Tolnai Népújság, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-22 / 95. szám

1992. április 22. MEGYEI KORKÉP »ÚJSÁG 3 Kis matekosok A TIT Tolna Megyei Egyesülete április 10-én Bátaszéken rendezte meg a Kis Matematikus Baráti Körök XXI. országos Kal­már László versenyének megyei döntőjét. A legjob­bak a következők lettek: 5. osztályosok: 1. Davi- dovics Gábor, Szekszárd, Dienes Valéria Általános Iskola. 2-3. Károly Anett, Szekszárd, 5. Sz. Általános Iskola és Köröndi Edit, Bonyhád, 1. Sz. Általános Iskola. 6. osztályosok: 1. Pásti László, Bátaszéki Általá­nos Iskola. 2-3. Hirth Ba­lázs, Szekszárd, Dienes Valéria Általános Iskola és Parti András, Bátaszéki Ál­talános Iskola. 7. osztályosok: 1. Birck Orsolya, Bátaszéki Általá­nos Iskola. 2. Muth Ló- ránd, Szekszárd, Gyakorló Általános Iskola. 3. Szé­kely László, Szekszárd, 3. Sz. Általános Iskola. 8. osztályosok: 1. Sza­badi Péter, Paks, 2. Sz. Ál­talános Iskola. 2. Badics Balázs, Szekszárd, 3. Sz. Általános Iskola. 3. Szabó Gábor, Szekszárd, 2. Sz. Általános Iskola. Idegen­forgalmi Akadémia A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Idegenforgalmi Szakosztá­lya és az Országos Idegen- forgalmi Hivatal szervezé­sében április 23-án és 24-én kerül megrendezésre a VIII. Idegenforgalmi Aka­démia, mely vállalkozás az idegenforgalomban, a szál­lodaiparban és a vendéglá­tásban. A kétnapos bala­tonfüredi rendezvény programjában szerepel a joggyakorlati tapasztalat miniszteriális, átalakult vállalati és bonyolítói jog- tanácsosi szemszögből, a vállalkozás pénzügyi biz­tonságának kérdései a pénzt biztosítók szempont­jaink megismerésén ke­resztül, valamint a vállal­kozásra alkalmas szakem­berekkel szembeni köve­telmények, mint erőforrá­sok kérdéseinek a megis­merése. Kiállítás Várdombon Várdombon, az iskola­galériában nyílik ma, dél­után 3 órai kezdettel Gá­bori Sándor festőművész kiállítása. Az ünnepélyes megnyi­tót Darvas Ferenc költő tartja. A bemutatott anya­got május 4-ig nézhetik meg az érdeklődők. Testületi ülés Bonyhádon Bonyhád város önkor­mányzati képviselő-testü- lete április 23-án, 17 órakor tartja a régi községháza első emeleti nagytermében soron következő ülését. Napirenden Bonyhád vá­ros verseny- és tömeg­sportjának helyzete, a sportlétesítmények üze­meltetése szerepel, a beje­lentések között foglalkoz­nak a képviselők a bony­hádi téglagyárba tervezett galván- és zománciszap­gyűjtés- és ártalmatlanítás kérdésével, a város pol­gármesteri hivatalának ügy- és munkarendjével. A csődhullám megyénkén is végigsöpör?! Cél a talpraállás (2.) Április 8-a után csődeljá­rási és felszámolási hullámot jósoltak, mely végigsöpör majd az országon, maga után vonva a munkanélküliség további növekedését és a piac beszűkülését. Hogy ez a jóslat mennyire vált be és Tolna megyében mennyire súlyos a helyzet, a kérdésekre választ dr. Mándi Zoltán megyei bírósági bíró­tól kértünk. — Mi történik a gazdál­kodó szervezettel, amíg a csődeljárás folyik? — Á csődeljárás a gazdál­kodó szervezet jogi önállósá­gát nem korlátozza. Ennek so­rán gazdálkodásában, külső és belső jogviszonyaiban sza­bad döntési jog illeti meg két jelentős kedvezménnyel ki­egészítve, nevezetesen, hogy az esedékessé vált pénzköve­telések vonatkozásában 90 napos fizetési haladék ületi meg, illetve a csődeljárás alatt vele szemben hitelező felszá­molási eljárást nem kezdemé­nyezhet. — Ez idő alatt fizetnie sem kell? — A fizetési haladék nem terjed ki a munkabérre, más bérjellegű juttatásokra, a vég­kielégítésre, valamint egyéb járadék jellegű követelésekre, sőt, nem terjed ki a munkabér részét képező tartozásokra, így a személyi jövedelemadó előlegére, vagy a társadalom- biztosítási járulék fizetésére sem. Vitás, már jelentkező prob­léma a közüzemi szolgáltatá­sok díjának a moratórium alatti fizetése vagy nem fize­tése. Itt az eldöntendő kérdés az, hogy a folyamatos közü­zemi szolgáltatás díját a fize­tési moratórium alatt vagy csak annak lejártát követően kell fizetni, illetve ha az adós ez idő alatt nem fizet, a szol­gáltató vállalat jogosult-e, a szerződésszegésre hivatko­zással a közüzemi szolgálta­tást beszüntetni. A jogszabály szövegének helyes értelmezése - ameny- nyiben a moratóriumot a köz­zététel napjáig esedékessé vált (lejárt) pénzkövetelésekre adja meg - és a Fővárosi Bíróság ezen alapuló gyakorlata alap­ján az a megoldás látszik elfo­gadhatónak, hogy a morató­rium csak a közzétételt meg­előzően esdékessé vált közü­zemi tartozásra ad fizetési ha­ladékot, míg a közzététel utáni folyamatos közüzemi szolgáltatás folyamatos fize­tést is feltételez, arra tehát a moratórium nem terjed ki. — Mennyi ideig tarthat egy csőd- illetve egy felszá­molási eljárás? — A csődeljárás optimális esetben négy, négy és fél hó­napig tart, a fizetési morató­rium időszakát is beleszá­mítva. Ha azonban a kérelem hiá­nyos, az eljárás elhúzódását eredményezheti. A felszámo­lási eljárást a felszámolás kezdő időpontjától, azaz az el­járás megindításásnak a Cég­közlönyben való közzétételé­től számított két éven belül kell befejezni. A bíróságok leterheltsége, infrastruktúrája azonban alapvető meghatározója lesz annak, hogy ezek a határidők mennyiben lesznek tarthatók. Az alábbiakban közöljük, a felszámolási eljárás megindí­tása közzétételig eljutott Tolna megyei székhelyű gazdálkodó szervezetek jegyzékét, (le­zárva: április 10-én) 1. Tolna Megyei Lapkiadó Vállalat, Szekszárd 2. Építőipari Kisszövetke­zet, Szekszárd 3. „Primo" Ipari, Szolgáltató Kisszövetkezet, Bonyhád 4. Vasszerkezetgyártó, Sze­relőipari és Szolgáltató Kis­szövetkezet, Dombóvár 5. „Vertikum" Kisszövetke­zet, Dombóvár 6. „Barna" Ipari, Kereske­delmi és Export Kft. őcsény 7. „Novoplasztik" Kémiai Termékgyártó és Kereske­delmi Kft. Szekszárd 8. „Hód" Fa- és Építőipari Kiszövetkezet, Bonyhád 9. Tolna Megyei Önkor­mányzati Építő- és Szerelői- pari Vállalat, Szekszárd 10. Vasöntő- és Fémmeg­munkáló Kisszövetkezet, Pusztahencse 11. „Hámán Kató" Lakás- szövetkezet, Tolna 12. „T-SPED" Fuvarozó Kisszövetkezet, Szekszárd 13. „ALGI" Ipari, Fuvarozó és Kereskedelmi Kft. Paks 14. HESZTA Faipari és Ke­reskedelmi Kft. Szekszárd A Tolna Megyei Bíróság ha­tározatai a csődeljárás megin­dításának közzétételéről: 1. Szekszárdi Állattenyész­tési Vállalat 2. Tolna Megyei Állami Épí­tőipari Vállalat ( Szekszárd, Tamási) 3. KOMPLEX Építőipari Kisszövetkezet, Bonyhád Mauthner Ilona FM-irányítás alatt 7 / Az Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás Átalakuló gazdaságunkban kevés intézmény, vállalat mondhatja el magáról, hogy a feladata a régi, nagyobb vál­tozásokra a jövőben sem kell számítania. Ilyen kivételnek számít a Tolna Megyei Állat­egészségügyi és Élelmiszer El­lenőrző állomás, melynek igazgató-főorvosával, dr. Ge- lencsél Józseffel beszélget­tünk: — Az állomás alkalmazá­sában 36 állami állatorvos, 16 szakképzett húsvizsgáló szak­segéd áll és 60 üzemi és ma­gánállatorvos szakmai fel­ügyelete tartozik hozzánk. Államigazgatási szervként működünk és közvetlenül a Földművelésügyi Miniszté­rium irányítja a munkánkat. Feladatunk több síkú, minde­nekelőtt az ember egészség- védelme, élelmiszer ellenőr­zések, a minőség mellett az összetételt, az előállítás kö­rülményeit, a felhasznált anyagokat, színezékeket, csomagoló anyagokat is vizs­gáljuk. Ez egyben hatósági munka is, a gyártók tőlünk kapnak engedélyt az érintett termékek előállítására. Fel­adataink közé tartozik a ta­karmány ellenőrzése, az állat és ember táplálékláncának el­lenőrzése, hormon- és gyógy­szermaradványok kimutatása, a fertőző állatbetegségek megelőzése és felszámolása. Ezek állami feladatok. Emel­lett a körzeti állatorvosaink egyfajta szolgáltatást eddig is elláttak. Védőoltással, szakta­nácsadással szolgáltak a ter­melőnek. — Várható-e változás a munkájukban abban az eset­ben, ha a kisgazdaságok száma megnövekszik? — Fel vagyunk készülve a kisgazdaságokra is, ehhez megvan a gyakorlatunk és a szervezeti felállásunk is al­kalmas erre, hiszen az állatál­lomány fele eddig is kisüzem­ben volt. Véleményem szerint, alapvetően szakmailag nem kell majd változtatnunk az eddigi gyakorlatunkon. Vár­juk az új állategészségügyi törvény elfogadását, mely a jövőnket is pontosan megha­tározza majd.- mau ­Zenetanárok VIII. országos zongoraversenye ízléses műsorfüzet jelent meg a napokban, amely hírül adja, hogy irodalmi, zenei és történelmi eseményekben gazdag városunk hároméven­ként vetélkedőre hívja az or­szág zongoratanárait, Liszt Ferenc szellemében előadó- művészi munkára. A verseny kétfordulós, 20 perces játék­idővel. Az első fordulóban kö­telező egy Liszt-mű előadása. A verseny rendezői: a Művé­szetek Háza által létesített „Zenetanárok Országos Zon­goraversenye Alapítvány" kuratóriuma, Tolna megye önkormányzata, Szekszárd város önkormányzata, a Mű­vészetek Háza és az Aliscavin Rt.A verseny rangját emeli, hogy a magas díjak elbírálását a legtekintélyesebb szakembe­rekből álló zsűri végzi. A zsűri elnöke: Forrai Miklós kar­nagy, a Liszt Ferenc Társaság társelnöke, dr. Franz Back­haus zongoraművész, Német­ország, Falvai Sándor zongo­raművész, tanszékvezető egyetemi tanár, Lantos István zongoraművész és Nagy Oli­vér zenetudós. A verseny programja a kö­vetkező: 23-án, csütörtökön 19.30 órakor ünnepélyes meg­nyitókoncert. Közreműködik: Lányi Péter zongoraművész, a Szekszárdi Madrigálkórus és a Pécsi Szimfonikus Zenekar. Vezényel: Jobbágy Valér. A műsoron Händel: Három ko­ronázási anthemje és Mozart: Esz-dúr zongoraversenye sze­repel. Versenyprogramok: 24-én, pénteken 10 órakor elődöntő I., 15 órakor elődöntő II., 19.30 órakor elődöntő III., 25-én, szombaton 9 órakor elődöntő IV., 26-án, vasárnap 9 órakor döntő. A versenyprogramokra a belépés díjtalan. Április 26-án, vasárnap 16 órakor ünnepélyes ered­ményhirdetés, díjkiosztás és a díjazottak gálahangversenye. Popról szólva Nahát, ez a B. Tóth! Nekem tulajdonképpen semmi problémám nem volt a TV TÉVÉ-vel, csak halálos ellenségemnek tekintettem . . . Vasárnaponként. De akkor rendszeresen s módszeresen. Szekszárdon ugyanis ekkor (is) adták műsorukat, ezzel kiűzve otthonomból a Music Television 120 Minutes című, independent zenéket sugárzó kétórás „élvezetet". S tették ezt hónapok óta. Hűsvét vasárnapján viszont eltűnt a TV TÉVÉ! Kicsit sajnálom. Minden csütörtökön, minden pénteken, min­den szombaton. Vasárnaponként azonban újfent van stí- I lus, nincs giccs, van zene, nincs pénzszag. Legalábbis 21 fl és 23 óra között. Ez is valami. A Nahát, ez a B. Tóth László! Sohasem szerettem szürke, pszeudo-fiatalos, midenhova befurakodó lényét, de ez - mondhatni - egyéni ízlés kérdése. Viszont az már nem, amit mostanában művel ez az úriember! A Magyar Tele­vízió adásában mindenfajta etikát, szerénységet mellőzve képes az ő általa szerkesztett, és állítólagos barátai által előadott dalokat tartalmazó lemezt minden egyes általa vezetett műsorban bemutatni, felkonferálni, reklámozni! Kíváncsi lennék, ezért vajon mennyit fizet azoknak a ze­nészeknek, akiktől elveszi az időt, miközben „csak fújja a dalt". A A Kispál és a Borz zenekar tagjai az első lemezük kap­csán nagyjából a következőkkel voltak elégedetlenek: a borító minőségével, a lemez nyomásával, a hangzással, a kiadás határidejének be nem tartásával, a reklámmal. Az már csak apró malőrnek tűnik, hogy a lemez címét is elér­tették, így lett Napozz Holddal helyett Naphoz Holddal. Hát, körülbelül ennyi... A A Divatelőrejelző Szolgálat jelentése szerint viharos gyorsasággal közeledik Szekszárd felé a babos- kendő-módi. Magukat meg nem nevező személyek ezt összefüggésbe hozzák holmi május 2.-ai Beatrice- kon­certtel. Lelkűk rajta. KRZ — Összetartozás - azonos jogállással Interjú dr. Ferge Zsuzsa szociológussal (Folytatás az 1. oldalról) Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy az ellenzék hozza a progresszív javaslato­kat. Előfordul - és ez „termé­szetesen" belső titok -, hogy ellenzéki pártok, ha nagyon fontosnak tartanak egy-egy ügyet - ismerve a mechaniz­must - nem maguk adják be, hanem erre megkérnek egy kormánypárti képviselőt, mert akkor az elfogadás esé­lye sokkal nagyobb. Ez is azt mutatja, hogy képesek a párt­érdekeken felülemelkedni. Ugyanakkor most már na­gyon agresszíven működik az a mechanizmus, hogy ha el­lenzék adja be, akkor nem kell, és úgy tűnik, a helyzet egyre romlik. — Előadásában szólt arról, hogy Magyarországon száz éven belül most zajlik a harmadik ere­deti tőkefelhalmozás, melynek kö­vetkeztében egyesek nagyon gaz­dagok, mások nagyon szegények lesznek. Vannak, akik ügy gon­dolják, hogy nem történik más, mint a „kizsákmányoló" válto­zott meg: az államtól ezt a szere­pet a tőkések veszik át. Baj a gaz­dagodás? Hiszen a gazdagok na­gyobb részt vállalnak a közteher­viselésből is. — Önmagában a gazdago­dás nagyszerű. A probléma ott kezdődik, hogy kinek a megnyomorításával, és mek­kora megnyomorítással törté­nik. A polgári közgazdaság- tanban is elfogadott elv, hogy ügy kell változtatni az elosz­táson, hogy senki ne járjon at­tól rosszabbul, hogy valaki többet kap. Mi most masszívan egy olyan helyzetben vagyunk, amikor rettenetesen sokan ve­szítenek, mindenekelőtt a nyugdíjasok, akiknek eleve a kevésből kell veszíteniük. De mondhatnám a munkanélkü­lieket és hadd ne folytassam a sort. A lényeg, hogy borzasz­tóan sok a nagyon nagy vesz­tes. A kérdés az, hogy ez jó-e? A másik kérdés, hogy a na­gyobb jövedelem után tényleg megtörténik-e az adó- és tár­sadalombiztosítási befizetés. Úgy tűnik, hogy ma még ez nem természetes. Az ENSZ egyik tavalyi ki­adványában olyan mutatókat Sok ma a nagy vesztes tettek közzé, amelyekből kö­vetkeztetni lehet az adott or­szág polgárainak életminősé­gére. Ebben a társadalmi egyenlőtlenségről is szó esik. Az ENSZ igazán nem egy szo­cialista szervezet, mégis ügy gondolja, hogy a kisebb egyenlőtlenség a jobb. Azt mondják, hogy nálunk túl nagy volt az egyenlőség. Én úgy gondolom, hogy sok volt az uniformizálási kényszer, és épp azon dolgozom, hogy ki­mutassam: milyen nagyszámú egyenlőtlenség volt, és örök­lődött át generációról generá­cióra. Ma az egyenlőtlenségek növelése társadalmi céllá vált. Engem ez zavar. — Többhelyütt az önkor­mányzatok minden diáknak biz­tosítják az ingyenes étkeztetést. Sokak szerint ez újabb egyen- lósdi, hisz a gazdagabb réteg nem szorul rá erre a segítségre. — Én ezt nem így gondo­lom. Miért ne kaphasson va­laki a befizetett adójából - akár sokból, akár kevésből - ingyen ebédet a gyermeké­nek? Egyébként is: a szülők kis hányada milliomos. A gyerekek kilencven százalé­kánál szükség van erre a tá­mogatásra. Ehhez minden gyerek családját ki kellene faggatni: rászorul avagy sem. Megéri? Amit én ezzel kapcsolatban a legfontosabbnak tartok, az az, hogy a polgárok azonos jogállása valamilyen fajta tár­sadalmi összetartozásnak az alapja. Hangyái János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents