Tolnai Népújság, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-30 / 76. szám

1992. március 30. MEGYEI KORKÉP KÉPÚJSÁG 3 A Élelmiszer­ipari kiállítás Szekszárdon, a Gemenc Expó területén április 3-án, pénteken délelőtt 10 órai kezdettel lesz az ALIEX élelmiszeripari kiállítás ünnepélyes megnyitója. A kiállítást Raskó György, a Földművelésügyi Mi­nisztérium államtitkára nyitja meg. A rendezvény megnyitóján fellép a Babits Mihály Művelődési Ház Big Band együttese. Előadás Dr. Hadházy Árpád földművelésügyi főfelü­gyelő, a Kisgazdapárt me­gyei elnöke március 31-én, kedden este hat órai kez­dettel a szakályi művelő­dési házban előadást tart. Az előadás a fő mezőgaz­dasági kérdések témájában nyújt felvilágosítást. Támogatás igényelhető A dunaföldvári képvi­selő-testület kétmillió-há­romszázezer forintot kü­lönített el anyagok vásár­lására a társadalmi mun­kában végzendő járda, út, szennyvíz- és csapadék- csatorna építéséhez. A polgármesteri hivatalban várják a környezetükért tenni akaró közösségek je­lentkezését. Kedvezmé­nyes vásár A Szekszárdi Nyugdíja­sok Területi Érdekszövet­sége április 3-án reggel 8-13 óráig Szekszárdon, a Dózsa György u. 1. szám alatt lévő TESZ-székház- ban kedvezményes cukor­vásárt rendez. A tagsági igazolvány felmutatásá­nak ellenében olcsóbban vásárolhatnak cukrot. Tájékoztató Ozorán, a helyi művelő­dési házban Sárossy László, mezőgazdasági ál­lamtitkár tart előadást. Az április 1-jén este hat órai kezdettel sorra kerülő elő­adás témája a termelőszö­vetkezetek átalakulásának lehetőségei, a vagyonne­vesítés, valamint a kárpót­lás lesz. Vetélkedő Bonyhádon, a 3. Számú Általános Iskolában bo­nyolították a közelmúltban a „Legnagyobb magyar: Széchenyi István" orszá­gos vetélkedősorozat első részét, három fordulóban, általános iskolások 7. osz­tályosainak. A levelező versenyre a Völgységből 31 csapat, valamint Dom­bóvárról, Szekszárdról, Tolnáról, Bátaszékről, s a megye kisebb települései­ről neveztek. Az elért pontszámok alapján 21 hazai csapat mellett két határon túli * magyar csapat került az elődöntőbe, melyet április 11-én rendeznek meg a bonyhádi 3. Számú Álta­lános Iskolában. Az elődöntőbe jutott hu­szonegy iskola között két Tolna megyei is van, még­pedig a györei általános iskola két csapata vehet részt a megméretésen. MDF-megy egy ülés Bonyhádon Lezsák Sándor sajtótájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról) Lezsák Sándor a hazai át­alakulást részletezte, melynek eredményeként 80-85 száza­lékban átalakult a gazdasági szerkezet. A rendszerváltás idejében meglévő 800 miihó dolláros devizatartalék mára megötszöröződött, azaz 4 mil­liárd dollárra emelkedett. A külkereskedelemnek immár közel' 70 százaléka irányul Nyugat-Európa és a tengeren­túl felé. A 21 milliárd dolláros adósságból sikerült 2 milliárd dollárt visszafizetni. A Ke­let-Európába áramló 5 milli­árd dolláros tőkéből több mint 50 százalék érkezett Magyar- országra. Az utolsó fél esz­tendő hozadéka biztató, meg­élénkült a tőkemozgás, meg­nőtt az érdeklődés a feldolgo­zóipar, az idegenforgalom iránt. Mindezen eredmények bizonyára nem vigasztalják azokat, akik elvesztették munkájukat, de az sem vitat­ható, hogy a reális szociálpo- litkához meg kell teremteni az alapokat. Nem ígértük az azonnali fellendülést, hanem a műtétek sorozatát - mutatott rá Lezsák Sándor. Az újságírói kérdésekre vá­laszolva elmondta, hogy vé­leménye szerint a közvéle­ménykutatások többségükben nem a valós képet mutatják. A fiatal demokraták kimagasló népszerűségét jelző kimutatá­sokról szólva úgy vélekedett, hogy az egykori Fidesz-es nagymamák körében már egyáltalán nem olyan köz­kedvelt ez a párt, mint koráb- ‘ ban. Az alelnök nehezmé­nyezte, hogy a rádióban, a te­levízióban és az újságokban nem olvasható törvényma- gyarázás, ezért könnyebben arathat a rémhír s növekszik az indulat. Annak idején Magyarázom a mechanizmust címmel dr. Agy megvilágította a kérdé­seket, ma viszont felesleges vi­tákat lehet látni a televízióban ez ügyben. A bal-, illetve a jobboldali veszély kérdéskör­ben állást foglalva új megkö­zelítéssel szolgált az MDF al- elnöke, aki igazi veszélynek a politikai és a gazdasági bűnö­zést tartotta.-szó- Fotó: Gottvald Ami a tudósításból kimaradt Egy lemondás háttere A csütörtöki viharos szekszárdi képviselőtestü­leti ülés szélcsendesebben s éppenhogy határozatképe­sen pénteken folytatódott. Megkezdése előtt jó há­romnegyed órás kötetlen beszélgetést folytattak a képviselők. Várni kellett még legalább egynek a megérkezését, hogy hatá­rozatképes legyen az ülés. A kezdetben tájékozódó beszélgetés ismét szemé- lyeskedővé, majd pártpoli­tikai vádaskodássá fajult, amikor Kocsis Imre Antal megnyitotta az ülést. Napirend előtt kért szót Csáki Béla, s felolvasva előre megírt szövegét, le­mondott a művelődési bi­zottság vezetéséről és tag­ságáról. Döntésének két fő okát említette. Úgy látja, hogy a testületben megint felerő­södött a politikai harc, nem az számít, hogy a felszólaló mit mond, hanem az, ki mondja. Az utóbbi hetek­ben, napokban úgy felerő­södtek ez ellene irányuló politikai támadások, hogy azok már a bizottság által felügyelt ágazat érdekeit veszélyeztetik. A politikai harcot vállalja, de nem a művelődési ágazat rová­sára. Másik okként pedig a bi­zottság tagjai és saját felfo­gása közötti koncepcionális eltérést hangsúlyozta. Az utcanév-változtatások ügyében, amelyben a bi­zottság előterjesztése sze­rint az utcák lakóinak vé­leményét figyelembe vették volna, ugyanannak a bi­zottságnak a tagjai is lesza­vazták. A bejelentést dermedt csend fogadta. Csak a pol­gármester reagált, sajnálva, hogy a képviselő nem várt döntésével a következő ülésig, remélve, hogy ad­digra véleménye megválto­zik, hiszen azért nem mindegyik testületi ülés olyan, mint a csütörtöki volt. Körülbelül ez az, amiben a szekszárdi polgár is re­ménykedhet, mert csak így képzelhető el, hogy a sze­mélyes hiúságokon, párt­érdekeken felülemelkedve az ágazatok és a város ér­dekei is ismét érvényesül­hetnek. Ihárosi T örvény tervezet a kötelező vállalatátalakulásokról A tájékoztató után Lezsák Sándor és a képviselők fórum keretében találkoztak az érdeklődő bonyhádiakkal z elmúlt öt év reális értékelése A Vöröskereszt megyei küldöttértekezlete (Folytatás az 1. oldalról) A szegénység és a mun­kanélküliség emelkedése, a menekülők segítése új hangsúlyt adott a munká­juknak. Erőfeszítéseik ellenére sem sikerült megállítani a véradás csökkenő tenden­ciáját. Ennek egyik oka, hogy romlottak a munka­időben történő véradás le­hetőségei és feltételei. Az évi 5600 liter vér biztosí­tása egyre nagyobb erőfe­szítést igénylő feladat lett. Az elmúlt évben 86 száza­lékkal csökkent a levett vér mennyisége. A csök­kenés ellenére tavaly me­gyénk lakosságának 4,6 százaléka volt véradó, az országos átlag 4,7 százalék. A számok azt bizonyít­ják, hogy a véradás válsá­gáról megyénkben még nem indokolt beszélni, mondta Savanya Gézáné. A Magyar Vöröskereszt javaslatára az önkéntes és térítésmentes véradás szervezésének korszerűsí­tésére dolgoztak ki két vál­tozatot. A nehézségek ellenére, a helyi önkormányzatok többsége számít a Vörös- keresztre, igényli közre­működését az egészségvé­delmi és szociális felada­tok megoldásában. A két kongresszus kö­zötti időszakban megszűnt az állami költségvetés hozzájárulása a dologi ki­adásokhoz, ezért 1990-ben létszámcsökkenést kellett végrehajtani. Ä Vöröskereszt jövő­beni célja a szolgálat és szolgáltatás típusú non profit jellegű működés, melyben az alapfeladatok körében végzett munka el­lenértéke garantálja a szervezet anyagi hátterét. A Magyar Vöröskereszt Tolna megyei küldöttérte­kezlete határozati javasla­tot fogadott el arról, hogy a jövőben is növelni igyek­szik az önkénteseinek számát, azok képzését A Genfi Egyezményen alapuló feladatokon túl, olyan humanitárius segít­séget is szeretnének nyúj­tani, mint a humán szol­gáltatás, a munkanélkü­liek felkarolása. Az anyagi lehetőségeik függvényében, létre kíván­ják hozni a hajléktalanok nappali melegedőjét, a krónikus beteg gyerekek táborozását. Mauthner Atomipari szakemberek továbbképzése A jövő év januárjától tizen­hat kelet-európai atomipari szakember vehet részt Japán­ban továbbképzési tanfolya­mon. A kéthónapos kiképzé­sen Magyarországról, Cseh­szlovákiából, Bulgáriából és a FÁK-ból vesznek részt. Napfény és hó Bár a bolondosnak titulált áprilisra még pár napot várni kell, március utolsó vasárnap­ján az időjárás mégis hasonlót produkált. A délelőtti kelle­mes napsütésban már a rég áhított tavaszt érezhettük. Pár órával később azonban Szek­szárdon pár perces szakadó hóesés döbbentette meg a természetet. De hogy ne kese­redjünk el igazán, a nap ismét kisütött. Szerencsére, lapzártáig me­gyei balesetekről nem kap­tunk jelentést. A Parlament előtt lévő pri­vatizációs törvénytervezetek egyike arról intézkedik, hogy az állami vállalatoknak, ame­lyek eddig átalakulásukat nem is kezdeményezték, ez év december 31-ig kötelezően társasággá kell alakulniuk. A társaságok igazgatóságait és a felügyelőbizottságok tag­jait az Állami Vagyonügynök­ség nevezi ki. Az ipari és ke­reskedelmi miniszternek ja­vaslattételi, illetőleg vélemé­nyezési joga van e témakör­ben. A miniszter ez utóbbi jogá­nak gyakorlásához különféle szakértői listák, egyesülések, kamarák segítségét is igénybe veszi, hiszen többezer sze­mélyt érintő döntéssorozatról van szó. A tömeges átalakulá­sok - amennyiban a jogsza­bályt a Parlament megalkotja - a második félévben várha­tók. Akkor viszont egy-egy ÁVÜ igazgatótanácsi ülésen akár 100 személyi döntés is születik. E döntéssorozat előkészíté­sére kereste meg Szabó Iván ipari miniszter az egyéni vá­lasztókerületben megválasz­tott parlamenti képviselőket levelével, melyben helyisme­retükre hivatkozva kérte se­gítségüket, mégpedig pártál­lásukra való tekintet nélkül - közölte a Magyar Távirati Irodával az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium. Harci mozaik Tavaly az iskolát bővítették, az idén orvosi rendelőt építenek Harc község energikusan fejlődik, melyet több tényező is elősegített. A több mint 700 itt élő, jobbára idős ember szorgalmával, kemény, két­kezi munkájával szerezte meg azt, amit magukénak mond­hatnak. Rendkívül jó hatással van a község előrehaladására a megyeszékhely közelsége is. A mintegy 15 kilométerre lévő Szekszárdról több család köl­tözött ki Harcra, s telepedett le, de a lakosság mintegy 70 százalékának a megyeszék­hely munkahelyei adnak munkalehetőséget. Az elmúlt évben 24 házhelyet adott el az önkormányzat, s egy még gazdára vár. A közművesített telkek 300 és 1100 négyzetmé­teresek, 1991-ben 80 ezerért, míg az idén 100 ezer forintért árulják. Jelentős beruházásnak könyvelhetik el a helybeliek, hogy az elmúlt évben kiépült a gázvezeték. Egy kistelepülés - mint Harc - életében óriási ered­ménynek számít, hogy sike­rült pályázat útján elnyerni az általános iskola bővítéséhez a pénzt. Ennek természetesen a most itt tanuló elsősök örül­nek igazán, akik új, kultúrált körülmények között „szívják magukba" a tudományokat. Az önkormányzat úgy tervezi, hogy 1994-re egy újabb tanhe­lyiség építésével három osz­tály tanulna a harci általános iskolában. (A többiek to­vábbra is Szekszárdra járnak.) Jelenleg a gyerekek nagyobb része Szekszárdra utazik, de az utazási költséget és az év végén egy hónap étkezési díjat - az önkormányzat megtérí­tette. A helyben tanuló első­söknek pedig megvásárolta a szükséges tanszereket. Tervekből, elképzelésekből az idénre is maradt jócskán. 1992 október 30-a az átadási határideje az orvosi rendelő­nek, melynek már megkezd­ték az alapozását és a vízrend­szer bekötését. A későbbiek­ben a rendelőhöz szolgálati lakás kialakítására is sor kerül. A kivitelezési munkákra Szá­lai János helyi vállalkozó ka­pott megbízást. A beruházás mintegy 3-4 miihóba fog ke­rülni. Külső és belső felújí­tásra vár a községháza. A nyári szünetben az óvodában is korszerűsítik a fűtést, a mostani olajtüzést gázra sze­relik át.- pusztai téri ­Korszerű, szép környezetben tanulnak a kisdiákok

Next

/
Thumbnails
Contents