Tolnai Népújság, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-04 / 29. szám
1992. február 4. MEGYEI KORKÉP KÉPÚJSÁG 3 Előadás Pincehelyen Pincehelyen, a közösségi házban február 5-én, szerdán, 18 órakor Bea József, az FM Tolna Megyei Földművelésügyi Hivatal vezetője a szövetkezeti és az átmeneti törvényről, valamint a mezőgazdasági privatizáció lehetőségeiről ad tájékoztatót. A magyar nép sorsfordulói A magyar nép sorsfordulóinak kérdései az elmúlt 1100 esztendőben sorozat következő előadására február 7-én délután 16 órai kezdettel kerül sor Szek- szárdon, a Beloiannisz u. 1-3. második emeleti tanácstermében. Dr. Szarka László kandidátus, a Történettudományi Intézet munkatársa tart előadást Magyar- ország az I. világháborúban és a trianoni sokk címmel. Mezőgazdaságról Decsen Dr. Hadházy Árpád, a Tolna Megyei Földművelésügyi Hivatal főfelügyelője, a FKgP megyei elnöke február 5-én este 18 órai kezdettel „A mezőgazdasági gazdálkodás jelene és jövője" címmel tart előadást Decsen, a faluházban. Az előadás az utóbbi időben megalkotott és a még várható rendelkezések tükrében tájékoztat a mezőgazdasági kérdésekről. Ugyanekkor Bálint Zoltán - mezőgazdasági vállalkozó, a parasztszövetség tagja gazdálkodásának eredményeiről és kudarcairól, valamint a Belga Parasztszövetségnél tett látogatásának tapasztalatairól tart beszámolót. Testületi ülés Sióagárdon Sióagárd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete február 4-én, kedden 17 órakor a művelődési házban tartja testületi ülését. Ezen beszámoló hangzik el az elmúlt évben végzett feladatokról, valamint a gazdálkodásról. Várhatóan ismertetik az ez évi költségvetés-tervezetet, a most ismert számok alapján. Felülvizsgálják az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok bérleti díjait. Ez év május 16-ra „Hazavárók" címmel összejövetelt terveznek azoknak, akik elmentek, elszármaztak a községből. Pontosítás A „Csődeljárási csiki- csuki című cikkben hiányosan jelent meg két mondat, mely pontosan így hangzik:,, Az adós vagyonából ki nem elégített hitelezői követelések teljesítéséért az állam nem felel." Illetve:„Fizetésképtelen az az adós gazdálkodó szervezet, amely elismert tartozását a lejáratot követő 60 napon belül nem egyenlíti ki, vagy a hitelező fizetési felszólítására a lejárt tartozását 30 napon belül nem egyelítette ki, anélkül, hogy azt érdemben vitatta volna." A hivatal első éve Jogorvoslatért jönnek hozzánk az emberek (Folytatás az 1. oldalról) — Milyen módszerei vannak a törvényességi ellenőrzésnek? — Megmaradtunk a tavaly márciusi megoldásnál, egy-egy országgűlési választókerületre specializáltunk. Ilyen módon ügyintézőink egy-egy választási kerület településeinek működését figyelemmel tudja kísérni, észleli, hogy milyen mechanizmusok működnek, mi várható. A megyében a 109 önkormányzat 7138 határozatot hozott és 770 rendeletet alkotott, ezekből a számokból képet lehet alkotni a munka mennyiségéről, a feladat nagyságáról. — Ezek közül mennyit kellett megkifogásolni? — A mi álláspontunk szerint 202 határozat volt törvénysértő, és 103 rendelet, ennyire tettünk észrevételt írásban, ennyire volt időnk, hozzátéve azt is, hogy mi csak az 1991 január elsejét követő időszakot vizsgáltuk, ha csak nem bukkantunk legitimitási problémát okozó szabály- sértésre. Természetesen átnéztük azt az időszakot is, de úgy éreztük, hogy ezt nem lenne célszerű törvényességi szempontból vizsgálni. — Gyakorlatilag minden hetedik rendelet kifogásolható, nem sok ez? — Minden tisztelt önkormányzat maga dönti el, hogy mit szabályoz rendeletben, kivéve a kötelezőket, de hozzá kell tenni, hogy itt a szervezeti és működési szabályzatokról is szó van, ami azért már nagyobb mű, s egy-két hiba ebben azért előfordulhat. — Másként fogalmazva, milyennek ítéli az önkormányzati testületek és hivatalok működésének törvényességét? — Javulónak. Úgy látjuk, ha a jegyző szerepe megerősödik, akkor tovább javulhat a helyzet. Jelenleg egzisztenciálisan mindenképpen a testülettől függ, ezért nem lehet könnyű az előzetes normakontroll gyakorlása, ráadásul, üléseken, heves viták közepette. Nagyon kevésnek tartjuk az úgynevezett jegyzői különvéleményeket, pedig joga van hozzá, ha úgy ítéli meg, hogy a hozott határozat vagy rendelet a fennálló jogszabályokba ütközik. — Melyek az úgynevezett típushibák? — A hatásköri törvény meg- jelenésééig a hatásköri elvonások voltak, amikor is a képviselőtestület olyan kérdésekben kívánt dönteni, ami a jegyző hatásköre, ezek tipikusan a szociálpolitikai segélyezések körét érintették. Mióta a hatáskörükbe tartozik, olyan tendenciát látunk, hogy a testületek szeretnének ettől a feladattól szabadulni. — A kifogások milyen módon intéződtek el? Ezeket tíz kivételével akceptálták az önkormányzatok, kilenc esetben, mivel ott csak határozatokról van szó, keresettel fordultuk a Szekszárdi Városi Bírósághoz, amelyek első fokon lezárultak, s mind a kilenc esetben hivatalunknak adott igazat a bíróság. Túlnyomó részük már jogerős. Egy esetben alkotmánybírósághoz fordultunk, ez Szekszárd bérlakáseladási rendelete. A mi álláspontunk szerint a bérlakásban lakónak jussa, hogy válasszon; egy összegben vagy részletekben kívánja-e a vételárat megfizetni. Van olyan település, ahol feltűnően kevés szakértelemmel fogalmazzák meg a határozatokat és a rendeleteket? A mi dolgunk a segítés, ezért nem kívánok a nyilvánosság előtt egyetlen önkormányzatra sem hivatkozni. Tavaly októberében jegyzői értekezletet tartottunk, ott is elmondtuk a tapasztalatokat, de nem nevesítettünk meg önkormányzatokat. Volt választókerületenként is helyzetértékelés, áprilisban újra összejövünk. A hivatalos és rendszeres találkozásokon kívül bármikor szívesen látjuk a jegyzőket, polgármestereket, ha valamilyen gondjuk van. A helyi és regionális tapasztalatok eljutnak a kormányhoz, illetve a jogszabályalkotók szintjére? Ez a köztársasági megbízott államtitkár úr feladata. Mi a tapasztalatainkat leírtuk, megküldtük, s bízom abban, hogy az ő havi fórumaikon, ahol a minisztériumok képviselőivel találkoznak, ezeket megbeszélik. A régió hivatalvezetői között rendszeres a kapcsolat, de volt már a Dunántúl hivatalvezetőinek és osztályvezetőinek is tanácskozása, s megállapodtunk a folytatásban. Véleménye szerint ahhoz, hogy az új államigazgatási szervezet jobban működjön, milyen jogszabályokra lenne szükség? Meglátásom szerint - bár nem feladatom, hogy politikai kérdésekbe belemenjek - a rendszerváltás biztos bázisa volt a közigazgatás működő- képessége, tehát ez az a szervezet, ami minden buktatója, baja ellenére folyamatosan működőképes, ami biztató a jövőre nézve. Nagyon hiányzik a köz- szolgálati törvény, várjuk a hatásköri kereteinek kitöltésére szóló kormányrendeletet, illetve ágazati rendeletéit, ami pontosan és részletesen meghatározza nemcsak a mi, hanem a helyi önkormányzatokét és a jegyzőét, illetve a dekoncentrált szervezetek feladatait. Milyen érzés egy új hivatal élén állni? Milyen érzés? Szerencsés helyzetben vagyok, mert nagyon jók a munkatársaim. Érdekes ez a munka azért, mert olyan ügyek csapódnak le nálunk, amelyeket helyi szinten nem tudtak megoldani, vagy valamilyen módon vitás. Izgalmas és bonyolult azért, mert klönlegesebb felkészülést igényel a dolgozóinktól, hiszen tőlünk valaki jogorvoslatot vár. Még izgalmasabb a kérdés most már, mert a mi munkánk is kikerült a nyilvánosság elé, hiszen döntéseink ellen bíróságnál lehet fellebbezni. Ihárosi Ibolya Közmeghallgatás Bátán (Folytatás az 1. oldalról) A szeméttároló kiépítése viszont sürgős feladattá vált, mert Bátaszéken már nem fogadják a bátai hulladékot. Ismét szóbakerült a pinceprogram, amely keretében erre az évre 6 millió forint várható. A legtöbb felszólalás fedte ezeket a terveket. A legnagyobb hangsúlyt a kárpótlási igénylők szavai kaptak, akik kérték a hivatalt, hogy segítse elő, hogy egy fórumot hozzanak létre ügyeik felügyeletére. A polgármester és az egész testület erre ígéretet tett, sőt felvállalták, hogy közösen szerveznek egy tájékoztató előadást is az érdeklődők számára. A helybeli kábeltelevíziós társaság is kéréssel fordult a hivatalhoz, hogy helyiség biztosításával segítsék egy stúdió létrehozását. Az iskola röplabda-csapata nevében is hangzott el felszólalás, miszerint azok egyre-másra érik el sikereiket, mégis a legmostohább körülmények között, a szomszédos településen kell edzéseiket megtartaniuk, ami óriási tehert jelent számukra. Természetesen ezzel is hangsúlyozni szeretnék a tornaterem mihamarabbi megépítésének fontosságát. Még néhány hasonló hozzászólással ért véget a kétórás találkozó a falu lakói és demokratikusan megválasztott vezetése között. M(b)J Hogyan nem szabad vállalkozni Tolnán megbukott az Autókontroll Kft. A gépjárművek rendszám- tábláit végigböngészve gyakran találkoztunk az Autókontroll Kft. felirattal. A Wiedemann Rt. Tolnán a Gép- és Műszeripari Szövetkezet autószervizének bérleti jogát 1990 októberében versenytárgyalás útján nyerte el, a részvénytársaság valamint olasz és német partnerek közreműködésével létrehozott kft. jó üzletnek ígérkezett. Aztán megtört a kezdeti lendület, lassanként elmaradtak a megrendelők. A kft. emlékét már csak a rendszámtáblák őrzik, hisz a pangás törvényszerűen vezetett a társaság működtetésének felfüggesztéséhez. Az autószerviz ma már újra a GÉM-hez tartozik, a dolgozók egy részét visszavették, míg a többiek kézhez kapják a munkanélküli segélyt. Méhn Imre, a GÉM elnöke így értékeli a történtek lényegét: — Az Autókontroll Kft. esete nagyszerűen példázza, hogyan nem szabad vállalkozni. Nem a szervizben dolgozó szakemberekkel volt a gond, hanem a kft. vezetése részéről hiányzott az ilyen vállalkozás működtetéséhez szükséges hozzáállás, szakmai hozzáértés. Ennek csakis az lehetett a következménye, hogy lezüllesz- tették az egykor jó hírnévnek örvendő márkaszervizt, elriasztották a megrendelőket. A Wiedemann Rt. autóforgalmazással is foglalkozik, a kft.-t lényegében a külföldről behozott gépkocsik vámoltatására, alkatrészellátására hozták létre. Mióta a részvénytársaság felmondta a bérleti jogot, azóta a szerviz a GÉM önelszámoló egységeként működik. Hozzávetőlegesen csak a dolgozók felét tudjuk foglalkoztatni, remélhetőleg mindenkinek lesz munkája, ha újra felfut a szolgáltatás, a termelés. — A féléves mérlegünk alapján nullszaldós volt a vállalkozás, a bérleti díjat nem számítva 5-6 százalékos nyereséget könyvelhettünk el - mondja a Wiedemann Rt. ügyvezető igazgatója, Wiedemann Mihály. - Mivel a bérleti díj kissé magas volt, így összességében veszteséget termelt a vállalkozás, ezért felmondtuk a bérleti szerződést. Mivel a részvénytársaság tevékenységi körének csak egy kis részét képezte az autószerviz, a vezetésében tapasztalt hiányosságok ellen nem tudtunk kellő hatékonysággal fellépni. Nem közömbös Gyenei Gyula, az autójavító műhely vezetőjének, a kft. egykori dolgozójának véleménye sem: — Országos jelenség, hogy az autószerviz-szolgáltatás iránt megcsappant a fizetőképes kereslet. Az is igaz, hogy a részvénytársaság elsősorban a gépjármű forgalmazást tartotta szívügyének, szervizünk is ennek a kiszolgálását célozta. Mikor az autóforgalmazás kezdett visszaesni, az autójavító műhely sorsa is csak huszadrangú kérdés volt számukra. Ha már ilyen formában szóba került az ügy, nem hallgathatjuk el, hogy a kft. egykori vezetője, Pirgi József napokig felénk se nézett. Jelenleg öt szakmunkással és három tanulóval dolgozunk. Ha a szövetkezetnek az autó- forgalmazás terén összejön egy jó üzlet, remélhetőleg a munkanélküli segélyen élő egykori kollégáinkat is újra tudjuk foglalkoztatni.-kmA KSZE Rt. Citroen kocsikat forgalmaz A KSZE Rt. a közelmúltban ismét bővítette tevékenységi körét. Ezúttal Citroen személy- gépkocsik és ugyanilyen márkájú haszonjárművek forgalmazását, szerviz- és alkatrészellátását végzi a Dunántúl déli részén. Képünkön az első ügyfél, Patai István dunaszentgyörgyi polgármester (a fotó jobb oldalán) veszi át a megrendelt Citroen C-15-ös gépkocsit Tóth Gábortól, a KSZE Rt. munkatársától. Lakásbérlők egyesülete: mit kap a vevő a pénzéért? A Szekszárdi Lakásbérlők és Társasházi Lakástulajdonosok Egyesülete az elmúlt hét pénteki napján tartotta idei taggyűlését, s a nagy érdeklődésre mi sem jellemzőbb, mint a száztíz fő résztvvevő. A rendezvényen megjelent Vészits Ferenc, a Lakásbérlők Országos Egyesületének elnöke, valamint dr. Palkó László, Szekszárd Város Önkormányzatának jegyzője, viszont sajnálatos módon a bérlakások értékesítésével megbízott négy szervet - a meghívás ellenére - senki sem képviselte. Kaponya Györgyné egyesületi elnöke tájékoztatást adott a tavalyi évben végzett tevékenységről, elmondta - mivel erről a tagság keveset tud -, hogy miként alakult ki az előző, negyvenkét százalékos vételárral szemben a huszonöt százalékos vételár. Ezt követően a gazdasági vezető számolt be az elmúlt évi gazdálkodásról, az idei év terveiről. Vészits Ferenc az országos lakásértékesítési helyzet buktatóit vázolta a hallgatóság előtt, szólt azokról a gondokról, melyek azokra várnak, akik kellő segítség híján kívánnak lakást vásárolni. Meglehetős vita alakult ki az említett témakörben, melyhez csatlakoztak a műszaki állapot számos problémáját részletező felvetések. Mintegy hatvan szekszárdi család égető gondja a tetőtér-beépíté- ses lakások kérdése, hiszen a saját pénz befektetése ellenére a Héliosz Kft. (a volt Városgazdálkodási Vállalat) a visszafizetésről nem rendelkezett. Dr. Palkó László jegyző ígéretet tett arra, hogy az erre vonatkozó kérést a legrövidebb időn belül az önkormányzat elé terjeszti. A legnagyobb vita azonban a lakásértékesítés lebonyolításának technikája körül alakult ki. Nem teljesen egyezik az egyesület és az önkormányzat véleménye, hiszen jelenleg a vevő aláírja a szerződést, de azzal már nincs tisztában, hogy mit kap a pénzéért. Következik ez egyebek mellett abból, hogy sem részletes műszaki leírás, sem társasház-alapító okirat-tervezet nem áll rendelkezésre. Ismét dr. Palkó László ígérte meg azt, hogy a társasház-alapító okirat-tervezet elkészítésekor az egyesülettel konzultálni fog, az egyesület képviselői pedig kifejezték reményüket, hogy az összes idevonatkozó jogszabály betartásával sikerül az akadályokat elkerülni. A gyűlés befejezéseként Kaponya Györgyné elnök felhívta a tagság figyelmét arra, hogy gondjaikkal, kéréseikkel továbbra is keressék "fel az egyesületet a Dózsa Gyögy utca 1. szám alatti épületben, a keddi napokon 17 órakor kezdődő fogadóórákon. Mindez annál is inkáb fontos a bérlők számára, mert azzal, hogy valaki lakást vásárol, még nem biztos, hogy csökkennek gondjai.
