Tolnai Népújság, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-11 / 60. szám

1992. március 11. VÁLLALKOZÁS - PIAC NÉPÚJSÁG 5 Korszerű tisztítószerekkel Európába Higiénia - egy szovjet laktanyából Lepusztult környezet, málló vakolatú épületek, gaz, elha­nyagoltság. A kerítésen túli „ér­tékeket" terepmintás-overallos őrök vigyázzák, nem is olyan könnyű bejutni ide. A dombó­vári volt szovjet laktanyában vagyunk. Az egyik alacsony épületet - korábban mosoda és legénységi fürdő - már úgy-ahogy rendbehozták, s a homlokzatán hatalmas tábla hirdeti: itt működik a Bioten Higiéniai és Kozmetikai Gyártó és Kereskedelmi Kft. — Érdekes dolog, hogy pont nekem jutott eszembe ilyen vál­lalkozásba kezdeni - mondja Tencz Károly ügyvezető igaz­gató -, hiszen ez sem a végzett­ségemmel, sem a korábbi mun­kámmal nincs összefüggésben. Egyszerűen arról van szó, hogy a rokoni-baráti kapcsolatok mi­att sokat járván a volt NSZK-ban, láttam, hogy az ot­tani háziasszonyok a korsze­rűbb háztartási tisztítószerek­kel kevesebb munkával tisz­tább, csillogóbb környezetet tudnak varázsolni a konyhá­ban, fürdőszobában, a lakás bármelyik helyiségében, mint mi. Úgy gondolom, az Európá­hoz való közeledésünk egyik fontos eleme, hogy az átlag magyar család a jelenleginél jó­val igényesebb legyen (lehes­sen) a szűkebb környezetével, lakása tisztaságával szemben. A magyar termékek viszont nem igazán korszerűek, az üz­letekben kapható import tisztí­tószerek pedig sok család szá­mára megfizethetetlenül drá­gák. A megoldás egyszerű: itt­hon kell korszerűt és olcsót gyártani. A megvalósítás per­sze már nem olyan egyszerű, mint az előbbi következtetés. Nos, nem akarom részle­tezni, de rengeteg utazás, tapo­gatózás után, a rokoni-baráti szálakat felhasználva sikerült kapcsolatot kialakítani a Hen­kel cég kutatólaboratóriumá­val. Itt részt vettem egy előkép­Munkában a házi készítésű töltősor zésen, megbeszéltük az együttműködés lehetséges ke­reteit és végül a rendelkezé­semre bocsájtottak 870 receptú- rát. Jelenleg négyfélét gyártunk ebből, tehát van bőven tartalék, fejlődési lehetőség. A receptú- rák mellett természetesen szük­ség van jó alapanyagokra is. Ezek kivétel nélkül Nyugatról származnak, többségük a Hen­kel legkorszerűbb termékei. Mindezek egyébként tavaly tavasszal történtek, s nyárra összeállt minden a fejemben, már „csak" az anyagi feltételek, a pénz, az épület, a berendezés hiányzott. Feleségem is, én is bérből éltünk korábban, nem volt tőkénk a megvalósításhoz, s nem is volt sok reményem, hogy sikerül valahonnét pénzt szerezni az induláshoz. Szinte utolsó szalmaszálként próbál­koztam meg a Tolna Megyei Munkaügyi Központ munka­helyteremtő beruházásokra ki­írt pályázatával. Az idő sürge­tett, egy hét alatt kellett kft-t alakítani, bejegyeztetni, s így is a határidő lejárta előtt 1 órával sikerült beadni a pályázatot. Kétmilliót kértem, egymilliót adtak, s ezért 21 fő foglalkozta­tását vállaltam. Ezzel a pénzzel tudtunk el­indulni, megkezdeni a szörnyű állapotban lévő épület átépíté­sét, rendbehozását, az üzem ki­alakítását. December 10-én töl­töttük az első flakont, s kezdtük meg az értékesítést. A piacra ju­tás a várakozáson felül gyorsan sikerült, s ez köszönhető annak az új értékesítési rendszernek, amit kidolgoztam. Ügynökeim dolgoznak szerte az országban progresszív forgalmi jutalékkal, s külön díjazással azért, ha önálló telephelyet is létesítenek. Ma 18 ilyen telephelyünk van, Tencz Károly célunk, hogy minden, 10 ezer lakos feletti településen jelen legyünk. Közvetleül keressük meg a felhasználókat, a lakos­ságot, nagyfogyasztókat, kór­házakat, nagyüzemeket. For­galmunk gyorsan nő, havonta duplázódik. Éertőtlenítő kézmosó és tisz­títószereink kórházi használa­tához hatósági vizsgálat és en­gedély kell, ami termékenként 1 millió forintba kerül. Erre nincs pénzünk, pedig az egészség- ügyi dolgozók is nagyon sze­retnék már, ha korszerű, hatá­sos, bőrkímélő szereket hasz­nálhatnának. Ezért tárgyaltam már Surján miniszter úrral is, hogy - ha van rá mód - enged­jék el számunkra a vizsgálati összeget. Induló, tőkeszegény vállalkozás ez, szükségünk lenne némi támogatásra, hogy mind több kórházba vagy ház­tartásba eljussanak a korszerű, környezetkímélő tisztítószerek. Úgy látom, erre éhes a magyar, az egész kelet-európai piac, s ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni. - áa ­Fotó: Ótós Réka Vállalkozói sikereket, erős kisvállalatokat! Van, amiben már hason­lítunk a fejlett országok­hoz: az ezer lakosra jutó vállalkozások száma meg­egyezik a nyugati átlagé­val. Vállalkozásaink haté­konysága, versenyképes­sége, teljesítménye azon­ban, sajnos, még alulma­rad. A Magyar Kisvállalati Társaság megalakulása óta azon dolgozik, hogy a ha­zai kis- és középvállalatok súlyuknak és tevékenysé­güknek megfelelő helyre kerüljenek a gazdaságban. A társaság kétéves tevé­kenységének eredménye­ként könyvet jelentetett meg Vállalkozói sikereket erős kisvállalatokat címmel, amely többek kö­zött tartalmazza a holland kormány támogatásával készített holland-magyar tanulmány részleteit és ajánlásait. Mint a tanulmányból ki­tűnik, a kis- és középválla­lati szektor megerősítésén munkálkodó bankszakér­tőknek, tudományos kuta­tóknak, érdekképvisele­teknek, minisztériumok­nak, sőt, maguknak a vál­lalkozóknak sincsenek kellő ismereteik a piac- gazdasági gyakorlatról. Az előrelépést akadályozza továbbá a vállalkozások feltérképezésének, vala­mint az e témában folyta­tott kutatásoknak a hiánya. Mindkét feladat különö­sen sürgető, hiszen - a nemzetközi tapasztalatok szerint - a piacgazdaság térnyerésével párhuzamo­san a nagyvállalatok he­lyébe a kis- és középválla­latok lépnek. Ez hamaro­san tükröződni fog a fog­lalkoztatásban - már ma az aktív keresők 43 százaléka nem állami vállalatnál dolgozik! - és a termelés nagyságában is. Ennek megfelelően a kormány­zatnak a jelenleginél jóval nagyobb figyelmet kell fordítania a nemzetgazda­ság feltörekvő szereplőire. A Magyar Kisvállalati Társaság állásfoglalása szerint a vállalkozások és kisvállalatok gyarapodá­sához mindenekelőtt egészséges, nem restriktiv, ösztönző gazdasági kör­nyezet szükséges. Ennek egyik alapfeltétele a kis­vállalatok versenyhátrá­nyainak kiegyenlítése, el­lensúlyozása, megfelelő infrastrukturális feltételek, preferenciák megteremté­sével. Az Európai Közös­séghez történő csatlakozá­sunk érdekében a társaság javasolja a vállalkozások jelenlegi engedélyezési és regisztrálási rendszerének felülvizsgálatát, illetve az engedély nélküli tevé­kenységek - árnyékgazda­ság - visszaszorítását. A társaság tagjai javaslataik megvalósításához szakmai segítségüket is felajánlják! Domi ''(■Ferenczy Europress) Világkiállítási fórum A Gemenc Expo területén május 13-án fórumot ren­deznek, amelynek témája: a világkiállí­tás rendezvényei Tolna megyében és Szekszárdon. A ter­vek szerint itt kerül sor a világkiállítás Tolna megyei fóru­mának megalapítá­sára is. A napirendi pontok között sze­repel a világkiállítás helyi létesítményei, rendezvényei kon­cepciójának, s ezek finanszírozásának megbeszélése, tisz­tázása. Korszerű képzés az Alisca Patentnél Érdekes képzési program fut a szekszárdi Alisca Patent Rt-nél a Tolna Megyei Munka­ügyi Központ 100 százalékos támogatásával: azok a felső­fokú végzettségű munkanélkü­liek szerezhetnek itt korszerű vállalkozási ismeretekeCT akik­nek van vállalkozási ötletük és persze kedvük, hajlandóságuk is. Riegler Istán, az Rt. ügyve­zető igazgatója elmondta, hogy jelenleg 19 fővel folyik a több szintű képzés, de ez már nem az első turnus. A témák között szerepel a piacépítés, a nemzet­közi kapcsolatteremtés, a pénzügyi- és hitelpályázatok készítése, a technológia-transz­fer és a tőkebefektetés tudniva­lói. Az Alisca Patent az így képződő vállalkozások „utó­gondozását" is vállalta, a prob­lémáikkal, kérdéseikkel később is fordulhatnak az Rt-hez. Ehhez kapcsolódó hír, hogy John Otis, a Világkereskedelmi Központ Small Business Inter­national programjának igazga­tója érkezik Szekszárdra, csü­törtökön megismerkedik az itt kialakított „Nemzetközi híd a kisvállalkozások között" elne­vezésű programmal, s tájéko­zódik a vállalkozóképzésről, a magyar és az amerikai kisvál­lalkozások közötti kapcsolatok lehetőségeiről. A társasági törvény változásai (2.) A korlátolt felelősségű társaságok A cégbejegyzéshez már nem szükséges valamennyi ügy­vezetőnek együttesen jelen lenni a cégbíróságon. A bejegy­zési kérelem benyújtását követően a társaság szabadon ren­delkezhet a törzstőkének a társaság rendelkezésére bocsátott részével. A törzstőke felemelése, leszállítása szintén a cégbí­rósági bejelentéssel egyidőben lép hatályba. A kft pénzbeté­tének felét, de legalább 500 ezer forintot, a bejegyzés előtt kell befizetni. Tárgyi apportként csak olyan végrehajtható dolgot, szellemi alkotást, jogot lehet figyelembe venni, amely utóbb harmadik személy hozzájárulása nélkül átru­házható. A kft vezető tisztségviselőinek személyes közre­működéséért nem lehet díjazást felszámítani. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a törzstőke felemelése, le­szállítása, a felügyelő bizotság megválasztása, visszahívása, a díjazások megállapítása, a kft átalakulása. A közgyűlésen a tagok képviseletét nem láthatja el az ügyvezető vagy a fel­ügyelő bizottsági tag. A tagokat 100 ezer forint értékű törzs­betét után legalább egy szavazat illeti meg. Jogszabályfigyelő Az 1991. évi XXXIV. törvény értelmében, mely 1991. augusz­tus 16-ától van érvényben és a szerencsejátékokról szól, az úgynevezett „zsákbamacska" játék is szerencsejátéknak mi­nősül. A törvény l.§ (1) bekez­dése a következőt mondja: „Szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték benyújtása fejében, meghatáro­zott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznye­reményre vagy más vagyoni ér­tékű nyereményre válik jogo­sulttá. A nyerés vagy a vesztés kizárólag vagy túlnyomórészt a véletlentől függ. A 2.§ (2) be­kezdése kimondja, hogy sze­rencsejáték-szervező tevékeny­ség folytatásához a Szerencsejá­ték Felügyelet (SZF) engedélye szükséges. Az engedély nélküli tevékenységet akár 50.000,- Ft pénzbírsággal is sújthatják. Pénz - tárca (VIII.) A hhoz, hogy továbbléphessünk, meg kell ismerkednünk a tőke megjele­nési formáival, hiszen egyáltalán nem mindegy, mikor milyen formában tőké­sítjük megtakarításainkat, örökségünket, eszközeinket és saját magunkat. Az eredményes spekulációhoz ugyanis mérle­gelni kell a min­denkori célokat, helyzetet, lehető­ségeket, adottsá­gokat. Mire gon­dolok? Ezelőtt jóné- hány évvel, ami­kor még nem le­hetett a jelenle­gihez hasonló módon vállal­kozni, befektetni, utazni, az embe­rek megtakarítá­saikat takarékbetétben, valutában, vagy egyéb vagyontárgyakban tartották (arany, festmény, nyaraló stb.) A helyzet megváltozott, ezek a befektetések ma már nem sikeresek, nem célszerűek. Az ingatlanpiac összeomlott, a nyara­lókat most nem lehet eladni, nincs megfe­lelő áruk. De nem lehet megszabadulni az aranytól, a brilliánsoktól sem, hiszen nincsen, aki megvegye. Aukciókra is egyre kevesebb ember járhat, követke­zésképpen a korábbi - kényszer szülte - befektetések jelenleg holt tőkét jelente­nek. Éppen most, amikor szükség volna az államplgárok tőkéjére a vállalkozások építéséhez, élénkítéséhez. Nem véletlen tehát, hogy az úgymond gazdag emberek nem nagyon tudnak vállalkozásba kez­deni, mert nincs működő tőkéjük. A tőke egyik megjelenési formája a működő (működtető) tőke, ami megje­lenhet takarékbetét (kölcsön!), valuta, il­letve azonnal pénzre váltható értékpapír formájában. Fő jellemzője a mobilitás, vagyis a szabad és azonnali áthelyezhe- tőség. A tőke másik formája a vagyon. Ezen A vagyon szava A gazdagság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anél kill is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat a bőrünkben. Hát akkor meg ... ?! belül azonban meg kell különböztetni a működtethető és a személyes szolgálatra hivatott vagyont. A mai magyar valóság­ban azonban összekeverednek a dolgok: a taxis gépkocsija hol munkaeszköz, hol a család kirándulóeszköze. A lakás is gyakran iroda és a család élettere egy­szerre. A vagyonnak azonban van olyan formája is, ami nem hasznosítható köz­vetlenül a vállalkozásokban, de alkalmas mondjuk zálogtárgynak. Ilyen a lakatlan ingatlan (általában a nyaraló), vagy a „ki­lóra" megvett arany. Az ilyen vagyon­tárgyak elzálogosíthatóak, rájuk jelzálog­jog jegyezhető be, gazdájuk hitelhez jut­hat. A vagyonnak azonban vannak olyan elemei is, amelyek ha nem is feltétlenül haszonnal, de azonnal működő tőkére válthatóak: például a különösen ritka és értékes műalkotások, bélyegek, autók, építmények. A tőke harmadik megjelenési formája maga az ember: a teljesítményképes tu­dása, a személyekhez köthető jogosítvá­nyok és a jogviszonyok. Ha valaki azért adja el az aranyát, hogy az árából külföl­dön nyelvet tanuljon, menedzseri képe­sítést szerezzen, akkor semmi más nem történt, minthogy a tő­kéje összetételét, portfolióját megváltoztatta. Ha valaki azért költ a választási kampánya meg­szervezésére, hogy később po­litikusként a po­zícióját gazda­sági előnyökre válthassa, nem is ’ spekulál olyan rosszul. A tőke egyik vagy másik alakja ugyanis konver­tálható, átváltható. A lényeg tehát minden esetben az, hogy a tőkém összetételét, megjelenési formáit úgy alakítsam, hogy az minden­kor a lehető legnagyobb hasznot termelje a számomra. A tőkés - legyen bármek­kora is a tőkéje - mindig készenlétben áll vagyona szerkezetének - portfoliójának - legmegfelelőbb alakítására, ha kell, me­nekíteni tudja a vagyonát oda, ahol az a számára a leghasznosabb. E bből a megfontolásból fogunk a soro­zat következő fejezeteiben a valuta­ügyekről, az ingatlan- és műtárgypiacról, az emberi erőforrásokba történő beruhá­zásról szólni. Ezen ismeretek nélkülözhe­tetlenek ahhoz, hogy akár a vállalkozá­sunkat, akár tőkénk összetételét a legop­timálisabban tervezhessük meg. Merth László (FEB) t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents