Tolnai Népújság, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-08 / 33. szám

1992. február 8. MEGYEI KORKÉP ÍPUJSAG 3 Előadás a mező- gazdaságról Dr. Hadházy Árpád föld­művelésügyi főfelügyelő, a Kisgazdapárt megyei el­nöke a mai napon Szakoson, a művelődési házban dél­előtt 10 órai kezdettel, míg Várongon, a Parasztok Há­zában délután 14 órai kez­dettel előadást tart. Az előadás során az utóbbi időben megalkotott (kárpótlási, szövetkezeti, átmeneti) és a még várható törvények, rendelkezések tükrében tájékoztat a mező- gazdasági kérdésekről. A parlament ellenzéki szemmel Katona Béla országgyű­lési képviselő, a Magyar Szocialista Párt frakciójának titkára lesz a vendége a szekszárdi Szekfű klubnak február 11-én, kedden 17 órától. Minden érdeklődőt várnak a Kölcsey ltp. 24 szám alatti klubba. A kötetlen beszélgetés témája a parlamenti munka, ezen belül a frakció tevé­kenysége lesz. Megalakult a Polgárőr Egyesület Dunaszentgyörgyön feb­ruár 1-jével megalakult 47 taggal a Polgárőr Egyesület. A megválasztott vezetőség február 6-i ülésén döntött a szolgálat rendjéről, a szolgá­lati beosztásról. A járőr- szolgálatot már meg is kezdték. Az egyesület munkáját a helyi termelőszövetkezet is támogatja. Az egyesület az országos szövetséghez való csatlako­zását írásban kérte. Kertbarátok, biobor A szekszárdi kertbarátkor február 10-én, hétfőn este hat órakor Szekszárdon, a Babits Mihály művelődési ház társalgójában tartja so­ron következő összejövete­lét. Ebből az alkalomból Horváth József előadást tart arról, mi a teendő a szőlő­ben, gyümölcsösben, Ko­vács Ferenc, az Aliscavin pincevezetője pedig a pin­cében végzendő teendőkről beszél. A bio szőlőtermesztésről, a szőlő növényvédelméről, valamint a biobor piaci helyzetéről Németh László, a Szekszárdi Mezőgazda- sági Kombinát főkertésze tart előadást. Zöld Szív A Zöld Szív elsősorban a 6-14 éves korú gyerekek if­júsági természetvédő moz­galma, de egyre több a fel­nőtt tagok száma is. A moz­galom 1989-ben indult, je­lenleg az ország 76 települé­séről 1341 a taglétszáma. A zöldszívesek várják azok­nak a gyerekeknek és felnőt­teknek a jelentkezését a ta­gok sorába, akik szeretik a természetet, megbecsülik értékeit és hajlandók meg­óvása érdekében cselekedni is. Jelentkezni a Zöld Szív If­júsági Természetvédő Moz­galom 1364 Budapest 4. (Postán maradó) címen. • • Összefogást sürget a Parasztszövetség (Folytatás az 1. oldalról) Bevezetőjében a Parasztszö­vetség társelnöke elmondta, a magántulajdont ma már senki nem vitatja, az egy és oszthatat­lan. A parasztság nem mondott le a vagyonáról, de nem is haj­landó lemondani róla - ezt a szövetség 2. kiáltványában megfogalmazták, és a követ­kező választásoknál annak ad­ják majd szavazataikat, aki őket megérti, érdekeiket képviseli. Gerbovits Jenő szerint kétféle vagyon volt. Az egyik a rablott - ezt kell két lépcsőben privati­zálni, a tulajdont elválasztani a használati jogtól -, a másik a megkoplalt vagyon, amit repri­vatizálni kell. A nagyüzem megbukott, felőrli saját magát - állította -, s a kontroll nélküli állapot csak sietteti a bukást. A magángazdaságokban a vissza- invesztálás folyik, míg a tsz-ek- ből a kihordás, és ezek a pénzek elmennek a bankvilágba, így mi lobbiztatjuk őket - hangsú­lyozta az előadó és úgy véleke­dett, szükség lenne egy pa­rasztbankra, hogy a mezőgaz­daságban megtermelt értéket abban forgathassák meg. A Parasztszövetség társel­nöke ezután arról beszélt, hogy fejlett nyugati országokban - hazánkkal ellentétben - sehol sem dönthet a kormány agrár­ügyben a parasztság képvise­lőinek megkérdezése nélkül. Most rengeteg nyugati akarnok jelentkezik gépekkel, gazdasági tanfolyamokkal, s egyébbel, de mindennél fontosabb a piac és az érdekvédelem. Addig nem szabad beinvesztálni, míg a piac nincs rendben - hangsú­lyozta. - Annyira nem volt sok a tej meg a sertés, mint ahogy egyes tárcák vezetői állították, és én meg is mondtam nekik: akik ebben ügyködtek, azok megbuktak a parasztság előtt. Álljanak fel a helyükről. Be­széde végén Gerbovits Jenő ar­ról szólt, hogy az elmúlt negy­ven év lelki, szellemi rombolása a legnagyobb kárt a fiatalokban okozta, nehéz lesz elindítani őket; és az összefogásra, az ér­dekvédelem fontosságára hívta fel a figyelmet. A Parasztszövetség főtitkára, Deák Ferenc arról beszélt, hogy a tsz-vezetők 60 százaléka, aki életképes, magángazdálkodó lesz, mert az ismeretsége, anyagi fedezete megvan és elő­nyösebben részesül a felosztás­ból. A szövetkezetben szerinte csak a nincstelenek, a kevésbé ambiciózusok és a nyugdíj előtt álló agronómusok maradnak. Fő célnak ő is a tulajdonjog megszerzését jelölte meg, de hozzátette azt is, nem állunk olyan jól, hogy márciusban, áp­rilisban mindenki visszakapja majd a tulajdonjogát. Az adóról szólva elmondta, hihetetlen bírságokat fizetnek majd a ma­gyar gazdák azért, hogy az adóhivatalt beengedte a kor­mány az udvarukba. Balázs Zoltán arra utalt, hogy a fiataloknak kell az ország szekerét továbbvinni, és kérte a jelenlévőket, a közöset keres­sék, mert a jövőben is le kell tenni az ország asztalára a tejet, a kenyeret. Görcsös János, a Tolna Megyei Parasztszövetség elnöke szerveződésre hívta fel Tamási és a városkörnyék la­kóit, mellette pedig bejelentette, hogy sikerült piacot találniuk a 150 kilón felüli sertések értéke­sítésére. Van-e a kormánynak elgon­dolása arról, hogy hogyan gon­doskodnak - szociális juttatás, háztáji - az öregekről? - hang­zott el az első kérdés, aztán sorban a többi is. Ezek közül néhányat idézünk. Kié a legelő, kié az erdő? A holnapi kenye­rünket kik eszik meg? A banká­rok, az ügyvédek vagy az új pa- rasztnyúzók? Mit kapnak az ál­lami gazdaságból kiebrudal- tak? Aki öt évet a tsz-ben dol­gozott, annak az örökösei je­lentkezhetnek-e a vagyonje­gyért? Dolgoznak-e a használ­hatatlan átmeneti törvény vég­rehajtási utasításán? A válaszok között azt hallhattuk, ha meg­szűnnek a kolhoz típusú szö­vetkezetek, akkor minden meg­szűnik. Hogy mit vesznek fel szociá­lis juttatásaik közé, az az új joga lesz. Az erdő és legelő joga azé, aki kiverekszi magának. So­mogybán már alakítják az erdő-, illetve legelőbizottságo­kat - hallhatták az ottani FKgP elnökétől. A parasztság érde­keit sértő átmeneti törvény mind a hét érdekvédelmi szer­vezet által kezelhetetlen, s az a járható út, ha Alkotmánybíró­sághoz fordulnak, hogy sem­missé tegyék.-él­Térség­fejlesztés Bátaapáti, Mórágy, Mőcsény, Szálka községek első számú vezetői, polgármesterei, az őcsényi Kossuth Mgtsz elnöke, a Szekszárd-Paksi Vizitásulat igazgatója, a Tolna Megyei Földművelésügyi Hivatal ve­zetőhelyettese ült le egy asztal­hoz, hogy egyeztesse területük fejlesztési gondjait, a környe­zetvédelmi és infrastrukturális beruházások támogatási lehe­tőségeit. Az alig negyvenperces tár­gyalás során olyan állásfoglalás született, hogy a térségfejlesz­tés csak együttműködve lehet­séges. Az említett településeken a legfontosabb feladatok közé sorolandó a szennyvízhálózat megépítése. Különösen hangsú­lyozandó ez akkor, amikor a fa­lusi turizmus, mint elkövetke­zendő program e térség idegen- forgalmi terveiben első helyen szerepel. E tanácskozáson ismé­telten szó esett azokról a kül­földi hitelekről, a támogatási forrásokról, melyekről a kö­zelmúltban tartott tájékoztatót Szekszárdon a Földművelésü­gyi Minisztérium osztályveze­tője, Majorso Endre. Ezek a for­rások lehetővé teszik a közsé­gek úthálózatának megépítését, bővítését, a belterületi csapa­dékvíz elvezetését, a szilárd hulladéktárolSk létesítését és lehetne sorolni mindazokat a szükséges teendőket, melyek fejlesztést jelentenek. Az említettek szándéknyilat­kozatot tettek, amelyben jelez­ték a fenti feladatok közös megvalósítását. Elhatározásuk megerősítésére e tárgyaláson elfogadott megállapodást az önkormányzati testületeik elé terjesztik, majd ezt követően a tervek összeállítására pályáza­tot írnak ki.- decsi ­Nyitott egyetem A nyitott menedzserképző egyetem kihelyezett tagozatán tanulnak a Tolna Megyei Vál­lalkozói Központ és az alköz­pontok szakemberei. A távok­tatásban általános menedzser-, majd fél éves speciális képzésen vesznek részt a hallgatók. Az első félév után hatékony mene­dzser, a speciális képzés befe­jeztével pedig az adott szak el­végzését igazoló, az egész vilá­gon elfogadott diplomát sze­reznek a képzésben résztvevők. Gyomirtó szer környezetvédő tartályban KSZE-TARTAFOR-bemutató A növényvédelem egyik legsúlyosabb környezetvédelmi gondja a kiürült nö­vényvédőszeres gön­gyölegek további sor­sának megoldatlan­sága. Általában nincs hol biztonságosan tá­rolni az üres balono- kat. Az Amerikai Egyesült Államokban a növényvédő szer gyártó cégek éppen ezért néhány éve új technológiát vezettek be, hogy csökkentsék a korábbi csomagolási mód okozta gondokat. Növényvédő szerek nagy tételben történ- ténő szállítása esetében ma már az eladásra ke­rülő anyagoknak mint- egy egy negyedét kon­ténerben szállítják. Mivel az amerikai módszer elég beruhá­zásigényes, ezért Ma­gyarországon egy mó­dosított változatát, a tartályokban történő Stomp növényvédő szer forgalmazást ve­zette be a KSZE az el­múlt évben. A módszer népszerűsítése érdeké­ben a KSZE Agrárfej­lesztő és Kereskedelmi Részvénytársaság az amerikai Cyanamid In­ternational Corpora­tion céggel közösen ta­nácskozást szervezett pénteken délelőtt Szekszárdon. A prog­ram keretében a Cya­namid európai keres- •kedelmi igazgatója, Tom Justmann ismer­tette a mini-bulk rend­szerű növényvédő szer csomagolásának ed­digi tapasztalatait. A Stomp 330 EC tartály­ban történő forgalma­zásának lehetőségeit, előnyeit Horváth Ist­ván, a KSZE-TARTA- FOR munkatársa vá­zolta. Mint elmondta, ez a zárt rendszerű technológia azon túl, hogy a felhasználónak nincs gondja az üres göngyöleg tárolásával, nagy biztonságot nyújt a vegyszer előkészíté­sével foglalkozó sze­mélyeknek és a per­medé koncentráció be­állítása is pontosabbá válik a felhasználás so­rán. Az elfolyás, cse- pegés kiküszöbölésé­vel a környezetszeny- nyezés mértéke nagy­ban csökkenthető. A folyékony növényvédő szer tartályban történő forgalmazása nem be­ruházásigényes, mivel az ezer literes tároló tartályt a KSZE-TAR- TAFOR ingyen bo- csájtja a felhasználó rendelkezésére.-fké­s Éjszakai öldöklés Vandálok a vadasparkban Kedvelt kirándulóhelyeink egyike a gemenci szabadidő- központ is, kisvasújával, hajó- kázási ajánlatával és persze va­dasparkjával. Ez utóbbinak az állatairól ugyan a Tolna Tourist lemondott, de a látogatók any- nyira kedvelték és hiányolták a szarvasökat, vaddisznókat, hogy végül a pécsi állatkertből rövid idő alatt újra benépesítet­ték a parkban lévő karámokat. A hét közepének egyik éjszaká­ján, vagy inkább hajnalán van­dál kezek kibontották a vadas­park töltés felőli oldalán a kerí­tést és megindult a kergetődzés a hívatlan betolakodók és a ki­fejezetten szelíd szarvasok kö­zött. Ez utóbbiak hárman vol­A semmi ágán Szomorú világrekord, az öngyilkosságok ará­nyát tekintve, elsők va­gyunk a világon. Az oko­kat keresik a szakembrek, magyarázatot is találnak rá, de ettől a számok még nem csökkentek. Az el­múlt hét végén Szekszár­don hunyt ki, saját elhatá­rozásából egy fiatal élet, végtelen fájdalmat okozva ezzel szüleinek. Zoli 16 éves volt, érzé­keny, mint minden ka­masz, de szüleinek ő volt az angyalarcú, a szelíd és az egyetlen. Miért tette? Az is felteszi a kérdést, aki sosem látta őt, mert értelmetlen halála még az ismeretleneket is felzak­latta. A kérdést már senki nem fogja megválaszolni. Semmi rendkívüli nem történt szombaton este, barátokkal diszkóba men­tek, egyikük felvetette, hogy vigyék el Zoli szüle­inek a kocsiját. A fiatalok a szórakozás után haza mentek, bár jókedvüket fékezte, hogy a kocsiban kisebb kárt okoztak. Zoli vasárnap délelőtt is olyan volt, mint más­kor. Szüleivel a garázsba mentek, ahol szóba került az elmúlt éjszaka is. Mi­vel nem egymás között volt a család, abban ma­radtak, a lakásban majd megbeszélik a történte­ket. Sajnos, erre már nem kerülhetett sor, mert Zoli nem ment fel többé az otthonába. A tízemeletes ház tetejéről a mélybe ve­tette magát. Már nem fe­jezi be tanulmányait, nem vár rá se szerelem, se csa­lódás. Vajon hányán élnek köztünk, velünk, mellet­tünk, akik nem találják a kiutat, nem tudják sza­vakba önteni szorongása­ikat?! József Attilának, a költőnek ez sikerült, bár a kiutat ő sem találta meg: „A semmi ágán ül szi­vem, kis teste hangtalan vacog, köréje gyűlnek szelíden s nézik, nézik a csilla­gok."-matt­iak, s a hatéves, mindenki által kedvelt szarvastehén talán a hi­székenységének és az embe­rekbe vetett bizalmának lett az áldozata. Rövid úton a tudomására hozták, hogy vélhetően szalá­miként szeretnék viszontlátni, s hajtóvadászatába fogtak a kerí­tésen belül. Mivel a legsúlyosabb, s a leg­nehezebben mozgó állat a szar­vastehén volt (vemhesként nem is csoda, hiszen májusban várta az utódot, amit egyébként a pé­csi állatkertnek kellett volna visszaadni), így az esett áldoza­tul. A karámban hatalmas harc dúlhatott, mert mindenütt szőrcsomók és vérnyomok je­lezték ezt, végül kést vágtak a szerencsétlen jószágba. Közben a két másik szarvas a kibontott kerítésen át elmene­kült, megszökött. A legyilkolt állatot a töltésen át a parkolóban álló kocsihoz vonszolták és eltűntek vele. A vandálok elől menekülő szar­vasok közül időközben az egyik már vissza is tért, ezzel is bizonyítva szelídségét. A rend­őrség megkezdte az ügyben a nyomozást. —szs— Fotó: Gottvald K. A vandálok a kerítést bontották ki. A dámtehén visszajött, de bizalmatlan.

Next

/
Thumbnails
Contents