Tolnai Népújság, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-12 / 61. szám
4 »ÚJSÁG PAKS ES KORNYÉKÉ 1992. március A Paksi Sütőüzem az utóbbi években vagy tíz vezetőt „fogyasztott" el. Legutóbb, az idén, február 1-jévei történt változás. Oláh János 25 éves élelmiszeripari üzemmérnök személyében ismét új üzemvezető került a vállalat élére. A15 éve működő kenyérgyár az atomerőmű építése idején, közel tízezer ember ellátását biztosította. Az építkezésen dolgozó vállalatok megbízottjai havonta jöttek össze koordináló megbeszéléseken, hogy fennakadás az ellátásban ne forduljon elő. No, de ez már történelem. A mai szomorú valóság pedig az, hogy a paksi kenyérgyárnak negyedére esett vissza a megrendelése. A nagyüzemi termelésre beállított alagútke- mencék napi 50 mázsa kenyeret tudnának sütni, ezzel szemben napi 10-15 mázsára maradt csak igény. Ennek több oka is van, az egyik, hogy ezen a területen is megjelentek a nyugati csodamasinákkal dolgozó vállalkozók. Ez a folyamat a jövőben csak nőni fog, a környező községek pedig ilyen szempontból önellátókká válhatnak. Az új vezetőtől arról érdeklődtem, hogy tudja-e, mire is vállalkozott? — A piaci helyzet ma mindenütt hasonló. A régi nagy monopóliumok megszűnőben vannak. Ennek ellenére én bizakodó vagyok, ezért is vállaltam el az üzem vezetését. — Bár a rendelésállomány csökkenésével most csak egy műszakban üzemeltetünk. A pékek éjszaka dolgoznak, hogy reggelre tudjunk szállítani, de én úgy érzem, jó néhány előnyünk van ebben a régi struktúrában, s ez többek között az, Egy műszakban ma még dolgoznak hogy mi mindenféle sütőipari terméket elő tudunk állítani. Ha «llandó minőséget is sikerülne biztosítani, és a választékot bővíteni, akkor a mi hagyományos, magyar ízeinknek megfelelően kelesztett és sütött termékeink megállnák a helyüket a vevők előtt. Ezen igyekszem változtatni. megemlékezések Madocsán a jövőt az oktatásra építik Radikális béremelés pedagógusoknak — Úgy gondoltuk, hogy minden lehetséges, máshol nélkülözhető anyagi erőinket az oktatásban próbáljuk befektetni - mondta Szabó József Mado- csa polgármestere, amikor az iskola helyzetéről kérdeztem. — A község jövőjét biztosító generáció ül az iskolapadokban. Minden lehetőséget meg kell adni nekik is és az őket nevelő pedagógusoknak is. Az általános iskolában a közeljövőben kialakításra kerül egy 25 gépállásos számítógépes oktatóterem, berendezéséhez az önkormányzat 24 darab IBM XT és 1 darab IBM AT számítógépet vásárolt. A következő tanévtől kezdve a felsőtagozatos gyerekeknek a tantervbe lesz beépítve a számítógépes ismeretek elsajátítása és ügyes programokkal más tantárgyak számítógépes oktatása is megoldhatóvá válik majd. A már meglévő néhány Commodore 64 típusú számítógépet pedig az alsótagozatos gyermekek használják majd, hogy időben szokják a billentyűzetet. Idén a pedagógusok körében radikális béremelést hajtottak végre a jegyzőnő javaslatára, melynek következtében január 1-jei hatállyal - visz- szamenőlegesen - 30-40 százalék között rendezték a fizetéseket. Az állami költségvetés 10 százalékos béremelést irányzott elő, az önkormányzat, a közalkalmazottakra vonatkozó törvénytervezet szerint állította be a pedagógusok bérét, amely azonban csak 1995-re fog kötelezően bevezetésre kerülni. A polgármester azt is elmondta, hogy március 12-én, csütörtökön a rendkívüli testületi ülésen fogják megalakítani az érdekegyeztető fórumot. — Az emberek kevés információval rendelkeznek és esetenként ez az információ is egyoldalú ahhoz, hogy érdemben tudjanak a jövőjükről dönteni. — Éppen ezért néhány héten belül ismét falugyűlést tartunk. A lehetőségeinkhez képest kellő információt szeretnénk adni ahhoz, hogy az emberek döntéshozásra képesek legyenek. Tél és tavasz között Lassan búcsút mondunk az idei télnek is, lecseréljük a meleg-holmit, a fák rügyet bontanak, a fű újból zöldül, süt a nap, minden olyan reményt keltő. Vagy ez csak a látszat?! Pakson és körzetében, Né- metkéren, Pusztahencsén, Ger- jenben, Dunaszentgyörgyön és Madocsán november és február között, szinte megkétszereződött a munkanélküliek száma, 685-ről 1241-re ugrott, ugyanakkor 29 állásajánlattal rendelkezik a munkaügyi központ. Akad olyan is, nem is egy, aki már két éve vár állásra. A munkát keresők száma pedig hónapról-hónapra növekszik. Hírek a téeszek háza tájáról A madocsai „Igazság" Mezőgazdasági Termelőszövetkezethez 18 ezer AK értékű kárpótlási igény érkezett be, szemben a téesz 53 ezer AK értékű földjeivel. A téesz főkönyvelőjétől, Farkasfalvi Jánostól megtudtuk, sok a részaránytulajdonos. Itt zömmel úgynevezett „kulák- birtokok" kerültek államosításra. Ma jó hír az, hogy fizetőképesek, annak ellenére, hogy a múltban a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek közé tartoztak az átlagosan 16,46 százalékos AK értékű földjeikkel. A városházán hallottuk A kedden tartott képviselő- testületi ülésen határozatot fogadtak el a városatyák arról, hogy a DUNACENTER Kft. és a Renault autók forgalmazásával foglalkozó Scheuring Transporttal közösen, 50-50 százalékos tulajdoni aránnyal, egy közös kft. létrehozását kezdjék meg. A két fél már előzetesn megállapodott az ügyvezető személyét illetően, Faller Dezső fogja ezt a posztot betölteni. Sikerült az önkormányzat érdekeit szem előtt tartva a DUNACENTER THERM Kft. társasági szerződését módosítani. Az alapító tagok hozzájárultak a DUNACENTER Kft. egyoldalú törzstőke emeléséhez, így az önkormányzati tulajdon 67, a THERM kft.-é pedig 33 százalékos tulajdonosi részre módosult. A ■ képviselő-testület egyhangú döntéssel Pro Űrbe kitüntetést adományozott Vida István dunakömlődi katolikus plébánosnak, eddigi, áldozatos munkájáért. Németkéren március 13-án, pénteken, délután fél ötkör a művelődési házban kezdődik az az ünnepi megemlékezés, melyet az általános iskola és a község közösen szervezett. Nemzeti ünnepünk 144. évfordulóján ünnepi köszöntőt mond Bakos Batu polgármester. Az általános iskolások és óvodások műsorral teszik emlékezetessé a programot. * 14-én, szombaton, délelőtt 9 órakor a dunaszentgyörgyi általános iskola tanulói, kerékpártúrát szerveznek a község szülötte, Csapó Vilmos ezredes emlékére, aki a szabadságharcban a tolnai nemzetőrök parancsnoka volt, és akinek oroszlánrésze volt az ozorai győzelem kivívásában is. Sírjánál, Tengelicen koszorút helyeznek el. * Március 14-én, szombaton délelőtt 9 órakor, az ATISZ szervezésében „Petőfi kerékpártúra" indul Paksról, az ASE csarnoktól Sárszent- lőrincre a Petőfi Emlékházhoz. * Sárszentlőrincen a Petőfi Emlékháznál március 15-én, vasárnap 10 órakor ünnepi köszöntőt mond Figler János országgyűlési képviselő. A megemlékezés koszorúját helyezi el azon a kis házon, melyben szabadságharcunk nagy költője lakott gyermekkorában. * A március 15-i megemlékezéseknek Kajdacson már több évtizedes hagyományai vannak. Borjádhoz való közelsége által, vasárnap a délelőtt folyamán a község számos polgára és a kisiskolások vesznek részt a Borjádi Méhesnél tartott ünnepi megemlékezésen. A község híven őrzi Hrabovszky János honvédaltábornagynak és Csuti Zsigmond református lelkésznek az emlékét. * Kocsis György kölesdi polgármester mond ünnepi köszöntőt a történelem folyamán egyik leghíresebbé vált Petőfi emlékünk - a Borjádi Méhes előtt. A kölesdi általános iskolások műsora egészíti ki a megemlékezést, melyet koszorúzás követ. * Pakson, a Szent István téren ünnepi köszöntő mond dr. Széchenyi Attila alpolgármester, március 15-én, vasárnap, délelőtt tíz órakor. Az ünnepi műsorban fellép: a Paksi Munkáskórus, a Városi Fúvószenekar és a Vak Bottyán gimnázium növendékei. Látogatás a Vasúti Múzeumban Paks kevéske idegenforgalmi nevezetességéhez tartozik a Vasúti Múzeum, amely a budapesti Közlekedési Múzeum állandó kiállítását őrzi. A szabadtéri mozdonykiállítás az országban csak Nagy- cenken látható még a fővárosi múzeumon kívül. Mára, úgy tűnik ez a múzeum is mintha kissé felújításra szorulna. Télen a hó, nyáron a napsütés azért csak kárt tesz a szabadban kiállított mozdonyokban. A múzeum dolgozói elmondták, hogy a kiállítás egy sinautóval bővült, amely 23 évig dolgozott a Budapesti V asútigazgatóságon. Az igazi látogatási szezon csak most kezdődik, a jó idő beálltával. A tavaszi, nyári napokban sok vendég fordul meg a múzeumban, gyerekek, felnőttek és külföldi túristák. Látogatásunk során mi is végignéztük az 1984-ben helyreállított múzeumot és szabadtéri kiállítást. A váróterembe lépve egy majd százéves falióra fogadott, amely ma is pontosan mutatja az idő múlását. Pecsételhettünk a pénztárban és az „állomásfőnök" megkondította a menetjelző csengőt. A szabadtéri bemutatón megtekintetük a „375"-öst, mely vasutas nyelven mondva, saját lábán jött be a fütőházba. Megnéztük a „Nyalóka" becenevű meglehetősen öreg mozdonyt, amely hosszú évtizedeken keresztül teljesített szolgálatot. Egy hatalmas gépegyüttes tárult a szemünk elé, amely személy- és tehervontatásra volt használatos a Mátrában és a Bükkben. Eredeti berendezésekkel felszerelt őrház zárja a kiállítás területét. A séta végeztével igazat kell adni az itt dolgozóknak, hogy nagyobb reklámfelületre lenne szükség. Mégpedig annak ér■.«sédekében, hogy a 6-os úton ai tózóknak Budapest és Pécs fele is egyaránt felhívják a figyelme az itt látható érdekes kiállításrí Kallódó kincseink A tengelici Csapó birtok az ország egyik legkiválóbb gazdasága volt, kitűnő tehenészettel, lótenyészettel rendelkezett. 1945-ben még elkerülte az államosítás, 10 hold földdel meghagyták a tulajdonosnak, de az 1949 szeptemberében megalakult Tengelici Mgtsz nemcsak földet juttatott tagjainak, hanem az épületeket is, s így került a Csapó kastély a mai tengelici mgtsz tulajdonábá. Huber Péter polgármester így tudja a dolgot. Mindenesetre ez a kastély is az idők folyamán ugyanarra a sorsa jutott, mint szerte az országban a többi volt főúri kastély, kúria, vagyis elindult az enyészet felé. Tengelic egyébként igen fiatal település, csak 1907-ben alakult, s először a Gindl család nevét viselte, és csak 1931-ben változtatták Tengelicre. Az emberek itt szétszórtan laktak, és a különböző uradalmakból alakultak az állami gazdaságok. A 80-as években merült fel a megyei vezetésben az a gondolat, hogy ezeket a kastélyokat az enyészettől meg kellene menteni, azáltal, hogy alkotó- műhelyeket lehetne kialakítani bennük. A felső-tengelici fie- nyovszky kastélynál ez megoldható volt azáltal, hogy állami tulajdonba került. Kiss István szobrász, hosszú évekre bérbe vette és állandó kiállítást rendezett be. Sajnos nem ez történt a Csapó kastéllyal, mivel itt a tulajdonos a téesz tagság volt eladás, bérbeadás rendre tonyra futott. Mára pedig n jelent a kárpótlási törvény i új szövetkezeti törvény. Hogy lesz-e gazdája? V meglátjuk. A Csapó kastély elhanyagolt kápolnája * Allja-e a versenyt a kenyérgyár? Március 15-i
