Tolnai Népújság, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-14 / 63. szám
4 KÉPÚJSÁG TOLNA ÉS KÖRNYÉKE 1992. március Szedresi tervek Felsóhajtottak a szedresi „ki- lencek" - mármint a képviselő-testület tagjai —, mert a háromfordulós tárgyalás után megszületett a költségvetés véglegesített formája. — Ez évi költségvetésünket kétszer vitatta meg a testület, majd közmeghallgatáson a falu elé tártuk az elképzeléseket, hogy minden érdeklődő javaslataival még „besegíthessen" - kezdte tájékoztatóját Koleszár Mihály polgármester. — Ezután került csak pont az évet meghatározó javaslatok végére. —. Pénzben mennyi ez? — Hatvanegy milliós kiadással számolunk. Ebben van jó néhány olyan feladat, amit folytatni kell, mert áthúzódott az elmúlt évről, sőt évekről, s van olyan is, melyhez a szükséges anyagok - kő, cserép, tégla - nagyrészét már megvettük, s van olyan is, melyet a szükség hozott a felszínre. — Hallhatnék néhány konkrét példát? — A felsorolás egyáltalán nem jelent fontossági sorrendet, de nézzük! Égetően fontos a tornacsarnok befejezése. A majd kilenc éve elkezdett építményt remélhetőleg már az ősszel birtokba vehetik a gyermekek. Más területen: számítva az áremelkedésekre, még az elmúlt évben megvettük a por- talanított utak megépítéséhez szükséges zúzott követ, melyből ezerötszáz métert szándékozunk elkészíteni. Néhány lámpahellyel bővül a közvilágítás, mert ezt kérték a lakók. A területileg nagy kiterjedésű községnek eddig csak egy nyilvános telefonja volt, a központban, a posta mellett. Két új állomást kívánunk telepíteni, a Rákóczi és az Arany János utcába. Éppen a napokban tett ajánlatot egy fülkéket gyártó kft. Tartós, modern és szép kivitelezést jeleztek; várjuk a prospektusukat, hogy mielőbb rendelhessünk. Sort kerítünk a számítógép-hálózat bővítésére is. Óriási segítséget ad a hivatalnak és az orvosi rendelőnek. Egy tápegységet is felszereltetünk, hogy az esetleges áram- kimaradások ne okozzanak kárt ä már meglévő adatbankban. Elkészült egy korszerű fogorvosi rendelő terve is. Talán ez évben hozzáfogunk a kivitelezéshez, sőt a műszerparkot egy fogröntgen-készülékkel modernizáljuk, hogy a betegeknek ne kelljen a megyeközpontba utazniuk ezért. Nagyjából már együtt van a szükséges építőanyag, s megkezdődhet a mozi „átalakulása". Szolgáltatóházzá lesz, az igényeknek, a kívánalomnak megfelelően. Különböző alapterületű kis helyiségeket alakítunk ki benne. Fodrász, húsboltos, kozmetikus jelentette be már területi igényét. Tárgyalást kezdeményezünk a Műemléki Felügyelőséggel és a katolikus egyházzal - mert szeretnénk megmenteni a falualapító Bezerédj István hidjai kápolnáját. E két intézmény beleegyezését és anyagi segítségét kell kérnünk e munkákhoz. A művelődési házat pedig festés, mázolás, parkettafelújítás és új oldalfal burkolat teszi szebbé. Az elmúlt évben heten kértek támogatást, mint első lakáshoz jutók. E segítséggel szeretnénk továbbra is támogatni a fiatalokat. Erre az évre háromnegyed milliót tartalékolunk - várva, számítva a jelentkezőkre. Az a bizonyos kamatadó sok embernek okozott kellemetlenséget. Mi kilenc rászorulón segítettünk már az idei évben. Végül, bár nem ösz- szeillő téma, de tervezés alatt van egy víztározó, és az új dög- kút. Tervek. Erre az évre. A élet adta a témát, s az élet kívánja meg, hogy lépjen a falu, fejlődjön Szedres. Apró jelek mutatnak arra - pl. a faluvégen felhalmozott zúzalékkő, vagy a mozi előtti tégla- és cseréptömeg -, hogy a tervekből rövidesen valóság lesz. Komád L. . — Kérem, mutassa be olvasóinknak a faddi vadásztársaságot. — 1952-ben alakult 22 fővel, és ma 43 tagunk van. A társaság 9700 hektáron gazdálkodik. Adottságait tekintve Tolna megye legrosszabb élőhelyi területén. Nincs itt erdő, és kevés a mezőgazdaságilag , hasznosítható terület. Négy üdülőterületet tartunk számon, ezek sajnos a vadat - reprodukciós időszakában - zaklatják. Persze belátjuk, hogy a mi hobbinkon kívül más hobbinak is van létjogosultsága az adott területen. Hogy a megyében mégis - szerénytelenség nélkül mondhatom - elöljárunk apróvad neve- lésben-vadászatban, az abból adódik, hogy a társaság az egész vadászati idényben kemény munkát végez. Természetesen ellenszolgáltatás nélkül. Nyolcezer fácáncsibét, kétezer naposkacsát nevelünk. Sajnos a melioráció előrehaladtával az élőhelyek leromlottak, károsodtak, de ennek ellenére tudtuk tartani helyünket, rangunkat a vadásztársadalomban. — Mégis, hol van, hol maradt lehetőség a vadászatra? — Két ponton tudunk vadászni - ahova kiengedjük a vadkacsákat és a fácánokat —, egyik a Dunaszentgyörgy és Fadd között elterülő nádas-mocsaras rész, amit a faddi téesz- től bériünk, másik a faddi Dunának a felső vége. Nagy anyagi áldozatokkal és társadalmi munkával tavat létesítettünk ott, az a vadkacsatele- pünk. Számottevő őzállományunk is van, mely évek óta biztosítja az árbevételt. — A napos fácáncsibéket hon- nét szerzik be, s az azoknak szükséges takarmányt? — Az országban négy vadgazdaság - Árpádhalom, Bugyi, Hercida, és Komárom - van, ahol törzsállományt tartanak. Ezek a depóhelyek azok, ahol tojatnak és speciális, francia nációnál keltetőkben keltetnek. Ezekről a helyekről kapjuk diszpozíció alapján a csibéket. Először a nevelőházba kerülnek, majd a 28 napos kor elEgy arc - egy mesterség Koesner Antal vadászmester érése után kiengedjük őket a szabadba, az előkifutókba, és hét hetes korukban mehetnek a levadászandó területre. A vadászok „hétvégekre az őrzésükre, ellátásukra vannak beosztva. A takarmányt - a tápokat - részben vásároljuk, részben a 10-15 hektáros bérelt, illetve a 4 hektáros saját területünkön termeljük meg. — A társaság leginkább fiatalokból áll. — Folyamatosan cserélődött a társaság, az utóbbi tíz évben pedig számottevően nőtt. Leginkább fiatalok kerülnek be. Az idősebbek már kényelmesebbek, a fiatalokban van ambíció, termiakarás. • — Hogyan lehet valakiből vadász? — Először is hajtőként egy vadásztársasághoz kell eljárni, s az ismeretek megszerzése után a megyei önkormányzat vadászati felügyelőségén vadászati vizsgát kell tenni. Ez a vadászati jogból és szakismeretekből áll. A vizsga után fegyverismeretből kell beszámolni, majd a vadásztársaságba bekerülve a házi szabályzatnak megfelelően vadászhat az illető, egyénileg vagy társas módon. — Mi az oka annak, hogy egy-egy vadásztársaságba igen nehezen lehet bejutni? — Régen sem volt könnyű. A hatvanas évek végéig, a hetvenes évek elejéig nem beszélhettünk gazdálkodásról. Ahogy a természet megteremtette, úgy vadásztak az emberek. Azonban ha egy területnek van vadeltartó képessége, akkor vadászeltartó képessége is van. Itt az a probléma, hogy egyre nagyobb az igény a vadászati lehetőségek iránt, de ez a mi 9700 hektárunk ezt a 43 embert is nehezen bírja el. Vadásztársaságunk törekszik arra, hogy a bérkilövőknek is lehetőséget biztosítson. Évente 200-250 ilyen vendégünk van. — Ha már a kilövésekről beszélünk, az elmúlt évben a társaságnak hogy alakult az apróvad kilövése? — A faddi területen 60 őz, 5 szarvas, 12 vaddisznó, 1700 fácán, 1200 vadkacsa került kilövésre. A külföldiek által elejtett őzbakok közül 2 aranyérmet ért el, 1 ezüstérmes lett és szarvasokból 1 bika kapott ezüstérmes minősítést. A mi társa: gunknál a vad 40-50 százaiéi a külföldiek lövik meg, ez magasabb súlykategóriából 1 rül ki, és így tudjuk biztosíta amit némely vadásztársas már nem, hogy 10-15 vac szunk még őzbakkilövéshez jut. Igaz 300 grammnál nem hét nagyobb e trófeák súlya. — Kérem, mondja el, hogy lett ön vadászmester? — A vadászatot még P( megyében kezdtem 1974-bt 1976-ban, csere útján kerülte ide, ebbe a társaságba. A ve; tőség társadalmi munkáb dolgozik, de 1981-ben az orss gos védegyletnek és az akk( MÉM-nek volt egy olyan h nyú kezdeményezése, hogy vadásztársaságok zömében ahol komoly tenyésztési mu kák folynak - ezt társadah munkában már nem lehet eh gezni. Naponta kell gondc kodni arról, hogy napos állat' ellátásáról, és a feltételek biz) sításáról. Megszervezni a ki földiek és a hazaiak vadásztai sát, bérvadásztatását. (Ápri 10-e körül már figyelni kell vadat, mert május 1-jén m durrannak a puskák.) A so rétű tevékenység teljes emb( igényelt, így aztán a társasa nak függetlenített vadászait tere lettem. Nekem eredeti! egészségügyi képesítésem va de később elvégeztem a fels fokú vadgazdálkodási techi kumot is. — A családnak mi a vélemén az Ön munkájáról? — A család megértő, me szokta már, hogy egyfajta elk telezettséggel, időt, fáradság nem kímélve kell dolgozni a hoz, hogy eredményeket érjüi el. Szabadidőm nagyon kev van azért is, mert megválaszti tak Tolna megye vadászmest rének - amit szakmai elism résnek érzek -, s ezt követői bekerültem az Országos Trófi Bíráló Bizottság szekszárdi 1 rendeltségének tagjai közé is. — Gratulálok, és további mu kajához sok sikert kívánok.- pusztai ten Fotó: Kispál Már A kétévtizedes álom beteljesül Tornaterem és szennyvízcsatorna Több mint egyhónapos huzavona után eldőlt, hol épüljön tornaterem a városban. A meglehetősen kisszámú ellenzék, amely sokszor szélmalomharcot vív a testületben, január elejétől folyamatosan hangoztatta, hogy elodázhatatlanul szükséges az I-es számú általános iskolában a testnevelésoktatás kultúrált feltételeinek megteremtése. Ugyanis ebben az intézményben mintegy hatszáz gyerek tornaóráit évek hosszú sora óta egy ötven négyzetméteres kisteremben tartják. Az iskola vezetése annak rendje és módja szerint be is nyújtotta igényét a tavalyi év végén a polgármesteri, hivatalnak. A költségvetés összeállításakor ezt figyelembe vették és továbbították az illetékes minisztériumnak a céltámogatási kérelmet. Januárban robbant a bomba! Ekkor vált ismeretessé, hogy a parlament 1,2 milliárd forintot elkülönít középiskolai tornaterem- és kollégiumépítésre, illetve - felújításra. A gimnázium igazgatója rögtön jelezte, hogy e lehetőséget kihasználja (jogosságát nem is lehet elvitatni) és megjelent ez a tétel is a készülő költségvetésben. Azonban csakhamar világossá vált, hogy a város két tornaterem (egy általános és egy középiskolai) építésének anyagi terheit képtelen vállalni - tehát választani kellett. Beindultak az ilyenkor szokásos érdekérvényesítési folyamatok az egymással szemben álló két jogos igény : a gimnázium egyhónapos, az I-es iskola húszéves tor- naterenügénye mellett, illetve ellene. A polgármester úr és az őt hűen támogatók a gimnáziumot, míg velük szemben né- hányan az általános iskolát favorizálták. Ez utóbbi kis csoport kitartó és józan érveléssorozata végül az általuk képviselt ügy mellé állította a testület nagy részét. így az I-es iskolát illeti a tomateremépítés joga. A két évre tervezett építkezés egyébként a művelődési ház és a templom mögötti iskola telkei között levő kertekben valósul meg, a felmerülő variációk közül vélhetően a legkisebb kisajátítási költségekkel. (A jobb tájékozódás érdekében megjegyzendő, a városban terjedő szóbeszéddel elentétben, hogy a templom mögötti, valamikori polgári iskola épületét az egyház nem igényelte, nem is igényelhette vissza!) Sokak, de leginkább a szakemberek számára nyilvánvaló, hogy a város ivóvíz ellátását biztosító kutak veszélybe kerülhetnek. A bajt megelőzendő, a vízmű környékén halaszthatatlanul fontos a szennyvízcsa- toma-hálózat kiépítése. Ha ez nem történik meg, akkor egyes becslések szerint a tolnai vízbázis minősége öt-tíz év múlva drasztikusan romlani fog. (A megye városai közül Tolnán messze a legkisebb a település csatornázottságának százalékos aránya!) A hivatal a központi költségvetés felé be is nyújtotta e tárgyban céltámogatási kérelmét, de a cél körül bizonyos értelmezési zavarok támadtak, így a belügyminisztérium elutasította azt. A magyar demokraták felajánlották, a hivatal szakembereinek támogatását kérve, hogy haladéktalanul megvizsgálják és előkészítik a csatornaépítés másirányú (a lakosság pénztárcáját is kímélő) lehetőségeit. Ezt a bejelentést a testület tudomásul vette, a hivatal vezetője egyértelműen kifejezte együttműködési szándékát. A magyar demokraták frakciójának bejelentését követően a szabaddemokraták részéről elhangzott egy kérdés: miért éppen ők? A viszontválasz csak ennyi volt: mindenki hasznára válna, ha a hatalmon levők energiájuk jó részét nem ilyen oktalan, hiúsági kérdésekre pazarolnák, hanem igyekeznének a város érdekeit és fejlődését szolgáló ötletekkel és elképzelésekkel előhozakodni! Takács István képviselő (MDF) Március idusa Faddon Sok érdelődőnek csak állóhely jutott a faddi művelődési ház színháztermében a csütörtöki „március 15" emlékműsoron. Az alsótagozatos általános iskolások sajátos történelmi játéka a korabeli események valamennyi helyszínére elkalauzolta a nézőket. A stilizált jelmezekbe öltözött gyerekek koruknak megfelelő dramaturgiai környezetben - a mesék hangulatát idézve - kötötték le nagyobb társaik figyelmét is, mintegy háromnegyedórás produkciójukkal. A pedagógusok a nebulók önállóságát bizonyító próbák után, ezúttal a háttérben maradtak, kivéve az igazgató-helyettes tanító nénit, aki narrátorként izgult együtt fiatal színésztársaival. A község vezetői is megjelentek a protokollmentes tavaszköszöntőn, melyet a hét végén sportrendezvényekkel folytatnak. A már megalakult sakk sportkör nyilvános versenyén kívül, tagtoborzó célzattal, három asztalon zajló ping-pong körversenyt is szerveznek a testnevelő tanárok. Ódry Műsor a művelődési házban Hogyan született meg Tolna város költségvetése, avagy az ellenzék kivonuli 1992. február 27-én, egy nappal a törvényes határidő lejárta előtt Tolna város képviselő testületé megalkotta 1992-re érvényes költségvetési rendeletét a jelenlévő 13 képviselő 10 igen szavazatával 3 nem ellenében. Tekintettel egyik nemmel szavazó, majd a szavazás utáni szünetben két MDF-es társával bejelentés nélkül távozó képviselőtársunk, Takács István múlt szombaton, a Népújság tolnai oldalán megjelent írására indokoltnak érzem megismertetni az olvasókkal a rendelet megalkotásának stációit. 1991. október 14. Gazdasági és Költségvetési bizottsági ülés napirendjén a költségvetés elkészítésének irányelvei. 1991. október 16. Ügyrendi Bizottsági ülés azonos napirenddel. 1991. november 12. Gazdasági Bizottsági ülés kibővítve a többi bizottság elnökével. Napirendjén az 1992-es ideiglenes költségvetés. (Erre azért volt szükség, hogy idejében elküldhessük céltámogatásokra beadott pályázatunkat.) 1991. november 22. Testületi ülés, az ideiglenes költségvetés elfogadása. 1992. január 16. A gazdasági és a Településfejlesztési bizottságok együttes ülése a többi bizottság elnökének és a településrészi önkormányzat képviselőinek jelenlétében. Napirenden az 1992-es költségvetés előkészítése. 1. forduló. 1992. február 10. Mint fent, 2. forduló. 1992. február 17. Testületi ülés, a költségvetési vita első fordulója, megállapodás a főszámokról és a rendeletről. 1992. február 24. Testült ülés, a költségvetési vita más dik fordulója. Ezen a napon ; ülés-elején nyújtja be az MDF oldalas önálló előterjesztését, tetület nem akarja vita nélk elvetni a javaslatot, ezért újat tárgyalásról dönt. 1992. február 25. Gazdasá bizottsági ülés, az MDF mód' sító javaslatainak tárgyalás Az ülés határozatképtele azon a javaslattevő sem jelen meg. A bizottság elnöke, miv a javaslat a számokat ne érinti, elfogadhatónak tartja módosításokat. 1992. február 26. Ügyreni bizottsági ülés, ezen az ülése sincs jelen a javaslattevő. A n hézkes jogásznyelven írt 8 old las javaslatot a bizottság részi tekbe menően megtárgyalt semmi kivetnivalót abban ne: talált azon kívül, hogy olye dolgokat akar szabályozni költségvetési rendeletben, ar egyértelműen szabályozva va a Szervezeti és Működési Sz bályzatban, illetve más törv nyékben. Az egyetlen tartalnn lag új elemet támogatásáv ajánlja a testületnek. 1992. február 27. Testük ülés. A rendkívüli tárgyalá napon csak 13 képviselő tud j len lenni az érvényes mand tumú 18-ból. A testület me; hallgatja a bizottsági jelentés két, bizonyos módosításokk az eredeti sokat tárgyalt előte jesztést elfogadja. Az MDF képviselője végig tartózkodói illetve nemmel szavazott. A s. ját javaslatainál is. No con ment. Marián Béla a Jogi és Ügyrendi Bizottsi elnöke (SZDSZ)
