Tolnai Népújság, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-25 / 98. szám

HÉT VÉGI MAGAZIN 1992. április 25. Aki véletlenül Németh Miklóssal pezsgőzött A Fejvadász nem téved A kétdiplomás csaló olcsóbb volt a KÖJÁL-nál Jó negyvenesnek látszik. Annyi is. Kissé kopaszodik. Nyugodt és kiegyensúlyozott, majd­hogynem kiszámított minden mozdulata. Kezein látszik, régen végzett fizikai munkát. Talán soha. Könnyű rájönni, ismeri a börtönszokásokat. Nyilatkozik, de név nélkül. Kiköti, csak a Népújságban közölhető az írás. Nekifogunk. Ezt a riportot kellett volna magnóval csinálni! Losonczy Imre zászlós és utitársa a szekszárdi utcákon, Horváth Antal törzszászlós kedves vidám emberek, akik­ből dőlnek a jobbnál jobb tör­ténetek a körzeti megbízottak életéről. Stílusuk, humoruk el- lenállhatalan és utánozhatat­lan, amit csak „élő adásban" lehetne igazán visszadni. Az alábbi eseteket mintegy fél óra alatt rögtönözték, egymásnak passzolva a poénokat. Losonczy Imre nemcsak a rendőrök de a szekszárdi alvi­lág számára is fogalom. Min­denkit ismer, aki az elmúlt huszonhat évben a környéken bűnözött, vagy neve szerepelt az országos körözési listán. Nevüket, címüket fejből tudja, az anyjuk nevét néha meg kell néznie az „archívumában". A bűnözők adatbázisa azokból a cédulákból áll, amiket igazol­tatáskor töltenek ki. Értelmes rendőr ezeket nem dobja el. Az adatok többségét fejben kell tartani, de a cédula is jól jöhet. Nem lehet tudni, mikor lesz rá ismét szükség! Gyakran van, mint például akkor éjjel, amikor behoztak a kapitányságra egy holtrészeg alakot, iratok nélkül. A törzs- zászlóst berendelték: ugyan ismerné már fel. Máris sorolta adatait, a hangra az eszmélet­len részeg felnézett, s elhalóan nyögte: Jézusom, a Losonczy. Azt viszont, hogy - mint mondja: „szinte"- Németh Miklós akkori miniszterel­nökkel pezsgőzött, már maga adja elő. A képviselőválasztás éjszakáján, miután bevitték az adtokat a számítógépbe, az urnákat Budapestre kellett szállítani. Természetesen ci­vilben kísérték a szállítmányt a Parlamentbe, majd rendben át is adták. A folyosón vára­kozván egyszer csak megje­lentek a teremőrök és terelték a népet be egy díszes terembe. Ott széthordták a pezsgőt, majd a miniszterelnök mon­dott pár szóban köszönetét a jól végzett munkáért. „Biztos én voltam a legkisebb nyúl a falkában"- mondja Losonczy úr. Ez volt az egyetlen alkalom huszonhat év alatt, amikor szolgálatban, szeszes italt fo­gyasztott. Egyébként pedig járja az ut­cákat, s figyel. Egyszer észre­veszi, hogy egy keresett sze­mély családja rendszeresen több élelmiszert vásárol, mint amennyi a látható családta­goknak szükséges. Kiderült tehát, hogy mindenképpen otthon kell bujkálniok. Elég eredményesen tűntek el, mert csak a sokadik éjszakán látta meg őket az udvaron lopa­kodni, „persze fehér ingben, hogy ne nagyon látszanak." Az ostromot is megszer­vezte, körbevették a házat. Le­játszották az ilyenkor szoká­sos jeleneteket, a nők levet­kőztek, nemi erőszakra felszó­lítva, sivalkodtak egy keveset, de a keresettek nem kerültek elő. Amint csönd lett, feltűnt, hogy a ház pont fodítottja egy Fiatnak, mert ez kívül nagy belül meg kicsi. A bádog fal­védő mögött megtalálta a rej­tekhelyei s benne a bűnöző­ket. Egyébként ő az éjszakai ügyeletesek réme, mert min­dig behoz valakit. Viszont nem tud tévedni. Sokszor elő­fordult, hogy tévesen ismert fel egy keresetthez hasonló fi­gurát, de bent kiderült, hogy azok is kellenek, őket is kere­sik. Horváth Antal meg egy új üzletág virágzásáról számol be, amivel szemben pillanat­nyilag tehetlenek. Vízum nem kell, a határon nem is igen pe­csételnek, tehát a dolog nyo- monkövethetetlen. Úgy lát­szik, a német menekülttábo­rokban egyes népcsoportok­nak különleges státusuk van, mert őket nem küldik haza. Egy nagyobb család felkere­kedik, kimegy. Több üyen „ismerős" famíliát mondanak név, lakcím szerint. A ruház­kodást megoldják pénz nélkül is. Néhány hónap alatt a se­gélyből igen használt autót vásárolnak, amit itthon még jó pénzért lehet értékesíteni. Nem beszélve a közben csem­pészett árukról. Ihárosi Ibolya — Főorvos úrnak szólít­sam? — Semmiképp. Maradjunk az anonimitásnál. Nem! Pár éve egy megyei kereskedelmi osztálynak voltam helyettes vezetője, párhuzamosan a KÖJÁL-lal végeztünk ellenőr­zéseket. A rutin onnan van. — Ön néhány kereskedelmi és vendéglátó egységben tett látogatást és rövid úton bün­tetéseket rótt ki. — így igaz, de csupa valós hiányosságra szabtam ki bün­tetést. — „Olcsóbb" volt a KÖ­JÁL-nál? — Százalékosan is és a hu­manitás szempontjait figye­lembe véve is. — Magyarán bekopogott egy étterembe, megjelent ele­gánsan, bejelentette, hogy xyz, és jött a KÖJÁL-tól elle­nőrizni. Erre ott mindenki s ürgö t t-fo rgott... — Előre nem térképeztem fel a terepet, így nem mehet­tem tutira. — Ahová bement, ott ka­szált is? — Nem mindenhol. Non­szensz lett volna vélt gon­dokra büntetést kiszabni. Nyolcvan százalékát azért megbüntettem, de sosem kér­tek igazolványt. — KÖJÁL munkatársként mutatkozott be? — Igen. — Hogyan mutatkozhatott be eképp, hiszen ma már nem is így hívják a szervezetet? — Közegészségügyi és Jár- ványtani Felügyelőség, tisztá­ban voltam a névváltoztatás­sal, meg azzal is, hogy a köz­vélemény, de még a szakma is eképp emlegeti. — Élvezte a szituációt? — Nem. A szükség szülte. Megszűnt a munkahelyem, a történet onnan indul, hogy Kaposváron feltörték a kocsi­mat, benne a család összeku- porgatott ingó-ingatlan va­gyona: készpénzben. — Miért a kocsiban tartja a vagyonát, miért nem a bank­ban? — Ügyvédhez mentünk éppen, ő nem volt ott, közben megkönnyítettek 450 ezerrel. Ami kálváriát végigjártam ... mikor xy-ra hivatkoztam, a rendőrség egy akciócsoporttal kezdett kutatni, de már későn. Cinizmusba torkolló, nemtö­rődöm volt az ügyintézés, s részben ez váltotta ki a későb­bieket. — Elkeseredett és azt mondta, majd ezt a 450 ezret Ön behozza ...? — Valahogy így. Óriási idegfeszültséggel járó munka volt, a fejem fölött állandóan Damoklész kardja... Ha a megyét elhagyom, sosem kapnak el. Tökéletes bűntény ugyan nincs. A kocsim rend­száma alapján tartóztattak le. — Ráér ezt ek a rendőrök arra, hogy Ön bűnöző? — A KÖJÁL-hoz befutott egy jelzés, s ott megvolt a ko­csim rendszáma. — Egy profi eladta volna a kocsiját. — Ha nagyobb pénzt akar­tam volna kaszálni, biztosan legalább rendszámot cserélek. — Mennyire volt szolid? — Egytől háromezerig bün­tettem. Voltak helyek, ahol ha valóban hivatalos a vizsgálat, a tulaj lehúzhatta volna a ro­lót. Rettenetes konyhákat is rejtett a csinos külcsín. Mint a lecsúszot, angyalföldi koló­niák ingyenkonyhái. — Megpróbálták szép fi­noman megkenni? — Hogyne, volt konkrét tízezres ajánlatom is, amit mostanra úgy állítanak be, hogy én kértem ennyit. Pedig szolid maradtam mindvégig. — Ilyen szolid „árak” mel­lett, hogyan akarta a 450 ezret összetarhálni? — Ez csak egy járás volt, egy időre le is akartam állni. Tudja, kétdiplomás vagyok, két nyelvet beszélek, osztály- vezető helyettes voltam, még­sem tudtam elhelyezkedni. Közgazdasági üzemmérnök­ként és állattenyésztő üzem­mérnökként. X helyen volt be­ígért állásom, s kiderült, csak hitegettek. — Haragszik önmagára? A világra? — A harag lényege más mo­tivációkon alapszik. Amit ezért kapok, azt a tízszeres összeg után is kaphattam volna. — Ez akkor „etikus" bűnö­zésnek számít? — Etikus bűnözés nincs. Ez is etikátlan, de ne vegyék ál grállovagkodásnak, vagy Ro­bin Hoodkodásnak, de a hiva­talos szerveknek végre ez fel­hívta a figyelmét; a jól berög- zött, régi tapasztalatok alapján már ismert, picsi-pacsi barát­ságok élnek ma is! Annyi a gátlástalan üzletvezető. — Ön visszaeső bűnöző? — Igen. Beosztásommal és hivatali hatalmammal való visszaélés és jogtalan haszon elfogadása miatt voltam bün­tetve. — Szereti a pénzt? — Ki nem szereti?! — Abnormálisán szereti? — Nem. Nézze, ezen a szin­ten a megélhetés és a pénz, nem átlagember szintjén mo­zog. — Nagy lábon élt? — Nem mondhatom. Szoli­dan, de valahol igen jól él­tünk. Az ok az én szememben is igazolhatóvá vált volna, ha nagy pénzt gyűjtök be. Nem így történt. Ez egy ámokfutás volt csak tőlem. — Piti ügy, piti büntetés? —- Piti ügy, nagy büntetés! — Mennyire számít? — Három évre. — Hogy viseli a benntlétet? Nincs klausztrofóbiája, nem fél a börtönben kialakult hie­rarchiától, attól, hogy csics­kás, vagy köcsög is lehet?! — Alapszintre állítottam magam, betartom a szabályo­kat, ha nem is alázatosan. Dolgozhatok, s ez jó. Félni nem félek a börtönhierarchiá­tól, ismerem a besorolásokat. Nem szerez az ember immu­nitást, de aki fejben erős, an­nak nem kell izompacsirtának lennie. A szürkeállomány ba­rázdái elég védelmet nyújta­nak, de a karom is elég erős. — Ha kimegy? — Azt talán csak Cassandra tudná megmondani, én nem! Ma még miként nincsen, csak hogyan van, de azt sem tu­dom, hogy az milyen lehet?! — Ismeri az alvilágot? — Igen. A jól kvalifikált al­világot. — Megvan ebben a helye is? — Nincs, nem is kerestem soha. Ismerem a nagymenő­ket, tudom, hogy kik azok, de ott kint elválnak útjaink. ——Mondja, bután hang­zanak azok a kérdések melye­ket a tévé, rádió és az írott sajtó feltesz? — Érzem a kérdéseik lé­nyegét, s itt jön az a kétdiplo­más szituáció. Ha zavarnak a kérdések, ha nem, akkor is vá­laszolok. — Önnek vannak bizonyos szellemi értékei, amit elég rendesen kiszórt a csudába. — Elszálltak mint a pollen­szemek, s nem hiszem, hogy valaha is túlzottan hasznosí­tásra kerülnének. — Most játsszuk azt, ha kimegy, újra rendes ember lesz?! — Ezért mondtam Cas- sandrát válaszadónak. Nagy reklám volt körülöttem évek­kel ezelőtt, a könyvírással, ami ki is vett volna anyagilag a sárból, de elmaradt. — Imádja a nyilvánossá­got? — Ki állítja?! Nem vagyok önmutogatós fajta. Eddig el­zárkóztam a nyilatkozástól, ám ez példa értékkel bíró eset. Bár egy fikarcnyival sem ka­pok kevesebbet, tudom. Lé­lekbúvárkodásként tártam fel mindezt. — Ha foghatná az öltönyét, diplomata táskáját... —.. .akkor elegánsan innék egy felest, megnézném a me­netrendszerű bécsi gyors in­dulását, és huss.-Szabó S.­Ökumenikus egyházi naptár , • Április 25. Szombat, Húsvét nyolcadában. Napi igék. Kát: ApCsel 5,12-16. Jn 20, 19-31. Ref: Fii 1,18-26. lKir 1,38-53. Ev: Lk 24,1-12. lPét 2,4-10. A katolikus és az ortodox naptárban Szent Márk evangélista napja. Márk a hagyomány szerint Jézus 72 tanítványának egyike volt, aki előbb Pétert majd Pál apostolt kísérte apostoli útján. Nevéhez fűződik a második evangélium összeállítása. A hagyomány Márkot az alexandriai egyház alapítójának és első püspökének tartja. Itt szenvedett 100 körül vérta­núhalált, testének maradványait a IX. században el­lopták és Velencébe szállították. Itt a XI. században hatalmas dómót építettek ereklyéi fölé. Ettől kezdve Szent Márk Velence védőszentje. A magyar ortodox egyházban nagyszombat, Jé­zus sírban nyugvásának napja. A zsidó vallásban Peszah VIII. napja. Mázkir, azaz az elhunytakról (szülőkről, hozzátartozókról és a haláltáborokban elpusztultakról) való megem­lékezés. Április 26. Húsvét 2. vasárnapja. Napi igék: Kát: ApCsel 5,12-16. Jn 20,19-31. Ref: Fii 1,27-30. Zsolt 8. Ev: Jn 20,19-29. Zsolt 134. A katolikus naptárban Szent Anaklét pápa és vértanú emlékezete. Péter apostol térítette a keresz­tény hitre és az ő második utóda volt 78-90 között a római püspökségen. A magyar ortodox egyházban Húsvétvasárnap, Krisztus feltámadásának ünnepe. Az ortodox Hús­vét azért nem esik egybe a többi keresztény egyház Húsvétjával, mert bár egységesen a tavaszi napéje­gyenlőséget (márc. 21.) követő holdtölte utáni va­sárnap a Húsvét napja, de az ortodox egyház a ta­vaszi napéjegyenlőséget az ó-naptár szerint szá­mítja, ahol az - ebben az évszázadban - április 3. Aprilis 27. Köznap Húsvét 2. vasárnapja után. Napi igék: Kát: ApCsel 4,23-31. Jn 3, 1-8. ref: Fii 2,1-11. lKir 2,1-25. Ev: Kol 2,12-15. lPét 2,ll-17.ű A katolikus naptárban szent Anasztáz pápa és hitvalló emlékezete. Szelídsége nem zárta ki, hogy erélyesen fellépjen a korabeli tévtanok ellen. 401-ben halt meg, Szent Pradxedis templomában temették el. A magyar ortodox egyházban Húsvéthétfő. Április 28. Köznap Júsvét 2. vasárnapja után. Napi igék: Kát: ApCsel 4,32-37. Jn 3,7-15. Ref: Fii 2,12-18. lKir 2,26-46. Ev: Róm 13,2-14. lPét 2,18-25. A katolikus naptárban Chanel Szent Péter vér­tanú emléknapja. Mint marista szerzetes, 1836-ban, 33 éves korában Futuna szigetén (Óceánia) misz- sziós tevékenységbe kezdett. Mikor a sziget királya megtudta, hogy egyik fiát kereszténnyé tette, 1841. április 28-án megölette. A magyar ortodox egyházban Húsvét utáni kedd, valamint Szent Jászon és Szoszipatrosz Jézus tanítványok emlékezete. Április 29. Köznap Húsvét 2. vasárnapja után. Napi igék: Kát: ApCsel 5,17-26. Jn 3,16-21. Ref: Fii 2,19-30. iKir 3,1-15. Ev: ljn 2,12-17. lPét 3,1-7. A katolikus naptárban Szienai Szent Katalin szűz, egyháztanító emléknapja. Katalin 1347-ben született egy sziénai kelmefestő huszonötödik gyermekeként. 18 éves korában belépett a domini­kánus apácák rendjébe. Életszentsége, misztikus élményei széles körben ismertté tették a nevét. Vi­lági és egyházi hatalmasságok - köztük pápák - ta­nácsadója volt. A tanulatlan apáca levelei és az is­teni gondviselésről szóló írása alapján 1970-ben megkapta az egyháztanító megtisztelő címet. A magyar ortodox egyházban Húsvét utáni szerda és a Kyzikoszi 9 szent vértanú emlékezete. Április 30. Köznap Húsvét 2. vasárnapja után. Napi igék: Kát: ApCsel 5,27-33. Jn 3,31-36. Ref: Fii 3,1-11. IKir 3,16-28. Ev: ljn 5,4-10. lPét 3,8-12. A katolikus naptárban Szent V. Pius és hitvalló emléknapja. 1556-ban püspökké szentelték, tíz év­vel később pedig pápává választották. Mindent megtett, hogy az új hiten lévőket visszatérítse. A török veszedelem is arra késztette, hogy az egysé­get helyreállítsa. A magyar ortodox egyházban húsvét utáni csü­törtök és Szent Jakab apostolnak, Zebedeus fiának emlékezete. Gecse Gusztáv Ferenczy-Europress Dr. Füzes Endre hat évtizede Hg i mmmm iifffg Ég| - r.. ^ ^ Egy sikeres pálya Hatvan évvel ezelőtt, 1932. április 27-én szüle­tett Döbrököz községben dr. Füzes Endre etnográ­fus, a néprajztudomány kandidátusa, a szent­endrei Szabadtéri Nép­rajzi Múzeum főigazga­tója, budapesti lakos. Édesapja MÁV tiszt, édesanyja - Kovács Irma - kurdi születésű háztar­tásbeli volt. 1950-ben érettségizett a pécsi Nagy Lajos Gim­náziumban. 1955-ben etnográfusi és muzeoló­gusi oklevelet szerzett a budapesti Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar néprajz-muzeológia szakán. Kutatásai alap­ján elkészítette és 1975-ben sikeresen meg­védte A gabona tárolása a magyar parasztgazda­ságokban című tudomá­nyos értekezését, mely­nek eredményeként megkapta a néprajztu­domány kandidátusa fokozatot és az egyetemi doktori címet. A Magyar Tudományos Akadémia 1984-ben kiadta az érte­kezését. Kutatási terü­lete a népi építészet és a pásztorművészet. E té- * makörből számos tudo­mányos dolgozata jelent meg, elsősorban a Et- nographia című szakfo­lyóiratban, múzeumi évkönyvekben, és elő­adásokat is tartott tu­dományos rendezvé­nyeken. Munkássága el­ismeréséül 1988-ban megkapta a Móra Ferenc Emlékérmet. Több tu­dományos testület tag­jává választották: tagja a Magyar Tudományos Akadémia Kelet-európai és Nemzetiségi Komplex Bizottságnak, az Orszá­gos Múzeumi Tanács­nak, a Népi Iparművé­szeti Tanácsnak, az ICOMOS Népi Építé­szeti Bizottságnak, az Európai Szabadtéri Mú­zeumok Szövetségének, alelnöke és pénztárosa a Magyar Néprajzi Társa­ságnak. 1955-től 1963-ig a pé­csi Janus Pannonius Múzeum munkatársa volt. 1964-1980-ban a Művelődési Miniszté­rium Múzeumi Főosztá­lyán dolgozott főelőa­dóként, majd csoportve­zetőként. Innen átkerült a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Ku­tatócsoportjába tudo­mányos főmunkatárs­nak, ahonnan 1986. ok­tóber 1-jén kinevezték je­lenlegi munkahelyére és beosztásába. 1967. évi megalapítása óta részt- vesz munkahelyének fej­lesztésében, amely azóta nemcsak országos, ha­nem nemzetközi hírű in­tézménnyé vált. 1972 óta önálló intézmény, tu­dományos kutatóhely. Magas színvonalon tel­jesíti legfőbb funkcióját, hogy tájegységek szerint eredeti formában bemu­tassa a népi építkezés, a népi lakáskultúra tárgyi emlékeit, jellegzetessé­geit. A múzeum roha­mos fejlődésében orosz­lánrésze van dr. Füzes Endrének, aki napjaink­ban is példaadó lelkese­déssel végzi felelősség- teljes feladatait. Örvendetes, hogy si­keres pályafutása során, magas tisztségében sem feledkezett meg a szülő­földjéről. Tisztelettel és szeretettel beszél a kü­lönböző Tolna megyei településeken eltöltött éveiről. A krónikás szá­mára nagy megtisztelte­tés, hogy 60. születés­napja alkalmából tolmá­csolhatja a szülőföld jó­kívánságait. Elsősorban azt, hogy jó egészségben folytassa sikerekben gazdag pályafutását. Dr. Gelencsér Gyula kandidátus Forrás: Magyar Nép­rajzi Lexikon: II. köt. 249. old. Magyar Ki Kicsoda: 178 old. Dr. Füzes Endre közlése.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents