Tolnai Népújság, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-21 / 69. szám
4 KÉPÚJSÁG TOLNA ÉS KÖRNYÉKE 1992. március Tisztelt Olvasó! Természetesen nem válik pártcsatározások küzdőterévé a tolnai oldal. Több oka van annak, hogy a közelmúltban helyet adtunk, s az elkövetkező két-három hétben még helyet adunk bizonyos „nem egészen pártatlan írásoknak". Egyrészt: megszületett Tolna város ezévi költségvetése. Ami - ha igaz döntő mértékben befolyásolja a település történéseit, az itt élők hangulatát, a most következő közel egy évben. (Megalkotásakor bonyodalmak, különféle jelzőkkel minősíthető viták kerekedtek - ezekről szólnunk kellett, illetve szót kellett adnunk a feleknek.) A pártsemleges írások háttérbe szorulásának másik oka az, hogy közeleg az időközi választás. Április 5-én, a visszalépett Szilák Mihály helyére utódot választanak a körzet lakói. (Ha sikeres lesz az első forduló.) A jelölteket, a pártok által állított vagy támogatott személyeket, be kell mutatnunk, mulattatnunk, s köztudott hogy a korteskedés nem valami langyos, udvariaskodó sétagalopp. S az esélyegyenlőség meg nem adásáról harsog mindig - a vesztes. Tisztelt Olvasó! Jó volna, ha mihamarabb visszazökkenhetnénk az eredeti kerékvágásba. Hisz a lap, így a tolnai oldal célja is az, hogy az előfizetők tízezreit szolgálja, ne pedig maroknyi csoportok igazságbizonygatási fóruma legyen. Azon kívül az is vitathatatlan, hogy ezen az oldalon nemcsak „a város", hanem a környező kistelepülések problémáival is illik foglalkozni, mégpedig ugyanolyan súllyal. De azt is be kell látni, hogy a fenti események - költségvetés, választás - igen jelentősek, ezért azokról kissé részletesebben kell(ett) tudósítanunk. Végezetül, elnézést kérve azoktól, akik még politikusabb cikkeket várnának, még inkább szeretnének bele látni az ön- kormányzat kártyáiba, még több részletét meg akarják ismerni a helyi törvényalkotási folyamatnak, javaslom, hogy» fogadják meg Takács István képviselő tanácsát: olvassák el a testületi ülések közszemlére kihelyezett, részletes jegyzőkönyveit, a városi könyvtárban! Wessely Gábor (az oldal szerkesztője) A tolnai Széchenyi utca elején két cégtáblával találkozik az arra járó, amelyek az automatizálás és a távközlés tevékenységi körére utalnak. E két szakterület társítása meglehetősen szokatlan - főleg Tolnán - vállalkozási formában. Társulásuk létrejöttéről, az indulásról és a jelenről faggatom Károlyi István üzletvezetőt. — 1982-ben alakultunk, élve az akkori lehetőségekkel. Szakembergárdánkat a távközlés, az irányítástechnika és az erősáramú villamosság területéről toboroztuk. Kezdetben ipari és mezőgazdasági üzemek villamos- és vezérléstechnikai berendezéseit javítottuk, illetve újítottuk fel. A későbbiekben már ezeket a berendezéseket meg is terveztük, legyártottuk és üzembehelyeztük. — Megjelenéseteket a piacon az akkori vállalatok hogyan fogadták? — Eleinte bizonyos ideológiai szempontok miatt adódtak problámáink. Ezt a légkört érzékelve, a minőségre még nagyobb gondot fordítottunk, így vált a „hátrányos megkülönböztetés" előnyünkre. — Mára ez a légkör mennyiben változott meg? — Szerencsére az elmúlt évek változásai a vállalkozásokat előtérbe helyezték, így az egykori elképzeléseink egyre inkább valóra válhatnak. A versenyképességet elsősorban a Egy arc - egy mesterség ■. ■ / ■ Károlyi István, vállalkozó MlllllilllllBlllllilllll» piaci viszonyok és a minőség határozza meg. — Kissé szokatlan ez az optimista hang, elégedett vagy? Összességében igen. Vállalkozásaink többletjövedelmével, a bennünket is sújtó gazdasági nehézségek ellenére, talpon tudunk maradni. Ez a tény bíztató a jövőre nézve is. Bármilyen nehéz ma megélni és gyarapodni, az ezen való szüntelen kesergés nem vezet sehová, illetve csak a lemaradáshoz, a lemorzsolódáshoz, pesszimistán sem vállalkozni, sem jól élni nem lehet! — Szíveskedjél néhány szóban szakmai pályafutásodat bemutatni! — 1963-ban kezdtem a GÉM egykori elődjében, rádió- és televízió-műszerészként. Öt év múlva a távközlés területén helyezkedtem el, egy mikrohullámú rádióállomás vezetője voltam, ez idő alatt mellékfoglalkozásként néhány gazdálkodó egységnél energetikusi feladatokat láttam el. Majd a BHG szekszárdi gyárában dolgoztam, ahol a telefonközpontok ellenőrzését szolgáló automatikus berendezések javítását és karbantartását végeztem. Ezt követte a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, amely a mai napig is munkahelyem. Feladatom különböző vízművek optimális működésének biztosítása, elsődlegesen az automatikus rendszerek kiépítésével. — Úgy tudom, hogy már több találmányodat is bejegyezték! —- így igaz. Találmányaim egy viszonylagosan új rendszerelmélet, a Local Hybrid Intelligence System alapján készülnek. Ez szab fordításban a természeti fob matokhoz szorosan kapcsoló irányítástechnikát jelenti. — A tolnai önkormány megbízása alapján tagja vagy Holt-Dunaág helyreállítását eló szító bizottságnak. Szakmai pasztalataidat ezen a területen dod-e hasznosítani? — Bízom benne, hiszen ez is vállaltam el a megbízatást, helyreállítás ma már csak m terséges beavatkozással leh séges, de ez sajnos sosem főj az eredeti állapotot tükrözni, helyreállítás folyamatát mii több szempont figyelembe vé lével kell irányítani. Ezi igyekszünk e munkába jói hány vízgazdálkodási és ki nyezetvédelmi szakembert szervezetet bevonni. — A tolnaiak szívügye ez Dunaág, hogyan látod a jövőjét? — Ä tolnai Dunát önmaj; ban kezelni nem célszerű, megoldást a három egymásh közeleső holtág (faddi, tóin bogyiszlói) együttes helyreál tása jelentheti. Ehhez sokrél lehetőleg mindenre kiterjei érdek- és szakmar egyeztetés szükségesek, ez alapfeltétele konkrét munkák megkezdés nek. — Elképzeléseid megvalósít sához sok sikert kívánva, köszöni a beszélgetést. Takács Istvi Fotó: Ótós Rét Csurgó Sándor életreformer előadás-sorozatának következő témája: Fitoterápia (gyógyítás gyógynövényekkel). Ä rendezvény a tolnai zeneiskola színháztermében lesz, március 25-én, 17 órakor. Szeretetműhely „Éhes voltam és ennem adtatok, szomjas voltam és innom adtatok..." Ez - a Biblia „szociális" tanítása - lesz a megvitatandó téma a tolnai Szeretetműhely következő foglalkozásán, a zeneiskolában, március 26-án este 6-kor. Vezeti: Arnold Fülöp világi lelkész. Közös? Tavasz a Kossuth utcában Faluszél Reza néniék színes tévét szeretnének az öregek otthonában Látogatás Az ember sorsa az, hogy megöregedjék, békességben és szeretetben. Rohanó világunkban nincs szívszorítóbb érzés a magányos, mindenkitől elhagyott öregembereknél. Ezért tölti el az ember szívét melegség, amikor a tolnai Öregek Napközi Otthonába lép. Az udvar szépen gondozott, a virágágyásokban tavasztól őszig virágok illatoznak, mert napsütéses időben az idős emberek szeretnek kint ücsörögni a padokon és gyönyörködni a természetben. A folyosón, az ablakokban végig cserepesvirágok garmada, nyíló amaryllisz, fokföldi ibolya, frézia. .A szobákban régi bútorzat de mindenütt rend, tisztaság, kedvesség, jó meleg. A ház vezetője Fülöp Vil- mosné, Ibolya elmondja, hogy míg az előző években a túlzsúfoltság jellemezte házukat - mindig több mint harmincán voltak most 21 körüli a létszám, de 10-12 házigondozottat is ellátnak, naponta meleg ebédet visznek és elvégzik a szükséges teendőket. A napköziotthon nemcsak naponta háromszori étkezést biztosít - a nyugdíjhoz viszonyított olcsó áron -, hanem hetente kétszer orvosi ellátást, szakszerű gondozást, ezenkívül családias melegséget, törődést is nyújt. A vezetőn kívül még egy gondozónő és egy fő kisegítő látja el a mindennapok ügyes-bajos dolgait. Akár egy nagy családban, tennivaló bőven van. Ibolya és a gondozónők nem fukarkodnak a kedves, türelmes szavakkal. Tudják, hogy az idős emberek lelke sérülékeny, az élet nem kímélte őket, és az évek elkoptatták, megviseljék már testüket, ideg- rendszerüket. Jó hangulatban diskurálnak, elmondják, kinek hol fáj, hogy aludt az éjszaka, milyen az új tévésorozat. — Csak egy színes tévé! - sóhajt egyikük, Reza néni - azt nagyon szeretnénk! Mert ez az egyetlen szórakozásunk. Burlász Magdolna Programok Fitoterápia Ősparkot a hősöknek! Túl a vitán - Medinán Hej, ha minden ablak alatt lenne... Városképformáló antennák a városképformáló házon Fotó: Kövesdi /. Vita volt-e, vagy a szükség hozta-szülte azt a helyzetet, amiből végül is felépült Medina költségvetése? Annyi biztos, hogy elkészült, jóváhagyták a 22,5 milliós kalkulációt. Hőger János jegyző az alábbi tájékoztatást adta: — Van Medinán egy vadászkastély, a kastély-iskola udvarában. Ezen építmény egyik végén volt a mindenkori uradalmi gépész „szolgálati" lakása, aztán következett három vagy négy cselédlakás, majd a másik végében az a bizonyos vadászkastély. A testület úgy döntött, hogy a „műemléknek" is számítható épület teljes tetőzetét felújítják, új lécezés, új cserép kerül reá. Felvetődött olyan elképzelés is, hogy esetleg szolgálati lakást, lakásokat lehetne itt kialakítani, netán helyet kapna egy tornaszoba, vagy az iskola vizesblokkja kerülne kialakításra! Ez utóbbinak már a tanulmány- terve is megvan de az épület állagmegóvása a lényeg, s aztán jöhet a második lépés! Közvilágításunk megfelelő, csupán egy lámpahellyel akarjuk bővíteni, mégpedig a Damjanich utcában. Minden évben visszatérő téma a közutak kátyúzása, és a megrongálódott, megsüllyedt járdák javítása. Szőlőhegyen két út sármentesítése van tervben. A katonaságtól kapott salakkal és tégla-cseréptörmelék- kel akarjuk megoldani, mert csak bizonyos szakaszról van szó. Százötvenezer forintot szánunk a zártkerti árkok tisztítására, karbantartására. Valamivel többet az autóbusz-várók felújítására, korszerűsítésére. Éppen a napokban értesülte arról, hogy a dögkút födém megrokkant. Javítani kell azt és karbantartani a hozzá veze utat. Az óvoda északi oldali k rítése is megérett a cserére, szükséges néhány oszlop és drófonat már megvan, s a szí lök közös összefogása, segi sége kell, hogy megvalósuljon kivitelezés. Terveink szerint ; iskola is, az óvoda is kap tel font. Az iskola is és az óvoda ( kap színes televíziót. Azonn megvesszük, ha olyan típus készüléket sikerül kifogni, am lyent szeretnénk. Az információk adattárolás a nyilvántartás teszi szüksi gessé, hogy a hivatalt számíti géppel szereljük fel. Ugyancsa számítógépet tervezünk az o vosi rendelőbe, a betegnyilvái tartás, a táppénzes napok gyo sabb regisztrálása érdekébe: Ehhez központi támogatást várunk. Külsőleg felújításra kerül a j( lenlegi ifjúsági klub, a hajdai közös iskola. A nyílászárók és tetőszerkezet kerül cserére, i letve felújításra, javításra, v; lamint a csatorna egyes része kell cserélni. A parkosítás a Hőskertre és Petőfi utca végén lévő kis téri korlátozódik. Elsősorban fák i zöldsövények telepítésére kéri sor. A Hőskertben lánckorlát! is akarunk létesíteni. Tervein szerint mindezt társadaln munkában tesszük, sőt a játszi tér áthelyezésével a valamiko: csendet és nyugalmat, a hősö iránti tiszteletet árasztó őspai kot szeretnénk újból „visszave rázsolni"! Konrád Lászl Képek Harcról (Kispál Mária falujáró sorozata) A szedrest templom téglái A néhai Elemér atya feljegyzései Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek! A templomépítést még nem fejeztük be, így annak történetét sem. Lássuk, mi történt azután. Az Állami Egyházügyi Hivatal megbízottainak - hogy jóságos Öreg Püspököm egy jelentéktelen, de nekem annál kedvesebb helyre, Püspökpusztára küldjön -, már semmi kifogásuk nem volt. Püspökpuszta Mohácshoz tartozott. Mohács-szigeten épült kb. 20 kilométernyire a várostól, a sziget túlsó partján a Dunaág mellett. Püspöki uradalom volt. Ennek a központját képezte. Van temploma, plébániája, iskolája. Csak az uradalom nincs már meg. Mikor megvolt bérbe adták Kornfeld bárónak, aki az uradalom gyümölcsöséből kifizette az egész bérletet. Gyönyörű piros Jonatán alma terem ebben a gyümölcsösben. Az iskola közelében, a templom mögött, meleg ártézi vízben lubickolnak kicsinyek és nagyok. Ha meg nagyon meleg van, akkor a templom előtt, szelíden folyó Dunaág hűs vizében. A gyermekek valóságos' kergetőcskét bújócskát játszanak benne. Mindnyájan tudnak úszni és nem emlékeznek rá, hogy egy is bele fúlt volna. A vízpartján hatalmas, toronynál magasabb platánfák fúródnak a ragyogó kék égbe. Szorongva gondoltam ezekre a gyönyörű fákra, talán már ki is vágták őket, de akkor milyen kietlen, kopár, igazán puszta lehet a puszta, még elképzelni is fáj... Igen, mert mind kedves ismerőseim voltak, hiszen 1939 őszétől, 1940 tavaszáig, itt voltam káplán, ide helyezett Öreg Püspököm, mert egy nagyon súlyos betegség után nem akart mindjárt nehezebb helyre tenni. Itteni gazdám, Balogh Józsi bácsi, esperes, kormánytanácsos, azóta már meghalt. Vele majd csak a Puszta temetőjében fogok találkozni, ott nyugszik Ő a templom-kápolna mellett. Ő is épített egy templomot, Laskafalun. A templom képét bekeretezve őrizte, a plébánia falán, mint én a szedresiét. (Folytatjuk)
