­fektetők éppen az irodaházak építésé­vel, egyéb ingatlanok irodává történő átalakításával számottevő extraprofitra tettek szert. Ugyanakkor megjelentek a piacon az irodának alkalmas lakások is. Óriási pénzeket kí­nálnak a jó fekvésű, üres lakásokért. — Az Önök lapját böngészve úgy tűnik, mintha a telkek iránt nőne a kereslet... ■ — Ez így igaz. Va­lamiféle magánépítési láz kezd erőt venni a lakosságon. Ennek egyik oka - vélemé­nyem szerint - az, hogy az embereket az utóbbi időben az építők elég gyakran átverték, a másik ok pedig az lehet, hogy az állami önkormányzati lakásé­pítési program lelassult, leállt. Ezért ha valaki új lakáshoz akar jutni, kénytelen maga építeni, ehhez pedig szüksége van telekre. Ez most azt hiszem orszá­gos tendencia. Ezért a telkek ára - főleg Budapesten - egyre emelkedik. Jelenjeg a legdrágábbnak tűnik a Rózsadomb és a Szabadsághegy, ahol nem ritka a 40 és 50 ezer forint körüli négyszögölár, de egy-egy jobb telekért elkérhetnek akár 100 ezer forintot is négyszögölenként. E lég gyorsan emelkedik a Budapest külterületén még vásárolható tel­kek ára is, például Nagykovácsiban, Pesthidegkúton, a négyszögöl árak megközelítik a 30-40 ezer forintot is. Ezért a telekvásárlás jelenleg a legna­gyobb csábítást jelenti az ingatlanpia­con befektetni szándékozóknak. Merth László (FEB)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents