Tolnai Népújság, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-07 / 32. szám
4 »ÚJSÁG BONYHÁDÉS KÖRNYÉKE 1992. február 7. Megkérdeztük a tévé főszerkesztőjét Interjú Tamási Jánossal — Ezúttal a „hóhért akasztják", hiszen Tamási János, a televízió-stúdió vezetője, maga is újságíró. — Úgy látszik, most ilyen idők jönnek. Az újságírók nem írnak, hanem nyilatkoznak. Csak nehogy megszokjuk... — Annyi minden történt körülötted az utóbbi időben, hogy az már önmagában is soknak tűnhet. Több lapnál is dolgoztál, voltál felelős- és főszerkesztő, sima mezei újságíró, Petőfi-kutató Bargu- zinban... — Nem tudom, hogy ez sok-e. Tény, hogy 1989 áprilisa óta ez a negyedik bejegyzett munkahelyem, sőt ha azt nézzük, hogy A Helyzet című lapnál kétszer is regisztráltak, mert először az RT., később a Kft. dolgozója voltam, akkor az ötödik bejegyzés a munkakönyvemben, de hát a világban is sok minden történt e rövid idő alatt. — Hosszú évekig voltál újságíró, majd szerkesztő a mi lapunknál is. — Tizenhárom évig. Te, én mindent ott tanultam. Érettségi után jelent meg az első írásom a Népújságban. Igaz, volt egy kétéves időszakom, amikor szintén öt-hat munkahelyen dolgoztam, de a leszerelés után a Népújsághoz jelentkeztem, s olyan kollégák között dolgoztam, akiktől igazán nagyon sokat lehetett tanulni. — Útjaitok mégis elváltak. — Nem haraggal váltunk el. Ma is sok jó barátom dolgozik ott. Harminchat éves voltam, és hívtak. Új feladatra, új lehetőségekkel. Úgy éreztem, ha tovább várok, később már nem hívnak. A Dátum egy szép álom volt. Nem az újságírókon múlott, hogy ez lett belőle. A vezetők hozzá nem értése vitte csődbe a lapot. Ők nem jó újságot akartak csinálni, csak sok pénzt szerettek volna keresni. — Következett a Dátum után A Helyzet című lap. — A Helyzet az más. Ma is sajnálom, hogy megszűnt. Hozzáértő, profi újságírók hívták életre, s a baj az volt, csak újságírók, s nem menedzserek voltak egy személyben. Ezért bukott el. Öröm volt ott dolgozni. — A legutóbbi munkahelyed a Szekszárdi Vasárnap című hetilap. — Ez újra egy megvalósult, szép álom. Elég régen szerettünk volna városi lapot létrehozni. Az újságíró szövetség helyi lapok szakosztályának vezetőségi tagjaként, nagyon sok városi laphoz hozzájutok. Nagyatádtól - Jászberényig... Van viszonyítási alapom. A Szekszárdi Vasárnap a legjobbak közé tartozik. — S máris a bonyhádi városi televízió-stúdió főszerkesztőjeként kérdezgethetlek tovább. — Megint a kihívás, ha úgy tetszik. Harminckilenc éves leszek rövidesen. Ilyenkor még lehet váltani. Az új feladat izgat. A városi televízió tulajdonképpen épp olyan lokális média, mint a városi lap, csak a kifejezési eszközei, a megjelenítés más. Bonyhád, ismereteim szerint mindig is lokálpatrióta város volt, ezt most a tévé létrejötte is bizonyítja. Hiszen lakossági kezdeményezésre jött létre, az önkormányzat csak rábólintott arra, amit a város kért. — A kezdeti időt a város focicsapatának mérkőzésein készült, és az MTV-csatomán bejátszott felvételek jelentették. — A két lelkes „kalózkodó tévés", a Bittner Matyi és Németh Laci később riportokat is készített, sőt stúdióbeszélgetést szerveztek a város vezetőivel. így kezdődött. Komplett, ütőképes csapattal kezdhettem hétfőn dolgozni. Hogy mást ne mondjak, a bemondók között Kazinczy-díjas is van. Neki aztán nem kell tanítani a szép beszédet. — Milyen szerepet szánsz a televíziónak? — Az ilyen média összekötő kapocs a lakosság és a város vezetői között, mely oda-vissza szállítja az információkat. Beszámol a lakosság életéről, gondjairól, eljuttatja a vezető testületek terveit - még a döntéselőkészítés időszakában - az érintettekhez,. ■ majd a döntésről tájékoztat. Esetleg magyaráz és értelmez. Fontos a visszacsatolás, mely a döntésről kialakult véleményt tükrözi. E mellett nem árt ha szórakoztat, ismereteket terjeszt, s a közművelődés fóru- ! mává válik. Fórummá, ahol - miként egykor a rómaiaknál a helyi lakosok összejöhetnek megvitatni közös dolgaikat. Virágsarok a volt pártházban Indulhat a hatosztályos képzés Pecsét a minisztériumtól A napokban érkezett meg a Művelődésügyi Minisztérium engedélye a Petőfi Sándor Gimnáziumba: szeptembertől indulhat a hatosztályos képzés. Tizenöt-tizenöt fős matematika, illetve német kéttannyelvű csoportot alakítanak ki az első tanévben. A részletekről a gimnázium megbízott igazgatóját, Dévényi Ferencnét kérdeztük. A volt pártház bejárata melletti holt teret egy ragyogó ötlettől vezéreltetve a fiatal nagymányoki vállalkozó lány, Nagy Melinda egy ügyeskezú asztalossal leváíasztatta, s máris készen állt a mini virágüzlet. S vélhetően azt sem ítéli senki stílusrombolásnak, hogy az egykori pártházban lévő apró kis üzletében nem csupán piros szegfűt árul. De mit is akar tulajdonképpen egy fiatalember akkor, amikor üzleti vállalkozásba vágja - amúgy az élet által - még nem túlságosan kifényesített fejszéjét? A válasz pofonegyszerű az ő esetébeiy hiszen Nagy Melinda csupán egy munkahelyet akart teremteni. Önmagának. Valami értelmes tevékenységbe fogni, valami lehetőséget keresni a jövőre nézve, valami, a megélhetéshez előbb-utóbb közelítőt lelni. S ez esetben még azt sem lehet mondani, hogy bombabiztosát, hiszen az emberek ma már szinte csak kötelező érvénnyel állnak oda a virágüzletek pultjai elé. Akkor, amikor azt a virágot szinte muszáj megvenni, a hirtelen meggazdagodás réme semmiképpen nem fenyegeti az ilyen apró üzleteket. Mégis csinálja, mert alkotni szeret, mert szépérzéke szinte űzi-hajtja, no meg hát ezt tanulta. Álldogált ő a fővárosi vásár- csarnokban a pult belső oldalán, amúgy rokoni alapon, amikor a szakma csinját-binját igyekezett ellesni, majd Dombóváron elvégzett egy féléves intenzív virágkötői tanfolyamot, aminek most igencsak hasznát veszi. Szinte a megalakulásától tagja a Virágkötők Országos Egyesülésének, mely szigorúan szakmai összejöveteleket tart. A volt pártházba, a mai nagymányoki művelődési kinevezett fellegvárába a művelődési ház igazgatójának jóindulata engedte be. Addig, amíg kiderül, sikerül-e a nagymányoki vállalkozóknak egy közös vállalkozóházat összehozni, vagy amíg ki nem derül, hol mit is szabad, lehet és érdemes építeni. Addig is marad ez a lehetőség, ahol kis helyen, nagy szeretettel ápolja virágait, s örömmel látja vásárlóit. — Az új képzési forma indításánál mennyire támaszkodnak az iskola hagyományaira? — Intézményünkben nagy hagyományai vannak a tehetséggondozásnak. Elsősorban a természettudományos tárgyakból és az idegen nyelvek területén értünk el szép sikereket. A természettudományos osztályunkat három éve indítottuk, ahol a matematika, a fizika, a kémia és a biológia a kiemelt tárgy. Két éve vezettük be a speciális tantervű németnyelv képzést. Matematikából és fizikából tavaly az országos középiskolai feladatmegoldó versenyen a második helyezést értük el. Gyümölcsöző a kapcsolatunk a marosvásárhelyi Bolyai Líceummal, ahol a természettudományos tárgyakat magas szinten művelik. Két alkalommal versenyt is rendeztünk, és örültünk neki, hogy a két iskola diákjai fej-fej mellett végeztek. Két német iskolával van kapcsolata gimnáziumunknak, ami a nyelvgyakorlás szempontjából igen fontos. Idén tavasszal negyven tanulónk tölt tíz napot Németországban. — Miért éppen a hatosztályos forma mellett döntöttek? — Előkészítő tanfolyamainkon eddig is foglalkoztunk általános iskolásokkal. Úgy gondoljuk, hogy a tehetséggondozás sokkal hatékonyabb, ha korábban kerülnek hozzánk a gyerekek, hiszen egy jó képességű, homogén közösség a teljesítményt felfelé nivellálja. Több idő jut így a kiegészítő anyag elsajátítására, azon kívül olyan ismereteket is taníthatunk, amire eddig egész egyszerűen nem volt idő. Az iskolaváltásra pszichológiailag is a 12 éves kor a legalkalmasabb, hogy egy új, jó közösség alakulhasson ki. — Vannak, akik úgy vélekednek, hogy a 14 éves kor is korai a pályaválasztáshoz. Aki Önökhöz jelentkezik, még korábban döntenie kell. Másrészt vannak, akik nem jó szemmel nézik, hogy az általános iskolákból „elcsenik" a tehetséges gyerekek egy részét. — Éppen a gimnázium az az iskolatípus, amely kitolhatja a döntés időpontját. Tizennyolc éves korban már sokkal inkább tisztában van a fiatal azzal, hogy mire képes. Ami a másik kérdést illeti: nem hiszem, hogy ennyi gyerek távozása az általános iskolából különösebb gondot jelentene. Annál is inkább, mert nemcsak Bonyhád- ról, hanem a környező településekről is jelentkezhetnek hozzánk. Azt is mondják: elitképzést akarunk megvalósítani. Ezt mi vállaljuk is, azonban úgy gondoljuk, ha az az oktatás valóban stratégiai ágazat, akkor nem mindegy, hogy milyen szakembereink lesznek, nem mindegy, hány nyelvet tudnak. Hosszú távon csak az lehet a kilábalás alapja, ha jól képzett fiatalok kerülnek ki az iskolákból. — Megszondázták-e az érintetteket - a jelenlegi hatodikos gyerekeket -, hogy hányán vennének részt szívesen ebben a képzési formában? — Ebben az évben kezdődött a Vörösmarty Mihály Általános Iskolában a hatodik évfolyamban a kéttannyelvű képzés. Ezért is indokolt, hogy éppen most induljunk az új formával. Természetesen úgy alakítjuk ki a tananyagot, hogy szervesen kapcsolódjon az általános iskolai ismeretekhez. Megkerestük a gyerekeket, akik korábbi eredményeik alapján alkalmasnak látszanak arra, hogy hozzánk jöjjenek, és örömmel mondhatom, hogy a tervezett harminc fő kétszerese jelezte eddig, hogy nálunk folytatná tanulmányait. — Eddig feltételes módban beszélhettek csak az új képzésről. Most, az engedély birtokában már többet is tudnak mondani. — Igen, szülői értekezletet tartunk február 17-én, ahol részletes tájékoztatást adunk a képzésről. — Meddig fogadják el a jelentkezéseket? — Április 3-ig, a felvételi vizsga pedig április 25-én lesz. Az írásbeli vizsgán matematikából, illetve németből mérjük fel a gyerekek tudását, az elbe- ’ szélgetésen pedig általános - humán, reál - múveltségüküket vizsgáljuk. — Mi lesz a sorsa a jelenlegi - négyosztályos - képzési formának? — Bizonyára még évekig megmarad a hagyományos oktatás is, valószínű, hogy legkorábban a német speciális osztályt tudjuk a hatosztályos két- tannyelvűvel felváltani. Ugyanúgy indítjuk tehát idén is a természettudományos, a né- metes és az általános tagozatot. Az előbbi két osztályba szintén lesz felvételi vizsga: február 29-én. -I -s Agyon vagyon tárgyalva? Egy kis sétafika, egy kis vagyonvita? Akadnak még tisztázásra váró kérdések va- gyonügyben. Országszerte. így aztán semmi furcsa sincs abban, hogy ekképp van ez Bony- hádon is. Meg másutt is. Itt van a már első pillanatban tönkrement Tolna Megyei Moziüzemi Vállalat, melynek vagyonáról a Vagyonátadó Bizottság rendelkezett. Ami a várost érinti ebből: állóeszközök, gépek és berendezések. Összesen megközelítően félmillió forintról van szó. Vita nélkül a városé lett, de mi lesz annak a 17,5 mü- liós vagyonrésznek a sorsa, amely nem kizárólagosan egy települést illet meg? Amennyiben képtelenek megállapodni az ebben érintett ön- kormányzatok egymással, úgy a megyei önkormányzati vagyon gyarapodását fogja szolgálni. A város kérte a ráeső vagyonrészt, így a mozisok több mint ötmilliós kötelezettségeinek Bony- hádra eső részét is meg kellett fizetni. Ez 68 ezer Ft-ra rúgott. E konkrét példát követően sétáljunk tovább, immár elméletben. A Perczel Mór utcában bizonytalan a gyógyszertári épület sorsa. Bizonytalan még a Völgy- ségi Múzeum tulajdonjoga is, bár a hírek szerint már jelezte igényét a volt tulajdonos leszármazottja. A leánykollégium épülete kit illet? A Petőfi gimnáziumra vajon igényt tart-e majd valamilyen formában az egyház ? Az önkormányzati tulajdon átmeneti szabályozása sarokpontokat is érint. A hasznosíthatóság alapján két fogalomkörbe sorolható a vagyon, úgy mint: törzsvagyon, és forgalomképes vagyon. Ez előbbihez az önkormányzati feladatok ellátásához és a közszolgáltatások biztosításához szükséges vagyon tartozik. Mindezek ismeretében vajon müyen döntés születik e néhány kérdésben? A Petőfi gimnáziumban indul a hatosztályos oktatás Közhírré tétetik Színház Igazán neves szereplő- gárda lép fel a bonyhádi művelődési központ színpadán február 12-én, este hét órakor, hiszen a Három a kislány, avagy bajsza van a menyasz- szonynak című darabban Csala Zsuzsát, Moór Mari- annt, Szombathy Gyulát láthatják a színházkedvelők. Az Arizona Színház műsorában közreműködik még: Szentirmai Ákos is. Báli szerencse Az évek óta megrendezésre kerülő Székely bálban február első napján ezúttal is igen jól szórakozott mindenki, de a bonyhádi Botz Dénesné számára bizonyára emlékezetes marad a bál amiatt is, hogy a tombola fő díját is megnyerte. Fortuna istenasszony, no meg a felajánló botondsoft kft. jóvoltából a zománcgyárban dolgozó hölgy és családja egy számítógéppel lett gazdagabb, melynek az éretéke megközelítően ötvenezer forint. Báli szezon Nyakunkon a valódi báli szezon, hiszen február 15-én a Sváb-bálra, egy héttel később, 22-én pedig a Gaz- dász-bálra kerül sor Bonyhádon. Ez utóbbi zártkörű rendezvénynek számít, de ne búsuljon senki, hiszen a farsangi mulatságok kárpótolhatják azokat is, akik nem jutottak ide be. Jubileum Igen szép jubileumhoz érkezett az Útazók Klubja, hiszen február 10-én ünnepük fennállásuknak immár negyedszázados évfordulóját. E napon délután öt órakor Bonyhád története és múltja címmel Solymár Imre tart előadást, majd A régi és az új Bonyhád képekben (I. rész) címmel Faludi Béla előadása következik. A klub 25 éves évfordulója tiszteletére február 24-én délután öt órakor is sor kerül egy rendezvényre melynek keretében Oroszki István polgármester Bonyhád jelene és jövője címmel tart előadást. E napon kerül sorra Faludi Béla A régi és az új Bonyhád képekben című előadásának II. része is. Zárszámadás Február 20-án a bonyhádi művelődési központban rendezik még a Pannónia termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlését. A szövetkezet a mai nehéz gazdasági körülmények közepette is sikeres évet tudhat maga mögött. Ki mit tud? A bonyhádi Petőfi Sándor gimnázium diákjainak Ki mit tud?-ot és farsángi bált rendeznek február 21-én, a Vörösmarty Mihály Művelődési Központban. Támogatások Az 1991. évi városi költségvetésben 150 ezer Ft-ot hagytak jóvá ifjúsági támogatás címén a képviselők. E mellett a református egyház 20 ezer Ft-ot, a Kick-Box SE 14 ezer Ft-ot, a Német Nemzetiségi Ének-zenei Egyesület 15 ezret, a Széchenyi Kör 30 ezret kapott a várostól. Tehetséggondozás A Tolna Megyei Matematikai Tehetséggondozó Alapítvány javára Bonyhád város képviselő-testületé 100 ezer Ft-ot szavazott.meg támogatásként, melyből tavaly 20 ezret ki is fizettek már. Kocsicsere A városi polgármesteri hivatal Volgája nem tartozik a mai korszerű gépjárművek széles választékkal rendelkező családjába, de cseréjére még egy darabig várni kell, döntöttek a városatyák. A költségvetés sajnos még nem bírja el egy olcsó üzemű jármű megvásárlását.
