Tolnai Népújság, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-10 / 34. szám
4 »ÚJSÁG SZEKSZÁRDI SZEMLE 1992. február 10. Vendégek Binghamtonból_ Mr. John D. Celock és a szekszárdi óvörös Mivel szúrtak, vágtak őseink? Fegyverek között, dr. Pánczél Tamással Gyalogsági oldalfegyverek Binghamton városa az USA New York államában található, lakóinak száma megközelíti a félszázezret. — A város egy völgyben fekszik, zöld területekkel körülvéve - tudtuk meg John D. Celock úrtól, az Egyesült Államokból a múlt héten Szek- szárdra érkezett négy fős delegációnak tagjától. Celock úr Binghamton polgármesteri hivatalának pénzügyi vezetője, s a gazdasági vonatkozásokon túl számos érdekes adalékkal szolgált leendő szekszárdi testvérvárosunkról. — A XX. század elején alapították Binghamtont azok a bevándorlók, akik ekkoriban érkeztek Kelet-Európából az Egyesült Államoknak erre a területére. Elsősorban csehek, szlovákok, lengyelek, délszlávok és németek telepedtek le nálunk. — Magyarok? — Nagyon kevesen. Ebben az időben számos gyár - főképpen a cipőgyár és a cigarettagyár - fogadta a bevándorlókat, akik kiváló munkásokká váltak. Ezen a környéken a munkaerkölcs még ma is a legmagasabbak közé tartozik. Ezért keresnek fel bennünket a munkáltatók, akik itt szeretnének beruházni. — Jelenleg milyen iparágak jellemzik a várost? — Érdekes, hogy az IBM annak idején, mint a kis cégek egyike kezdte nálunk működéHajdan 205 éve, 1787. február 13-án született Beszédes József vízmérnök, a városunk határában folyó Sárvíz szabályozója. 190 éve, 1812. február 11-én helytartótanácsi rendelet figyelmezteti a megyét: „Minekutánna Magyar Országban leg ritkább, és leg jobb némü borok termesz- tetnének, minden Szöllő Gazda fel serkentetik, hogy a Bor Misét. Ma ez az óriásvállalat a legnagyobb munkáltató a környéken. Persze, ma már számos cég gyártja azokat a termékekeket, melyeket az IBM, s ez bizonyos szerkezeti változásokat okozott a vállalatnál. S ezt a lakosság is érzi. Az ötvenes években - azaz a gazdasági felfutás idején - Binghamton lakossága elérte a százezret. Persze, az Egyesült Államokban az emberek nem túlzottan kötődnek egy városhoz, s ha kedvük támad, hamar tovább állnak. Mindenesetre az IBM és más vállalatok is a kisebb egységeket részesítik előnyben. — Mekkora jelenleg a munkanélküliség aránya Binghamptonban, s miként küzdenek a probléma ellen? — Létezik munkanélküliség, s reményeink szerint ezen a gondon a szolgáltatások növekedése segít. Igaz, szükséges a főipar fejlesztése, mert azt amúgy is követik a szolgáltatások. Logikus, hogy ez így van, veltetést úgy gyakorolja, hogy a Bornak jóságát nagyobb, s nagyobb tökélletessére hozza". 180 éve, 1882. február 12-én született Sárszentlőrincen Sass István, Petőfi Sándor barátja, orvos, aki egy emberöltőig állt megyénk egészségügyének élén s élt városunkban. 100 éve, 1892. február 14-én adta hírül a Tolnavármegye, hogy az Iparos Ifjak Önképző Egylete megszűnt. 90 éve, 1902. február 16-án ismertette a helyi sajtó Kálmán Károly szekszárdi taugyanis több munkás több szolgáltatást is jelent. Mindezeken kívül a munkanélküiség elleni küzdelemben alkalmazzuk még a korai nyugdíjaztatás formáját is. — Celock úr, ön első alkalommal jár Magyarországon, így Szekszárdon. Melyek az első benyomásai városunkról? — Nagyon szép, történelmi légkörrel rendelkező város, mely bennem egyfajta európai-kozmopolita érzéseket keltett. Az az igazság, hogy elképzelni se nagyon tudtam, hogy milyen lehet egy kelet-európai város: ezért lepődtem meg azon, hogy itt az emberek jól öltöznek, szép házakkal rendelkeznek. Örülök annak, hogy az előítéleteim nem teljesültek be. — Megkóstolta a híres szekszárdi borokat? — Természetesen, az óvörös ízlett leginkább. Ezek a borok semmiben sem maradnak el a francia borok mögött, ám úgy gondolom, hogy a marketing problémák miatt még ez nem mindenütt ismert. Remélem, ezen a gondon én is segíthetek: el tudom képzelni azt, hogy Binghamton lenne a szekszárdi borok központja, s azokat innen lehetne továbbszállítani az amerikai piacra. Mindenesetre otthon mindenkinek elmondom, hogy Szekszárdon Európa egyik legfinomabb borát kóstolhattam meg. Szeri Árpád Fotó: Kispál Mária nító XIII. Leó pápa 25 éves jubileumára kiadott emlékfüzetét.. 80 éve, 1912. február 16-án tudósított a Tolnamegyei Közlöny a tisztviselők mozgalmáról, akik a rossz lakásviszonyok miatt már ekkor tervezték a későbbi Tisztitelep létrehozását. Ugyanitt egy hír szerint hatalmas felháborodással fogadta a lakosság azt a tervet, amely szerint az új aszfaltút számára ki akarták vágni a múzeumpart néhány fáját. Krónikás Idestova három évtizede annak, hogy dr. Pánczél Tamás, a szekszárdi kórház nőgyógyásza elkötelezte magát a fegyverek gyűjtése mellett. — Mindig is szerettem a fegyvereket, nem a lövöldözés, hanem a saját szépségük, sokszínűségük miatt - tudtuk meg dr. Pánczél Tamástól, aki kalauzunkul szegődött a Wosinsky Mór Múzeumban. Az intézményben az év végéig tekinthető meg az a pincemúzeumi kiállítás, amelyik az elmúlt évszázadok szúró- és vágófegyvereit, valamint pisztolyait és puskáit mutatja be a látogatóknak. — Ez a kard tartozik a kedvenc fegyvereim közé - mutatott egy török hódoltság idejéből származó, míves kivitelezésű szúróeszközre dr. Pánczél Tamás. — A XVI.-XVII. század jellegzetes fegyvere ez a nyugati típusú harangkosaras kard. Minden bizonnyal Itáliából származik, az olasz pengéket azonban a németek előszeretettel szerelték fel saját gyártmányú markolataikkal. A legkedvesebb után a legrégebbi: ezt a minősítést egy emberi hajjal díszített dajak fejvadász kard nyerte el, melynek származási helye a maláj szigetvilág. Érdekessége, hogy maga Wosinsky Mór hozta Borneóból, kelet-ázsiai útja folyamán. Persze, tette hozzá dr. Pánczél Tamás, az ázsiai pengékkel nem árt vigyázni: egy részük hamisítvány, azaz sokkal fiatalabb, mint azt a gyanútlan vásárló gondolná. Kőrútunk további állomásaként a pisztolyokat vettük szemügyre. Kalauzunk egy figyelemreméltó darab előtt állt meg. — Olasz munka, Bresciá bői, a gyártó neve itt olvasható a fegyver csövén: Lazarino Cominazzo. Csodálatos acélkészítmény, áttört csipkeszerú véretekkel, vésett lakatszerkezettel, finom csővel és nemes faágyazattal. Ezt az egyébként eredetileg francia kovás pisztolyt úgy szerelték át gyuta- csossá. A tűzfegyverek esetében egyébként a valóban forradalmi változás: az elöltöltős fegyverekről áttértek a hátultöltőkre. A puskákra szuronyt szereltek, ezek egyik érdekes példánya a hatalmas méretű vágószurony, a vadászalakulatok tartozéka. A méret közel száz éves fejlődés eredménye: annak idején, tehát az 1800-as években a vadászalakulatok nem rendelkeztek szí ironyos puskákkal. így eshetett meg az, hogy az egyik csatában a porosz vadászokat, miután azok a lövés után nem tudtak elég gyorsan újra tölteni, egyszerűen legázolta az orosz lovasroham. Ekkor kezdték el rendszeresíteni az úgynevezett vaddászkéseket is, mely fegyverek nem keverendők össze a vadászok által díszként használt késsel. A látogató végezetül a dobtáras géppisztolyhoz ér, ami, mint kiderül, egy tévedés következtében kapta a nevét. — Egészen pontosan csigatáras géppisztolynak illik nevezni ezt a fegyvert, a dobtár a golyószórón található - mutatott egy vízszintesen fekvő, kör alakú tölténytárra dr. Pánczél Tamás. — A köznyelvben dobtárasra keresztelt géppisztoly a II. világháborúban játszott fontos szerepet: a szovjet hadseregben rendszeresítet rendkívül egyszerű fegyver jobbnak bizonyult a műszaki pontos- sággal összeillesztett, német preci- zitású Schmeissereknél. Utóbbiak azonban a mínusz 35 fokos orosz hidegben felmondták a szolgálatot, s az egyszerű legyőzte a bonyolultat. —szá— Fotó: Ótós Réka Dr. Pánczél Tamás a harangkosaras kardok mellett Rejtett értékeink A közkórházi bérgazdaság Ha a palánki közúti híd irányában hagyjuk el Szekszárdot, előbb jobbról, majd a régi Sár medre után balról tűnik fel egy-egy épület, amelyek immár csaknem egyedül idézik a címben említett vállalkozást. Az 1935-ben Kiss Elemér által készített Alsódunántúl mezőgazdasága című könyv így említi: „Horthy Miklós közkórház elmebeteg tanyatelepének gazdasága. Tulajdonos Tolnavármegye közönsége. Bérlő Horthy Miklós Közkórház Szekszárd. Gazdaságkezelők: Debulay József gondnok, Mor- vay István ellenőr, Koppány Károly okleveles gazda ... Telefon: Szekszárd 4. Területe 122 katasztrális hold, 55 (kh) szántó, rét 22, legelő 25, gyümölcsös 4, kert 2 hold stb... Hullámos, vályogos agyag (a talaja). Lefejő tehenészet. Műtrágya fogyasztása (évente) 15 mázsa szuperfoszfát". Ennyi persze - mint általában a rideg adatok - aligha idézi föl, mi is volt valójában a jelentősége ennek a bérgazdaságnak. Történetileg talán az a legfontosabb, hogy az első volt, ahol szervezetten próbálkoztak munkaterápiával kórházi keretek között. Az ötlet és a megvalósítás dr. Sztanó Sándor érdeme, aki 1871-ben született Tabon, középiskoláit Bony- hádon és Sopronban végezte, majd a budapesti tudományegyetemen nyert orvosi képesítést. Gyakorlata során dolgozott a Dollinger és Moravcsik klinikák elmebeteg osztályán, a Stefánia és a Rókus kórház falai között. Közben középiskolai egészségtanári képesítést szerzett 1896-ban, majd két év múlva a szekszárdi Ferenc közkórház elmebeteg osztályának alorvosa lett, 1903-tól pedig főorvosa. Az akkori állapotokra mi sem jellemző jobban, mint az, hogy idekerülése előtt nem sokkal a kórház hivatalosan tudatta a közönséggel: ne vigyenek több beteget az osztályra, mert nem tudják elhelyezni őket. Másrészt előfordult olyan eset is, amikor az ápolók brutálisan bántalmazták a rájuk bízott betegeket. Dr. Sztanó két irányban kereste a megoldást, s mindkettő sikeresnek, példamutatónak bizonyult. Megszervezte az ún. családi ápolást, amelyről nem régiben dr. Pisztora Ferenc írt fontos tanulmányt. Másik alkotása a palánki telep volt, amely a főorvos halálakor, 1945-ben is egyedülálló még az egész országban. Szinte alig maradt a gazdaságnak iratanyaga, de némi szerencsémnek mondhatom, hogy a MÉH-telepen (!) az 1938-as évre vonatkozó terv birtokába jutottam. Az ötvenöt évvel ezelőtt készült igen gondos előirányzat elmondja, hogy 29,4%-ban gabonát, 26,5%-ban takarmányt termesztettek, 44,1% a kapásnövényeké a szántóföldből. A várható tiszta jövedelem 25 350 pengő, de 51 940 pengő az állattartásból, 1180 pengő a kertészetből és egyéb bevételből jön hozzá. Mindez összesen közel 78 500 pengő. Levonva a termelési költségeket 11 700 pengő tiszta haszon marad, ehhez azonban jön még a konyhakertészet, a baromfitelep, a húsüzem és a cipészüzem haszna, együttesen 27 660 pengő. Ez azonban csak egyetlen szám, még ha igen tekintélyes is. Ám azt mindenképpen látnunk kell mögötte, hogy emberibb ápolást jelentett a puszta gyógyszerezésnél a munka, ráfizetés helyett hasznot hozott ez a megoldás. Segítette a kórház élelmiszerrel való ellátását, jócskán csökkentette a kiadásokat, emellett például a 30 féle kertészeti termék között már akkor ott volt a karotta, a spárgátok és más, ma is korszerűnek mondható termény. Manapság úgy látszik új - hihetőleg még emberibb, jövedelmezőbb és hasznosabb - megoldást találtak, hiszen új lakói vannak a bérgazdaság épületeinek... Dr. Töttős Gábor Fotó: Ótós Réka A Föld Gyermekei, Szekszárdon Mint arról szerdai lapszámunkban egy rövid hír erejéig már beszámoltunk, Szekszárdon is megalakult a Föld Gyermekei elnevezést viselő társadalmi szervezet. Péntek délután az 1. számú Postahivatal klubtermében találkoztunk a szervezet egyik képviselőjével, Benkő Zoltánnal, akitől az elnevezés iránt érdeklődtünk. — Az ember élete, s életének minősége meglehetős veszélyben van - vélekedett Benkő Zoltán. — Azt szeretnénk, ha ez széles körben tudatosulna. Talán ez a tudatosult állapot olyan újfajta gondolkodást és nevelést, valamint ebből következő cselekvést eredményezne, ami a jobb odafigyelésre, a környezetre való ügyelésre bírná az embereket. Persze, nem vitás, nagyon sokan jól tudják a Földön és Magyar- országon is, hogy rosszul gazdálkodunk a rendelkezésre álló életlehetőséggel, nyersanyaggal és az életminőséget meghatározó más tényezőkkel. Ám erről hiába tudunk, a veszélyt — ami sokkal közelebb van, mint gondolnánk - igazából nem érzékeljük. Ha nem következik be alapvető változás, akkor szembe kell néznünk azzal, hogy katasztrófa előtt állunk. — A Föld Gyermekei ezek szerint a Zöldek, a környezetvédők rokonlelkei? — Annyiban, hogy a Zöldek ugyancsak felismerték az ökológiai tényező fontosságát, s hozzánk hasonlóan küzdenek a környezetpusztítás ellen. Azonban esetünkben nemcsak ökológiáról van szó, hanem népességről, gazdasági berendezkedésről, egyfajta új típusú nemzetköziségről, a fejlettek és fejletlenek közti különbségek felszámolásáról. — Konkrétan Szekszárd esetében milyen célkitűzései, tennivalói lehetnek a Föld Gyermekeinek? — Először is azt szeretnénk, hogy ez a szervezet megerősödjön. Részt kívánunk venni a város minden olyan megmozdulásában, ami valahol az élet minőségének a javítását szolgálja. S fellépünk minden olyan cselekedettel szemben, ami a szekszárdiak életminőségének romlását eredményezheti. Legyen ez akár környezetvédelmi, akár gazdasági jellegű cselekedet.-szá%
