Tolnai Népújság, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-16 / 64. szám

992. március 16. MEGYEI KÖRKÉP WUJSAG 3 Megyei szakmai nap A Tolna Megyei Önkor­mányzati Hivatal és a Ma­gyar Közigazgatási Kamara Tolna Megyei Tagozata szervezésében március 19-én délután 13 órai kez­dettel megyei szakmai na­pot tartanak Szekszárdon, a megyeháza nagytermében. A tanácskozás témája a politikai kultúra időszerű kérdései a képviselő-testüle­teknél. Ezen belül a testületi tagok képzésének és to­vábbképzésének időszerű feladatait is számbaveszik. Várhatóan szó lesz a Köz- igazgatási Kamara időszerű kérdéseiről és a megyei ta­gozat munkaprogramjáról. Alakuló ülés A Máltai Szeretetszolgá­lat szekszárdi szervezete március 18-án, szerdán 17 órai kezdettel tartja alakuló ülését. Az alakuló ülésre a kórház kultúrtermében ke­rül sor. Találkozót szerveznek A gazdag hagyományok­kal rendelkező honismereti mozgalom folytatója a Tolna Megyei Honismereti Egyesület. Terveik között szerepel a nyári honismereti táborok segítése és a XX. Országos Honismereti Akadémián való részvétel előkészítése. A Tolna Me­gyei Önkormányzat Levél­tára címén várják a jelentke­zését azoknak, akik május­ban szívesen részt vennének Szekszárdon a helytörténeti kutatók és a mozgalom szakmai baráti köreinek ta­lálkozóján. Klub­foglalkozás A Biblia a társművésze­tekben előadássorozat kere­tében március 16-án, Szek­szárdon, a Babits Mihály Művelődési Házban, 18 órai kezdettel Jákob története címmel hallgathatnak elő­adást az érdeklődők. Húsz éves a faddi fúvószenekar A keddi, holnapi ünnepi hangversenyre Baka József névreszóló meghívót kül­dött majdnem száz volt ta­nítványának, de természe­tesen valamennyi érdeklő­dőt szívesen várnak a fél hatkor - belépődíj nélküli -, a faddi művelődési házban kezdődő bemutatkozásra. Hogyan tovább? Történelmi borvidékün­kön ma a„hogyan tovább?" a legfőbb kérdés, mind a szervezeti-működési for­mákat, mind a hasznos élő­szervezeteket, környeze­tünket kímélő, ugyanakkor jó minőségű, piacképes árut garantáló növényvédelmet illetően. E kérdésre válaszol a Hogyan tovább a szőlő és bor piacán és a szőlővéde­lemben? című rendezvény, melyre március 17-én 15-18 órakor Szekszárdon, a me­zőgazdasági kombinát nagytermében kerül sor. Az európaiság mentalitás, nem pedig földrajzi fogalom Habsburg Ottó és Pálos Miklós a KDNP paksi rendezvényén (Folytatás az 2. oldalról) Ha az idén ratifikálják a szer­ződéseket, akkor jövőre komoly tárgyalások kezdődhetnek ha­zánk teljes jogú tagságáról. A mélyponton már túl van az ország, bár az évtizedes rombo­lások után egyik napról a má­sikra nem lehet változtatni a helyzeten, mondta Habsburg Ottó, majd hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy „mi vagyunk az egyetlen közép-európai nemzet, akik becsületesen fizet­jük adósságaink kamatát." Előadásában Habsburg Ottó párhuzamot vont az 1848-as magyar szabadságharc és az 1956-os forradalom eseményei között, majd azzal folytatta, hogy a magyar nép két nagy ütést mért a kommunizmusra, előbb 1956-ban - melynek jelen­tőségét sokan felejteni látsza­nak -, majd 1989. augusztus 19-én Sopronban, amikoris a Pán-Európai piknik rendezése kapcsán elindítottuk a Kö­zép-Európai zsarnokok buká­sát. A jelenlegi magyarországi helyzetet elemezve elhangzott, hogy az ország biztonsága még nincs biztosítva, holott határa­ink mellett harcok folynak, mind Horvátországban, mind a volt Szovjetunió tagországai­nak területein. Az oroszországi dekolonizáció még nem fejező­dött be, 15 nemzetiség küzd függetlenségéért. — Mivel mi, magyarok va­gyunk az egyetlen olyan nem­zet Európában, melynek nagy­számú kisebbségei élnek az or­szághatárán kívül, ezért fontos és szükséges eldönteni, miként tudunk segíteni megőrizni identitásukat, olyan törvényt alkotni, amely biztosítja a hatá­rokon túl élő magyarságnak a jogait - mondta a a Pán-Euró­pai Unió elnöke, hangsúlyozva a nemzetiségi jogok megalkotá­sának fontosságát az Európa Parlament keretei között. A gazdaságról szólva Habs­burg Ottó pozitívumként emlí­tette meg, hogy míg két éve mindössze 5 ezer magánválla­lat volt Magyarországon, addig ma 35 ezer, bár minden gazdál­kodó szervezetnek fel kell ké­szülnie azokra a gyökeres vál­tozásokra, melyet az 1993 ja­nuár 1-jével létrejövő Európai Gazdasági Közösség uniója fog jelenteni a piaci keresletre. A környezetvédelem fontos­ságát hangsúlyozva Bős-Nagymarost a Kárpát-me­dence fő problémájának ne­vezte az előadó, összehason­lítva a „Sztálin napjaiban épí­tett asszuáni gáttal." Az Eu- rópa-Parlament ellenzi a Bős-Nagymarosi tervet és állást foglalt ellene, hangzott el. A magyar társadalomról szólva Habsburg Ottó úgy vélte, hogy morális megújho­dásra lenne szükség, a keresz­tényi értékek felelevenítésére, mivel „a múlt az a föld, ame­lyen állunk. Aki nem tudja honnan jön, az nem tudja hol áll és hová megy." — Legyetek optimisták és ne pesszimisták, mert az bénítja a cselekedeteket. Erővel, kemény munkával, akarattal bízzatok a jövőben, hogy lesz egy szép, szabad Magyarország az euró­pai közösségben, ahol békében, jólétben lehet élni - fejezte be a közönség vastapsával jutal­mazva gondolatait az előadó. * Dr.Pálos Miklós államtitkár, országgyűlési képviselő, a KDNP alelnöke azzal kezdte beszédét, hogy felhívta a hall­gatóság figyelmét az 1994. évi választások nagy próbatételére, különös tekintettel arra, hogy az elmúlt időben érzése szerint hamis hangok kezdtek felszínre törni. Dr. Pálos Miklós a Gallup Intézetnek az Európai Gazda­sági Közösség 12 tagállamában, a közösség jelentőségével kap­csolatos kérdésekre adott vála­szokból adott közre néhányat. A 22 ezer megkérdezett ember 70 százaléka pozitív érzésekkel viseltetik a? európai integráci­óval szemben, sokkal jobban bízik az Európa Parlamentben, mint saját kormányában és szí­vesen látna egy egységes euró­pai rendőrséget és ítélkezést, mondotta az államtitkár. A ha­tárok átjárhatóságát, a szabad munkavállalást tetszőleges or­szágokban v-iszont a többség csak az Európai Unió tagorszá­gai között tartja lehetségesnek. — Az európaiság mentalitás, nem pedig földrajzi fogalom. Mi nem megyünk Európába, mint ahogy ezt ma nagyon so­kan hangoztatják, hanem a Kárpát-medencében maradunk és itt kell európai értékeket fel­építenünk lelkűnkben. A hitnek értékközvetítő, emberformáló ereje van - hangsúlyozta dr. Pá­los Miklós, majd azzal folytatta, hogy „ha akarjuk, ha nem, előbb-utóbb nyakunkba szakad a jólét", bár nagyok a tehertéte­lek, melyet az előző kormány­zat nem megfelelő gazdálko­dása okozott. Március 15-éről szólva az ál­lamtitkár kifejtette, hogy a 12 pont némelyike még ma sem valósult meg. Jelenleg nem saj­tószabadság van, hanem sajtó­diktatúra, mert „ott maradtak azok az emberek a helyükön, akiknek vérükké vált a hazug­ság." A sajtó, a rádió, a televízió elferdíti az igazságot, csak a negatívumokról számol be, a kormány eredeményeit nem hangsúlyozza. A rádió reggeli lapszemléi után szomorúan in­dulnak munkába az emberek, mert semmi jót nem hallanak, pedig ennek a kormánynak minden tagja becsületes, nem lobbyk mozgatják, mint a ko­rábbit. — Tele van az ország el­lentmondásokkal, ordas indu­latok szabadulnak el - jelentette ki dr. Pálos Miklós, majd így folytatta. - Kettős hatalom van ma Magyarországon, a nép­szuverenitás hordozója, a par­lament mellett az Alkotmány- bíróság próbál beleszólni a tör­vényalkotásba, jóllehet a sza­bad választások eredménye­ként a legfőbb törvényhozói ha­talom a parlament. A KDNP alelnöke mindemel­lett nehezményezte azt is, hogy a tömegkommunikációs eszkö­zök nem adnak megfelelő in­formációkat a Keresztényde­mokrata Pártról, hanem más pártokat létesítenek előnyben. — Isten óvja Magyarorszá­got, Isten óvja Európát! - zárta fergeteges taps mellett az össze­jövetelt dr. Pálos Miklós. F. Kováts Éva Fotó: Ótós R. Újiregi összefogás Faluház lett a kastélyból (Folytatás az 1. oldalról) 1930-ban a kihalt Muth-puszta benépesítésére, a parlagon lévő földek megmű­velésére, állami program kere­tében száz családot telepítettek Jászárokszállásról Tolna Vár­megye ezen felébe. A szegény, nincstelen, kubikos munkából, napszámból élő nagycsaládos emberek csakhamar jól mű­ködő gazdaságokat hoztak létre az államtól bérelt földeken. A második világháborút köve­tően volt, aki már 20 holdon gazdálkodott, így eshetett meg, hogy az egykori zsellért ku Iák­nak kiáltották ki. A pusztán lévő kastély 1945-ig magánkézben volt, majd államosították. 1970-ig a téesz használta, azt követően a csendes pusztulás útjára lépett a gazdátlanul maradt épület. Sok más hasonló kastély mintá­jára, az újiregi is talán teljesen tönkre ment volna, ha az Ireg- szemcsétől elszakadt, önálló­sult kis község lakói, az egy éve választott önkormányzat mást nem gondolt volna. — Amikor az elmúlt évben, mint állami tulajdonú ingatlan, az önkormányzat kezelésébe került a kastély úgy gondoltuk, hogy valamiképpen fel kellene újítani az épületet és teret adni falai között a kultúrának, hasz­nálatba adni a közösségnek - mondja a falu polgármestere, Fazekas Ferencné. A gondolatot tett követte, pá­lyázatot nyújtottak be, majd nyertek meg. Az így szerzett 3 millió forintot egészítették ki még 1,1 millióval és bármeny­nyire hihetetlennek is tűnik a mai csillagászati árak mellett, m de ennyiből sikerült helyreállí­tani eredeti szépségében a kis kastélyt. Mindehhez persze szükség volt egy olyan kvali­tású tervezőre, mint Rácz Zol­tán, aki a romos, toldott-foldott köntösű épületben meglátta az alvó csipkerózsika szépségét és tervezőasztalán életre keltette, bemutatva, hogy az értékek, amiért európainak nevezhetjük magunkat, vidéken találhatók és nem a városi panelokban. Az átépítési, helyreállítási munká­kat a Sió Építőipari Kft. végezte el hat hónap alatt példás preci­zitással. A fehér-sárga-zöld színár­nyalataiban tündöklő épület egyik szárnyában orvosi rende­lőt, ifjúsági és idősek klubját, valamint könyvtárat rendeztek be. A másik részen közösségi összejöveteleknek teret adó, színpaddal is rendelkező nagy terem készült, mellette presszó. A március 14-i faluház ava- tón a 400 lelkes kis település szinte valamennyi lakója meg­jelent és meghatódva hallgatta a polgármesterasszony köszön­tőjét, majd Szabó József plébá­nos úr áldását, aki szerint mindaz, ami Újiregben a kas­tély átalakításával kapcsolatban történt, az emberi hitet mutatja és a kultúrális értékeket szol­gálja. Az ünnepségen a falu óvodásai és az iskolások adtak műsort. Később nótaest volt, majd hajnalig tartó bál zárta a kis közösség életének e jeles napját. f. kováts fotó: ótós Ötvenhatosok kitüntetése Ünnepséget tartottak szom­baton, március 14-én Pécsett a helyőrségi klubban, ahol dr. Bőgner Miklós cimzetes állam­titkár kitüntetéseket adott át azoknak, illetve legközelebbi hozzátartozóiknak, akik az 1956. évi októberi forradalom és szabadságharc idején a nem­zet szolgálatában és a haza sza­badságának védelmében sze­reztek érdemeket. 1956-os Emlékérmet vett át dr. Bőgner Miklóstól Cziráki László (Szekszárdi, Császár Imre (Dunaföldvár), Fábián Jó­zsef (Felsőnána), Fehérvári Ist­ván (Bogyiszlói, Hatala Károly (Kisszékely), Heckmann Má­tyás (Bonyhádi, Illés Gábor (Bonyhád-Majos), Juhász László (Nagydorog), Klein Konrád (Bonyhádi, Orbán László (Mözs), Szarka György (Szekszárdi, Szekfű Sándor (Tolna), Tancsa Ferenc (Nagy­dorog), Tóth Ferenc (Duna­földvár), Perényi Miklós (Szek­szárdi, Magyar László (Pálfa) és Töttős Pál (Szekszárdi. Posz- tumus emlékérmet kapott - zá­rójelben a legközelebbi hozzá­tartozójuk, aki átvette - Bartók János (Frank Jánosné, Duna­földvár), Katona István (Do- rogházi Mártonná, Ócsény) és Tolnai. Imre (ifj. Tolnai Imre, Tamási). 1956-os Emléklapot Bátor Márton (Bölcske) és Ma­rosi Ferenc (Dombóvár) vehe­tett át dr. Bőgner Miklóstól.-él ­I A kitüntetett pedagógus: if „Mindig van, akiért minden fáradtság megéri" Nemzeti ünnepünk alkal­mából a Parlamentben adták át a Németh László díjat, me- | lyet az idén húsz pedagógus vehetett át Andrásfalvy Bér­li tálán művelődésügyi minisz­tertől. A megye pedagógusai közül Kovácsné Váraljai Klára, a paksi Bezerédj álta­lános iskola tanára részesült ! e megtisztelő kitüntetésben. — Pécsett, a tanárképző főiskolán német-orosz szá­ll kon végeztem, de ennek már 17 éve. Felsőtagozatosoknak : németet tanítok. Az elmúlt 3 I évben tanítványaimmal a | megyei versenyeken ott vol- 1 tunk a legjobbak között. Sok | a túlórám is, hiszen alapfokú ' nyelvvizsgára készítem a di­ákjaimat. Tavaly a Paksi Te­hetséges Fiatalokért alapít­vány pályázatát elnyertem az eddigi eredményeink 1 alapján. — Mikor tudta meg, hogy „Németh László díj"-ban ré­szesül? — Tíz nappal ezelőtt, eg\ fárasztó, értekezletekkel tűzdelt nap után itthon várt | a meghívó, melyben tudat ták az örömhírt és az át­adásra meghívtak a Parla­mentbe. Meglepetés volt számomra, mert azt sem tud- p tam, hogy az igazgatóm fel terjesztett. Kimondhatatlan | öröm, még most is alig me- rem elhinni. — Ön nyelvtanár most, amikor közismerten a peda gógusok elég alacsonyan | vannak megfizetve, nem lenne kifizetődőbb pályát változtatni? — Kaptam már kecseg tető ajánlatot tolmácsi állási a is, de én nagyon szeretem a I pályámat. A gyerekekkel való foglalkozás hálás fel adat, nincs idő elfásulásra és mindig akad köztük néhány, akiért minden fáradtság I megéri. Mau thnc t Olasz b Vendég látóipa ri Berendezések \ Árubemutató éttermek, bárok, pizzeriák, szállodák, üzletek, fagylaltozók, pékségek, cukrászdák részére PÉCS 1 992 március 19-20 - PALATÍNUS SZÁLLODA nyitvatartási idő: 10 őrátöl 18 óráig belépés kizárólag a szakmai érdeklődők számára FIN-MARK/Budapest szervezésében telefon/fax: 01-1 843 141 G VAK GROUP

Next

/
Thumbnails
Contents