Tolnai Népújság, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-27 / 74. szám

•92. március 27. MEGYEI KÖRKÉP MEPUJSAG 3 MDF-fórum Bonyhádon A Magyar Demokrata Fó­rum Tolna Megyei Vá­lasztmánya kibővített ülését Bonyhádon, a művelődési házban tartja március 28-án, szombaton, délelőtt 10 óra­kor. Ugyanott 15 órai kez­dettel lakossági fórumot tart, melynek előadója Le- zsák Sándor, a Magyar De­mokrata Fórum alelnöke. A fórumra várják az MDF me­gyei szervezeteinek tagjait, és minden érdeklődőt. Képviselői fogadóóra Horváth Lajos országgyű­lési képviselő április 3-i fo­gadóórája Dombóváron el­foglaltság miatt elmarad. Helyette ma 17-19 óráig a Bezerédj u. 14. szám alatt várja az állampolgárokat. Útbejár ás Lengyelben, a polgármes­teri hivatalban, március 30-án, hétfőn délelőtt 10 órakor az érintett vezetők, szakemberek megbeszélést tartanak a Lengyelt Baranya megyével összekötő úttal kapcsolatban. A tárgyalást követően helyszíni bejárá­son vesznek részt, ahol a felmerülő problémákat is megvitatják. Horgász­munka Hogy és zen A Hőgyészi Állami Gaz­daság Horgász Egyesület beszámolóval egybekötött társadalmi munkát tart ápri­lis 4-én reggel 7 órától az 1. sz. tónál lévő horgászház­nál. A közös munkát beve­zető gyűlésen beszámoló hangzik el a tavalyi évben végzett tevékenységről és ismertetik az egyesület 1992. évi tervét. Várják az egyesület tagjait. Hőgyészről egy másik hír is érkezett: megkezdték a napijegyek árusítását. Egy ponty, egy amur, egy raga­dozó és két kiló egyéb hal fogható. Persze, ehhez nem­csak jegy és felszerelés, de szerencse is kell. Uszodai nyílt nap A szekszárdi IV. Számú Óvoda uszodai nyílt napját r szekszárdi uszodában ma, délelőtt 9-11-ig tartja. Müller Tibor úszómester rá nyitásával bemutatják a nagycsoportosok „vizi jár- :asságukat" a szülőknek és íz érdeklődőknek. Táposbolt Medinán Medinán, a Damjanich iteában Farkas József ma­gánvállalkozó táposboltot nyitott. Árudájában megta- álható mindenféle sertés- áp, és a baromfitápok teljes ikálája. A parasztgazdák ál- al valamikor nagyon meg- lecsült vörösliszt és korpa s kapható itt. Ha igényli a /evő, árpát és kukoricát be- izereznek részére. A minő- iégről a nagydorogi keve- őüzem gondoskodik, a vál- alkozó meg arról, hogy nindig friss tápot adhasson i vásárlóknak; mert hétköz­napokon és ünnepnapokon ■gésznap nyitva tart. (k.l.) Biztonságban vagyunk Interjú a köztársasági elnök főhadsegédével A szekszárdi Liberális klub vendége volt szerdán dr. Pick Róbert ezre­des, a köztársasági elnök főhadsegéde, katonai irodájának vezetője. Az or­szág nemzetbiztonságáról és katonapolitikájáról tartott fórum után kér­tünk interjút a vendégtől. — Ön az SZDSZ katonapoli­tikusaként dolgozott korábban. A pártsemleges elnök mellett tud-e ön pártsemleges taná­csadó lenni? — Természetesen. Nem kö­telezhetem el magam egyetlen párt mellett sem. Ezt diktálja a lelküsmeretem, és az a funkció, amiben vagyok. Kicsit könnyít a helyzeten, hogy miután össz- nemzeti ügy a honvédelem, ex nem is esik nehezemre. — Az, hogy elfogadta a Li­berális klub meghívását, belefér a pártsemlegességbe? — Mindenképpen, hiszen li­berális klubokba elsősorban azért járok katonapolitikai elő­adásokat tartani, mert sokak szerint a liberalizmushoz közel áll a pacifizmus, a honvédelem feleslegességének gondolata, és úgy érzem, hogy itt „hittérítő" munkát folytatok. Ugyanakkor az MDF honvédelmi tagozatá­nál is voltam, és ahová hívnak, oda elmegyek. — Ön úgy fogalmazott, hogy deviáns ember ... —.. .voltam. — Már nem az? —xHa azt értjük alatta, hogy nem tudtam beilleszkedni bi­zonyos rendszerekbe, akkor azt kell mondanom, hogy most sem tudok mindenféle módon beleilleszkedni, de a demokrá­ciában ettől még nem deviáns valaki, csak szabad ... Ugyanakkor úgy gondolom, hogy nagyon nagy szükségünk van a kreatív emberekre, töre­kednünk kell, hogy minél több értelmiségit vonzzon a honvé­delem, ha nem is mint katonát, de mint a határtudománnyal foglalkozót, vagy pusztán ér­deklődőt. — Ön nyugodtan fekszik le aludni, ha az ország biztonsá­gára gondol? — Amiatt teljesen nyugod­Dr. Pick Róbert tan, őszintén szólva attól job­ban tartok, hogy a házba betör­nek ... — Ön azt mondta, hogy ha­talmas pénzeket kellene arra fordítani, hogy korszerű hadse­reget hozzunk létre. Ez azt je­lenti, hogy - katonai szem­pontból - nem tudjuk magun­kat megvédeni? — Nem, csak annyit hogy a honvédség fejlesztése elenged­hetetlen. — Melyek egy ország biz­tonságpolitikájának legfonto­sabb tényezői? — A külpolitika, a gazda­ságpolitika és a katonapolitika összhangjának kell érvényesül­nie. A fő súlyt Magyarország számára elsősorban a külpoli­tika és a gazdaságpolitika terü­letén látom. A hadsereg csak mint végső szükség merülhet fel. — Mai külpolitikai és gaz­daságpolitikai helyzetünk mennyire befolyásolja a bizton­ságunkat? — Úgy gondolom, hogy az utóbbi egy év külpolitikája kedvezően járult hozzá a ma­gyar biztonsághoz, hiszen en­nek praktikus eredménye a ju­goszláv konfliktuson való kí- vülmaradásunk, és a környező országokhoz - például Ukraj­nához - fűződő kapcsolatunk­ban beállt javulás. Ä külpoliti­kai oldal tehát erősíti a bizton­ságpolitikát. A gazdaságpolitikában az elmúlt évben beáramlott kül­földi tőke kevesebb a kívána­tosnál, de jóval meghaladja a más kelet-európai országokba irányulót. Ez azonban csak ak­kor segíti a biztonságot, ha az a termelésbe kerül, mobilizálja a társadalmat, ami ma még nem minden esetben teljesül. — Egyre több aggodalmas­kodó nyilatkozat hangzik el a kelet-európai helyzetről. Ön szerint miként kellene viszo­nyulnia hazánknak a térség ál­lamaihoz? — Szorosabb gazdasági együttműködést kell kialakítani a szomszédos országokkal, in­tegrálni kellene a keleti piacot. Úgy gondolom, hogy a térség­ben ez a kritikus helyzet hosz- szabb távon fennmarad. Figye­lembe kell venni, hogy csak sa­ját magunkra számíthatunk. Rajtunk kívül ugyanis nem áll senkinek érdekében, hogy a problémáinkat megoldja. Ami az aggodalmakat illeti, nem látom azt, hogy most bár­melyik országnak lenne olyan politikai célja, amit a fegyveres erőkkel oldana meg velünk szemben. Nem kizárt ugyanak­kor határmenti kiserejű provo­káció, ennek ugyanis meg lehet találni a politikai célját, mond­juk abban, hogy felléphessenek az országukban élő nemzetisé­gekkel szemben. Ugyanakkor ezeket a provo­kációkat el tudjuk hárítani, úgy, hogy az események ne eszkalá­lódjanak.-hangyál- Fotó: Ótós Réka Szociálpolitikai munka (Folytatás az 1. oldalról) Sümeginé Vecsei Mária cso­portvezető tájékoztatása szerint az elmúlt évben több új dolog­gal gyarapodott tevékenységi körük. Ilyen volt a tejutalvá­nyok kiutalása, a menekültek anyagi és természetbeni támo­gatása, a hadigondozottak la­egészítő ellátása és az étkezési térítési díjakkal kapcsolatos ügyek. Áz ügyfélforgalom jelentősen megnövekedett. Egyik oka a munkanélküliek számának emelkedése. Jelenleg mintegy háromezer embert érint ez Szekszárdon. A járadék folyósí­tásáig sokan rendkívüli segé­lyért folyamodnak a hivatal­hoz. Csak a viszonyítás kedvé­ért néhány adat. Tavaly mint­egy 6300 ügyiratot iktattak eb­ben a tárgyban, idén március 25-ig már több mint 4600-at. Nőtt a rendszeres nevelési segélyben részesített gyerekek száma is, körülbelül 800 család részesül ebben a támogatási formában. Egyre tágabb azoknak a köre, akik ilyen vagy olyan módon segítségre szorulnak. Sok csa­ládot a jelentősen megnöveke­dett rezsiköltségek fojtogatnak. Tavaly az illetékes vállalat jó­voltából fűtési dij kedvez­ményben részesülhettek a leg­rosszabb helyzetben lévők, idén az úgynevezett távhőtá- mogatást a hivatal adja, köz­ponti dotációból. Azt hangoztatják manapság, hogy a vállalkozásoké a jövő. De a befuccsolt vállalkozókra nehéz alkalmazni a szabályo­kat, a jelenlegi törvény nem fog­lalkozik velük, hiszen itt mások a jövedelem, a vagyoni viszo­nyok. Nem kis munka a köz­gyógyellátásra jogosultak kö­rének meghatározása sem, idén 572 igazolványt adtak ki, mél­tányosság címén. Az érintettek a gyógyszerek jelentős részét szinte ingyen kapják. venter Érdekszövetség nyugdíjasoknak (Folytatás az 1 oldalról) Kezdődhet tehát az alapok lerakásán túl a konszenzuson alapuló munka, melynek hom­lokterében a nyugdíjasokat érintő állami intézkedések, tár­sadalmi kérdések szemmel tar­tása áll, s ennek folytatásaként az érdekeket sértő intézkedések elleni megfelelő föllépés. Ha úgy tetszik, küzdelem. Az ér­dekvédelmi szövetkezés mű­ködésének célkitűzései között természetesen szerepel egyéb is, de a fő feladat az előbb leír­takban summázható. Tolna megye lakói közül nyugdíjas minden negyedik, országos vi­szonylatban több, mint 2,5 mil­liós, egyáltalán nem néma és magatehetetlen tömeg nevében kíván szólni, tenni a szövetség. Egyebek között például arról és abban, hogy a nyugdíj nem szociális segély, hanem mun­kával, tisztes járulékbefizetés­sel, évtizedeken át szerzett jog, amit egy magára valamit is adó jogállam rendszerváltó gondjai közepette nem vitathat. De nem végtelenítheti ez az állam az elődjére való visszamutogatást sem. Arról tudjuk, hogy stabil nyugdíjalapok képzése helyett költségvetésének zsebébe sül­lyesztette a járulékokat. A vi­tára - hangzott el az érdekszö­vetkezők mindkét tanácskozá­sán - a gyökeres változást szol­gáló lépések megtételének odá- zására hovatovább nincs ment­ség. Az állam nem kezelheti úgy a nyugdíjkérdést, hogy nem ő halmozta föl állampolgá­raival szembeni adósságát, ha­nem az átkos. Jogutódként vissza kellene már végre szár­maztatnia a társadalombiztosí­tásnak az attól elállamosított vagyont, hagyni kellene a tár­sadalombiztosítás önkormány­zatát működni, biztosítva en­nek minden föltételét. S amíg ez várat magára? Fizetési kötele­zettségének állampolgáraival szemben legalább olyan buzga­lommal kellene eleget tennie, mint közös nagy átkunk, a kül­földi hitelezőkkel szembeni adósságunk visszafizetése. Itt jegyzendő meg és ugyancsak olyanként, mint ami elhangzott az érdekszövetkezők körében, hogy törvényalkotásunk nem odázhatja tovább törvénybe foglalni állampolgárainak szo­ciális biztonságához fűződő jo­gát sem. Ha meglenne már ez a törvényünk, nem lenne kérdés, hogy elég-e morálisan együtté- rezni köztársaságunk lakossá­gának több, mint negyedét ki­tevő nyugdíjasságunkkal, vagy az államnak egész vagyonával felelni a magyar nyugdíjasok létbiztonságáért. Lesz dolga bőven az érdek- szövetségnek. Jó, hogy létrejött! A nyugdíjasok Tolna Megyei Szervezeteinek Érdekszövet­sége - mert végülis ezt az elne­vezést hagyták jóvá - elnöke: Mayer Rezső lett, irodája: Szek- szárd, Beloiannisz utca 9-11. A szövetséghez csatlakozni kívá­nókat ide várják. - li ­Nem biztos, hogy a Patex forgalmazási joggal bír Művelődési ház eladó? (Folytatás az 1. oldalról) Leválasztható lenne a gyár­tól, megoldható az, hogy a majdani közönség az utcáról megközelíthesse, ha elbontjuk a mellette lévő kerékpártáro­lót. A földszinten működő ét­terem felköltözhetne az eme­letre, vagy más megoldás is elképzelhető, például a város- központban található Pajtás étterem bevonásával. Az pe­dig, hogy ez a művelődési ház távol esik a centrumtól, már nem jelent olyan problémát, mint régen, mert időközben Tolna nagyot nőtt, kiépült, majdnem a 6-os útig. — Megvételről csak akkor lehet szó - tájékoztatott a pol­gármester -, ha találunk olyan működtetési, felhasználási formát, melynek hozama fe­dezi a kiadásokat. Ha élettel tudjuk megtölteni a házat. Amit a Patex kér - az a 15 milliós nagyságrendű összeg- nem tűnik soknak, a képvi­selők, és az illetékes bizottsá­gok tárgyalnak is a témáról, hogy a jövő hónapban testület elé kerülhessen az ügy. De több kérdés is felmerül ezzel kapcsolatban. Meg kell vizsgálni például a tulajdonlás múltbeli alakulá­sát. Nem is biztos, hogy a Pa­tex forgalmazási joggal bír. Könnyen lehet, hogy eredeti­leg a községé volt az épület. Aztán az is fontos momen­tum, hogy miképpen alakul a térség - a művelődési ház környékének - sorsa. Mi lesz a 74 volt szovjet lakással? Kiköltözik-e valamilyen ok­tatási intézmény a volt kato­nai kórház épületébe? Mert ha továbbra is ilyen „néptelen" marad az a rész, mint amilyen most, akkor nem biztos, hogy kimennek oda az emberek, a rendezvényekre.-Wy­r '^{MIEN^Á KÍNAI estek a Gemenc Szálló Vadásztermében március 30-április 4-ig, A SZECSUÁN ÉTTEREM SZAKÁCSAIVAL. Asztalfoglalás: üzletvezetőnél ___________________1279) z---------------;--------------n H áztartási-vegyiáru nagykereskedelmi­és diszkontraktár nyílt Szekszárdon Tartsay u. 1. sz. alatt várjuk vásárlóinkat és megrendelőinket. BUDAFESTÉK SZEKSZÁRD BT. Szemelvények az elmúlt év statisztikájából Egészségügy, oktatás 1991. év végén a megye or­vosi körzeteiben 114 általános körzeti orvos és 34 gyermek- gyógyász dolgozott. Az egy or­vosra jutó lakosok száma 1691 fő volt. Valamivel kevesebb mint Somogy és Zala megyé­ben, de jóval több, mint Bara­nyában. Az elmúlt évben tovább foly­tatódott, méghozzá igen erős ütemben a bölcsődei férőhelyek csökkenése. Összesen 505 férő­helyet szüntettek meg, és 711 maradt, ebből is 42-t szünetel­tettek. A megszűnt férőhelyek fele a városokat, fele a községe­ket érintette. A 100 férőhelyre jutó beírt gyermekek száma a megszűnések után is mindösz- sze 79 volt. Sem az óvodai férőhelyek, sem az óvodás gyermekek száma nem változott jelentősen az elmúlt évben, 11082 férőhe­lyen 11151 gyermekkel foglal­koztak. Az 1991/92-es tanévben a megyében 102 általános iskola várta a tanulókat, néggyel több, mint az előző tanév kezdetén. Három kisközségben, Bony- hádvarasdon, Sárpilisen és Harcon alakítottak ki egy-egy új iskolát, valamint Dombóvá­ron e tanévtől a gimnáziumban 8 osztályos képzés indult, s az első 4 évfolyam általános isko­lának számít. Mindezzel együtt a megye 101 községe közül 25 kistelepülésen nincs általános iskola, így ezen településekről a legkisebbeknek is ingázniuk kell. Az általános iskolákban 27684 diák folytatja tanulmá­nyait, 3,8 %-kal kevesebb, mint az előző tanévben. A hetvenes évek közepén született nagylétszámú korosz­tályok jelenleg középiskolás korúak, a megnövekedett tanu­lólétszámot azonban a tavalyi­nál mindössze eggyel több - 205 - középiskolai osztályterem várta. Egy osztályteremre me­gyei átlagban 34 tanuló jutott, ez az érték az előző tanévhez képest növekedett, és a többi dél-dunántúli megyénél is na­gyobb zsúfoltságot jelez. A leg­rosszabb a helyzet a paksi Vak Bottyán Gimnáziumban és a szekszárdi szakközépiskolák­ban, míg a legkedvezőbb hely­zetben a paksi Energetikai Szakképzési Intézet Műszaki Szakközépiskolája van. A csak­nem 7000 középiskolai tanuló 43 %-a gimnáziumba, 57 %-a szakközépiskolába jár. A megye szakmunkásképző iskoláiban szeptembertől 5037 fő tanul, 124-gyel kevesebb, mint az előző tanévben. Az ok­tatás 120 szakmában folyik. A foglalkoztatáspolitika megváltozása, a fiatalok elhe­lyezkedési nehézségei, a ru­galmas szakképzés iránti foko­zott igény hívta életre a speciá­lis szakiskolákat, melyek az ál­talános és középiskolából kike­rülő, továbbtanulni, elhelyez­kedni nem tudó fiatalok szá­mára nyújtanak szakmaszerzési lehetőséget. A megye négy te­lepülésén, 7 oktatási intéz­ményben szerveztek ilyen jel­legű képzést, összesen 236 ta­nuló számára. Az oktatott szakmák: háztartásvezető-gaz- daasszony, gazda, lakatos, szo­ciális otthoni segédápoló, sző­nyegszövő, bőrdíszműves és fazekas. A speciális szakmákból adó­dóan a végzős fiatalok elhe­lyezkedése azonban - mint is­meretes - meglehetősen nehéz. Waffenschmidt Jánosné KSFt. Tolna Megyei Igazgatósága

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents