Tolnai Népújság, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-12 / 36. szám

1992. február 12. VÁLLALKOZÁS - PIAC MSPUJSÁG 5 Jogszabályfigyelő A népjóléti miniszter 4/1992. (1.8.) rendelete a gyógyszerekkel folyta­tott nagykereskedemi tevékenységről rendel­kezik. Jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, il­letve természetes sze­mély nagykereskedelmi tevékenységet, gyógy­szer-nagykereskedelmi tevékenységet a nagyke­reskedelemre vonatkozó szabályok betartásával a rendelet előírásai szerint folytathat. Az állategészségügy­ről szóló 1981. évi 3. tvr. hatálya alá tartozó állat- gyógyászati készítmé­nyek nagykereskedelmi forgalmazásának rendjét külön jogszabály álla­pítja meg. A tevékeny­ség a termék beszerzését, minőségértékelését, táro­lását, készletezését, szétmérését, szétcsoma- golását, nyilvántartását, továbbá a termékkel kapcsolatos adatszolgál­tatást foglalja magába. A gyógyszer-nagyke­reskedő közvetlenül a beteg, illetőleg a lakos­iág részére terméket nem szolgálhat ki. Gyógyszer-nagyke­reskedelmi tevékenység a népjóléti miniszter en­gedélyével végezhető. A gyógyszerraktár tel­jes üzeme alatt gyógy­szerésznek jelen kell lennie. A gyógy­szer-nagykereskedelmi tevékenységet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei intézetei ellenőr­zik. Ez a rendelet 1992. január 15. napjával lépett hatályba. 4/1992. (1.13.) kor­mányrendelet az egyéni és szervezett turizmus céljára szolgáló külföldi fizetőeszköz és menet­jegy megvásárlásának szabályairól szól. A szervezett és egyéni turizmus keretében ki­utazók részére a költsé­gek fedezésére és a köl­tőpénzre - naptári éven­ként legfeljebb 14 napra - a konvertibilis valutát az utazásszervező vál­lalkozás keretköltség nélkül vásárolhatja meg. A mozgáskorlátozott személy naptári éven­ként hatezer-egyszáz fo­rint összegért konverti­bilis fizetőeszközt vásá­rolhat. A Magyar Közlöny 1991/143. számában közzétételre került a fo­gyasztási adóról és a fo­gyasztói árkiegészítés­ről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény. Ennek értelmében a termékek meghatározott köre fogyasztásiadó-kö- teles. A fogyasztási adót a saját előállítású termék után a termelő, a nem adóalanytól beszerzett termék esetén a vevő (a felvásárló), míg az im­portált termék után az imortáló fizeti meg. így például fogyasztási adót kell fizetni a szeszes ita­lok, a kávé, a csokoládé, a rágógumi, a parfüm, a cigaretta után is. Fo­gyasztói árkiegészítés kizárólag a személyszál­lítási tevékenység esetén vehető igénybe. A 167/1991. (XII.26.) Korm. sz. rendelet mó­dosítja a külkereske­delmi tevékenységgel kapcsolatban a deviza- hatósággal szemben fennálló egyes kötele­zettségeket. A rendelet szerint a „külkereskedelmi tevé­kenységet folytató sze­mély külkereskedelmi tevékenységének meg­kezdését - 8 napon belül - nevének, székhelyének (telephelyének, lakóhe­lyének) és adószámának megjelölésével írásban köteles bejelenteni az MNB-nek". A rendelet 1992. január 1. napján lépett hatályba. Azon külkereskedelmi tevékenységet folytató személyeknek, akiket 1991. december 31-ig az NGKM nyilvántartásba vett, a bejelentést nem kell megismételni. A rendeletet az 1991. évi. 145. számú Magyar Köz­lönyben tették közzé. A 145. számú Magyar Közlöny tartalmazza a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. tör­vényt is. Eszerint 1992. január 1-től a belföldi forgalmi engedéllyel és rend­számmal ellátott gép­jármű, pótkocsi után gépjárműadót kell fi­zetni. Az évi adótétel a gépjármű saját tömegé­nek minden megkezdett 100 kilogrammá ja után 200,- Ft. A motorkerék­pár és lakópótkocsi, a la­kóautó és a sátras után­futó adója 1000,- Ft évente. Áz adóköteles gépjárművekről 1992. febrár 29-ig adóbevallást kell adni. Nem árt tudni, hogy a jogszabályok nem isme­rete nem mentesíti az ál­lampolgárokat a követ­kezményektől, a gép­járműbevallás ugyanis önbevallásos alapon működik. Nem hivat­kozhatunk tehát arra, hogy nem volt megfelelő a tájékoztatás. Aki számára még nem világos, hogy mikor, hol, hogyan kell a gépjármű­adót leróni, annak cél­szerű az önkormányzati hivatal illetékes osztá­lyához fordulni eligazí­tásért. A bevallás alapján az önkormányzat határoza­tot hoz az adó kivetésé­ről, majd ennek jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell befi­zetni a kiszámított ösz- szeget, amelynek a fele marad helyben, a másik fele pedig az állami költ­ségvetésbe kerül. Franchise, a biztonságos vállalkozás Pályázati felhívás Nálunk is siker lesz? Nem is olyan régen nyilat­kozta Bőd Péter Ákos, az MNB elnöke, hogy 1992 a hazai kis­vállalkozások tömeges bukásá­nak éve lesz. Ebben nyilván nagy szerepe van annak, hogy nálunk igen sokan tapasztalat­lanul, az alapvető vállalkozási ismeretek hiányában, kellő át­tekintés, piacfelmérés, gazda­ságossági elemzés nélkül, sőt, a munkanélküliség elől való me­nekülés okán, mintegy kény­szerből lettek-lesznek vállalko­zókká. Van egy, a világban elterjedt - nálunk sajnos még kevésbé közismert - varázsszó, amely egy biztonságosabb vállalko­zási formát takar: ez a franchise (ejtsd: frencsájz). Mit is takar ez a varázsszó? Képzeljünk el va­lahol a fejlett Nyugaton egy in­duló vállalkozást, amely kima­gaslóan gyors fejlődésre képes, tehát bizonyítja piaci alkalmas­ságát. A sikeres vállalkozás alaptermészete a terjeszkedés, szaporodnak tehát a vállalko­zás üzletei azonos márkanév­vel, egységes képpel, megjele­néssel, kialakul egy jól átgon­dolt, harmonikus és . főleg eredményesen működő rend­szer. A további terjeszkedés saját üzletekkel egy bizonyos hatá­ron túl már nehézkes, lassú és tőkeigényes, ezért sok ilyen vál­lalkozás választotta azt az utat, hogy a jól bevált rendszert ér­tékesítette más vállalkozóknak licencdíj ellenében, először bel­földön, majd később más or­szágokban is. Ez a franchise. A nálunk is legismertebb példája a McDonald's gyorsétkeztető hálózat, amely ilyen formában terjedt el az egész vüágon. Áz új vállalkozó tehát már bevált, eredményes technoló­giát, márkanevet, szakmai és menedzsment-ismereteket vá­sárol meg, s ezek egyben az át­lagosnál nagyobb biztonságot is jelentenek. Nemzetközi sta­tisztikák biztosítják, hogy a franchise-üzletek jóval kisebb arányban mennek tönkre, mint általában az induló vállalkozá­sok. Nálunk különösen fontos lehet az ilyen „irányított" vál­lalkozások terjedése, hiszen ez a módszer sok tapasztalatlan kezdőt óvhat meg saját hibái­nak, tévedéseinek következ­ményeitől. Lényeges szempont az is, hogy - éppen a nagyobb biztonság, sikeresély miatt - hi­telhez is könnyebben juthat az a vállalkozó, aki franchise-üzlet- ben gondolkodik. Mit tehet egy magyar vállal­kozó, vagy vállalkozni szándé­kozó, ha franchise-rendszert szeretne vásárolni, s ehhez partnereket keres? Szaporod­nak nálunk is a franchise-taná- csadó cégek, amelyek a vállal­kozó elképzelései, tőke- és egyéb adottságai tükrében tud­nak franchise-átadókat aján­lani. Több, mint fél éve már, hogy megalakult a Magyar Franchise Szövetség is (1536, Budapest, Pf.: 446, telefon: 115-4619, 116-8229), amely megadhatja az induló informá­ciókat az érdeklődőknek, s minden bizonnyal jelentős sze­repet is játszik ennek a világ­szerte gyorsan fejlődő vállalko­zási formának a hazai elterjesz­tésében. külföldi kiállításon való részvételre Az Országos Kisvállalkozás-fejlesztési Iroda pályázatot hirdet az építőiparban, vagy az építőanyag kereskede­lemben dolgozók részére. Azok jelentkezését várják, akik 1992. február 26. és március 1. között Brüsszelben részt kí­vánnak venni a BATIBOUW '92 Nemzetközi Építési és Felújítási Kiállításon. Az iroda az olyan kis- és középvál­lalkozások vezetőinek, illetőleg egyéni vállalkozóknak a pályázatait várja, akik az építő- és az építőanyag-iparban, illetve kereskedelemben dolgoznak, esetleg belga, német vagy francia üzleti kapcsolatokkal is rendelkeznek. A pályázatoknak a jelentkező tevékenységének rövid, ám pontos leírását, az alakulás évét, a vállalkozás formá­ját, az alaptőke nagyságát és a kereskedelmi tevékenység leírását kell tartalmaznia. Ezen kívül a belga, esetleg a németalföldi, a német vagy a francia kereskedelmi kap­csolatok jellegét, tárgyát kell részletezni. A pályázat el­nyeréséhez megfelelő szintű angol, német vagy francia nyelvtudás is szükséges. A pályaműveket február 18-áig kell elküldeni az Orszá­gos Kisvállalkozás-fejlesztési Iroda (1364 Budapest, Postafiók: 279) címére. Megkérdeztük Telefonhelyzet Szekszáraon Ki, mire számíthat ebben az évben? Örök, visszatérő téma a sajtóban a telefonhelyzet, és még jó ideig az is marad. Igazából akkor örülhetünk majd, ha már nem lesz az. A vállalkozók számára külö­nösen létfontosságú lehet egy - vagy több - telefon- vonal, hiszen ma már szinte elképzelhetetlen eredmé­nyes vállalkozás telefon és fax nélkül. Ezért is kerestük fel Ka­tona Istvánt, a Tolna Me­gyei Távközlési Üzem veze­tőjét, hogy tájékoztatást kér­jünk az idén várható fejle­ményekről. — Az közismert már, hogy nemrégiben bővítet­ték 3000 vonallal a szek­szárdi központot, most te­hát a hálózatbővítési mun­kák határozzák meg az új telefonállomások beköté­sének ütemezését. A város mely területein élő igény­lők számíthatnak arra, hogy ebben az évben tele­fonhoz jutnak? — A lehetséges hárome­zerből ezret már a tavalyi év végén bekötöttünk, s eb­ben az évben is körülbelül ilyen nagyságrendet terve­zünk. Általánosságban azt mondhatom, hogy a város észak-déli irányú főútvona­lától nyugatra eső területe­ken lesz az idén hálózatfej­lesztés, és ennek megfele­lően a készülékbekötések zöme is erre a területre esik. A Csap és a Csopak utcai elosztó a csatári és a cinkai területet fedik le, itt mint­egy 200 állomás kerül bekö­tésre még az első félévben. A baktai részen, a Háry út és a Május 1. út közötti terü­leten körülbelül szintén 200, a Mérey lakótelepen és kör­nyékén pedig mintegy 300 új állomásra számíthatnak az igénylők. Az év második felében várható, hogy a Bródy ut­cában, a Bródy-közben, va­lamint a Munkácsy út, Ki­látó út közötti területen kö­tünk be körülbelül 50-50 új telefont. Az említett városrésze­ken kívül másutt is vég­zünk folyamatosan háló­zatbővítést, de a beköté­sekre valószínűleg már nem kerülhet sor ebben az év­ben. Hozzá kell még tennem, hogy a központ műszaki adottságai miatt a bekötésre kerülő lakástelefonok túl­nyomó többsége ikervona­lat kap, amit sokan nehez­ményeznek. A háromezer­ből azonban mindössze ezer fővonalat tudunk biz­tosítani, s - érthető módon - ezeket inkább a közületi igénylőknek szánjuk. — Hogyan változott az igénylők száma a nagyobb arányú bekötések hatá­sára? — Tavaly májusban 4000 igénylőt tartottunk nyilván, s ez alig csökkent mára, hi­szen az új központ üzembe­állításának hírére több új igény is érkezett, mint ko­rábban. A közel négyezer­ből mintegy száz a közü­leti-vállalkozói igénylő. Ez szerencsére elég alacsony szám, ami annak is tulajdo­nítható, hogy ezeket igye­keztünk - és ezután is igyekszünk - mielőbb ki­elégíteni. — Mi várható a távo­labbi jövőben? Meddig lesz elég ez a háromezres bővítés? — A központ 1993-ra ismét telítődik, de a tervek szerint valamikor 1993-94 folyamán egy új, korsze­rűbb, digitális központ léte­sül Szekszárdon, tovább bővítve a jelenlegi kapaci­tást. -áa­Pénz - tárca (IV.) Ú ri huncutság-e a tőzsde körül nyü­zsögni? Ezúttal ezt a kérdést kell megválaszolnom a pénzüket - bármeny- nyicskét - tőkére cserélőknek. A lóverseny - szenvedéllyé válva - csődbe vihet egyéni sorsokat, családi eg­zisztenciákat; a lakosság fizető- képességét meg­hazudtoló mér­tékben költ lottó, totó vásárlásra; megkísértett már mindenkit a tép- kedős, kaparós, blöffölős szeren­csejátékok ára­data. Nem is szólva az „itt a piros - hol a pi­ros?" számos válfajáról. Na és persze ki ne vál­lalkozna egy kis kaszinózásra, ha tehetné? Nos, ha ezekről van szó, szemrebbenés nélkül, magától értetődően tudunk „bukni" - hiszen a vesztés esélye általában mindig sokkal nagyobb, mint a nyerés lehetősége. Mégsem értem, miért szereti jobban a magyar ember a kiszámíthatatlan kime­netelű dolgokat azoknál, amelyek jól ki­számíthatóak? Megéri-e nekünk az a - kevés, vagy akár felfokozott - izgalom, várakozási láz, amit a szerencsejátékok okoznak? Miért nem szeretünk csak úgy, egyszerűen nyerni, terített lapokkal ját­szani? Kinek-kinek magának kell megvá­laszolni ezeket a kérdéseket. Am akik úgy döntenek, hogy ők in­kább akarnak esélyesek lenni, mintsem esélytelenek - azok számára a tőzsdézés lehet a megfelelő izgatószer, a szenve­dély, a hobbi, a játék. Na és persze az üz­let. A japán háziasszonyok megtakarított konyhapénze nélkül hamarosan össze­omlana a világ talán legfejlettebb gazda­sága, tudniillik ezek a kis spórolós japán Értékek és értékpapírok A gazdagság nem szégyen, és nem fáj. Gazdagodni lehet anél kül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat a bőrünkben. Hát akkor meg?! menyecskék hónapról hónapra lazán el­tőzsdézik a kosztra-kvártélyra való pén­zük egy részét. De senki ne higyje, hogy önérdek nélkül teszik mindezt: tőzsdé­zésre fordított pénzük „fűti" a gazdasá­got, aminek nyomán egyre többet érnek az értékpapírjaik, azok hozadéka egyre jobb és egyre biztosabb egzisztenciát te­remt a családnak. Igaz, ott van élénk tőzsdei élet, ahol tömegével vannak bróker és dealer cé­gek, amelyek lelkiismeretesen kezelik a háziasszonyok befektetéseit, és van kul­túrája a tőzsdének, amit mi még hallo­másból is csak alig ismerünk. Emberformáló erejű lehet az a készte­tés, ami a tőzsdézés révén a gazdasági élet figyelésére sarkall. Hiszen nem mindegy az, hogy melyik vállalat hasz­nálja a pénzünket, hogy milyen papírok­ban dolgozik a tőkénk! Aki tehát a tőzs­dén értékpapírokat vásárol, az akarva-akaratlanul is figyeli a „saját" cé­geit, azok konkurenciáját, azt érdeklik a hírek, amelyek befolyásolják az árfo­lyamváltozáso­kat. Új beszéd­témák, pletykák jelenhetnek meg a baráti társa­ságban, a kocs­mákban, másféle információk kezdik érdekelni a befektetőt; szóval változik, élénkül, neme­sedik, színesedik „tőkésünk" élete, lelkülete. Ráadá­sul nem kevésbé izgalmas játék ez sem, mint a ru­lett, a kártya, a lóverseny vagy akár a lottó. És ha másért nem, hát csak ezért - a lé­lek nemesedése okán - is megéri átgon­dolni a családok eddigi pénzgazdálko­dási, megtakarítási és befektetési szoká­sait. Hiszen jobb ma egy „kis tőkés", mint holnap egy céltalan munkanélküli. S orozatunk eddigi fejezeteiből már tud­juk, hogy a pénz szegényít, a tőke gazdagít. Márpedig aki a tőzsdén sze­retne meggazdagodni, tudnia kell miként alakult ki nálunk - ismét - az érték­tőzsde, milyen alapfogalmakat kell is­merni a tőzsdézéshez, milyen játéklehe­tőségek vannak. Kalauzunk a tőzsde ki­váló és sikeres ismerője, a Lupis Bróker­ház igazgatója, Jaksity György lesz. Merth László (FEB) A szekszárdi Shell benzinkút is franchise-egység

Next

/
Thumbnails
Contents