Tolnai Népújság, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-28 / 75. szám
6 MÉPÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1992. március 28. Ez a parlament nem képviseli az ország akaratát Szekszárd 2000 A konzervatív liberálisokhoz állok közelebb- Milyen ma egy ellenzéki képviselő politikai közérzete?- Nem tudom mi az a politikai közérzet, de mint szabad demokrata képviselőnek nem túl jó a közérzetem. A dolgok nem úgy alakulnak, ahogy a választások előtt elképzeltük. Nincs lényeges elmozdulás a gazdaságban, ami történt, a/ meg mind elmaradhatott volna. Lehet, hogy koncepciók vannak azok mögött a tendenciák mögött, amik látszanak, ezt én nem tudom, de hogy a kormányzat nem tud mit kezdeni a gazdasággal, azt látom. Földrajzilag persze, hogy itl vagyunk Európában, de az európaiságtól igen-igen messze. Éppen az ellen tesz lépéseket a koalíció, amit hirdet. Az Európához tartozást nem lehet hazafiaskodó érzelmek sulykolásával bizonyítani. Rettenetesen unom, hogy percenként kellene bizonyítanom magyarságomat, s ráadásul külsőségekben. Ez tőlem teljesen idegen, hiszen én magyar vagyok, és ez egyáltalán nem szorul bizonyításra. És akkor még nem is szóltam az általános, és a parlamentben is megnyilvánuló politikai vitakultúra szintjéről.- A kívülálló úgy látja, komoly válságban van az SZDSZ, milyennek látszik ez belülről?- Az SZDSZ sok hibát követett el. Nem mindig figyeltünk fel időben a koalíció politikájában megjelenő ártalmas tendenciákra, vagy ha igen, akkor rosszul reagáltunk rá. Nem mindig sikerült ráhangolódnunk a közvélemény, illetve a társadalmi közérzet változásaira. Előfordult, hogy a frakció vélt képek alapján hozta meg döntéseit. Kész ténynek fogadtuk el, hogy Magyarországon polgári demokrácia van, holott ez még nem kialakult parlamentarizmus, mert a másik oldalnak eszében sincs betartani a játékszabályokat. Mindez persze következik ennek a parlamentnek az összetételéből. Nagyon sokan vagyunk ott botcsinálta politikusok, éppen ezért kellene kikérnünk a profik tanácsait. A hozzászólásaink mind igazak voltak, de ha er- edénytelen, akkor nem jó a po- litkánk. Márpedig az ellenzék nem tudott eredményt elérni.- A párton belül melyik áramlathoz sorolja önmagát?- Formailag nem csatlakoztam egyik platformhoz sem. Részt vettem a PAX csoport szervezésében, aminek az lett volna a célja, hogy mondjuk ki, fogalmazzuk meg nyíltan az egymás iránti kritikákat, mert csak így érhető el ismét az egység. Ez a reményeket nem váltotta be, s ha platformmá akar szerveződni, akkor már nem veszek részt benne. Tartalmilag mindkét platform nézeteivel egyetértek, amennyiben liberálisak, de közelebb áll hozzám a Tamás Gáspár Miklós nevével fémjelzett konzervatív liberalizmus, mint a Pető - Magyar Bálint féle szociálisan elkötelezettebb irányzat. Más kérdés, hogy a tevékenységükkel nem mindig értek egyet. Szerintem jobb volna, ha először a párton belül vitatnánk meg a nézeteket, nem pedig a sajtó nyilvánossága előtt. Már csak azért is, mert akkor kiderülne, hogy az adott elgondolásnak valójában mekkora a a támogatottsága.- A politizáló közvéleményt foglalkoztatja példáiul az a kérdés is, hogy Zétényi-Takács törvény szavazásánál miért nem mondott nemet a frakció, hiszen korábban hangosan ellenezték az MDF Jus- ticia tervét?- Hoszas vita előzte meg, s kompromisszum eredménye volt. A kilencven képviselő közül 10-15 támogatta volna, a többi pedig nem. A tartózkodás egy gyenge nem, s így akik igennel akartak szavazni, nem kényszerültek az ellekezőjére. Zétényi Zsolt emberi magatartásában bosszúvágyat érzek, amit nem tudok és nem is akarok követni. Takács hamar kompromittálódott, és ez a tö- vényjavaslat valahogyan nagyon jellemző rájuk. Én magyarázzam el a koalíciónak, hogy a kereszténység egyik legszebb értéke a megbocsátás? A jogbiztonság a polgári demokráciában sokkal fontosabb, mint bármi más. Akit még felelősségre lehetne, vagy lehetett volna vonni, azok ellen nem indult eljárás. Az egész törvény beleillik abba a sorba, aminek a lényege fátyol az emberek szeme elé, hogy ne lássák olyan élesen a valóságos gondokat. Ide tartoznak a kárpótlási és az ideológiai törvények, amelyekkel a kereszténységet akarják bevinni a társadalom minden területére. A Németh-kormány megkezdett gazdasági munkáját meg nem folytatják.- A következő ilyen szakítópróba az abortusztörvény- Erről megint sok vita lesz, és csak erről lesz vita, nem a gazdasági törvényekről. Az abortusz fontos, de lekiismereti kérdés. A szabad demokraták beterjesztettek erről egy mérsékelten liberális törvénytervezetet, amivek egyet tudok érteni. Szerintem ebben a kérdésben az adott párnak kell döntenie, de a végső szó mindenképpen a nőké. Semmiképpen sem egy férfitöbbségű, és az ismert korösszetételű parlamenté, méghozzá meghatározott ideológiai alapon. Éz a parlament, véleményem szerint sajnos nem képviseli az ország akaratát. Ilyen kérdésben az állam szerepe semmiképpen sem lehet a tiltás, csakis az, hogy biztosítsa a nem kívánt terhesség megelőzésének feltételeit, például felvilágosításai, a szülési kedvet pedig szociális intézked ésekkel.- Milyennek látja az SZDSZ esélyeit, most a választások közötti félidőben?- Szerintem elég idő van még arra, hogy fel tudjuk mutatni a liberális kormányzati alternatívát, de ehhez még nagyon sokmindent kell átagon- dolni mgszüntetni, vagy újraépíteni. Ihárosi Ibolya Fotó: Gottvald Károly • • Ökumenikus egyházi naptár Április 1. Szerda nagyböjt IV. vasárnapja után Napi igék: Kát.: íz 49,8-15, Jn 5,17-30. Ref: Hoz 14. Jn 17,12-19. Év: Jób 9,14-23,32-35. Jn 16,29-33. A katolikus naptárban Szent Hugó püspök hitvalló emléknapja. Hugó 1132. április 1-jén halt meg, s már halála után két évvel szentté avatta II. Ince pápa. Beteges volt, de munkáját fejfájósan is maradéktalanul elvégezte, ő lett a fejfájósok patrónusa. A magyar ortodox egyházban Nagyböjt III. vasárnapja utáni szerda, egyben Szentéletű Egyiptomi és Szent Prokópiosz ünnepe. A Április 2. Csütörtök nagyböjt IV. vasárnapja után Napi igék: Kát.: 2Móz 32,7-14. Jn 5,31-47. Ref: Jn 17,20-23. Ev: 5Móz 8,2-3 Jn 17,1-5. A katolikus naptárban Paulai Szent Ferenc hitvalló emléknapja. Ő megállapította a „Legkisebb Testvérek rendjét", de nem sokáig nyugodhatott sírjában, mert a vallásháborúk idején testét kihantolták és elégették. A magyar ortodox egyházban nagyböjt III. vasárnapja utáni csütörtök és Szentéletű Csodatevő Titusz emléke. ✓ Április 3. Péntek nagyböjt IV. vasárnapja után Napi igék: Kát.: Bocs 2,12-22. Jn 7,1-2 10,25-30. Ref: Joel 2. Jn 17,23-26. Ev: Zsid 7,1-3,16-177. Jn 17,6-8. A katolikus naptárban Szent Richard püspök hitvalló emlékezete. A magyar ortodox egyházban nagyböjt III. vasárnapja után péntek és Szent Nikitász hitvalló emléknapja. Jóm kippur kátén. Újhold előtti nap, amelyen a zsidó vallás hívei délig böjtölnek és bűnbánó imákat mondanak az abban a hónapban elkövetett bűnök engesztelésére. Nem láttam csodát Amerikában Az amerikaiak érdeklődése kis hazánk iránt több mint megtisztelő. Tanulni tőlük nem szégyen, nem elfogadni meghívásukat - ami névreszóló volt - botorság. Baranyai Kálmán, az MTESZ megyei titkára is amerikás volt. Ä CNI projectjét a polgári mozgalmak segítésére hozták össze a tengerentúliak, s kísérleti jelleggel a szekszárdi polgármesteri hivatallal vették fel a közvetlen kapcsolatot. Két alkalommal járt is a megyénkben egy ötfős amerikai delegáció, „szondázták" a terepet. Kapcsolatuk az MTESZ-szel régi keletű, rajtuk keresztül amerikai egyetemi professzorok is oktattak már Szekszár- don. Mivel nem újkeletű polgári mozgalmat kívántak segíteni az amerikaiak, az is természetes, hogy az önkormányzat melleit, a már meglévő és működő érdekképviseleti szférát célozták meg, vagyis az említetteken kívül az IPOSZ-t, a KISOSZ-t és a KISZÖV utód- szervezetét. Baranyai Kálmán tapasztalataiból gyűjtöttünk csokorba néhányat. * — A műszaki értelmiség érdekképviseletét a magunk módján mi fölvállaljuk. Ezt teszi a maga módján az összes említett szervezet. Van Szek- szárdon mérnök kamara, (mi is átalakultunk kamarává) megvan a hagyományos kereskedelmi kamara a megyében, s mindegyik próbálkozik, s egyik sem tudja betölteni a neki szánt szerepet. Hisz nincs kamarai törvény, így az egyesületi játék- szabályok alapján próbálkoznak segíteni. Mindenki külön. Sem a gazdasági, sem a politikai környezet nem teszi lehetővé a markáns érdekképviselet lehetőségét. Ennek ellenére is e bázisra építkezve képzeli el a jövőt ez az amerikai project. Összefogott működésük éppen a polgármesteri hivatal közreműködésével képzelhető el. Az emberi, baráti kapcsolat mellett a hivatali kapcsolataink szinte a nullával egyenlőek. Ezt Kocsis Imre Antal Amerikában előadásában meg is erősítette, s kifejtette, éppen a project ad módot a hivatalos találkozásokra. — Azért az félelmetes, hogy erre rájöjjünk, nekünk még mindig egészen Amerikáig kell zarándokolnunk. .. ■— Rájöttünk mi erre itthon is, de mélyen a szemünkbe nézve az amerikaiak mondták ki: ez így nem jó, nem működőképes! Mutattak is olyat, ami példának megfelelő. A szigetpolitika - hogy mindenki maga próbálkozik a területén - nem vezet eredményre, járhatatlan. Amerikában egy tipikus kisvárossal ismerkedtünk. Több nemzetiség él közösségükben, köztük van szlovák, zsidó, ukrán és ráakadtunk egy bonyhádi sváb kolóniára is. Nincs nagyipar, elsősorban kereskedelemmel foglalkoznak, igaz, az IBM ott székel, s a lakosság hetven százalékát foglalkoztatja. A politika determinálja ott is a választásokat, bár a lakosság választ polgármestert - közvetlenül. A politika mellett külön áll az üzleti szféra, a nagyvállalattól a vállalkozókig terjedően, és a harmadik pólus a társadalom. A maga nőegyleteivel, ifjúsági csoportjaival, klubjaival, egyházaival. Itt viszont nincs elszigetelődés, önálló kezdeményezés, e három csoportosulás ösz- szehangoltan és együtt éli napjait. A polgármesteri hivatal igen sok lehetőséget biztosít az üzleti élet számára, s viszont sok az általuk tálalt politikai eredmény, immár a hivatal számára. Lehetőségeket kínálnak fel, azt megvalósítják, profitot szereznek és ennek eredményei visszahatnak. Nincs munkanélküli, van bevásárló- központ, épül baseball stadion. Az embereknek kenyéren kívül cirkuszra is szükségük van. A politika sem hálátlan, mert helyzetbe hozza az üzleti életet. Oda-vissza működik ott minden. — Ebből a legjobb a hazai berkekre adaptálhatót elhozni, legalább elmélet szintjén. — Az üzleti életnek is van energiája a civil társadalomra odafigyelni. Tanulni mentünk, s volt mit hozni a tarsolyunkban. A CNI projectnek is a lényege: azért vittek ki bennünket, hogy lessük el a tanulhatót. Ne másoljuk le a mintát, hanem adaptáljuk - szólt a tanácsuk. A hivatal és a különböző érdekkörök együttműködése itthon is megközelítően eképp kell prosperáljon. Szoros együttműködési fórumot kell létrehoznunk, ez lehet a Szekszárd 2000 szerveződés. Célja azoknak az érdekköröknek a megtalálása, akik e körbe tartoznak, s egymásra találásuk szinte kötelező. Lásd nagyvállalatok, és kisvállalkozók, vállalkozói központ és kamarák közös érdekköre. Kétezerre olyan kisvárost tudjunk magunkénak, ahol érdemes élni és dolgozni. — Ehhez elsőként komoly gazdaságpolitikai változásokra lenne szükség. Netán még a jóléti társadalom kialakulására is. — A jóléti társadalomhoz vezető úton nekünk kell előrejutnunk. Elkötelezettség, jó ötlet és kitartás kell, nem várni a majdcsak bekövetkező csodára. Sokat kell együttműködve dolgozni, nem az ország közgazdasági, vagy akár politikai közegének megváltozását lesni. Mi például nem is ismerjük a polgármesteri hivatal működési elvét, gyakorlatát, bizottságainak elképzeléseit. Mikor, miről tárgyalnak ezek a bizottságok? Megkockáztatom, akár egy környezetvédelmi probléma megbeszélésén, a Séd-patak lefedésének tárgyalása előtt az MTESZ mögött álló szakembereket sem ártana meghallgatni. A gazdasági bizottság kérdezősködhetne mondjuk a helyi adók kivetése előtt, legalább az értelmezés, a nyelvezet lenne félreérthetetlen. Ha tudjuk mi vonatkozik az adóból a kft-re, már nem derül ki belőle, mi lesz az rt-vel? Szakmai integrációs munkára lenne szükség, a meglévő szellemi kapacitás kihasználására. Amerikában a hivatal melett például külön csapatot hoztak létre a régió távlati terveinek elkészítésére. Ha tudod a fejlesztés irányát, ismered a prioritásokat, kö- nyebb a jövőd. Ma e téren is szigetek működnek, külön döntenek, széttöredezett, parciális érdekek érvényesülnek, nincs integráció. Itt is létre kell hozni ezt a szervezetet. Játszottunk már sok évtizeden át bizottsá- gosdit, társadalmi munkásos- dit, le is járattuk ezeket, mégis játsszuk tovább. Laza szervezeti sémával kellene létrehozni a csoportosulást, melynek szervezeti-működési formáját az adódó feladatok fogják meghatározni. A hivatal költségvetése ma nem bírná el finanszírozását, itt jöhetne a társadalmi jelleg. Ez pénzügyi lehetőségeket is teremthet magának. — Eddig gyalog mentünk a Bu- ickok után, most rollerrel tesszük ugyanezt, s ők nem fognak lassítani.-^Amerika nem sokban különbözik Magyarországtól. Az emberek lezserek, a munkafegyelem sem egetverő, helyenként szemetesebb a város mint Szekszárd, és láttam üres kirakatot is. Nem láttam csodát Amerikában, de láttam az emberekben óriási együttműködési készséget. Mi egymás eredményeit nem erősítjük, hanem egymással szembedolgozunk. Pesszimista világképben éldegélünk. Ott fölszabadultan kacagnak az emberek, folyik a könny a szemükből, ha kell röhögnek! Örömeik, bánataik és hétköznapjaik éppen olyanok mint a mieink. Anyagiasabb társadalom, melyben megvan a munkának is az értéke s a pénznek is. Figyelmesek, spórolósak. Nem láttam a csodát. Jobb szervezéssel megközelíthetjük őket. Megkockáztatom, a mi átlag IQ tesztünk jobb eredményt hozna mint az amerikaiaké. Az európai ember szélesebb látókörű. Náluk a specia- lizáció jellemzőbb. A munkának, a teljesítménynek nem alakultak ki az értékei. Nincsenek jó értékrendjeink, s ezen kell először változtatni.-Szabó SándorSzakértői csoportok dolgoznak Nem csitulnák a közoktatási törvény körüli viták - s alighanem ez is közrejátszott abban, hogy a minisztérium a legilletékesebbek - a pedagógusok, a szülők és a diákszervezetek - képviselőiből alakult szakértői csoport tagjait arra kérte: tekintsék át, újólag véleményezzék az oktatásügy „alkotmány- tervezetét", tegyenek javaslatokat jobbítására. (A vitaalap az 1991. november 5-i törvény változat.) E grémium egyik pedagógus-tagjától, Gál Ferenctől, a budapesti Tömöri utcai általános iskola igazgatójától kérdeztük: lát-e esélyt olyan törvény- tervezet kimunkálására, amely megnyugvást hoz az oktatásügy körüli szenvedélyes, kiélezett vitákban? — Erre ma még nehéz hitelesen válaszolni. A minisztérium képviselői már a megbeszélések kezdetén közölték, hogy ragaszkodnak a törvény- tervezet bizonyos pontjaihoz: a nemzeti alaptantervhez, a területi oktatási központokhoz, az iskolakötelezettség 16 éves korhatárához, az egyéves iskolaelőkészítő óvodához, valamint a vizsgarendszer meghatározásához. Ezek kapcsán tartalmi változások ugyan lehetségesek, de a törvényből egyik sem maradhat ki. A feladat tehát az, hogy az adott keretek között találjuk meg a legjobb megoldásokat. — Az Önök javaslatai milyen súllyal esnek latba? — Ez is kérdőjeles. Nem tudjuk, hogy a végletes szövegterv elkészítésekor egyáltalán hasz- nálják-e majd anyagainkat, támaszkodnak-e elgondolásainkra és mérlegelik-e érveinket, amelyeket - megbízatásuk szerint - június 30-ig írásban teszünk le az asztalra. — Szakértői csoportunk eddig a nemzeti alaptanterv, a vizsgarendszer és az iskola- rendszer kérdéskörét vitatta meg. Véleményét, elgondolásait ki-ki önállóan papírra veti, megjelölve, hogy miket tart a holnap iskolája szempontjából a legjobb megoldásnak. Mi tehát, ha úgy tetszik, személyes álláspontunkat fogalmazzuk meg - a diák-, illetve a szülői szervezetek képviselőivel, akik megbízóik véleményét tolmácsolják. Természetesen mi is minden „forduló" után tájékoztatjuk tárgyalásainkról azokat, akik e felelős feladatot ránk ruházták, s akik - egyet nem értés'