Tolnai Népújság, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-27 / 74. szám
4 KÉPÚJSÁG BONYHÁDÉS KÖRNYÉKE 1992. március Közhírré tétetik Gyűlés Ezekben a napokban tartja szokásos évi küldöttgyűléseit a Völgységi Takarék- szövetkezet Bonyhádon. Ezeken az igazgatóság beszámol a takarékszövetkezet elmúlt évi tevékenységéről, és az idei év célkitűzéseiről, valamint megválasztásra kerülnek a küldöttek. Meghatározzák az alapszabály közgyűlési és küldöttgyűlési hatáskörére vonatkozó szabályait is. Liberális klub A Liberális klub egész évet átfogó előadássorozatának soronkövetkező összejövetelét március 27-én 18 órakor tartja Bonyhádon, a Vörösmarty Mihály Művelődési Központban, melyen Kádár Péter református lelkész, országgyűlési képviselő, az SZDSZ országos ügyvivője „Egyház és politika" címmel tart vitaindító előadást. Az együttgondolkodás reményében várják az érdeklődőket. Téglagyári jövő A hidasi téglagyár ügyében újabb lépésként az történt, hogy Tischler János vállalkozó benyújtotta az ön- kormányzatnak az általa készíttetett szakvéleményt. A hivatal független szakértői bizottságot kért fel az értékelésre, s a szakvélemények ismeretében várhatóan az áprilisi testületi ülésen foglalkoznak az ügy további menetével. Érdekegyeztetés Az elmúlt héten már ülésezett és érdemi munkát is végzett az érdekegyeztető fórum Bonyhádon, melynek tagjai a Hőgyészi Állami Gazdaság és a helyi Pannónia téesz tabódi, illetve a város közvetlen határában fekvő földterületeire vonatkozó javaslatot beszélték meg és fogadták is el. Megyegyűlés A Magyar Demokrata Fórum március 28-án, szombaton Bonyhádon tartja megyegyűlését, melynek Le- zsák Sándor és Raffay Ernő lesznek a vendégei. Tanműhely A bonyhádi városi ön- kormányzat megkapta a Mezőgéptől a tanműhelyeket és a hozzá tartozó földterületet három építménnyel együtt, valamint a Perczel utcai régi gépállomási ingatlant. A tanműhelyt leválasztják (gáz, villany) és az 504-es Számú Ipari Szakmunkás- képző- és Szakközépiskola gondoskodik további működtetéséről. Tanuszoda A városi tanuszodában nem vízmélység csökkentő padozat elhelyezésével oldják meg az óvodáskorúak és kisiskolások úszásoktatását, hanem amennyiben a műszaki lehetőségek megengedik, a meglévő medencéhez kismedencét építenek. Képviselőknek Tengelicen a képviselőknek szervezett megyei tanfolyamon vett részt az elmúlt héten három képviselő: dr. Hegedűs Éva, Fetzer Márton és Poller József. . Megbeszélés Oroszki István polgármester a Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetőjénél tett látogatást, és az egészségügy további finanszírozásáról ejtettek szót. A gimnáziumról Április 3-án, a művelődési központban a Petőfi gimnáziumba járó tanulók szülei találkozhatnak az egyház és az önkormányzati hivatal vezetőivel, akik a felmerülő kérdésekre válaszolnak. Óbányai minták Hosszú évek után ült újra a korong mögé az óbányai Kesz- ler Ántal, aki a bonyhádi „Szecskában" őrzi az ősi mesterség csodálatos mintakincsét. A szakmának Óbányán évszázados hagyománya van, dinasztiák keresték ezzel a boldogulásukat, kenyerük javát a korong mögött ülve fogyasztva el. A családnak nevet szerzett az ősi mesterség. — Gyermekként gyakran tébláboltam apám műhelyében. Kezdetben agyagot gyúrattak velem, fát hozattak a kemencére, s akarva, akaratlan belecsöppentem a szakmába - meséli Keszler Antal. Az inaséveket követően édesapjával az aparhanti téesznél vállal munkát, gyártottak csibeitatót és párologtatót, majd 1975-től a maszek világot választották. Mivel az öccse is megtanulta a mesterség fogásait, a két testvér állt össze,, hogy boldogulását keresse. Hamar abbahagyták. Következett a pékség, majd a csatári kerámiaüzem, de a visszatérő, monoton munka lehangolta. Belefáradt. A Vízmű következett hét évig, de valahol ott dobolt a fejében a vágy, a maga ura legyen. Vállalkozóként élni, kipróbálni, hogy valóban van-e érték a kezében? — Nem nagyon kellett befektetnem a kezdéshez, hiszen a házzal együtt készült a műhely, a fatüzeléses kemence is. S íme, eljött az idő, amikor az áztatott agyagot a maga portáján, a saját műhelyében és kemencéjében formázza az óbányai mintakincshez igazodóra. Pihen az agyag egy-két hónapig a hűs pincében, míg gazdája a korong fölé görnyedten űzi előre-előre a köröket a lábhajtós szerkezeten. — Formát adok az agyagnak, bőrkeményre szikkasztom, ráteszem a füleket. Nem íróká- zok, maradok a hagyományos kanállal rótt, többszázáves óbányai múltnál. Tudni kell a fáskemence minden csinját-bin- ját, milyen fát, mikor, s mennyit rakjon az ember. Mesterfogások egész sora kell ide, melyet átörökítettek évtizedek. A leánya is lesettenkedik a műhelybe, s ujjaiban ott rejlik a minta. Puhatolódzás átadás-ügyben Mikortól evangélikus a „Petőfi"? Mint arról lapunk szombati számában rövid híradásban beszámoltunk, tantestületi értekezleten találkozott a Petőfi Sándor Gimnázium tanáraival dr. Harmati Béla evangélikus püspök és Oroszki István polgármester. Az önkormányzat döntése alapján tárgyalások kezdődtek arról, hogy mikor kerüljön vissza az evangélikus egyház tulajdonába a bonyhádi gimnázium. Ehelyütt további részleteket adunk közre a fórumról. Dr.Harmati Béla az iskola ‘pedagógusainak szóló tájékoztatójában emlékeztetett az 1991. évi 32. törvényre, amely rendelkezik az egyházi ingatlanok 2001-ig történő visszaadásáról. Az evangélikus egyház tíz intézmény ügyében érdekelt, és mint mondotta, ahány iskola, annyiféle módon történik az átadás. Kérdésünkre a bonyhádi gimnáziummal kapcsolatban elmondta: — Evangélikus alapítású az iskola, ugyanakkor soha nem volt csak az evangélikusoké. Körülbelül a tanulók 50-60 százaléka volt evangélikus, a többiek zömében katolikusok voltak, de tanultak itt más feleke- zetűek is. Ezen felül az is speciális, hogy különféle anyanyelvűek jártak ide. Ezt a pluralitást szeretnénk megőrizni. A püspök úr a tantestületnek arról is beszélt a, hogy az egyházi irányítás azt fogja jelenteni, hogy fakultatív módon hitoktatást fognak tartani - éppen a hagyományokból adódóan - nemcsak az evangélikusoknak, hanem más keresztyén felekezetek számára is. A pedagógusokkal szemben az az elvárása az egyháznak, hogy legyenek jó szakemberek, tartsák tiszteletben a fenntartó egyház vezetését illetve ünnepeit, valamint munkájukat a humánus, hazafias ember tiszteletben tartásával végezzék. Kifejtette, hogy az egyházi iskola nem jelenti a humán műveltség túlsúlyát, hanem a különféle tudományágak összhangját kívánja megteremteni. Fontosnak tartja az idegen nyelvek, valamint a számítás- technikai ismeretek oktatását. — Minden olyan ideológiai kényszertől szeretnénk óvakodni - mondotta -, ami valaha a köztudat szerint kellett volna, hogy jellemezze az evangélikus egyházat. Egy kérdésre válaszolva arról is szólt, hogy noha az evangélikus egyház a nyolcosztályos gimnáziumi rendszerben gondolkodik, nincs ellenére a most bevezetésre kerülő hatosztályos forma sem. A pedagógusok közül volt, aki korainak ítélte a szeptemberi váltást. Az indokok között felsorolták, hogy a négyosztályos formációban már megtörtént a beiskolászás, a hatosztályosban pedig folyamatban van. Volt, aki úgy vélte, időt kellene adni a szülőknek és a gyerekeknek arra, hogy felkészüljenek a változásra. Mások támogatólag szóltak az iskola átadásával kapcsolatban, mint mondották, ha átadásra kerül az iskola akkor célszerű, hogy ez most következzék be, különös tekintettel arra, hogy az evangélikus egyház úgymond a legtoleránsabb a különféle felekezetek közül. Szóba került az igazgató kinevezése is. Jelenleg megbízott vezető áll az intézmény élén, és április 1-jén jár le az igazgatói pályázat beadási határideje. Kérdésünkre a püspök úr elmondta, hogy szerinte a pályázókkal közölni kellene a lehetséges változást - amelyről majd az önkormányzat dönt - és meg kellene hosszabbítani a pályázatok beadási határidejét. Ugyanakkor széles körben meg kell kérdezni a szülőket, miképp vélekednek arról, hogy ősztől ismét az egyház tulajdonába kerüljön az iskola. — Mikor dönt az önkormányzat az iskola átadásáról - kérdeztük Oroszki István polgármestert. — Addig érdemi döntéselőkészítés nem lesz, amíg nem látjuk a pályázatokat. A szakmával beszélni fogunk a pályázókról, ezután az igazgató személyét egyeztetjük az egyházzal, és csak azt követően döntünk a gimnázium átadásáról. Olyan hamar nem tudjuk az átadást végigfuttatni, hogy már az egyház írjon ki pályázatot.-hangyáiUtóirat a gesztenyefák halálához A fákat kivágták, mi pedig igazunkat keresgéljük A Tolnai Népújság március 6-i számában a „Polgármester szava kevés volt" címmel írás jelent meg, a nagymányoki gesztenyefák kivágásának történetét ismertetve, álláspontom szerint hézagosán és pontatlanul. Ebből adódóan a T. Olvasó arra a következtetésre -juthat, hogy a gesztenyefák egy személy magánakciójának, önkényeskedésének estek áldozatul. Ezzel szemben áll az, hogy a közterületi fák felülvizsgálatát, azok egy részének kivágását - lakossági megkeresésre - még az elmúlt év szeptemberében az egyik képviselő kezdeményezte testületi ülésen. A képviselők az ülésen tájékoztatást kaptak arról, hogy a községben mely fák, illetve facsoportok felülvizsgálata, esetleges kivágása szükséges, mert közvetlen, vagy közvetett veszélyt jelentenek környezetükre. A testület erre a feladatra, illetve az ezzel összefüggő helyreállítási munkákra és a fák visszapótlására, valamint a község parkjainak fejlesztésére pénzt is biztosított, mert a gazda felelőssége a baj megelőzése, a parkok gyarapítása is. A polgármester úr azt kérte, hogy a fákat még kivágás előtt szakértő nézze meg és csak azok legyenek kivágva, melyeket a szakértő is indokoltnak tart. A szakvélemény a kivágások előtt elkészült, mely szerint a cikkben szereplő fák egy kivételével - száraz, félszáraz, illetve betegek, ezáltal balesetveszélyesek voltak. Az irás is utal arra, hogy a kivágott fák között akadt beteg és egy alkalommal majdhogynem bajt okozott. Felvetődik a kérdés, mi van akkor, ha egy következő tudósításból kimarad a majdhogynem a mondatból. Igaz a szerző megállapítása, hogy a kivágott fák egyike sem fenyegetett kidőléssel. A gesztenyefák ugyanis nem dőlnek ki, a beteg gesztenyefáktól nem a dőlésveszély miatt kell tartani és feltehetően ezt egy kevésbé „híres faszakértő" is tudja. Megértem azokat, akik sajnálják a cikkben szereplő fákat, akik aggódnak minden kivágott, kipusztult fáért, de hij; gyék el, elkerülhetetlen volt vágásuk. A kivágott fák pót sáról, a növényzet és parkok lyamatos gyarapításáról az c kormányzat gondoskodik, a vágott gesztenyefák helyett új fasort telepített. Megérten szerzőt is aggódásáért és cs az esetleges félreértésnek, ' lamint a kevés információn tulajdonítom, hogy a megjelt írás nem úgy tükrözte az e ményeket, ahogy azok lej szódtak. Läufer Imre, Nagymányi Alkotmány u.2 A tények nem változni legfeljebb az emberek, ügyet lezártnak tekintjük. (A szerkesz Ecetvölgyi anzix Tavaszra nyitott a barka, a völgybe bekukucskál a márciusi napsütés is. A bonyhádbörzsönyi völgyszélen bújik meg szemérmesen Ecetvölgy pár kedves kis háza. Az itt élőknek vezetékes vize már van, s most nemsokára remélhetik talán a szilárd burkolatú utat is. Bonyhád város önkormányzata az építéshez szükséges pénz felét állja, ha a benyújtott pályázaton sikerül hozzájutni a hiányzó összeg másik feléhez, ami az állami kasszát terhelheti. A csendes délutánt csak a házőrzők hadának acsarkodása, és a közeli akácosra telepedett verebek veszekedésének gúnyos zsivalya töri meg. A egyik ház előtt a völgyben kocsi áll. Rajta borona, s a közeli színben ósdi vágyainak engedve, petróleumra áhítozik egy régen- használt viharlámpa. Ecetvölgy talán utat nyithat a világra. Ótós Réka felvételein márciusi pillanatokat lesett el a hétköznapokból, melyek nekünk, s persze éppen rólunk is szólnak egy kicsit.
