Tolnai Népújság, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-14 / 63. szám
>92. március 14. MEGYEI KÖRKÉP »ÚJSÁG 3 Ünnepi megemlékezés Szekszárdon Nemzeti ünnepünk alkalmával március 14-én Szekszárdon, a Művészetek Házában délelőtt 10 órakor az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesületének ünnepi találkozója lesz, melynek vendége Genu Pateanu műfordító. Másnap, március 15-én, délelőtt fél tízkor, a Béla téren a megemlékezés virágainak elhelyezésére kerül sor, ahol köszöntőt mond dr. Le- idecker Jenő, Szekszárd város alpolgármestere. Közreműködnek az egészség- ügyi szakiskola 2. A. osztályos tanulói, valamint a Szekszárdi Fúvószenekar. Ezt követően 11 órától a Babits Mihály Általános Iskola helytörténeti szakkörének és a Tolna Megyei Önkormányzat Levéltárának tisztelgő látogatása Garay Antal '48-as zászlótartó (alsóvárosi temető) és Hollós Alajos '48-as honvéd-főhadnagy (újvárosi temető) sírjánál. Az ünnep alkalmából március 15-én 9-12 óráig nyitva tartja kiállításait a Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára. Megtekinthetők A címer- és a pecséthasználat története és a Tolna megye jelesei az irodalomban, a tudományokban és a művészetekben című kiállítások. Túra Borjúdra A szedresi általános iskolában már hagyomány, hogy március 15-én a legközelebbi Petőfi emlékhelyre túrát szerveznek. Vasárnap reggel mintegy ötven fős csoport indul gyalogosan és kerékpárral Borjádra, hogy a környék diákjaival együtt emlékezzen nemzeti ünnepünkre. Az otthon maradt tanulóknak is lesz választható programjuk, (k.l.) Gyakorlati továbbképzés Áprilistól hat hónapos németországi gyakorlati továbbképzésre jelentkezhetnek a 30 év alatti, felsőfokú végzettségű agrárszakemberek. A jelentkezés feltétele: 3 éves üzemi gyakorlat, német nyelvismeret. Jelentkezési határidő: március 16. Felvilágosítást az FM Hivatal (Szekszárd, Mártírok tere 11-13., vagy 74/11-211/223-as melléken) ad. Tájékoztató Bea József, az FM Tolna Megyei Földművelésügyi Hivatal vezetője március 16-án, hétfőn, Kisvejkén 18 órai kezdettel a polgármesteri hivatalban a szövetkezeti és átmeneti törvényről, valamint a mezőgazdasági privatizáció lehetőségeiről ad tájékoztatást. Klubfoglalkozás Szekszárdon, a Babits Mihály Művelődési Házban a Szekszárdi Várostörténeti Klub március 16-án, 17 órakor tartja összejövetelét, ahol Nagy Ferenc: Régi szekszárdi borászok című előadását hallgathatják meg. A világpiac újrafelosztása Sertéshúst Chicagóba és Moszkvába Alakulóban az amerikai-magyar vegyes vállalat Sertéstenyésztési-feldolgo- zási szakemberekből álló hat fős delegáció járt az Amerikai Egyesült Államokbeli Sprensfi- eldben és Chicagóban február 29 és március 8-a között. A küldöttségnek tagja volt a Szekszárdi Húsipari Vállalat termeltetési főosztályvezetője, Kohajda Ferenc. — Mi volt az amerikai látogatás célja? - először erről kérdeztük a SZHV szakemberét. — Illinois állam földművelésügyi minisztere, Rebeca Doyn meghívásának tettünk eleget, amikor látogatást tettünk Chicagóban és Illinois állam székhelyén, Sprensfieldben. — Úgy hírlik, Önök üzletet is kötöttek. Chicagóba, a vágóhidak fellegvárába fog a Szekszárdi Húsipari Vállalat húskészítményeket exportálni. Ez körülbelül akkora szenzáció, mintha Szaud-Arábiába exportálnánk olajat... — Azért nem egészen ez a helyzet. Egyelőre csupán arról van szó, hogy az előzetes tárgyalások után felmerült egy amerikai-magyar vegyesvállalat létrehozásának gondolata, mely sertéstermeléssel foglalkozna egészen a piacképes végtermékig. Amerikai partnereink szeretnének Magyarországon, a Dél-Somogy megyei Állami Gazdaságnál egy minta-sertéstelepet létrehozni 6 ezer kocával, évi 12 ezer disznó kibocsátásával, melyet a Szekszárdi Húsipari Vállalat dolgozna fel. — És kinek fogják eladni a sertéshúst? — Kisebb részüket ameri- kába exportálnánk, a nagyobb részét pedig a FÁK államokba, az egykori Szovjetunió tagállamaiba. — Ha jól értem, amerika szeretné kivenni részét a keleti kereskedelemből. — Igen, én is úgy érzem, hogy a Közép-Kelet Európai változásokat követően elindult a világpiac újrafelosztása. Amerika a japán és német kereskedelem mellett keresi a helyét és ehhez igen jó kiindulási pontnak látja Magyarországot. Nem mi, egy ilyen kis ország vagyunk nekik fontosak, hanem a hatalmas szovjetjaiac. — Milyen tapasztalatokat szerzett a Chicagói vágóhidakon? — Küldöttségünk egy európai szemmel nézve hatalmas, napi 14 ezer sertést feldolgozó vágóhidat látogatott meg. Bár ez a húsfeldolgozó üzem jóval nagyobb volt, mint a mienk, de műszaki szempontból nem volt jobb. Egyedül a raktározási rendszerük fejlettebb, vonalkódos módszert alkalmaznak. — Ezt úgy értsem, hogy Szekszárdon korszerűbb körülmények között dolgozzák fel a sertéseket? — Feltétlenül. Nálunk olyan higiéniai körülmények vannak, hogy még a lámpabúrákat is portalanítani kell, egyetlen seprűnyél nem lehet a húsfeldolgozó üzem területén, mert fából van, ugyanakkor az általunk meglátogatott üzemben favázas felső szerkezeten lógtak a félsertések. — Szóval amerikai szemmel nézve is versenyképesek. — Feltétlenül. Egyébként vendéglátóink is elismerik, hogy náluk a serténytenyésztés alacsonyabb szinten áll, mint nálunk, így nyilván nem onnan fogunk hozni tenyésztésre sertéseket, hanem a hazai fajtákat tenyésztjük, mert itt jobb genetikai alapanyagú állomány van. —• Mikorra várható az üzlet konkretizálódása? — Áprilisban jön Illionis Állam földművelődésügyi minisztere Magyarországra. Addigra az Agroinvest, mely megbízást kapott a vegyesvállalat előkészítésére, kész tervekkel áll elő, melyet akkor fog minden érdekelt fél mérlegelni. /. kováts Bemutató a Deutsche Biihnében Mágikus délután I l.ul/sikos/tm a Gabriella és Kozáry Ferenc Földesi Judit és Malcsiner Péter Nagysikerű bemutatót tartottak csütörtökön este Szekszárdon a Német Színházban. Wolfgang Bauer osztrák drámaíró Mágikus délután című darabját Malcsiner Péter vitte színre. A kortárs drámairodalom meghatározó egyénisége kíméletlen helyzetképet festett az illúziót vesztett beatnemze- dékről. Malcsiner Péter a darabot más, szelídebb rendezői felfogásban mutatta be. Az előadás során két fiatal párral ismerkedhettünk meg, s láthattuk egy mágikus délután különös történéseit, miközben állandóan szólt Tom Waits, Lou Reed és a Technozene. Fotó: Gottvald Károly Idegenforgalmunk holnapja Hazafiság és turizmus egy kalapban? (Folytatás az 1. oldalról) Ha a Balatonhoz megyek, egyetlen célom, hogy jó idő legyen és tudjak fürödni. Ha elmegyek egy faluba és ott csak egy programot tudnak ajánlani, akkor azt egy délelőtt, vagy egy délután megtekinthetem, hallhatom, láthatom és kész. Számára egy teljesebb programajánlatra van szükség. Nem csupán egy falu, de a környék megismertetését kell célul tűzni. Öt-hat településnek össze kell fogni. Ehhez az önkormányzatoknak állandó kontaktusban kell lenni. Sőt eleve önkormányzati beruházás kell hozzá. Erdei tornapályák, kerékpárutak és nem sorolom, hogy mi minden kell ahhoz, hogy teljeskörű programmal tegyék vonzóvá a települést. Ehhez a hazafias érzés nélkülözhetetlen, aki nem büszke a hazájára, ne is foglalkozzon ezzel, mert a vendég megérzi. — Járva a vidéket, de maradjunk csak Tolna megye falvai- nál, azt tapasztalni, hogy hatalmas lakóépületekben egy-két ember él csupán. Ez önmagában is ingerlő lehet, ha arra gondolunk, miért ne tenné alkalmassá a házát a gazda mondjuk vendégfogadásra? — Erről van szó, ezért nőtt meg napjainkban a falusi turizmus lehetősége, mert azt ismerik fel az emberek, hogy ez egyben kiegészítő jövedelemforrás is lehet. A gondot az jelenti, hogy ezeket a házakat nem úgy építették annak idején, hogy teljesen kiszolgálja az idegent. Egyik oldalról tehát van egy anyag érték, de ezt át kell alakítani. A hazafias érzületet a gazdasági kényszerrel egy pályára kell terelni. Az úgynevezett elmaradott térségek kezdenek felértékelődni ilyen szempontból. Ettől “az évtől külön agrárcélokat hirdettünk meg támogatandó feladatainkhoz ezeken az elmaradott térségeken, ahol egy pontban a falusi turizmus is szerepel. — Ezt kifejezhetjük számokkal is? — Minden típusú falusi turizmus fejlesztéséhez 30 százalékos vissza nem térítendő támogatást adunk. Amit pályázaton lehet elnyerni. A területfejlesztési alap részeként jelennek meg az agrárcélok. Áz Állami Fejlesztési Intézetnél lehet majd pályázni. Április hónapban jelenik majd meg a felhívás. Ezeket a bármilyen kapacitásbővítő, vagy infrastruktúrát fejlesztő elképzeléseket 1993-tól állítjuk rendelkezésre. Ebben állampolgárok férőhelyet bővíthetnek, minden korszerűsítést megoldhatnak a többit részletesen olvasni lehet a felhívásban. Ha térségi beruházásról van szó, akkor önkormányzatok összefogásával nagyon sok mindent meg lehet valósítani. Ha egy kft. mondjuk létrehoz egy kempinget, ami a falusi turizmust szolgálja, már munkahelyteremtő lehetőséget is kínál. A falusi turizmus olyan bőven értelmezhető a hozzá kapcsolódó infrastruktúrával együtt, hogy saját fantáziára van bízva mit tud kezdeni a 30 százalékos támogatással. — Úgy értem szavaiból, hogy akár térségi szövetkezetekre is szükség lehet? — Egyik legjárhatóbb útnak tartom személy szerint az ilyen jellegű szövetkezést - példaként á Gyöngyös-Mátraiját említem, ami nem Heves megyét, hanem egy kisebb régiót fog össze. — Ami annyit jelent, hogy önállóan szervezi a programját? — Mindent önmaguk intéznek, a propagandától kezdve a vendégek jobbra-balra utaztatásáig, szállásolásától az ellátásig mindent. Ök azok, akik a hazafiasságukat és a turizmust egy kalapba teszik. Decsi Kiss János Testületi ülés Cikón Cikó község önkormányzatának képviselő-testülete március 16-án, este fél hatkor tartja soron következő testületi ülését. Ezen jelentés hangzik el a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról, valamint tájékoztató az elmúlt évi adóbevételekről és a várható idei bevételekről. Ugyanekkor számol be For- ray Gellért polgármester az 1991. évi pénzügyi terv végrehajtásáról is. A bejelentések napirendi ponton belül Glöckner Jakab, az általános iskola igazgatója tájékoztatja a testületet az iskola 1992-ben várható bevételeiről, kiadásairól. H. I. Ök fejlesztenek, mi belerokkanunk (Folytatás az 1. oldalról) azért döntött így, mert fürdőszobára sem tellett. A családok többsége - néhány kivételtől eltekintve - nagyon egyszerű körülmények között él itt. A közelmúltban a polgár- mesteri hivatal bevezette a szenyvízcsatornát, bár arról a lakókat elfelejtették megkérdezni, hogy ezt anyagilag tud- ják-e vállalni. így meglepetésként érte a környék lakóit, amikor február közepén kézbesítették azt a határozatot, hogy közműfejlesztési hozzájárulásként 13 ezer forintot szíveskedjenek befizetni, mert ha nem, késedelmi kamat, behajtás.... a szöveg ismerős. Fellebezni 600 forintos illetékkel lehet. Amikor a helyszínre mi is elmentünk az egyik lakó fellebbezése miatt, szintén ott tartózkodott a polgármesteri hivatal városigazgatási irodájának főelőadója, Seleznik Tibor is. — Harmincezer forintért építettük az aknát, akkor szóba sem került, hogy itt szenyvíz- csatorna lesz. Mi már egyszer ezért fizettünk, duplán nem fogunk! — Fizessen az, aki ezt igényelte! — Miért nem akkor kérik el mitőlünk a pénzt, amikor rákötünk a csatornára? — Tudjuk, hogy a fejlődést megállítani nem lehet, de ennek a mértékét ne önök döntsék el, mert hiába csinálnak akármilyen jó dolgot, ha nincs rá pénzünk. Értsék meg, itt sok a nyugdíjas, még fürdőszobánk sincs. Örülünk, ha nem halunk éhen. Nem tudunk fizetni! — Mért nem kérdeztek meg bennünket, mielőtt lerakták a csatornát, hogy van-e rá pénzünk? A kérdések Seleznik Tibornak szóltak, aki a helyszíni szemlére jött, ugyanis a rendelet lehetővé teszi a hozzájárulás összegének a mérséklését, ha a megépített akna a műszaki paramétereknek megfelel. A kedvezményről is most hallanak először a lakók, ennek lehetősége ugyanis a határozatban nem szerepelt. Ez ismét indulatokat vált ki. A főelőadó igyekezett higgadtan válaszolni. — Az ingatlan értéke a csatorna által magasabb lesz, és előbb-utóbb mindenki rá fog kötni, hiszen a szippantás egyre drágább. — Ember gondolkodjon, a rákötés még kétszer ennyibe kerül, mikor lesz nekem ennyi pénzem?! — Kérem válasszuk szét a szociális és műszaki gondokat. — Mért nem lehet úgy megoldani, mint a gázvezetésnél,' Fellebbezés az akna miatt hogy akkor és annak kell fizetni, aki ráköt?! — Mert ez a rendelet! A valós igényt jelzi, hogy a több, mint két éve elkészült csatornára, az ott élők egy harmada sem kötött rá. Rendelet tehát van, aztán meg hoznak egy újabbat amely arra vonatkozik, hogy mi lesz azzal, aki nem tud fizetni és olyan jövedelme sincs amiből levonni lehetne. Úgy látszik egyszerűbb rendeleteket hozni, mint emberekkel szót érteni. Mauthner Ilona Fotó: KPM
