Tolnai Népújság, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-10 / 34. szám

1992. február 10. MEGYEI KÖRKÉP KÉPÚJSÁG 3 Beszámoló taggyűlés A Közalkalmazottak Szakszervezetének Bé­lyeggyűjtő Köre február 10-én, hétfőn, délután 5 órakor tartja beszámoló taggyűlését Szekszárdon, a Tsz. Szövetség tanácster­mében. A taggyűlésen a kör életét, vagyonát érintő kér­désekben is dönteni kell. A beszámoló után megbeszé­lik az 1992. évi munka tervet és a költségvetést. Gyermekraj z- pályázat Általános iskolásoknak szerveznek megyei gyer- mekrajz-pályázatot, azzal a céllal, hogy az általános is­kolás korú tanulók alkotó- képességét, világképét be­mutassák. A pályázat té­mája kötetlen, a beküldési határidő ez év május 15-e, amit a Babits Mihály Műve­lődési Ház címére, Szek- szárd, Mártírok tere 10., kell eljuttatni. A díjazott és a kiemel­kedő színvonalú munkákat kiállításon mutatják be, melynek megnyitójára má­jus 18-án, 15 órakor kerül sor. Korcsoportok szerint dí­jazzák a munkákat, vala­mint húszán szaktáborban vehetnek részt. Klub­foglalkozás Szekszárdon, a művelő­dési házban lévő Lengyel Pál Eszperantó Klubban február 10-én, Testvérisko- lai kapcsolatok Németor­szággal címmel dr. Vej- keyné Sudár Sarolta tart előadást. A Nyugdíjasklubban feb­ruár 12-én diavetítés lesz az erdélyi tájakról. A klub vendége Orbán László. Az Életreform Klubban február 12-én a Bioptron Gyógycentrum mutatkozik be, ahol dr. Tóth János ven­dégeskedik. Egyszeri támogatás A Lakitelek Alapítvány 5-40 ezer forint egyszeri összeggel kívánja támogatni a művelődési házak, isko­lák, klubok, egyesületek, szövetségek, pártok köz- művelődési programjait, ki­állításokat, előadásokat, író-olvasó találkozókat, rendhagyó órákat, művé­szeti rendezvényeket, ama­tőr színjátszók, népdalkö­rök, táncosok bemutatóit. A pályázat eredményhir­detésére február 15-én, szombaton kerül sor. Testületi ülés Dombóvár város Önkor­mányzatának Képvi­selő-testülete február 13-án, csütörtökön 17 órakor tartja soron következő testületi ülését a városháza kista­nácskozó termében. Ezen tá­jékoztató hangzik el a lejárt határidejű határozatok vég­rehajtásáról, majd megtár­gyalják az önkormányzat 1992. évi pénzügyi koncep­cióját. Várhatóan sort kerí­tenek rendeletalkotásra a szociális otthoni térítési díj megállapításáról. Szóba ke­rül a polgárőrség létreho­zása is. Napirenden szere­pel még az önkormányzati bizottságok újjászervezése. Javaslat hangzik el a ker- neni küldöttség tagjaira. Polgármesterek figyelmébe A vízzel gazdálkodni kell (Folytatás az 1. oldalról) — Milyen ígéretekkel zárult ez a találkozó? — Szigorúan és egyértel­műen megmondták, hogy őket nem érzelmi, lelki dolgok moti­válják. Együttéreznek velünk, a problémáinkkal, de nem magá­nemberként jötek. Ennek meg­felelően komoly tényfeltáró munkát végeztek. A záróülésre elkészített emékeztetőjükben nagyon jó érzékkel tárták fel problémáinkat, melyeket mi magunk ugyanúgy látunk. Ez megerősítést jelentett szá­munkra. A kéthetes látogatásuk során a fontossági sorrendet is úgy állították fel, ahogy az a mi elképzeléseinkben is szerepel. Az ígéretről korai szólni. — Minden megyének, táj­egységnek megvan a maga sa­játos gondja, problémája. Álta­lánosnak mondható a vízellá­tás, csatornázás, szennyvíztisz­títás. Önerőből ez aligha lehet­séges. Egyéb külföldi tőke be­vonását tervezik-e most vagy a közeljövőben? — Szeretnénk részt venni - társulati szervezésben is - a kormány által meghirdetett „Egészséges ivóvizet 1994 vé­géig mindenkinek!" program­ban, de belső forrásokból ezt sajnos nem tudjuk megoldani. Ahban is biztosak vagyunk, hogy ez az idő sem lesz ele­gendő e nagy horderejű munka elvégzésére. Keressük a lehető­séget a külföldi tőke mielőbbi becsalogatására. — Van erre konkrét példa? — Az ígéreteken kívül egy angol bank, illetve tanácsadó cég közös szándéknyilatkozatát a közelmúltban kaptuk meg. Ebben kijelentették, hogy az ál­talam korábban említett prog­ramban ők is szeretnének részt venni és az 1992-es évi felada­tok megvalósítására 20 millió dollár összegű kedvezményes hitelt biztosítanak. Úgy döntöt­tek, hogy pár héten belül megje­lennek szakembereik és a hely­színen tanulmányozzák azokat a beruházási elképzeléseinket, terveinket, amelyhez a pénzre szükségünk van. Néhány konk­rét példát említettünk nekik, így a Balaton környéki ivóvíz és szennyvíztisztítás feltételeinek a javítását, a Velencei tó és kör­nyékét, Érdet és térségét, Nyék- ládháza vidékét. — Volt-e valami más, mond­juk így, csábítóbb ajánlat is a tőkebefektetés gyorsítására? — Olyan lehetőségeket tár­tunk fel, ahol infrastrukturális gondjaink megoldása mellett, idegenforgalmi célú létesítmé­nyek építésébe is beszállhatná­nak és említettük a világkiállí­táshoz kapcsolódó közműfej­lesztéseket. Mindez igen nagy feladatot jelenthet. — Az ő hitelük összege nyil­ván a társulati úton megvaló­suló beruházásokra vonatko­zik. — Igen. Ilyen értelmű a szándéknyilatkozat is, hogy az országos választmány javaslata szükséges a támogatás elnyeré­sére. — Mit tanácsol a kistelepü­lések önkormányzatainak, mi legyen az első lépésük ilyen jel­legű gondjaik megoldásában? — A polgármestereknek és a társulataink vezetőinek is egya­ránt azt javaslom, hogy keres­sék egymást. A társulatoknál megvan a háttér szellemi, mű­szaki kapacitásban, amely meg­felelő partner, támogató lehet, az ötletadástól kezdve, kivite­lezésen, üzemeltetésen át, egy hosszútávú együttműködésig. — Ez a lehetőség magában hordozza azt, hogy az önkor­mányzatok tagjai lehetnek és lesznek az országos szövetség­nek? — Magam is remélem, hi­szen a tagsági díj nem lesz olyan vészesen nagy összeg, hogy azt bármely önkormány­zat ne tudná megfizetni. Ál­lampolgárok, egyéni gazdálko­dók, vállalkozók is tagjai lehet­nek ennek a szövetségnek, amely az ő érdekképviseletüket is nagyon szívesen felvállalja. Decsi Kiss János Amit már Vlagyimir Iljics is tudott Agymosás és parancsszó: „kultúrharc" az iskolákért Interjú Szöllősi Istvánnéval, a „bí'mös" szakszervezet főtitkárával ■ Bár az oktatási törvény ter­vezetének vitája január har­mincegyedikén lezárult, a pe­dagógusok egy része - vélhe­tően többsége - mégis úgy érzi, hogy utólag is érdemes néhány szót váltani a sok vitát kiváltó dokumentumról. Szöllősi Ist­vánná, a Pedagógusok Szak- szervezetének főtitkára a múlt hét péntekén tett paksi látoga­tásakor egyenesen úgy nyilat­kozott, hogy rengeteg problé­mát lát a tervezetben. — A kollégák országszerte mindenütt egybehangzóan íté­lik el ezt a tervezetet - erősítette meg kijelentését a főtitkár. — Megjelent egyebek mellett a törvényben a hat elemi gondo­lata, ami a zsákutcák zsákutcája lenne - ha megvalósulna. — Megvalósul? — Erről szó sem lehet! Mindemellett nincsenek meg­határozva a tervezetben az alapfeladatok, ugyanakkor tet­ten érhető a kemény, centrális irányítás bevezetésének a szán­déka. — Valahonnan ismerős ez a centrális irányítás ... — Amit a rend a lelke min­dennek ideológiájára hivat­kozva próbálnak megvalósí­tani. Persze, az iskolákban rend van, csak a munkazajt nem sza­bad a rendetlenséggel összeté­veszteni. Mint ahogy a fegyel­met sem a dresszúrával. — Úgy gondolja, hogy a kormányzat bizalmatlan a pe­dagógusokkal szemben? — Pontosan erről van szó. S ez már nem egyszer, nem két­szer el is hangzott hivatalos fó­rumokon. Kaptunk mi már olyan levelet a kormány egyik prominens képviselőjétől, a Ke­reszténydemokrata Néppárt elnökétől, dr. Surján László mi­niszter úrtól, aki azt írfa: bűnös a szakszervezetünk, és a peda­gógusok, úgy, ahogy vannak, akik nem álltak hivatásuk ma­gaslatán. — Honnan eredeztethető ez a meglehetősen furcsa ellen- nérzés? — Nézze, ez a kormány is tudja azt, amit annak idején Klebelsberg Kúnó közoktatá­sügyi miniszter, vagy Vlagyi­mir Iljics: az iskolában kell el­kezdeni mindazt, amit az élet­ben meg akarunk valósítani. Persze, ez parancsszóra nem fog menni, agymosással pedig különösen nem. — Amit viszont huzamo­sabb ideig ismételgetnek, még ha hazugság is, annak meglesz a kellő hatása... — Már akire. Én nem tu­dom, hogy ki fogja tovább bírni cérnával és türelemmel. Min­denesetre azt hiszem, hogy a pedagógusok iskolai autonó­miát kívánnak, ehhez hozzá­szoktak az 1985-ös törvény óta. A pedagógusok végezték a munkájukat, s csodák csodájára a gyerekek nem lettek butáb­bak, mint amikor a felügyelők hada ült a tanárok nyakán. — A jelenlegi tervezet ezek szerint visszalépés lenne az 1985-ös állapotokhoz képest? — Méghozzá komoly vissza­lépés. Olyan abszurditások je­lennek meg a tervezetben, melynek értelmében a pedagó­gusnak dokumentálnia kellene a nevelés-oktatás folyamatát. Nem tudom, hogy miként lehet egy ilyen folyamatot dokumen­tálni. Ilyesmit ugyanis az eredmény szempontjából szo­kás megítélni. — Vajon a pedagógusok panasza elhallatszik-e az ille­tékesekig? — Szóba állnak velünk, ez tény, általában hat-nyolc órákat ülünk a tárgyalóasztalnál. Mi azonban a tárgyalások és az el­beszélgetések közé nem kívá­nunk egyenlőségjelet tenni. A demokráciában ugyanis a tár­gyalásokat általában megálla­podások zárják le, s a megálla­podást ki is hirdetik. S csak ezt követően kerül az egész ügy a parlament elé. — Mit kíván tenni a peda­gógus szakszervezet, mit kí­vánnak tenni a pedagógusok, ha véleményük szerint ez a számukra, de főképp a gyere­kek számára kedvezőtlen ter­vezet törvényerőre emelkedik? — Akkor valami más lépést kényszerítenek ki belőlünk. Persze, nem tudom, hogy az kinek lesz jó. A szakszervezetek fegyvertára sok eszközt rejt magába. Erre azonban nincs szükség, a jövő tanévet békes­ségben kellene elkezdeni. Az el- lentmodásokat azonban nem fogadják el a pedagógusok, s még egyszer mondom: szerve­zetten másutt is nagyon sokat el lehet érni. A mi szakszerveze­tünknek - Magyarország egyik legnagyobb szakszervezetének - jelentős számú a tagsága. S a pedagógusok, az oktatók a ne­velők pedig egyáltalán nem annyira jámbor lelkek, mint amilyennek egyesek szeretnék őket látni. Szeri Árpád Fotó: Gottvald Károly Megyei szavalóverseny Bátaszókén Immár negyedik alkalommal rendezték meg szombaton dél­előtt Bátaszéken, a művelődési házban, a Tolna megyei gimná­ziumok tanulóinak a részvéte­lével a megyei szavalóversenyt. Bonyhádról, Dombóvárról, Dunaföldvárról, Tamásiból, Gyünkről, Paksról, Szekszárd- ról, és a házigazda bátaszéki II. Géza gimnáziumból vettek részt a diákok. A szavalóver­senynek 29 résztvevője volt, és két fordulóban bonyolították le. A Szerelmes versek a magyar irodalomból témakörében szebbnél-szebb versek hangzot­tak el, így többek között Szabó Lőrinc, József Attila verseit szó­laltatták meg a diákok. A verseny során több tehet­séges gverek tett arról tanúbi­zonyságot, hogy van értelme a versmondásnak, fontos is ver­set mondani, hisz alakítja a jel­lemet, és a beszédkészséget. A zsűrinek rendkívül nehéz dolga akadt, amikor a végső sorren­det kellett összeállítani és ki­hirdetni. Végülis a zsűri úgy döntött, hogy két első díjat oszt ki: ezt Váradi Adriennek (Dombóvár) és Gálosi Diánának (Bátaszék) ítélte oda. Borsi Mónika (Ta­mási) és Bíró Boglárka (Báta­szék) kapták a második helye­zettnek járó díjat. A végső sor­rendben három harmadik he­lyezett lett, mégpedig Juhász Károly (Dombóvár), Retkes Anett (Szekszárdi, és Nagy Lí­via (Bátaszék). Három különdíj is átadásra került: Kurdi Mi­hálynak (Dombóvár), Illés Ani­kónak (Dombóvár) és Mány Katalinnak (Gyönk). A közön­ségdíjat Kovács Gábor (Szek­szárdi nyerte el. A FIDESZ-díj Szidonya Brigittáé (Bátaszék) lett. Díjakat többen ajánlottak föl, igy Kemény Lajos és felesége, Tóth Anikó, Huj István kerami­kus, Huj Istvánná, Csukor Ár­pád, Hauwasser József és Katos Ágnes, a Bátaszékért Közéleti Egyesület, a II. Géza Gimná­zium és a gimnázium diákbi­zottsága ajánlotta föl.-pt.­Fotó: Gottvald Károly A versenyzők a társaikért izgulnak a nézőtérről * Az Atalvető szellemi köre Erdélyi magyarok találkozója a képviselővel Az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesülete szokásos, havonkénti összejövetelén ez­úttal Nyerges Tibor képviselőt látták vendégül. A több mint háromszáz tagot számláló egyesület már kiadvánnyal is büszkélkedhet, hiszen az Átal- vető februái számát oszthatták ki az érdeklődők között. A Babits Mihály Művelődési Központban megtartott össze­jövetelre a képviselő alaposan felkészült. Dolgozatában alapos elemzésnek vetette alá a ma­gyar-román helyzetet, az ebben szerephez jutott propaganda­politikát, a nacionalizmust. Be­szélt a történelmi ellenzéki pár­tok szerepéről épp úgy, mint a szélsőséges nacionalista pártok által szított idegengyűlöletről. A politikai elemzés mellett a gazdasági helyzetet is nagyító alá vette Nyerges Tibor, majd részletesen elemezte az európai helyzetképet. Előadásában be­szélt a harmincezer romániai menekültről és helyzetükről, a magyar kisebbségről. A román parlamentben szerephez jutó 41 képviselőről is említést tett, és arról, hogy a helyi közigazga­tásból Romániában hiányoznak a magyar erők. Az uszításról a kisebbségek elleni támadások­ról keserűen mondta el, hogy Európa ölében, boldog és sza­bad emberek kellene, hogy él­jenek. Összeállított egy írásos kis csomagot is, amit átnyújtott minden résztvevőnek. Ebben többek között a kisebbségi jo­gokról, a nemzetközi szerződé­sekről, a magyarországi ro­mánságról szóló dokumentu­mok szerepeltek. Az előadást hosszú, és igen tartalmas kötetlen beszélgetés követte, a napi politikáról, a ki­sebbség szerepéről és helyzeté­ről. Stabil, alkotmányos intéz­ményrendszerrel rendelkező bástya Magyarország - idézte a képviselő a nálunk járt Kohl kancellár megállapításainak egyikét. Az összejövetel filmve­títéssel ért véget. -szs­Digitális telefonközpont Komárom-Esztergom megye tés kiterjed 18 környező köz­hét városa közül utolsóként ségre is; ezeket 1994-ben kap- Kisbéren szerelnek föl egy kor- csolják az új rendszerbe. A kor­szerű, 2000 vonalas digitális te- szerűsítést Kisbér és a községek lefonközpontot. A munkálatok önkormányzatai, a megyei már megkezdődtek, s a jövő év közgyűlés és több vállalat fi- végére fejeződnek be. A fejlesz- nanszírozza.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents