Tolnai Népújság, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-12 / 61. szám

1992. március 12. HAZUNK TAJA ÍPUJSAG 5 Borverseny Dombóváron Immár kilencedik alkalom­mal került megrendezésre a dombóvári és városkörnyéki kertbarátok borversenye és far­sangja. A szervezésben ismét a művelődési ház és annak dol­gozói játszották a főszerepet. A verseny a hagyományos húsz­pontos bírálati módszerrel tit­kosan történt, ugyanakkor nyilvánosságot is biztosítottak a szervezők, mert a kertbarátok megtekinthették a bírálatot. Összesen 137 minta érkezett a bizottságok elé, 55 vörös és 82 fehér bor. A munka három bi­zottságban folyt, kettő a fehér, és egy a vörös borok bírálatát végezte. A bizottságok három tagból álltak. Az elnökök a kö­vetkezők voltak: Horváth Jó­zsef, a szekszárdi kertbarátkor elnöke, Pónusz Lajos főkertész, a nagyberki termelőszövetke­zetből és Ferencz Vilmos borász Szekszárdról. A verseny ered­ményeként 18 arany, 50 ezüst, 46 bronz minősítés és 15 oklevél került kiosztásra. Sajnos, nyolc bort kizártak a bizottságok a versenyből. A bíráló bizottsá­gok elnökei elmondták, hogy a fehér borok többsége megfelelt az elvárásoknak, voltak szép, tiszta, fajtajelleges, jól kezelt és jó ízű, harmonikus borok. Akadt pár kénhidrogénes és savszegény bor is. Sajnos a vö­rös boroknál előfordultak ízhi­ányos, vízdohos, vékony és il- lós borok is. Voltak nem, vagy későn fejtettek is. így mindösz- sze három arany, és 15 ezüst minősítés született ebben a ka­tegóriában. Az eredményhirde­tés alkalmával Micheller József kertbarát elmondta, hogy az idei borverseny is elérte a célját, megmutatta a kertbarátok ösz- szetartozását és az egészséges verseny ösztönzést ad a jövő évi feladatokra. Sajnos tavaly, augusztus 26-ra virradó reg­gelre, Szent Anna napján el­verte a jég a szőlőtermést, így minőségben és mennyiségben sem lehetett olyan borokat elő­állítani, amelyeket más évjára­tok produkáltak. A legeredményesebb kister­melők a következők voltak: Matusa József Dombóvár, Kis-Fónai Dénes Dombóvár, Márhoffer János Jágónak, Már­kus József Dombóvár, Michel­ler József Dombóvár, Somogy- vári Ferenc Dombóvár, Fűzy Sándor Dombóvár, Suri Dénes Dombóvár, dr. Varga Ferenc Dombóvár, Müller Márton Gyulaj, Balaskó Géza Gyulaj, Tar Lajos Dombóvár, Patkás Sándor Dombóvár, Barkóczi Ernő Attala, és Vértesi Antal Dombóvár. Az átadott díjak megvásárlá­sában a helyi áfész működött közre. Az eredményhirdetés után következett a kertbarátok farsangja. (Bodó) Zombán: 114 bortninta Több lelkes szervező közremű­ködésével harmadik alkalom­mal rendezték meg az elmúlt hét végén Zombán kisterme­lőknek a borversenyt. A borok minőségének elbírá­lására már évekkel ezelőtt je­lentkeztek igények, s az itt ter­mett borok is mutatták, hogy érdemes megszervezni. Az első évben 80 minta, tavaly 114, s az idén is ennyi vett részt a bírála­ton, melyet titkos nevezés alap­ján bonyolított a szakemberek­ből álló zsűri. A minták 60-65 százaléka fehér, a többi vörös bor volt. A gyakoribb fajták fehér bor­ból a Chardonnay, a Rizling Szilvám, a Tramini, a Soauvig- non blanc, de hagyományos faj­tákkal is lehetett találkozni, így az Olaszrizlinggel, a Zenittel, a Királyleánykával, és a Musko­tállyal. Vörös borfajtáknál Ka­darka, Kék Frankos, Merlot, Kék Zweigelt, Cabernet bor­mintákkal neveztek. A fehér borminták értékelé­sénél 11 aranyérmet, 16 ezüstöt, 10 bronzot, és 10 oklevet ka­pott. Hat fajta nem felelt meg a követelményeknek. A vörös borminták közül 5 arany, 18 ezüst minősítést kapott. Különdíjat Bálint Károly, Szűcs Sándor, Misoczki József, Csordás István, Mocsári István és Keszeli Ernő vehetett át. Bele született a munkába Ló nincs, szamár is jó Maráczi József Sárpilis leg­szélén egy takaros családi ház­ban él feleségével. Az udvaron csirkék kapirgálnak, de a portá­juk szélében álló hatalmas szé­naboglyákból sem nehéz arra következtetni, hogy Marácziék állatokkal foglalkoznak. A ház végében Józsi bácsi nem min­dennapi módon műveli a föl­det. Berci nevű, másfél éves szamarát szoktatja a munkára. A fiatal állatnak nemigen fűlik a foga a munkára, játékosan meg-megcsipi gazdáját, amint vezeti a barázdák között, a so­ron. — Boronálni kéne, de ez a fogas is megteszi - mondja Jó­zsi bácsi -, hátára fordítottam, s így elsimítja a földet. Szép egyenletesnek kell lennie, mert hagyma, apró vetemények ke­rülnek majd ide, meg lucernát vetünk a bikáknak. Úgy volt, hogy teheneket vá­sárolnak majd, és azokkal dol­goznak a földön, de aztán lát­ták, és persze tapasztalták is, hogy a tejnek nincs ára, nem le­het eladni, így inkább lemond­tak róla. Előtte lóval munkálta a földet, drága volt, s eladta azt. Meg kell gondolni, mit tart az ember, hiszen az állatnak enni is adni kell, foglalkozni vele, s az is sokba kerül. — Bele születtem ebbe a munkába - mondja Józsi bácsi. - Amióta az eszem tudom, mindig túrtam a földet. Mos­tanra - már hatvanhárom éve­sen - meg is szoktam. Aztán a kényszer is rávisz arra, hogy csináljam. Gátőrként, huszon­nyolc év után mentem nyug­díjba. A hat és félezer forintos nyugdíjból nem lehet megélni, még falun sem. Egy lányom van, aki férjhez ment, de ők sin­csenek itthon, Szekszárdon laknak. Jól jönne a segítség, hi­szen van tennivaló bőven. Nem panaszkodom, szeretem csi­nálni, még ha muszájból is. A ház mögött kétezer öl föld van, de a falu másik végén is egy tisztes darab. Míg beszélge­tünk, Berci meg-megharapja gazdája kezét, jelezvén, elég volt a pihenés, gyakorolnia kell a munkát. Megfordul a sor vé­gén, s aztán békésen poroszkál a sorban, szót fogadva mellette ballagó gazdájának.-pusztai téri - Fotó: kispál mária ­A szekszárdi piac árai szárazbab 80-100 burgonya 16-22 savanyúkáposzta 50 sárgarépa 25-30 fehérrépa 30-35 vöröshagyma 15-22 fokhagyma 140 gomba 140 alma 30-65 tojás 4-6 Vásárnaptár Országos állat- és kirakodó- vásár: Március 15.: Kecskemét, Mázaszászvár. Március 16.: Nagydorog. Országos állatvá­sár: Március 14.: Pécs, Szeged. Március 15.: Pécs. Autóvásár: Március 14.: Kecskemét, Pécs, Siófok. Má- cius 15.: Fonyód, Jánoshalma, Kiskunfélegyháza, Kaposvár, Kecskemét, Mázaszászvár, Pécs, Szeged, Szolnok. Legnagyobb alakgazdagságú gyümölcsfajunk az almateré- sűek -, ennek megfelelően ter­mészetes koronaalakulása is szinte kimeríti a lehetséges formákat. Hagyományos koro­naforma nevelésekor az alkítást az ágcsoportos sudaras koro­nának megfelelően kezdjük el. A későbbiekben a növekedés jellegétől függően sudaras, kombinált vagy gömbkoronát neveljünk. Intenzív almaala­nyokon álló oltványokból ter­mőkaros orsót, sövényt és kar­csú orsót is nevelhetünk. Az almafákon az almatermé- sűekre jellemző valamennyi termőrészt megtaláljuk (a tövi­ses termőnyárs kivételével). A vastag vesszőt nevelő faj­ták (Nyári fontos, Húsvéti roz­maring, Asztraháni piros) a metszést kevésbé bírják, mint a vékony vesszejűek. A rövid íz­közű vesszőket hozó fajták (mint az előbb fölsoroltak is) a visszametszést a legkevésbé bírják, mert az egymáshoz kö­zeli oldalrügyek kihajtása révén elsűrűsödnek. Ezeket mérsékelt ritkító met­széssel alakítsuk és tartsuk termőegyensúlyban. A hosszú szártagú és vékony vesszőket nevelő, mérsékelt növekedésű fajták (mint a Jonathan is) a A metszés ábécéje Almatermésűek visszametszést és ritkítást jól bírják és igénylik is. A középe­rős növekedésű Golden Deli­cious középerős, az erősen növő Starking csak gyenge metszést igényel. Az almafajták túlnyomó többségét egyébként a középerős növekedési erély jellemzi. A szabolcsi almatermesztők kialakítottak egy termőkori (termőre metszési) módot, első­sorban a Jonathan fajtára. Ezt Nagy Sándor-féle metszésnek nevezzük, amelynek lényege: alsó vízszintesre, hosszúra. Vagyis a termővesszőket és gallyakat rendszeresen alsóbb helyzetű vízszintes állású el­ágazásra és hosszúra (azaz gyengén) metszik. A körte természetes korona­formája a fölfelé törő kúp alak. Ennek megfelelően a hagyo­mányos koronaformában ág­csoportos sudaras vagy kombi­Almán és körtén az elöregedett termőbogokkal túlzsúfolt gallya- zatot két-három termőbogig visszavágva ifjítsuk nált koronát alakítsunk ki a körtefán. Elsősorban a gyenge növekedésű birs alanyon álló fajtákból nevelhetünk termőka­ros orsót vagy sövényt. Az almatermésűekre jel­lemző valamennyi termőrészt megtaláljuk a körtefákon is. Néhány fajtán (mint a Harden- pont téli vajkörtén, a Téli espe­resen) előfordul tövises termő­nyárs is. A nyári, illetve az őszi és téli körték között küllemben, de termesztési és metszési igény­ben is különbség van. A nyá­riak (Árpával érő, Nyári Kál­mán) kevésbé igényesek, és erő­teljesen növekednek. Az ősszel érők (Vilmos körte, Hardy vaj­körte, Bőse kobakja) többnyire mérsékelten igényesek és közé­perős növekedésűek. A téliek (Hardenpont téli vajkörte, Ser- rer Olivér) kifejezetten igénye­sek, és gyengébben növeked­nek. A fajták közül a Nyári Kál­mán, a Diel vajkörte, a Papkörte és a Vilmos körte metszésekor legyünk mértéktartóak, mert az erős beavatkozást nem bírják, arra a termőegyensúly felbom­lásával, erős vízhajtásképzéssel válaszolnak. A birsnél és naspo­lyánál nem szabad visszamet­szeni a hajtásvégeket. Támogatás, hitel Mezőgazdasági vállalkozóknak Inter - Europe Bank - Europen Investment Bank hitelkerete. Az ipar, agráripar, mezőgazdasági feldolgozó ipar, idegenfor­galom, környezetvédelem és az energetika terén történő fejleszté­sek, beruházások elősegítése. Résztvevők köre: Nem korlátozott, de a közös piaci partnerrel létrejött vállalkozások előnyt élveznek. A hitel kamata: Forintban történő felvétel esetén az MNB refinanszí­rozási kamatához igazodik, jelenleg 26-28 százalék. Devizafel­használás esetén szintén változó mértékű. A hitel összege: 200 ezer és 2 millió ECU közti összeg forint-ellenértéke. Türelmi idő: 1-2 év. Saját erószükséglet: 50 százalék. Ha ez nem áll az igénybevevő ren­delkezésére, a bank piaci kondíciókkal finanszírozhatja a hiányzó részt. A pályázat benyújtható az Inter-Európa Banknál 1992. jú­nius 30-ig. Export előfinanszírozási hitel. A hitelkonstrukció célja a konvertibilis export ösztönzése érde­kében a megrendeléssel, szállítási szerződéssel rendelkező vállal­kozások részére áthidaló kölcsön nyújtása. Az igénybevevők köre: Azon vállalkozások, amelyek megfelelő külföldi bankári biztosí­tékkal (akkreditív, bankgarancia, kezesség, bankváltó, bankga­ranciával ellátott cégváltó) rendelkeznek már a kiszállítást meg­előző fázisban. A hitel kamata: A futamidőtől és az MNB refinan­szírozási kamatlábtól függően változó, jelenleg 12-14 százalék kö­zötti, amire a hitelnyújtó bankok 0,5 százalék plusz kamatot szá­mítanak fel. A hitel összege: A bankári biztosíték összegének 80 százalékáig nyújtható hitel a termelők részére. Időszerű növényvédelem Óvatosan a lemosó permetezéssel A gyümölcstermő növények fás részein áttelelő kórokozók és kártevők gyérítését szolgálja a lemosó permetezés, melynek rügyduzzadáskor (közvetleül rügyfakadás előtt) van az opti­mális ideje. Tekintsük át rövi­den, mely károsítok ellen ér­demes a védekezésnek ezt a formáját alkalmazni. A lemosó permetezés: 1. Az őszibarack tafrinás levélfodro- sodása elleni védekezés legfon­tosabb mozzanata. 2. Hatékony lépés a barackfé­lék és más csonthéjasok ágelha­lását okozó gombák és baktéri­umok, körtelevélbolha, kalifor­niai pajzstetű és a bimbóli- kasztó ormányos elleni véde­lemben. 3. Van hatása még körtevara- sodás, birsmonília, csonthéja­sok moníliája és levéllikasztó betegsége, egreslisztharmat, szilvalevelek vörösfoltossága, málna vesszőbetegségei, taká­csatkák, levélatkák, levéltetvek, vértetű és sodrómolyok ellen. 4. Minimális hatékonyságú vagy hatástalan az ágakon, vesszőkön védett helyen telelő károsíók (almalisztharmat, őszibarack liszharmat, szőlő- lisztharmat, gyümölcsmolyok, kéregmoly stb.) ellen. 5. És végül természetesen nincs hatással a talajban telelő károsítókra (szőlőperonosz- póra, almavarasodás, kajszi- gnomónia, meggyblumeriella, cseresznyelégy, poloskaszagú darazsak stb.). A rendelkezésre álló készít­mények hatásspektruma: Ág­ról, Ágról plusz, Oleo Wofatox: rovarok és atkák ellen hatáso­sak. Rézkészítmények (Bordóilé FW, Rézoxiklorid 50 WP stb.): a baktériumos és gombás beteg­ségeket blokkolják. Novenda, Báriumpoliszulfid, Tiosol: gombás betegségek, at­kák és rovarok ellen hatéko­nyak. Nevikén: atkák és rovarok el­len jó hatású, gembabetegségek ellen mérsékelten hatékony. A Novenda és a feltételes forgalmú Oleo Wofatox erős mérgek. Csak almatermésűek- ben (alma, körtbe, birs) és ri­biszkében (az Oleo Wofatox eg­resben és szőlőben is) engedé­lyezettek. A többi készítmény bármelyik gyümölcsfélében al­kalmazható. Fentiek tükrében a barackfé­lék védelmére elsősorban a bordóilé, Bordóilé FW, Bordói por készítményeket javasoljuk. A rézoxiklorid hatóanyag sze­rek és őszibarack tafrinás levél- fodrosodás ellen kevésbé hatá­sosak. Almában az Ágról, Ágról plusz, Nevikén, Oleo Wofatox vagy a Novenda használatát tanácsoljuk. A Novendát csakis a fakadás előtt szabad kijut­tatni, mert megkésve, az apró levelek perzselése folytán sok­kal nagyobb kárt eredményez­het, mint hasznot. Körtében, birsben és ribisz­kében a Novendát vagy a ke­vésbé perzselésveszélyes Ágról plusz + Rézoxiklorid 50 WP kombinációt ajánljuk. Egyéb csonthéjasokban (szilva, meggy, cseresznye) és egresben a Tiosol, Báriumpoli­szulfid, vagy az Ágról plusz + Rézoxiklorid 50 WP kombiná­ció alkalmazható eredménye­sen. Málnában valamelyik réztar­talmú szert ajánljuk. A szőlő lemosó permetezését - mivel csak az atkák ellen van részleges hatása - nem javasol­juk. A lemosó permetezés egye­dül a őszibarack esetében lét­kérdés. A többi gyümölcsfélé­nél is növelhetjük ugyan egyes károsítok ellen a későbbi véde­kezések hatékonyságát, de csak ritkán csökkenthetjük azok számát, ezért nem követünk el nagy hibát akkor sem, ha nem lemosózunk. A szereket minden esetben az előírt legalacsonyabb dózis­ban ajánljuk kipermetezni. Ahol a rügyek már kifakadtak, nem tanácsos kísérletezni a le­mosó permetezéssel, hiszen a későbbi célirányos védekezé­sekkel is megoldhatjuk a prob­lémákat. Fűzi István TM-i Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents