Tolnai Népújság, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-07 / 32. szám
FÓRUM A SZAK- ÉS ÁTKÉPZÉSRŐL (3. oldal) 1992. FEBRUÁR 7. PÉNTEK ÁRA: 9,60 FORINT III. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM Tolna megyében csak nálunk az áS-M Hírlapboltjában újra kapható a közkedvelt PRAMO DIVATLAP. Szekszárd, Liszt F. 3. +■ r Ausztria is influenzás Tizenhat éve nem volt ilyen méretű influenzajárvány Ausztriában, mint az idén. Az iskolákban a gyerekek 17 százaléka, a tanárok 12 százaléka hiányzik, s a bécsi betegbiztosító kétszer annyi betegállományt tart nyilván, mint rendes körülmények között. Díszsortüz Erzsébet királynőnek II. Erzsébet angol királynő tegnap uralkodása kezdetének 40. évfordulóján nyugodt, eseménytelen napot töltött a kelet-angliai Norfolk megyében, Sand- ringhami birtokán. Londonban a királynő távollétében tüzérségi díszsortüz, faültetési ünnepség és alkalmi bélyegsorozat kiadása köszöntötte az évfordulót. ' Csóközön f Az Egyesült Államokban, ahol szívesen emlegetik a leg-eket, még a filmtörténet legemlékezetesebb csókjait is számon tartják. A Gallup intézet közveleménykuta- tása szerint az amerikaiak az Elfújta a szél című filmben Rhett Butler és a főhősnő, Scarlett O'Hara hosszas csókját tartják a legemlékezetesebbnek. Ne bliccelj a buszon! Miután Krakkóban milliárdos károkat okoztak az autóbuszjegyek hamisítói, a katowicei vajdaság igénytelenebb bűnözői tovább egyeszerűsítették az ötletet. Ok nem jegyet, hanem ellenőrt hamisítanak! Az autóbuszokon a jegy nélkül utazóktól egész tisztes összegeket hajtottak be, felvillantva valamilyen igazolványt. Ezentúl a buszokban kiragasztják a vlódi igazolványok másolatát. Zsugorított telefon A Japán NEC cég világrekordot javított hordozható- telefon-zsugorításból. A készülék elfér egy hosszúká- sabb szabású ingzsebben: 2,1 centiméter vastag, 5,6 centiméter széles és 15,3 centiméter hosszú. Súlya 22 dekagramm. A minitelefon már ebben a hónapban bemutatkozik az Egyesült Államokban, s hamarosan további 30 országban árulják majd. Ára 1800 dollár, s a NEC azt reméli, hogy havonta 60 ezer darabot tud majd eladni belőle. Értékesebb lett a forint - Bécsben Ismét értékesebb lett a forint Bécsben. Jelenleg már 100 forintért 13,25 schillinget adnak a bécsi bankok, és aki magyar valutát akar vásárolni az osztrák fővárosban vagy a határhoz közel eső pénzintézetekben, annak 100 forint 15,25 schil- lingbe kerül. A forint erősödésével kapcsolatban Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke elmondotta: alapvetően a piaci folyamatok határozzák meg az árfolyamokat. A piac, úgy tűnik, felértékeli a magyar valutát. Bécsben ugyanis - visszaszámolva - 100 forinthoz 6,55 forint/ schillinges árfolyamon lehet hozzájutni, míg a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama ennél jóval magasabb, 6,8. A kereskedelmi bankok is 6,6-6,7 forint/schillinges kurzuson vásárolják Magyarországon az osztrák valutát. A jelenleg kialakult helyzetben jobban jár az osztrák túrista, ha Magyarországon váltja át valutáját forintra, és nem Bécsben. Pontosan nem lehet tudni, hogy milyen tényezők húzódnak a folyamatok mögött. A változások azonban csak azzal magyarázhatók, hogy a forint vásárlóértéke lényegesen magasabb, mint hazai árfolyamokon átszámított, ugyanolyan mennyiségű schillingé. Száz forintért itthon - időt, pénzt megtakarítva - több mindent lehet vásárolni, mint 13-15 schil- lingért Ausztriában. Bombariadó a BHG-nél Egy ismeretlen telefonáló ezúttal - azaz tegnap délután 12.30 órakor - a BHG 4. számú szekszárdi gyárában okozott némi riadalmat, miután bejelentette: egy óra múlva bomba fog robbanni a telephelyen. Bár manapság mindjobban hozzáedződünk az ilyesfajta, szinte kizárólag álhíreknek bizonyuló esetekhez, azért nem árt az óvatosság. Akárcsak a BHG-nál, ahol az egyébként 13.30 óráig tartó munkaidőt ezúttal tíz perccel megrövidítették, s a dolgozók, biztos, ami biztos alapon, hazamehettek. Robbanás mindenesetre nem következett be, a rendőrség átfésülte a terepet, kutatva az állítólagos bomba után, de lapzártáig nem talált semmit. Holnaptól a Népújságban Adó-tanács-adó Ötödik esztendeje, hogy együtt élünk a személyi jövedelemadóval, próbáltuk megszokni, ha nem is tudjuk szívünkből szeretni. Mire úgy-ahogy megtanuljuk a jogszabályokat, a kedvezmények és kötelezettségek körét, elröppen az év, s a pénzügyi kormányzat máris módosítja az adótörvényt. Szabályok jönnek, szabályok mennek. A lakosság közel fele a legérzékenyebb pontján, a pénztárcáján keresztül érzi, ha valahol szorítottak a présen, ha szigorúbbak lettek az elvonások, ha lejjebb vagy feljebb kúsztak a százalékban kifejezett adókulcsok. Ilyenkor év elején sokan még a múlt évi kérdőívvel bajlódnak, számolnak, nyugtákat keresnek, megpróbálják sorra venni kitől, hol, mekkora jövedelemre tettek szert, levonták-e tőlük a kellő előleget, vagy majd most, tavasszal kell kinyitni a bukszát és keservesen előteremteni a törlesztésre valót. Az idén gyökeresen megváltoztak az adószabályok, s ha a most esedékes kérdőívekkel a tavalyi tapasztalatok alapján még meg is tudunk birkózni, nem árt ha már most kicsit a holnapra is gondolunk. Bizonyára sokkal többen választják az idén a tételes költségelszámolás lehetőségét, mint ahányan tették korábban, s akik ezt az utat választják, jó ha már most elkezdik gyűjteni a számlákat, a kimutatásokat, időben számolgatnak, mert egy év múlva - ilyenkor - könnyen kellemetlen meglepetésben lehet részük. Húsz kérdést tettünk fel személyi jövedelemadó ügyben a legilletékesebbnek - Vámosi Nagy Szabolcsnak, az APEH főosztályvezetőjének. Ha kibúvót, kiskaput nem is kínálunk - tanácsokkal szolgálhatunk tizenkét részes sorozatunkban, amelyet holnapi számunk 2. oldalán kezdünk el közölni. Mai számunk melléklete A tranzitdíjakról Megszületett a megállapodás tegnap a magyar kormány és az Európai Közösség Bizottságának képviselői között a tranzitdíjakról. A lényege: a magyar kormány növeli az adómentes fuvarengedélyek számát, és ezen felül különleges kedvezményeket nyújt a közös piaci országok fuvarozóinak. Nem változik azonban az eredeti törvény, és változatlanul 3 forint kilométerenként és tonnánként a nemzetközi útadó. Tértérv Négy építész és egy statikus hozta létre Szekszárdon a Műterem '90 építészirodát. A vezetőjük, Lajtai Zoltán elmondta, hogy ő nem szívesen „főnökös- ködik", ebben a csapatban mindenki önállóan tevékenykedhet, alkothat. Rajzasztalaikon bátaszéki, tamási, paksi üzletházak tervei születtetek a közelmúltban, de ők álmodták meg az APEH-székházat, a Gemenc expo főépületét, a konferenciateremmel együtt. Most éppen az Arany János utcai - volt önkiszolgáló étterem melletti - tér (és épületei) tervezésének zárómunkálatait végzik. Az ottani üzletház földszintjére már beköltözött a biztosító, de a felsőbb szinteken még dolgoznak a kivitelező - a Trió Kft. - alkalmazottai. A helyi művezető, Márton Pál szerint, február végére átadják az épületet. De magával a térrel, a díszburkolattal, a szökőkúttal, s egyéb kis üzeletek kialakításával még meglehetősen sok munka lesz. A félkész téren azért már lehet nézelődni. — Milyen érzés egy „sajáttervezésű" téren sétálni - kérdeztem Lajtai Zoltánt. — Hát azon nagyon tudok dühöngeni, ha kis dolgokkal, apróságokkal „elszúrják" az összhangot. Ha valamit odabiggyesztenek valahová, amit én nem úgy terveztém. De, ha minden összejön, az természetesen igazi öröm az építésznek.-Wy- Fotó: Ótos R. Harc az önkormányz mányzatiságért. Ezekkel a gondolatokkal kezdte mondandó- (Folytatás a 3. oldalon) sével. Egy folyamat közepén vagyunk, amit úgy is nevezhetnénk, hogy harc az önkorNéhány település helyzetét leszámítva új idő köszöntött be az önkormányzatok bevezetéT-l < /1 11
