Tolnai Népújság, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-12 / 36. szám
1992. február 12. VÁLLALKOZÁS - PIAC MSPUJSÁG 5 Jogszabályfigyelő A népjóléti miniszter 4/1992. (1.8.) rendelete a gyógyszerekkel folytatott nagykereskedemi tevékenységről rendelkezik. Jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, illetve természetes személy nagykereskedelmi tevékenységet, gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységet a nagykereskedelemre vonatkozó szabályok betartásával a rendelet előírásai szerint folytathat. Az állategészségügyről szóló 1981. évi 3. tvr. hatálya alá tartozó állat- gyógyászati készítmények nagykereskedelmi forgalmazásának rendjét külön jogszabály állapítja meg. A tevékenység a termék beszerzését, minőségértékelését, tárolását, készletezését, szétmérését, szétcsoma- golását, nyilvántartását, továbbá a termékkel kapcsolatos adatszolgáltatást foglalja magába. A gyógyszer-nagykereskedő közvetlenül a beteg, illetőleg a lakosiág részére terméket nem szolgálhat ki. Gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenység a népjóléti miniszter engedélyével végezhető. A gyógyszerraktár teljes üzeme alatt gyógyszerésznek jelen kell lennie. A gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei intézetei ellenőrzik. Ez a rendelet 1992. január 15. napjával lépett hatályba. 4/1992. (1.13.) kormányrendelet az egyéni és szervezett turizmus céljára szolgáló külföldi fizetőeszköz és menetjegy megvásárlásának szabályairól szól. A szervezett és egyéni turizmus keretében kiutazók részére a költségek fedezésére és a költőpénzre - naptári évenként legfeljebb 14 napra - a konvertibilis valutát az utazásszervező vállalkozás keretköltség nélkül vásárolhatja meg. A mozgáskorlátozott személy naptári évenként hatezer-egyszáz forint összegért konvertibilis fizetőeszközt vásárolhat. A Magyar Közlöny 1991/143. számában közzétételre került a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény. Ennek értelmében a termékek meghatározott köre fogyasztásiadó-kö- teles. A fogyasztási adót a saját előállítású termék után a termelő, a nem adóalanytól beszerzett termék esetén a vevő (a felvásárló), míg az importált termék után az imortáló fizeti meg. így például fogyasztási adót kell fizetni a szeszes italok, a kávé, a csokoládé, a rágógumi, a parfüm, a cigaretta után is. Fogyasztói árkiegészítés kizárólag a személyszállítási tevékenység esetén vehető igénybe. A 167/1991. (XII.26.) Korm. sz. rendelet módosítja a külkereskedelmi tevékenységgel kapcsolatban a deviza- hatósággal szemben fennálló egyes kötelezettségeket. A rendelet szerint a „külkereskedelmi tevékenységet folytató személy külkereskedelmi tevékenységének megkezdését - 8 napon belül - nevének, székhelyének (telephelyének, lakóhelyének) és adószámának megjelölésével írásban köteles bejelenteni az MNB-nek". A rendelet 1992. január 1. napján lépett hatályba. Azon külkereskedelmi tevékenységet folytató személyeknek, akiket 1991. december 31-ig az NGKM nyilvántartásba vett, a bejelentést nem kell megismételni. A rendeletet az 1991. évi. 145. számú Magyar Közlönyben tették közzé. A 145. számú Magyar Közlöny tartalmazza a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényt is. Eszerint 1992. január 1-től a belföldi forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott gépjármű, pótkocsi után gépjárműadót kell fizetni. Az évi adótétel a gépjármű saját tömegének minden megkezdett 100 kilogrammá ja után 200,- Ft. A motorkerékpár és lakópótkocsi, a lakóautó és a sátras utánfutó adója 1000,- Ft évente. Áz adóköteles gépjárművekről 1992. febrár 29-ig adóbevallást kell adni. Nem árt tudni, hogy a jogszabályok nem ismerete nem mentesíti az állampolgárokat a következményektől, a gépjárműbevallás ugyanis önbevallásos alapon működik. Nem hivatkozhatunk tehát arra, hogy nem volt megfelelő a tájékoztatás. Aki számára még nem világos, hogy mikor, hol, hogyan kell a gépjárműadót leróni, annak célszerű az önkormányzati hivatal illetékes osztályához fordulni eligazításért. A bevallás alapján az önkormányzat határozatot hoz az adó kivetéséről, majd ennek jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell befizetni a kiszámított ösz- szeget, amelynek a fele marad helyben, a másik fele pedig az állami költségvetésbe kerül. Franchise, a biztonságos vállalkozás Pályázati felhívás Nálunk is siker lesz? Nem is olyan régen nyilatkozta Bőd Péter Ákos, az MNB elnöke, hogy 1992 a hazai kisvállalkozások tömeges bukásának éve lesz. Ebben nyilván nagy szerepe van annak, hogy nálunk igen sokan tapasztalatlanul, az alapvető vállalkozási ismeretek hiányában, kellő áttekintés, piacfelmérés, gazdaságossági elemzés nélkül, sőt, a munkanélküliség elől való menekülés okán, mintegy kényszerből lettek-lesznek vállalkozókká. Van egy, a világban elterjedt - nálunk sajnos még kevésbé közismert - varázsszó, amely egy biztonságosabb vállalkozási formát takar: ez a franchise (ejtsd: frencsájz). Mit is takar ez a varázsszó? Képzeljünk el valahol a fejlett Nyugaton egy induló vállalkozást, amely kimagaslóan gyors fejlődésre képes, tehát bizonyítja piaci alkalmasságát. A sikeres vállalkozás alaptermészete a terjeszkedés, szaporodnak tehát a vállalkozás üzletei azonos márkanévvel, egységes képpel, megjelenéssel, kialakul egy jól átgondolt, harmonikus és . főleg eredményesen működő rendszer. A további terjeszkedés saját üzletekkel egy bizonyos határon túl már nehézkes, lassú és tőkeigényes, ezért sok ilyen vállalkozás választotta azt az utat, hogy a jól bevált rendszert értékesítette más vállalkozóknak licencdíj ellenében, először belföldön, majd később más országokban is. Ez a franchise. A nálunk is legismertebb példája a McDonald's gyorsétkeztető hálózat, amely ilyen formában terjedt el az egész vüágon. Áz új vállalkozó tehát már bevált, eredményes technológiát, márkanevet, szakmai és menedzsment-ismereteket vásárol meg, s ezek egyben az átlagosnál nagyobb biztonságot is jelentenek. Nemzetközi statisztikák biztosítják, hogy a franchise-üzletek jóval kisebb arányban mennek tönkre, mint általában az induló vállalkozások. Nálunk különösen fontos lehet az ilyen „irányított" vállalkozások terjedése, hiszen ez a módszer sok tapasztalatlan kezdőt óvhat meg saját hibáinak, tévedéseinek következményeitől. Lényeges szempont az is, hogy - éppen a nagyobb biztonság, sikeresély miatt - hitelhez is könnyebben juthat az a vállalkozó, aki franchise-üzlet- ben gondolkodik. Mit tehet egy magyar vállalkozó, vagy vállalkozni szándékozó, ha franchise-rendszert szeretne vásárolni, s ehhez partnereket keres? Szaporodnak nálunk is a franchise-taná- csadó cégek, amelyek a vállalkozó elképzelései, tőke- és egyéb adottságai tükrében tudnak franchise-átadókat ajánlani. Több, mint fél éve már, hogy megalakult a Magyar Franchise Szövetség is (1536, Budapest, Pf.: 446, telefon: 115-4619, 116-8229), amely megadhatja az induló információkat az érdeklődőknek, s minden bizonnyal jelentős szerepet is játszik ennek a világszerte gyorsan fejlődő vállalkozási formának a hazai elterjesztésében. külföldi kiállításon való részvételre Az Országos Kisvállalkozás-fejlesztési Iroda pályázatot hirdet az építőiparban, vagy az építőanyag kereskedelemben dolgozók részére. Azok jelentkezését várják, akik 1992. február 26. és március 1. között Brüsszelben részt kívánnak venni a BATIBOUW '92 Nemzetközi Építési és Felújítási Kiállításon. Az iroda az olyan kis- és középvállalkozások vezetőinek, illetőleg egyéni vállalkozóknak a pályázatait várja, akik az építő- és az építőanyag-iparban, illetve kereskedelemben dolgoznak, esetleg belga, német vagy francia üzleti kapcsolatokkal is rendelkeznek. A pályázatoknak a jelentkező tevékenységének rövid, ám pontos leírását, az alakulás évét, a vállalkozás formáját, az alaptőke nagyságát és a kereskedelmi tevékenység leírását kell tartalmaznia. Ezen kívül a belga, esetleg a németalföldi, a német vagy a francia kereskedelmi kapcsolatok jellegét, tárgyát kell részletezni. A pályázat elnyeréséhez megfelelő szintű angol, német vagy francia nyelvtudás is szükséges. A pályaműveket február 18-áig kell elküldeni az Országos Kisvállalkozás-fejlesztési Iroda (1364 Budapest, Postafiók: 279) címére. Megkérdeztük Telefonhelyzet Szekszáraon Ki, mire számíthat ebben az évben? Örök, visszatérő téma a sajtóban a telefonhelyzet, és még jó ideig az is marad. Igazából akkor örülhetünk majd, ha már nem lesz az. A vállalkozók számára különösen létfontosságú lehet egy - vagy több - telefon- vonal, hiszen ma már szinte elképzelhetetlen eredményes vállalkozás telefon és fax nélkül. Ezért is kerestük fel Katona Istvánt, a Tolna Megyei Távközlési Üzem vezetőjét, hogy tájékoztatást kérjünk az idén várható fejleményekről. — Az közismert már, hogy nemrégiben bővítették 3000 vonallal a szekszárdi központot, most tehát a hálózatbővítési munkák határozzák meg az új telefonállomások bekötésének ütemezését. A város mely területein élő igénylők számíthatnak arra, hogy ebben az évben telefonhoz jutnak? — A lehetséges háromezerből ezret már a tavalyi év végén bekötöttünk, s ebben az évben is körülbelül ilyen nagyságrendet tervezünk. Általánosságban azt mondhatom, hogy a város észak-déli irányú főútvonalától nyugatra eső területeken lesz az idén hálózatfejlesztés, és ennek megfelelően a készülékbekötések zöme is erre a területre esik. A Csap és a Csopak utcai elosztó a csatári és a cinkai területet fedik le, itt mintegy 200 állomás kerül bekötésre még az első félévben. A baktai részen, a Háry út és a Május 1. út közötti területen körülbelül szintén 200, a Mérey lakótelepen és környékén pedig mintegy 300 új állomásra számíthatnak az igénylők. Az év második felében várható, hogy a Bródy utcában, a Bródy-közben, valamint a Munkácsy út, Kilátó út közötti területen kötünk be körülbelül 50-50 új telefont. Az említett városrészeken kívül másutt is végzünk folyamatosan hálózatbővítést, de a bekötésekre valószínűleg már nem kerülhet sor ebben az évben. Hozzá kell még tennem, hogy a központ műszaki adottságai miatt a bekötésre kerülő lakástelefonok túlnyomó többsége ikervonalat kap, amit sokan nehezményeznek. A háromezerből azonban mindössze ezer fővonalat tudunk biztosítani, s - érthető módon - ezeket inkább a közületi igénylőknek szánjuk. — Hogyan változott az igénylők száma a nagyobb arányú bekötések hatására? — Tavaly májusban 4000 igénylőt tartottunk nyilván, s ez alig csökkent mára, hiszen az új központ üzembeállításának hírére több új igény is érkezett, mint korábban. A közel négyezerből mintegy száz a közületi-vállalkozói igénylő. Ez szerencsére elég alacsony szám, ami annak is tulajdonítható, hogy ezeket igyekeztünk - és ezután is igyekszünk - mielőbb kielégíteni. — Mi várható a távolabbi jövőben? Meddig lesz elég ez a háromezres bővítés? — A központ 1993-ra ismét telítődik, de a tervek szerint valamikor 1993-94 folyamán egy új, korszerűbb, digitális központ létesül Szekszárdon, tovább bővítve a jelenlegi kapacitást. -áaPénz - tárca (IV.) Ú ri huncutság-e a tőzsde körül nyüzsögni? Ezúttal ezt a kérdést kell megválaszolnom a pénzüket - bármeny- nyicskét - tőkére cserélőknek. A lóverseny - szenvedéllyé válva - csődbe vihet egyéni sorsokat, családi egzisztenciákat; a lakosság fizető- képességét meghazudtoló mértékben költ lottó, totó vásárlásra; megkísértett már mindenkit a tép- kedős, kaparós, blöffölős szerencsejátékok áradata. Nem is szólva az „itt a piros - hol a piros?" számos válfajáról. Na és persze ki ne vállalkozna egy kis kaszinózásra, ha tehetné? Nos, ha ezekről van szó, szemrebbenés nélkül, magától értetődően tudunk „bukni" - hiszen a vesztés esélye általában mindig sokkal nagyobb, mint a nyerés lehetősége. Mégsem értem, miért szereti jobban a magyar ember a kiszámíthatatlan kimenetelű dolgokat azoknál, amelyek jól kiszámíthatóak? Megéri-e nekünk az a - kevés, vagy akár felfokozott - izgalom, várakozási láz, amit a szerencsejátékok okoznak? Miért nem szeretünk csak úgy, egyszerűen nyerni, terített lapokkal játszani? Kinek-kinek magának kell megválaszolni ezeket a kérdéseket. Am akik úgy döntenek, hogy ők inkább akarnak esélyesek lenni, mintsem esélytelenek - azok számára a tőzsdézés lehet a megfelelő izgatószer, a szenvedély, a hobbi, a játék. Na és persze az üzlet. A japán háziasszonyok megtakarított konyhapénze nélkül hamarosan összeomlana a világ talán legfejlettebb gazdasága, tudniillik ezek a kis spórolós japán Értékek és értékpapírok A gazdagság nem szégyen, és nem fáj. Gazdagodni lehet anél kül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat a bőrünkben. Hát akkor meg?! menyecskék hónapról hónapra lazán eltőzsdézik a kosztra-kvártélyra való pénzük egy részét. De senki ne higyje, hogy önérdek nélkül teszik mindezt: tőzsdézésre fordított pénzük „fűti" a gazdaságot, aminek nyomán egyre többet érnek az értékpapírjaik, azok hozadéka egyre jobb és egyre biztosabb egzisztenciát teremt a családnak. Igaz, ott van élénk tőzsdei élet, ahol tömegével vannak bróker és dealer cégek, amelyek lelkiismeretesen kezelik a háziasszonyok befektetéseit, és van kultúrája a tőzsdének, amit mi még hallomásból is csak alig ismerünk. Emberformáló erejű lehet az a késztetés, ami a tőzsdézés révén a gazdasági élet figyelésére sarkall. Hiszen nem mindegy az, hogy melyik vállalat használja a pénzünket, hogy milyen papírokban dolgozik a tőkénk! Aki tehát a tőzsdén értékpapírokat vásárol, az akarva-akaratlanul is figyeli a „saját" cégeit, azok konkurenciáját, azt érdeklik a hírek, amelyek befolyásolják az árfolyamváltozásokat. Új beszédtémák, pletykák jelenhetnek meg a baráti társaságban, a kocsmákban, másféle információk kezdik érdekelni a befektetőt; szóval változik, élénkül, nemesedik, színesedik „tőkésünk" élete, lelkülete. Ráadásul nem kevésbé izgalmas játék ez sem, mint a rulett, a kártya, a lóverseny vagy akár a lottó. És ha másért nem, hát csak ezért - a lélek nemesedése okán - is megéri átgondolni a családok eddigi pénzgazdálkodási, megtakarítási és befektetési szokásait. Hiszen jobb ma egy „kis tőkés", mint holnap egy céltalan munkanélküli. S orozatunk eddigi fejezeteiből már tudjuk, hogy a pénz szegényít, a tőke gazdagít. Márpedig aki a tőzsdén szeretne meggazdagodni, tudnia kell miként alakult ki nálunk - ismét - az értéktőzsde, milyen alapfogalmakat kell ismerni a tőzsdézéshez, milyen játéklehetőségek vannak. Kalauzunk a tőzsde kiváló és sikeres ismerője, a Lupis Brókerház igazgatója, Jaksity György lesz. Merth László (FEB) A szekszárdi Shell benzinkút is franchise-egység
