Tolnai Népújság, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-07 / 32. szám
1992. február 7. MEGYEI KÖRKÉP MÉPÚJSÁG 3 Ingyenes tanácsadás Magánszemélyek és egyéni vállalkozók részére ingyenes tanácsadást szervez a Szocialista Párt dombóvári szervezete a személyi jövedelemadó bevallásához. A tanácsadás február 10 és március 30 között, hétfői napokon 16-tól 17 óráig lesz a Szocialista Párt irodáján, melynek címe: Dombóvár, Szabadság u. 18. Előadás a mező- gazdaságról Dr. Hadházy Árpád, a Földművelésügyi Hivatal főfelügyelője ma este 19 órakor az izményi művelődési házban tart előadást. „ Az előadásban a mező- gazdasági kérdésekről, elsősorban a kárpótlási, a szövetkezeti és az átmeneti törvény tükrében ad tájékoztatást. Vendég: Szöllősi Istvánná A Pedagógus Szakszervezet Paksi Körzeti Bizottsága meghívására február 7-én, ma, 14 órakor Pakson a városi művelődési házban vendégeskedik Szöllősi Istvánná, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára. A találkozóra minden érdeklődőt szeretettel várnak. M Az egyház szerepe A Keresztény Pedagóguskamara Szekszárdi Tagozatának szervezésében február 12-én, szerdán, délután 17 órai kezdettel „Az egyház szerepe a mai magyar társadalomban" címmel Bíró László kanonok, a pécsi székesegyház plébánosa előadást tart. Az előadás Szekszárdon, az 505. számú Ipari Szakközépiskola és Szakmunkás- képző Intézetben (Széchenyi u. 2-10.) lesz, melyre minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők. Egy héttel később Szekszárdon, a Babits Mihály Művelődési Házban a Környezetvédelmi Szaba- ^ degyetem soron következő programjára február 11-e helyett egy héttel később, 18-án kerül sor 14.30-kor. Az ember és a természet kapcsolata az emberi tevékenység hatásai címmel dr. Lehmann Antal, a Dél-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság vezetője tart előadást. Hangszerbemutató A szekszárdi Gyermekek Házában „Muzsikáló szerszámok" címmel hangszerbemutató lesz február 17-én, délelőtt 9 és 10,30 órakor, az óvodásoknak. A műsort a Bartina Zenekar adja, melyben közel húszféle népi hangszert is- r mertetnek meg, sok játékkal és daltanulással. Harc az önkormányzatiságért (Folytatás az 1. oldalról) ját tegnap Szekszárdon, a megyei önkormányzati hivatalban megtartott tanfolyam februári első foglalkozásán dr. Kóbor Gyula egyetemi tanársegéd, polgármester. Önálló hatalmat képviselnek a demokráciában, s az egyéb hatalmi ágakkal együtt képezhetnek egy olyan demokráciát, amiben az állampolgárok szabadon élnek és az ő nevükben az ő érdekükben történik minden. Ami ezt a jövőben elősegítheti, megalapozhatja, az az önkormányzatok gazdálkodása - mondta ezután, majd példákat sorolt, melyek szerint eljutottunk arra a szintre, ahol az önkormányzati rendelet teljes értékű jogszabály és nincs korlátozva az sem, miben alkothatnak jogszabályt. Felhívta a veszélyekre is a figyelmet. Ezek közül kiemelte, hogy leszabályozhatják központilag, vissza lehet élni a jogszabályalkotás jogával, és le lehet járatni az intézményt tematikus, illuzórikus jogszabályok alkotásával. A következőkben arról beszélt az előadó, hogy már a tanácsrendszer is tartalmazott önkormányzati elemeket - végig kell nézni az akkori rendeleteket -, de a valóságban a politikai rendszer fékekkel, gátakkal megakadályozta ezek Dr. Kóbor Gyula kibontakozását. Ma elméletileg korlátlanul szabadon gazdálkodhatnak az önkormányzatok, de az a helyzet, hogy jelentős többségük állami segélyes, nincsenek gazdasági forrásaik, a parlament és a kormány mindenkori jóindulatán múlik, hogy meddig lesznek önkormányzatok. Itt a veszélyt nemcsak az iszonyú kiszolgáltatottság jelenti, s nem egyedül azért, mert nem tudták december 31-én, hogy mi dől el, hanem veszélyben van az a demokrácia is, ami jóindulatokra van felépítve. Az önkormányzatok bevételeiket illetően a jelenben és a jövőben is alapvetően különböznek egymástól. Meghatározó ebben a lélekszám, a települések komfortfokozata és a földrajzi fekvés. Ha mindezeket a tényezőket figyelembe vesszük, akkor látjuk, igazságos elosztás nincs. A helyzet feloldását jelentené, ha az állam kivonulna bizonyos területekről a bevételek beszedésénél, más területeken viszont osztozna a bevételekből. A jelenlegi rendszer nem nyújt garanciát az önkormányzatok működéséhez - hangsúlyozta az előadó -, alternatív adózási lehetőség kell. Az önkormányzatok feladata, felépítése nem teszi lehetővé a vállalkozást, s az így adott szabadság csak látszat szabadság. A hiányzó központi forrásoknál a kormány mutogat: vállalkozzanak. Rendben is lenne ez, de gúzsba kötve nem lehet táncolni. A nap további részében először a vízművekről esett szó, élénk véleménycsere mellett, majd a koncesszióról, azután pedig az önkormányzatok vállalkozásait érintő egyéb helyi feladatok megoldásához kaptak elméleti és gyakorlati segítséget a résztvevők. A tanfolyam ma folytatódik.- él Fotó: Ótós Réka Idill nem várható Fórum a szak- és átképzésről Mint arról már hírt adtunk, szerdán a Tolna Megyei Munkaügyi Központ fórumot rendezett a szakképzésről és az átképzésről. Ezen dr. Schamscula György munkaügyi minisztériumi államtitkár és dr. Benedek András helyettes államtitkár tartott tájékoztatót a készülő szakképzést szabályozó törvényről. A fórum résztvevői kérdéseket is tettek fel a vendégeknek. A speciális szakiskolákkal kapcsolatban elhangzott, hogy erre a legmagasabb - hatvanháromezer forintos - fejkvóta jár. Ugyanakkor az önkormányzatoknak - mindegyik iskolatípus esetében - jogában áll az összegeket . átcsoportosítani, tehát nem automatikusan érkezik a pénz az iskolákhoz. Ezek a speciális szakiskolák fontos szerepet töltenek be, hiszen a középiskolába fel nem vett diákoknak tíz szakmacsoportban nyújtanak képzést, több tízezer kallódó fiatalt felkarolva. Egy szövetkezeti vezető felvetette, hogy nagy terhet ró a gyakorlati képzés a cégekre. A szövetkezetben százan dolgoznak, ugyanakkor hatvan diák oktatását kell megoldaniuk. Kérdésére, miszerint kérhető-e a szülőktől támogatás a képzésre, az helyettes államtitkár elmondta, hogy semmilyen körülmények között sem: húsz éves korig az első szakma megszerzését az állam garantálja a törvénytervezet szerint. Voltak, akik szűknek érezték ezt a határt, ám a gazdaság jelenlegi állapotában ennek kiterjesztésére nincs mód. Több kérdésben is felvetődött, hogy bizonyos „sláger szakmákban" egyesek hatvan-százezer forintot is elkérnek a szülőktől, hogy a tanulót foglalkoztassák. Olyan extrém esetet is említettek, hogy egy szülő, miután nem tudott egy fodrásznak nyolcvanezer forintot adni leánya tanításáért, kőművesnek akarta adni. A válaszban elhangzott, hogy amíg a jogi szabályozás nem ad lehetőséget az érdek- képviseleti szerveknek a szankcionálásra, addig nem lesz hathatós előrelépés az ügyben. Egyelőre csak a vállalkozók tudják maguk közül kiszűrni azokat, akik a feketepénzeket kérik. Egy észrevétel kapcsán, miszerint jobban érdekeltté kellene tenni a gazdálkodókat, hogy vegyenek részt a szakképzésben, elhangzott, hogy a képzés nem csupán szociális vívmány, hanem gazdasági befektetés. Ugyanakkor csak az államilag elfogadott képzési formák kaphatnak támogatást. A munkaügyi kormányzat stratégiájára vonatkozó kérdés kapcsán elhangzott, hogy jogi akadályok is akadályozzák és gátolják a hatékony cselekvési programot, noha egymilliárd forintot költöttek az átképzés intézményhálózatának fejlesztésére, további ötszázmilliót pedig pályázat útján juttattak az ágazathoz. Dr. Benedek András ugyanakkor figyelmeztetett, hogy normális piaci mozgás esetén sem lesz „idillikus" kapcsolat a munkaerőpiac és az átképzés között. Rámutatott, hogy az átképzés feladata nem csupán a konkrét elhelyezkedések biztosítása, hanem az esély növelése a munkába állásra. Dr. Schamschula György nyugat-európai tapasztalatokra hivatkozva elmondta, hogy a munkanélküliek mintegy tizenöt százaléka képezhető át sikerrel. A magyar munkaerő jelentős része pedig olyan alacsonyan kvalifikált, hogy a modern piacgazdaság követelményeinek nem tud megfelelni. Az iskolákból kikerülő fiatalok húsz százalékát gyakorlatilag analfabétának lehet tekinteni. Hazánkban a pályakezdők kisebb aránya munkanélküli, mint Nyugat-Európában, ugyanakkor a legnagyobb problémát mégis az ő helyzetük jelentik. Nagyon veszélyes ugyanis, ha a fiatalokban kialakul a feleslegesség érzése, amely aztán devianciához vezethet - mondotta az államtitkár. Akik „örülhetnek", hogy helyük van» Felvételi tájékoztató Három tagozat Dombóvárott A dombóvári Illyés Gyula Gimnázium és Szakközépiskola három tagozata az idén is várja a továbbtanulókat. A megyében elsőként, s mindmáig egyetlenként - immár másodszor - a negyedikesek jelentkezését is várják a nyolcosztályos gimnáziumi csoportba. Ez utóbbiba nem könnyű bejutni, hiszen felvételi vizsga van magyar nyelv és irodalomból, matematikából, s általában is nagyobbak a követelmények, mint az általános iskola felső tagozatában. A gimnáziumi tagozatban matematika spaciális tantervű osztály is működik, ahova sikeres matematika felvételivel lehet bejutni. Akik nem érik el az ehhez szükséges pontszámot, automatikusan felvételt nyernek az általános tanterű osztályba. A tagozaton heti 6-9 matematika óra van és fizikából is magasabbak a követelmények. A tanulható két idegen nyelv: a német és az olasz. A legnagyobb érdeklődés mostanában a német nyelv iránt mutatkozik. A a gimnázium vezetősége úgy döntött, hogy kezdő és haladó fokon egyránt lehetőséget biztosít a nyelv tanulására, heti öt órában. Második idegen nyelvként francia, olasz és remélhetőe- leg az angol választható, ha lesz elég nyelvtanár. Az orosz nyelv további tanulását azoknak javasolják, akik az általános iskolában jó eredményt értek el ebből a tantárgyból. Másodiktól gyakorlati fakultációban lehet gépírást, gépipari műszaki rajzot és számítógépkezelői ismereteket tanulni. ■ Mindhárom tárgyból záróvizsgát tesznek a tanulók, a bizonyítvány az adott munkakör betöltésére jogosít. A gimnáziumi osztályokba azok a tanulók pályázhatnak a siker reményében, akik valamennyi tantárgyból jó, vagy jeles osztályzatot szereztek. Az egészségügyi szakközépiskolai tagozatra a pálya iránt érdeklődők közül azokat várják, akiknek legfeljebb néhány közepes osztályzatuk van. Az iskolának nagyon jól felszerelt a kollégiuma, ebédet valamennyi diák részére - szerény térítés ellenében - biztosítanak. Egy kiló kávé December végén megjelent a lapokban, hogy ezentúl csak egy kiló kávét hozhatunk be vámmentesen külföldről. Másnap újabb hír, mert csak az ökör következetes, hogy ezentúl egy kiló kávét sem. A rendelkezés kegyetlen, a magyarázat érthetetlen. Ugyanis hivatalosan azzal indokolták, hogy így akarják elejét venni az illegális kereskedelemnek. A józan ész azt mondaná, hogy az illegális kereskedők ellen lépjenek fel, ne a jámbor utas ellen, aki egy-egy kiló kávéval is szeretne kedveskedni szeretteinek. A kormányrendeletekben azonban nem kell mindig logikát keresni. Most a kávé-ügy újabb Bonyhádon, a városi könyvtárban közel négyórás magnós riport készült dr. Kovács Zoltán nyugalmazott jogásszal, aki a városban lakik: krimibe illő témaköröket mondott el az élete során történtekről. Szóba került: hogyan sikerült kibújnia a gettóba kerülés alól, elmondta házasságainak rövid történetét, beszélt a pártállamban betöltött szerepéről, arról, amikor ku- láknak kellett volna lennie. De több karcolatét és novelláját is ismertette. Önvallomásában a kudarcait is bőven fejtegette - megfelelő mértékkel persze. Értékes és igen érdekes a most készült anyag. Még tanulságos is lehet a fiatalok számára. Az időseknek pedig üzenetet, tanácsot ad a hosszabb élet lehetőségeiről. A könyvtár tervbe vette ennek az anyagnak a kiadását. Dr. Kovács Zoltán javasolta, hogy egy alapítványt hozzanak létre a könyvtáron belül, s erre már anyagiakat is felajánlott. A könyvtárban „Bonyhád régen és most" címmel kiállított fényképei olyan sikeresek, hogy isfordulatot vett. A pénzügyminiszter a parlamentben egy interpellációra válaszolva beismerte, hogy a hazai kávéforgalmazók kedvében akart járni, azok nyomásának engedett. Megint csak baj van a logikával. A hazai kávéforgalmazóknak azzal kellett volna válaszolniok, hogy áraikat az ausztriai kávéárakhoz igazítják, s akkor szabad a vásár és a verseny. Ehelyett á pénzügyminisztert győzték meg, a jelek szerint a sikerrel. A miniszter úr ugyanis úgy gondolta, inkább a kávéforgalmazóknak kedvez, mint a békésen utazgató állampolgároknak. Nem tudom, hány kávéforgalmazó van az országban. A több millió magyarhoz képest számuk nyilván elenyésző. Az ő érdekeik mégis elsőbbséget élveznek. Mit gondoljunk Szokatlan logika. cs. mét meg kellett 1992. február 29-ig hosszabbítani a kiállítást. A riportot Lenczné Vrbovszki Judit a könyvtár dolgozója és a VITA-NOVA klub kitűnő vezetője készítette. Várják sokan dr. Kovács Zoltán anyagait, így például azt, amelynek a címe: „20 év a szénbányászatban" - ezen az anyagon most dolgoznak. Említésre méltó a „Vidám történetek életemben" címmel készülő munka. Tele van olyan sztorikkal, amelyeket a szerző véghezvitt, vagy vele éppen megtörtént. Kívánunk ehhez jó egészséget. Dr. Kovács Zoltán magángyűjteménye egy kisebb szobát már eddig is betölt. Három éve lapunkban is megírta a „Rekviem a 18/III. tolnai zászlóalj doni pusztulásáért" című cikkét, ezt követte „Ahogy én láttam és átéltem a második világháborút" című írása - ez szintén sorozatban jelent meg a Népújságban. Még a szekszárdi honvédkiegészítő parancsnokság köszönetét mondott, írt e munkákért dr. Kovács Zoltánnak. Egy hosszú élet tanulságai
