Tolnai Népújság, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-08 / 33. szám
4 »ÚJSÁG TOLNA ÉS KÖRNYÉKE 1992. február 8. A mözsi csoda A mözsi I. Sz. Óvodában mindig fontos feladatnak tekintettük azt, hogy a ránk bízott gyermekeket egészséges életmódra, sok mozgásra, a környezet szeretetére neveljük. Ehhez nem kellett mesz- sze mennünk, hiszen nagy területű füves parkunk, kertünk van. Az elmúlt időszakban többféle pályázaton próbáltunk támogatást, anyagi fedezetet találni terveink megvalósításához. Alomként lebegett szemünk előtt egy úszómedence, mellyel igen nagy segítségére lehetnénk asztmás gyermekeinknek, és a nyári hónapokban az alapfokú úszásoktatást is megvalósíthatnánk. De vannak még csodák, melyek nem csak óvodásaink képzeletében válnak valóra, hanem a valóságban is. Csoda történt: a közelmúltban értesítést kaptunk, hogy úszómedence telepítésére, illetve kerti mozgásfejlesztő játékokra 200.000 forintot nyertünk, pályázatunkkal, a Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport és Egészséges Életmódért Alapítvány Kuratóriumától. Leírhatatlan volt a lelkesedés mind a kollégák, mind a szülők, mind a gyerekek részéről. Mára azonban tudjuk, hogy ez az összeg sajnos nem elég ahhoz, hogy megvalósuljon az álmunk. A határidő sürget, de a pénz kevés. Molnár Gabriella óvónő A mözsi csoda amolyan magyar csoda. Megtudtam, hogy valóraváltásához még körülbelül 100 ezer forint hibádzik. Összesen ugyanis 300 ezerbe lenne a medence, szereléssel, telepítéssel, tartozékokkal, tokkal, vonóval együtt. Tehát most még egy csodára kell várniuk az óvodásoknak és az intézmény vezetőinek, arra, hogy támogatót, szponzort találjanak...-WyKörnyékbeli események Testületi ülés Faddon Egy vagyonátadó bizottsági jegyzék szerint ingatlanokat, csatornákat, töltéseket, utakat igényelhetnek vissza a faddiak. A dolog gyakorlati végrehajtásáról tárgyal a község képvi- selő-testülete a február 10-én, 16 órakor kezdődő ülésen. A napirendi pontok között szerepel még többek között az idei költségvetés elfogadása is. Svábbál A tolnai német baráti kör svábbált rendez a helyi művelődési házban, február 8-án 19 órakor. A zenét a Melódia trió szolgáltatja. Nyugdíjasok farsangja A Patex étteremben rendezik meg a tolnai nyugdíjasklub idei farsangi bálját. A műsoros estre - mely február 10-én, 16 órakor kezdődik - a decsi nyugdíjasklubot is meghívták a házigazdák. Könyvajándék A Tolna és Vidéke Körzeti Áfész könyveket adott ajándékba a környék iskoláinak, óvodáinak, több mint 170 ezer forint értékben. A megajándékozottak levélben mondtak köszönetét. A könyvek egyik részét az intézmények könyvtáraiban helyezték el, másik részével a különböző versenyeken kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulókat jutalmazzák. Székelybál A mözsi művelődési házban február 15-én, 19 órakor kezdődik a székelybál. Végre egy megfogható dátum: 1993. január 31.! Addig kell eldönteni a termelőszövetkezetek kollektíváinak, hogy milyen felállást választanak, hogyan indulnak tovább. 1992 az átmenet éve lesz. Megszületett az átmeneti törvény, megszületett a szövetkezeti törvény. Előbbi arról rendelkezik, hogyan kell lebontani a régi formációt, utóbbi arról, hogyan működtetendő az új, ha a tagság a lehetséges verziók közül az együttmaradás mellett dönt. Hogyan lesz a szövetkezetből szövetkezés? A téma avatott ismerője Szentes Nándor, aki egyrészt a mözsi Új Élet téesz, másrészt a Tolna Megyei Agrárkamara elnöke; tehát kívülről is, belülről is ismeri a dörgést. — Milyen választási lehetőségeik vannak a téeszeknek? — Egy olyan helyzet előtt állnak a téeszek, amikor át kell alakítaniuk az eddigi gazdálkodási formát. Arról kell dönteniük - az átmeneti törvény értelmében -, hogy ha együtt marad a tagság, vagy annak egyré- sze, akkor a továbbiakban, a társasági törvény valamelyik formációját választják-e (példáiul: kft., rt.), vagy az új szövetkezeti törvény szabta módon kívánnak gazdálkodni. — Melyek az átmenet lépései, teendői? — Április 30-ig a szövetkezet vagyonának 100 százalékát nevesíteni kell. (Itt, Mözsön, a vagyon 50 százaléka már nevesített.) A vagyonnevesítő közgyűlés után, 60 napon belül bejelenthetik a tagok a szervezeti változási igényüket. Kiválhatnak egyének, csoportok, széteshet két-három nagyobb darabra is a téesz, vagy alakítható rt., kft., illetve új szövetkezés. Ez utóbbi hasonlít legjobban a mostani gazdálkodáshoz. — Miben más mégis a szövetkezés, mint a szövetkezet? — Abban, hogy itt valóban a tulajdonosok foghatnak össze. Továbbá abban, hogy kettéválik a tulajdonosi jog és a munkához való jog - vagyis nem lesz kötelező foglalkoztatás. És újdonság az is, hogy bizonyos szociális elemek megszűnnek. A kollektívára bízzák például azt, hogy háztáji földet juttat-e vagy sem az aktív dolgozóknak vagy a nyugdíjasoknak. Egy arc - egy mesterség — Hogyan léphet be valaki az új szövetkezésbe? — A vagyonnevesítés után kinek-kinek a kezében lesz, hogy mennyi föld, illetve vagyonhányad illeti meg. S akkor kell határoznia, hogy egyénileg vagy csoportban - és, ha csoportban, akkor milyen formációban - kíván tevékenykedni a továbbiakban. Ilyen döntés előtt még senki sem állt; jól meg kell fontolni. Aki a szövetkezést választja, annak a törvény szerint, földet és vagyonrészt (mely üzletrésszé alakul) kell bevinni, és kötelező részjegyet is jegyeztetnie. Tehát valamennyi készpénz is szükséges. — S ha valaki elégedetlen a szövetkezéssel, és egy év múlva kilép, mindent visszakap? — A földjét kiviheti, a részjegy értékét is megkaphatja, de az üzletrészét már nem. Á vagyon csak addig bontható meg, míg az átmeneti törvény van érvényben. Később már nem. — Mi történik azokkal a téeszekkel, amelyek „semmivé" nem alakulnak át? — A kollektívának határozni kell az új működési formáról, alapszabályt kell készíteni, tisztségviselőket választani, s '93 január 30-ig a cégbíróságnál be kell jelentkezni. Ha ez nem történik meg addig, akkor a szövetkezet jogilag megszűntnek tekintendő. —Mözsön hol tartanak az átmenet előkészítésével? — Minden téesztag kapott egy előzetes írásos tájékoztatót. Ezután az aktív tagoknak szóbeli ismertetést is tartottunk. A napokban ismételten eljuttatunk mindenkihez egy írásos anyagot, mely a törvények szövegét tartalmazza, és értelmezi. Ezt követően történik majd a munkahelyi értekezletek lebonyolítása, s végül az egyénenkénti döntés. En, a magam részéről, minden lehetséges verzióra felkészültem. Mint sima téesztag, elfogadom a többség akaratát, mint elnök pedig arra vállalkozhatok, hogy ami információ a birtokomba jut, közzé teszem, s ha igény van rá, a megismert vélemények alapján orientálom a tagság döntését. De csakis akkor, ha a bizalmukat élvezem. — Ön szerint mi várható az országban, a megyében, és itt, az Új Élet házatáján? Hajlanak-e az emberek az „új szövetségre"? — Jósolni elég nehéz. Magyarországon a téeszek 50 százaléka veszteséggel zárta a '91-es évet. Közülük közel 300 abszolút fizetésképtelen. Sajnos. Tolna megyében is a vártnál jóval több termelőszövetkezet zárt hiánnyal. Kérdés, hogy ezek hogyan reagálnak, hogyan viselkednek a mostani szituációban. De megítélésem szerint a megye szövetkezeteinek zöme a szövetkezést fogja választani. Mert ez a forma áll legközelebb a megszokotthoz, a hagyományokhoz, a kft., az rt. az alaptevékenységtől bizonyos mértékben idegén. — Éveket vártunk a szövetkezeti törvény megszületésére. Helyesnek tartja azt a sorrendiséget, hogy a kárpótlásokkal, rehabilitálásokkal kezdték a törvényalkotást, s csak azután jöhetett minden más? — A gazdasági törvényeknek kellett volna prioritást élvezniük. Tudomásom van arról, hogy már '90-ben lehetett volna szövetkezeti törvény; már a Németh-kormány előkészítette . .. Sajnos, a késlekedés miatt súlyos károk keletkeztek. A közbenső két évben szinte semmiféle fejlesztés nem történt, mindenki felélte a tartalékokat, nem lehetett tudni, hogy kié lesz a föld, hát úgy is bántak vele, s mindeközben ellentétek keletkeztek, éleződtek a falvak és téeszek, az aktív és nyugdíjas tagok között. Most hát megvan a szövetkezeti törvény, de a zavartalan működéshez hiányzik még a földtörvény, a munkatörvénykönyv, az érdekképviseleti törvény és az agárpiaci rendtartási törvény. — Most, az ön áetében is lezárul egy fejezet. Alkalmas a pillanat ; a visszamerengésre, az eddig megtett út összegzésére. Hogyan lett téeszelnök, s hány évet töltött e poszton? — Majosról indultam. Mindent végigcsináltam, ami egy . parasztgyerek dolga, sorsa volt akkoriban, a fogatos szántástól, a cséplőgépi munkán át, a fa- lumbeli téesz alapításáig. Kutat ástam a majorban, ministráltam a templomban, sőt, még egy kalászgyűjtő versenyt is megnyertem. (Az 50-es években, mikor nagy szegénység volt, az aratás után rendezték ezt a „viadalt". Amelyik gyerek a legtöbb kalászt szedte össze, megjutalmazták.) A kertészethez már akkoriban is vonzódtam, később Budapesten zöldség- és dísznövénytermesztési technikumot végeztem, majd diplomát szereztem a kertészeti és szőlészeti főiskolán. (Ez volt a kertészeti egyetem jogelődje.) A mözsi téesz az első munkahelyem. Államvizsga utált* '65-ben idekerültem, főkertészként. Elnöknek '77-ben választottak meg. Ennyi a múlt, a jövő pedig most formálódik. Wessely A polgármester apjánál tanult Negyvennégy éven át csattogtatta az ollót A tolnai szolgáltatóház fodrász részlegénél sok vendégnek hiányozni fog egy fodrász, akit Tolna és környéke nagyon jól ismer. Hisz mindig pontos és precíz volt. Mindig a vendég igénye szerint végezte munkáját. Sok embernek készített ünnepi frizurát vagy vállalt sima hajvágást. Negyvennégy év után nyugdíjba ment Guld János fodrász, a tolnaiak „Gul- dija". — Hogy lett fodrász? — Eredetileg órás szerettem volna lenni, de sajnos nem sikerült a felvételim, és akkor adódott egy olyan lehetőség, hogy jelentkezhettem fodrásztanulónak. 1948-tól 1950 májusáig voltam tanuló, és úgy alakult, hogy még a honvédségnél is ezt Otthon a szakmát gyakoroltam. — Hol járt iskolába? — Itt Tolnán történt akkor még az ipari képzés, az Eötvös iskolában. A fodrászműhely, ahol a gyakorlatot végeztem, szintén Tolnán volt, a vásártérnél. A mesterem a mai polgár- mester édesapja, Keszthelyi Józsi bácsi volt. — Hol dolgozott pályakezdő korában, miután megszerezte a bizonyítványt? — Bevonulásom előtt dolgoztam maszekoknál rövid ideig, de több helyen nem is voltam bejelentve, csak „úgy" jártam. Bevonulásom után már megalakultak a szövetkezetek, így leszerelésemet követően, mivel itt Tolnán nem volt munkalehetőség, a szekszárdi szövetkezethez mentem. Éppen egy bevonulónak, Kardos Lacinak a helyére vettek fel, és azóta, 1955. január 1-től vagyok a Tolna Megyei Szolgáltatóipari Szövetkezet tagja. Szekszárd központi üzletébe kerültem, a Garay térre, az Augusz házba. Mindennap utaztam, akkor még elég rossz volt a közlekedés. Mentem fakarusszal, vonaton, marhavagonban, biciklivel. Télen órákat késtek a vonatok. Sajnos, ez mind befolyásolta a munkakezdésemet és így kevesebb időt dolgoztam, mint a kollégáim. Rádolgozni nem lehetett - mert váltóműszak volt -, és ez természetesen a keresetemen is meglátszott. Az utazás 1962-ig tartott, ugyanis akkor a szövetkezet megnyitotta a szolgáltatóházat Tolnán, és így ide kerültem, ahonnan most nyugdíjba megyek. — Mivel tölti a szabadidejét? — Van két unokám, ezután többet lehetek velük. A többi szabadidőmben pedig a szüleim kertjében és a sajátomban dolgozgatok. írta és fényképezte: Kövesdi János Búcsú a munkatársaktól Egyetlen bejelentett munkalehetőség sincs Munkanélküliség a körzetben Több mint ezer segélyezett! A Tolna Megyei Munkaügyi Központ tolnai kirendeltségén intézik a bogyiszlói, faddi, fácánkerti, mözsi és tolnai munkanélküliek ügyeit. A nyüván- tartásban jelenleg 1162-en szerepelnek. Közülük 1086-an részesülnek ellátásban (segélyben). Januártól sokminden változott. Módosult a jogszabály, mely a munkanélküli segéíy odaítéléséről rendelkezik. Járandóságra az jogosult, aki az utolsó 4 évben legalább egyévi munkaviszonyt fel tud mutatni. Kiszámolják a segély ösz- szegét, ami az átlagkereset 70 százaléka. Ha ez túl alacsonynak bizonyul, akkor az országosan meghatározott minimálbért folyósítják. A segély legfeljebb 360+180 napra jár, de ez az időszak megszakítható, ha közben - rövid időre - munkát kap valaki. Az elküldött dolgozót - a ledolgozott évek számától függően - végkielégítés is megilleti, de figyelni kell a munkakönyvi bejegyzésekre! Ha a munkaviszony megszüntetése, a munkáltatóval „közös megegyezés" alapján, vagy a „dolgozó felmondása" miatt történik, nem jár végkielégítés. A vidéki munkanélküliek a havonkénti jelentkezéshez úgynevezett „hitelezett menetjegyeket" kapnak. — Sajnos, pülanatnyilag egyetlenegy bejelentett munka- lehetőség sincs a környéken - tájékoztatott a kirendeltség vezetője, Tóthné Pintér Julianna. — Nem csoda, ha az ügyfelek arogánsak. Igaz, akadnak jogtalanul haragoskodók is. Volt, aki az utóbbi 9 évben sehol sem dolgozott, de bejött az asztalt verni, hogy addig el nem megy, míg nem kap segélyt... Kispál Mária
