Tolnai Népújság, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-12 / 61. szám
)2. március 12. MEGYEI KORKÉP KÉPÚJSÁG 3 Testületi ülés Bonyhádon Bonyhád Város Önkor- ■nányzatának képviselő-tes- :ülete március 13-án, pénteken, délután három órakor :artja soron következő testü- eti ülését a volt városháza dső emeleti nagytermében. Ezen jelentés hangzik el a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, valamint tájékoztató a két ülés között végzett munkáról. Többek között szó esik a város közrend- és közbiztonsági helyzetéről, valamint a város 1991. évi költségvetésének végrehajtásáról. A bejelentések napirendi ponton belül megbeszélik a III. számú általános iskola elnevezését. Tájékoztató hangzik el a környezetvédelmi szolgáltató vállalat vagyonáról. Várhatóan létrehozzák az érdekegyeztető fórumot. Művészeti együttes Szekszárdon A pécsi Leöwey gimnázium meghívására hazánkba érkezik a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium művészeti együttese. Szekszárdon, a Garay János Gimnázium és az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Szövetsége fogadja az együttest. „Székely szőttes" címmel március 16-án, 17 órakor adnak műsort a Babits Mihály művelődési ház színháztermében. Kiállítás Szekszárdon, az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola aulájában nyílik március 13-án, 17 órai kezdettel Balázs Imre festő kiállítása. Megnyitóbeszédet Tamás Menyhért író mond. Az ünnepségen közreműködnek a Szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola tanárai, Ágostonná Béres Kornélia fuvolán, Mártonka Tünde gordonkán és Dobai Tamásné zongorán. A kiállítást március 31-ig munkanapokon 10-18 óráig nézhetik meg az érdeklődők. Szabadságharcra emlékeznek A Kölesd melletti Borjá- don, a Petőfi emlékhelynél emlékeznek a kölesdi általános iskolások az 1848-as szabadságharc eseményeire, hőseire. A műsor 11 órakor kezdődik, amikor Kocsis György kölesdi polgármester mond ünnepi köszöntőt, majd az iskolások irodalmi szakkörének műsorára kerül sor. Liberális klub A szekszárdi Liberális klub következő összejövetelét március 13-án, pénteken este hat órai kezdettel tartja Szekszárdon, a Beloiannisz u. 1-3. második emeleti termében, (volt pártház) a nemzeti ünnepünk jegyében. Liberalizmus és nemzettudat címmel Szabó Miklós történész, országgyűlési képviselő tart előadást. A kantint egy magyar hadnagy adta el Idegenforgalmunk holnapja A tolnai laktanya állagrontói Mi újsága végeken? (Folytatás az 2. oldalról) A kiskatonák március 3-án elmentek. Ma már az egész laktanyát fizetett vagyonőrök védik. Huszonötén vannak, éjjel-nappal őrködnek, fegyver nélkül, gázspay-vel, gumibottal, kutyával. Vezetőjük, Maller Béla megmutatta a két „térfelet". A később kiürített részt, amit kezdettől fogva az ő gondjaikra bíztak, csak az idő rágcsálta, rágcsálja. A másik oldalon - melyre eddig hadseregünk vigyázott, de nagyon - mintha hurrikán söpört volna végig. Kívül-belül. Nincs egy épen maradt ablaküveg, egy szét nem karatézott cserépkályha. A csempesorokat és a vékonyabb válaszfalakat is lerugdosták, átszakították. Szétnézünk a volt kórház épületében, s nem is fárasztjuk magunkat azzal, hogy a valaha üveges lengőajtókat nyitogas- suk; egyszerűen átlépünk rajtuk. Aztán átmegyünk a negyvenlakásos házba, ahol a földszinten, nyilván eladásra előkészített ajtók és bojlerek hevernek - de ezek az üzletek már nem köttettek meg. Közben feljön a szó a kantinról is, melyből csak a vasváz maradt meg, s most úgy ásítozik, mint egy rosszul sikerült üvegház. Ezt, Maller Béla megmutatja a fiúk dicső tetteit Erre is a „mieink" vigyáztak kísérőnk szerint, fémkeretes ablakostul, berendezésestül, hűtőpultostul egy magyar hadnagy adta el. Mire jó ez a huzavona? Mért nem rendezik már az épületek sorsát? Minden rohad, s közben a létesítmény védelmére - szerény számítások szerint is - havi félmilliót költenek. Megéri? Kinek van mindebből haszna? E kérdésekre lehet politikus választ adni, ami valahogy úgy kezdődik, hogy a Tolnán lévő üzemanyagbázis és az egyéb szovjet pénzeszközökből készült beruházások (pl. lakások) ügye még ma is tisztázatlan. Ki, kitől és mennyit követel? Még nincs megegyezés az államok között. Sőt, pillanatnyilag az is bizonytalan, hogy melyik országiok) a tárgyalópartner(ek). Aztán úgy folytatódhat, s fejeződhet be a politikus válaszadás, hogy az önkormányzat nem igényelte vissza az összes épületet (csak kettőt, egyelőre), mert azok működtetését, lerobbant állapotuk miatt, nem látták biztosítottnak. A kulcs így a HM-nél maradt. S miközben a minisztériumban átszervezés, az országban rendszerváltás zajlott, senki sem ért rá odafigyelni a végekre. Ezért a kormány 1992. március 31-ig eladási moratóriumot rendelt el az épületekre. Aztán meg majd lesz valahogy . . . De létezik egy sokkal pória- sabb válasz is. Az, hogy egy nemzetközi sakkjátszma szemtanúi vagyunk. A tábla sajátságos, mert (legalább) hárman ülnek mellette: az önkormányzat, a minisztérium és az oroszok)?). S arra megy ki a játék, hogy ki keres a bolton. Wessely Fotó: Kispál M. Küldetés a vállalkozókért Mind gyakrabban találkozunk a Tolna Megyei Vállalkozói Központ tevékenységéről szóló információkkal. Ez intézmény rövid története már sokak előtt ismert. Létrehozója a Tolna Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány. Erre úgy nyílt lehetőség, hogy megyénk pályázat útján ezt megnyerte. A Vállalkozói Központ igazgatójával, Bányai Henrikkel beszélgetünk. — Küldetés. Ezt a fogalmat használta. Mi van mögötte? — A vállalkozói központoknak szerte az országban az a küldetése, hogy a vállalkozói ismeretek fejlesztésével, szak- tanácsadással, információ szolgáltatással támogassák a vállalkozókat. Sikeres vállalkozásokat hívjanak életre. Ehhez megvannak az anyagi alapok is, hogy különböző fejlesztési támogatásokkal, hitelkonstrukciókkal, egyéb banki kedvezményekkel segítsék a vállalkozói stratégiát. Olyan projektek menedzselése is a küldetéshez tartozik, amely átfogó stratégiát mutat. Ezek javíthatják egy adott térség, egy megye, vagy kisebb régió gazdasági fejlesztési lehetőségeit. Ezt akár térségfejlesztésnek is nevezhetjük. Természetesen ehhez is megvannak a magunk eszközei. — Ehhez illeszthető - hiszen pályázati felhívásaikban is szerepel - az idegenforgalom, a falusi turizmus. — A legtöbb lehetőséget ezen a területen látunk. Megyénknek olyan adottságai vannak, amelyhez különösbb beruházásra nincs szükség. Ezeket azonnal ki lehet használni. Ezért az első fejlesztési projekt az idegenforgalmi! Ennek érdekében javasoltuk, hogy az illetékesek hozzanak létre egy turisztikai koordinációs bizottságot, amelyben különböző ágazatok érdekei képviselve vannak. Továbbá javasoltuk, hogy jöjjön létre egy olyan egyesület, ahol ezek az érdekek összefutnak és egyezethetők. — A vállalkozói központ tavaly júliustól funkcionál teljes kapacitással. Kik vették igénybe eddig a felkínált lehetőségeket? — Példának okáért maradjunk az idegenforgalomnál. A fejlesztési pályázatkban megítélt 12 millió forint több mint 60 százaléka idegenforgalmi célokat szolgált az elmúlt negyedévben. Néhány konkrét példát sorohatok: Tulipán iroda Hő- gyész, Gemenc Kft., Szekszárd, a faddi diétás pihenőház, Panzión Kft., Tamási, a dunaföld- vári üdülőfalu, néhány falusi turizmussal foglalkozó magán- személy, Szakályból, Simon- tornyáról... Olyan megszállott emberekkel találkozunk így a pályázatok útján, hogy példájukat, akarásukat, kitartásukat feltétlenül támogatni kell, hiszen sok-sok ötlettel lesz gazdagabb a megye, ha mindezek megvalósulnak. A Tolnai Népújság éppen a közelmúltban mutatta be a dunaföldvári üdülőfalu megálmodóját. Tíz éve hordozza, formálja az ötletét, hogy a Duna partját kísérő lösz szakadékos panorámáját idegenforgalmi látványosságként értékesítse. Földterületeket vásárolt, hol 15 négyzetmétert, máskor pár ezret. Ezeken segítjük a magunk eszközeivel mi is őt. — Negyedévenként hirdetnek pályázatot? — Minden érdemes pályázatot szeretnénk támogatni. Ha elfogyott a negyedéves pénzünk, akkor legfeljebb a következő szakaszban nem hirdetjük meg, tehát ha annyi pályázat érkezne. Ennek a megyének a maga idegenforgalmi fejlesztési stratégiáját, filozófiáját, sőt szlogenjét, jelmondatát is meg kell adni, ami az egész megyét fémjelzi. A mi vállalkozói központunknak az a feladata - vagy maradjunk az első fogalmunknál, küldetése - hogy minden lehetőséget megteremtsen az érdekelt felek részére, hogy ők a tudásuk legjavát adva úgy haladhatnak előre, amitől az egész megye felvirágozhat. Decsi Kiss János Gyermekeink közétkeztetése Az élelmiszerárak emelkedésével várható volt, hogy a napközik, menzák díjai is növekednek. Az iskolák és az érintett intézmények Szekszárdon a polgármesteri hivatal művelődési csoportjától kaptak. „útmutatót" arra vonatkozóan, hogy a nyersanyagköltségeket hogyan állapítsák meg. Ezt megelőzően a képviselő-testület művelődési bizottsága, majd maga a testület, mérlegelte az áremelések hatását és az általános iskolákban 20, az óvodákban és a középiskolákban pedig 25 százalékos emelést állapított meg. Ennek alapján, az óvodákban, a napi háromszori étkezésért 45, az iskolákban ugyanezért 55, a középiskolákban pedig 96 forintot kell fizetni. Csak az ebéd az iskolákban 36, a középiskolákban 40 forintba kerül. Jankovics La- josné, a művelődési csoport vezetője érdeklődésünkre azt is elmondta, hogy azokban az iskolákban, ahol saját konyha van, csökkenteni tudják a beszerzési költségeket. A gyümölcsöt, zöldségeket pincében tárolják, s akkor vásárolnak nagy tételben, amikor olcsóbban megvehetik. Ezért a 3-as és a 4-es iskolában, valamint az egészségügyi szakközépiskolában az ellátás jobb, bőségesebb és választékosabb. Alanyi jogon térítési kedvezmény illeti meg azokat a családokat, ahol három vagy több gyermeket nevelnek, ebben az esetben a költségek felét kell csak fizetniük. Kedvezszámítgyermenyre hatnak a meküket egyedül nevelő, vagy nehéz körülmények között élő szülők is, különösen ha munkanélküliek. Ebben az esetben a kedvezményt a polgármesteri hivatal egészségügyi csoportjánál kell kérni. Az idei tanévben 700 gyermek kapott egyéni kedvezményt, melynek mértéke 25, 50, 75 vagy 100 százalékos, ez a jövedelmi mutatóktól és a környezettanulmánytól függ. Mauthner w. ü 328» Kedvezmény a vásárlónak Reklám nélkül nagyon nehéz Az eltelt egy esztendő alatt rendszeresen találkozhattak olvasóink a bátaszéki Gárdi bútorbolt hirdetéseivel. Március 4-én ünnepelte egyéves évfordulóját a bolt, s ebből az alkalomból kérdeztük meg Gárdi Gábort, az üzlet vezetőjét: milyen hatással volt a forgalomra a reklám? Miként tudja biztosítani, hogy évente több alkalommal is kedvezményes vásárlási lehetőséget nyújt? — Még üzletkötőként ismerkedtem meg ezzel a bolttal, s amikor átvettem, igen rossz állapotban volt - mondja Gárdi Gábor. - A helyi áfész nagyon jó partner, tőlük bériem a helyiséget. Annak idején jól ment a bútor, s amikor meghirdették, úgy döntöttem, megpróbálom. Édesapám nagyon sok segítséget nyújt. — Szerintem reklám nélkül ma már nagyon nehéz, főleg egy olyan boltnál, ahonnét elszoktak a vásárlók. Mindig úgy tapasztaltam egy-egy hirdetés megjelenésekor, hogy volt eredménye. Ha nem is mindjárt másnap, de jöttek, nézegették az árukat. Igyekeztem az olcsó bútor felé orientálódni, de van drágább is, amit nagyon nehéz eladni. Akinek van pénze, az igényesebb vásárló és a minőségi, szép árut keresi. — Mik a tapasztalatai az elmúlt évre vissztekintve? A vásárlói kör hogyan alakult? — A vevőköröm inkább Szekszárdról kerül ki, de voltak itt az Alföldről és Szegedről is.- p. téri Beszélgetés dr. Kardos Jánossal, az új megyei főügyésszel (Folytatás az 1. oldalról) jogi munkát végeztem nyomozásfelügyeleti területen és hosszabb ideig voltam közlekedési ügyész is. 1988 április 1-jével szekszárdi városi vezető ügyésszé neveztek ki, azóta itt dolgoztam. Nős vagyok, van egy felnőtt lányom, ő is és a feleségem is pedagógus. — Mit jelent ma Magyarországon megyei főügyésznek lenni? — Nagy megtiszteltetést, szakmai elismerést és nagy felelősséget, különösen ma, amikor az ügyészséggel szemben érezhető egy általános bizalom vesztés, és emiatt nem túl kedvező a társadalmi megítélés sem. Ebből adódik, hogy az első feladatom az lesz, hogy ezen változtassak. Az ügyészi munkának olyannak kell lennie, hogy az szakmailag kifogástalan legyen és kiállja a nyilvánosság próbáját. Ezzel tudjuk legjobban bizonyítani az ügyészi szervezet társadalmi szükségességét és hasznosságát. — Ügyész úr, manapság gyakran felteszik a kérdést, hogy az igazság és a jog párosítható-e, mi erről Önnek a véleménye? — Sokan mondják, talán helytelen is az a kifejezés, hogy igazságszolgáltatás, helyesebb lenne jogszolgáltatásnak nevezni. Mindig két fél áll egymással szemben és mindketten a maguk által igaznak tartott tényálláshoz ragaszkodnak. Az eljáró hatóságok csak a tényekre, bizonyítékokra tudnak alapozni, lényegében ez felel meg a jognak is. A mmi feladatunk tehát, hogy a tényállás minél alaposabb és pontosabb legyen, a törvényességeet ez szolgálja legjobban. — Mikor kerül sor az Ön hivatalos beiktatására? — Március 19-én, 10 órakor a megyei ügyészségen a legfőbb ügyész helyettesének, dr. Fábián Jánosnak a jelenlétében lesz egy értekezlet és akkor kerül sor a hivatalos beiktatásra. Mauthner Ilona
