Tolnai Népújság, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-04 / 29. szám

2 MÉPÚJSÁG VILÁGTÜKÖR - HAZAI TÜKÖR 1992. február 4. Világ- gazdaság - sorokban Megállapodás Litvániával Az Európai Közösség és Litvánia kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodást parafáit Brüsszelben - jelentette be hétfőn a Közösség bizottsá­gának szóvivője. Az EK 1991 augusztusában is­merte el a három balti or­szág függetlenségét, és ez az első megállapodás, ame­lyet a három ország valame­lyikével kötött. A megállapodás értelmé­ben a legjelentősebb ked­vezmény Litvánia számára az, hogy megszűnnek a lit­vániai termékek behozata­lára vonatkozó mennyiségi korlátozások. A két fél köl­csönösen érvényesíti egy­mással szemben a legna­gyobb kedvezmény elvét. Orosz árrobbanás Az orosz kormány egyik gazdasági tanácsadója sze- irnt az áremelkedés üteme februárban lelassul s a köz­társaság máris maga mö­gött tudhatja az árrobbanás legnehezebb időszakát. Alekszej Uljukajev a moszkvai tévének nyilat­kozva kijelentette: az árfel­szabadítást követő több száz százalékos árugrások után már nem várható je­lentősebb áremelkedés. Egyes árucikkek esetében elképzelhető még 5-15 szá­zalékos drágulás, de az első időszakban tapasztalt ka­tasztrofális árrobbanás semmiképpen sem ismét­lődhet meg - mondotta a szakértő. Sztrájkoló buszsofőrök Egyhónapos sztrájkba lé­pett hétfőn Madrid busz- közlekedésének 7000 fős al­kalmazotti állománya. A megmozdulással a munka- feltételek javításáról folyta­tott tárgyalások bukása el­len kívánnak tiltakozni. Az illetékes szakszervezetek ugyanakkor azzal fenyege­tőznek, hogy ha két héten belül nem születik meg­egyezés követeléseikről, to­vábbi három hónapra meg­hosszabbítják sztrájkjukat. ENSZ-embargó Az Arab Liga gazdasági és szociális tanácsa elvetette azt az iraki kérést, hogy a testület e héten esedékes pénzügyminiszteri értekez­letén vitassa meg a Bagdad elleni ENSZ-embargó sem­legesítésének kérdését. A testület vasárnapi szakértői megbeszélésén olyan állás- foglalás született, amely szerint a világszervezet ál­tal a kuvaiti invázió után életbe léptetett szankciók feloldása nem is tartozik az Arab Liga hatáskörébe. A japánok egészsége A gyors és töretlen gaz­dasági növekedésért sok ja­pán az egészségével fizet - állapítja meg egy japán kormánytanulmány. A 30-40 évesek többsége haj­szolénak érzi magát, ideg- rendszere túlterhelt, az öt- venen felüliek pedig króni­kus fáradtságra panasz­kodnak. A megkérdezett 3 ezer japán 77 százaléka be­vallotta, hogy nem érzi ma­gát egészségesnek. Földhözragadt; abszurd, hibrid A szövetkezeti törvény és hatása: „Nem lehetnek nagy reményeink" Interjú Juhász Pállal, az SZDSZ gazdasági szakértőjével Juhász Pál, az SZDSZ gazda­sági szakértője tavaly ilyenkor, az éppen zajló földtörvény vitá­járól lemondóan csak így nyi­latkozott lapunknak: „Elegem van a süketek párbeszédéből." Azóta eltelt egy év, s Juhász Pál mintha optimistább arcvoná­sokkal érkezett volna előadása színhelyére, a szekszárdi Libe­rális klubba. — Tavaly tavasszal és nyár elején még jobban elvadult a helyzet, de azután őszre össze­szedte magát a kormány és a gazdasági bizottság is, és igye­kezett konstruktív módon te­vékenykedni - vélekedett Ju­hász Pál, aki azonban derűlátá­sát rögvest mérsékelte a folyta­tásban. — Sajnos, a szövetkezeti törvények valamelyest ártottak ennek az összhangnak, Zsíros Géza és néhány társa jóvoltá­ból. Bár ezen személyek nem tudják ugyan, hogy igazából miről is szól a törvény, mégis, koalíciós zsarolással beleerő­szakoltak néhány olyan dolgot, ami azt felborította és jogi érte­lemben is ellentmondásossá tette. — Ha már ön megemlítette az ismert kisgazda politikus nevét: az SZDSZ számára előny, avagy inkább hátrány az FKGP, mint kormányzópárt kettészakadása? — Érdekes módon ez szá­munkra inkább negatív hatás­sal bír. A tizenkettek leszaka­dása nem jelent akkora arányt, hogy a biztos többséget csök­kentené, viszont furcsa, hol tendenciózus, hol rögtönzött jobboldali zsarolásoknak teszi ki a kormányt. S ez hatással le­het a kormány esetleges jobbra- tolódására. — Visszatérve a szövetke­zeti törvényekre: egyes véle­mények szerint azok enyhén szólva nélkülözik a gazdaság- politikai távlatokat... —- A megszületett két tör­vény tartalmában ellentétes, de egyaránt földhözragadt. Ez részben érthető is, hiszen a pil­lanatnyi helyzet gondjai tükrö­ződnek bennük. Az általános szövetkezeti törvényben emel­lett még az is tükröződik, hogy az előkészítők nem igazán vol­tak tisztában a szövetkezet, ü- letve a gazdasági társaság kö­zötti különbséggel. Nem volt különösebb elképzelésük arról, hogy a jövendő magyar intéz­ményrendszerben és gazda­ságpolitikában mi lesz a szere­pük a szövetkezeteknek. Ezért született meg az az egyfajta fur­csa hibrid, ami nagyjából a gazdasági társaságokra vonat­kozó szabályozást másolja, megspékelve néhány önkénye­sen beillesztett specifikummal. — Említene esetleg egy konkrét példát is? — A törvény úgy tekinti a szövetkezetét, mint ami gazda­sági társaságok és magánsze­mélyek afféle vegyes vállalata. Ez teljesén abszurd az európai jogrendszert tekintve. Mindez azért következhetett be, mert a törvény mai szükségleteknek felel meg, de az már kérdéses, hogy a jövendőbeli szükségle­teknek miként felel meg. — Hátra van még a másik törvény, ami az átmeneti sza­bályokról szól. — Az pedig azért földhöz­ragadt, mert mindenáron a pil­lanatnyi helyzet igazságaiban és igazságtalanságaiban akar valamilyen döntőbíró szerepet játszani. Ez a törvény azzal fog­lalkozik, hogy miként kell a va­gyont szétosztani a tagok kö­zött, s ezzel együtt igyekszik a játékszabályokat kialakítani. Ez ugyan tisztességes megoldás, ám az utólagos partizánakciók rossz útra terelték ezt a jó szán­dékot. Mert az eredeti elképze­lések szerint a szövetkezet tag­jait kellett volna erős helyzetbe hozni, a becsempészett módosí­tás azonban kivitte a tulajdono­sok körét a tagokon kívülre. így azután előállhat az a furcsa helyzet, hogy kívülállók kap­nak jogot a tagság munkahe­lyének elvételére. — Ha ez így van, annál kü­lönösebb, hogy a közvéle­mény erről keveset tud... — Ez bizonyos mértékig nem meglepő, hiszen az ügy meglehetősen bonyolult, s ép­pen ezért az egyszerű és érthető közvetítés az újságírótársada­lom számára is szinte megold­hatatlan feladat. Ezért kell ne­künk, az SZDSZ-nek is felvilá­gosítani a szövetkezetek tagjait, s ötleteket adni számukra, hogy mit kezdhetnek a jogaikkal. Persze, nem lehetnek nagy re­ményeink: annál is inkább nem, mivel éppen a mezőgazdaság­ban elég nagy a gond. Bizonyta­lan az agrárpiacok helyzete, nem alakultak ki a megfelelő közvetítő intézmények, me­lyekhez kacsolódva családi gazdaságokat, újfajta szövetke­zéseket lehetne létrehozni. Te­hát úgy indul meg egy jogi érte­lemben vett forradalmi átalaku­lás a mezőgazdaságban, hogy közben a környezet mozdulat­lan. Igaz, idővel az előbbiekből következő, várható összevisz- szaság is renddé alakulhat, ám, hogy addig is mennyi sérelem éri az embereket, s mennyi baj a nemzetgazdaságot, az már egy másik kérdés. Szeri Árpád A nap információja Átlag 30 százalékkal nőtt a tarifa február elsejétől A „csöndes"postai áremelés tényei és okai Szó, ami szó: meglehetősen diszkréten hirdette meg és ve­zette be a Posta február 1-jei hatállyal a valamennyiünk zsebét érintő új díjtételeket. (A Magyar Közlönyben ugyan napvilá­got láttak az új árak, de a hivatalos újság nem tartozik a tö­meglapok közé.) íme, a tények - zárójelben az eddig érvény­ben volt postai díjak: szabvány levél: helyi: távolsági: ajánlott levél: express levél szabvány csomag: 5 kilóig 10 kilóig 20 kilóig 25 kilóig távirat az első 5 szóig minden további megkezdett 5 szavanként Ahogy a Közlekedési, Hírközlési- és Vízügyi Minisztérium illetékesei elmondták, a hatósági árkategóriába tartozó új díj­tételek átlagosan 30 százalékos tarifanövelést jelentenek. Az emelést számos körülmény indokolja, köztük a postás-dolgo­zók bérköltségének, továbbá az üzemanyagok árának növe­kedése. Jelentősen emelkedtek a postai intézmények, beren­dezések, stb. fenntartásának, a múlhatatlanul szükséges fej­lesztéseknek a költségei is. Az elsődleges cél a szintentartás, ezért - ahogy a miniszté­rium szakemberei elmondták - a nem csekély tarifaemelés aligha nyújt fedezetet a postai szolgáltatások színvonalának javítására. Az előzetes számítások szerint a magasabb árak ha­tására a következő hetekben, hónapokban a magánlevél- és csomagforgalom minden valószínűség szerint visszaesik, de a vállalati, gazdasági szférában alighanem folytatódik a forga­lomnövekedés. Tavaly egyébként az előző évinél 20-25 száza­lékkal kevesebb táviratot adtunk föl, a legnagyobb „tételt" je­lentő levél- és egyéb postai küldemények forgalma 1 száza­lékkal nőtt, a csomagküldésé viszont 15 százalékkal csökkent. (ZsXFEB) 9 forint (7) 15 forint (12) 20 forint (15) 26 forint (20) 40 forint (30) 48 forint (36) 66 forint (50) 94 forint (70) 65 forint (50) 18 forint (15) Ausztria Lottó A Lottó Unió Kft. tájékoztatása szerint az 5. heti Ausztria Lottó nyereménylistája - amint azt tegnap a hírügynökségek nyilvánosságra hozták - a következő: 6 találatos szelvény 4 darab, egyenként 3.499.339 ATS, 5 plusz 1 találatos 7 darab, egyenként 666.540 ATS, az 5 találatos szelvényekre egyenként 17.323 ATS, a 4 találatos szelvényekre egyenként 495 ATS, a 3 találatos szelvényekre egyenként 36 ATS. Az egy darab telitalálatos Jokerre 4.112.305 schillinget fizet­nek. Tűzzománcok Közel húsz év munkásságá­nak legkiemelkedőbb eredmé­nyeivel találkozhatnak az ér­deklődők azon a tárlaton, mely tegnap délután nyűt meg a bonyhádi Vörösmarty Mihály Művelődési Ház kiállítótermé­ben. Az alkotó, Stekly Zsuzsa két évtizeddel ezelőtt jelentke­zett ugyanitt műveivel, majd ezt követően rendszeresen be­mutatkozott az ország más vá­rosaiban is. Mostani kiállítása sorrendben éppen a hatvan- ötödik. A tűzzománc alkotások — melyekről Stekly Zsuzsa első tanítónője, Höfler Lajosné nyu­galmazott pedagógus mondott a megnyitón méltató szavakat - február 21-ig tekinthetők meg a művelődési házban. Fotó: Ótós Réka Stekly Zsuzsa (a kép bal szélén) a tárlat megnyitóján Kérdőjelek Cozvboy­csizma A felköszöntő meleg hangú volt, a torta pazar, az ajándék ötletes. Borisz Jel­cin stílszerűen egy pár va­lódi cowboycsizmát kapott ajándékba George Bushtól a hétvégi Camp David-i vizit során, a két ország térképé­vel és zászlajával díszítve. Az orosz elnök most ünne­pelte 61. születésnapját, bár a kölcsönös jókívánságok­nak a kedvezően sikerült amerikai látogatás is elég alapul szolgált volna. Kötetlen, tájékozódó jel­legű megbeszélés zajlott? Úgy tűnik, többre sikere­dett Jelcin villámkörútja, hisz nyár elejére és az év végére két hivatalos csúcs- találkozót is kitűztek a két fővárosban. Az (egykori) szuperhatalmak immár nem tekintik egymást ellen­félnek, viszonyukat a köl­csönös bizalom és a part­nerség jellemzi. Ha bele­gondolunk, kik és milyen előzmények után ültek egymással szemben a Camp David-i elnöki rezidencián, e máskor sablonosnak tűnő diplomáciai szóvirágok je­lentősége szinte felbecsül­hetetlen. S otthon? Kellemetlen visszacsöppenés az orosz valóságok mindennapjaiba. Az ünnepléssel, magas szintű tárgyalásokkal és protokollal teli angliai, USA-beli és kanadai vizit után az orosz elnököt Moszkvába érve kétségte­lenül a krízis „tűzoltó-in­tézkedéseinek" sorozata fo­gadta. Kiújult ellenséges­kedések Karabahban, te­tőző segélyek és Kravcsuk ukrán elnök kemény bírá­lata a leszerelési ügyekben Amerikában tett - úgy­mond összehangolatlan - ígéretek miatt. A hangulat­váltás valóban gyökeres le­hetett. Akárcsak Gorbacsov idejében: őt is nagyobb ün­neplés fogadta külföldön, mint odahaza . . . Szegő Gábor (FEB) Olasz hadifoglyok - vizsgálat Az Olasz Liberális Párt (PLI) hétfőn közös orosz-olasz vizs­gálóbizottság felállítását köve­telte a második világháború idején a Gulag táboraiban el­pusztult mintegy ötvenezer olasz hadifogoly sorsának fel­derítésére. Giulio Andreotti miniszterelnökhöz, Virginio Rognoni hadügy- és Gianni de Michelis külügyminiszterhez intézett felhívásában a PLI tit­kára, Renato Altissimo úgy vé­lekedett, hogy ennek a bizott­ságnak fényt kellene derítenie a fogságba esett olasz katonákkal szemben alkalmazott rossz bá­násmódra, és elsősorban arra, hogy a KGB szomorú emléke­zetű akcióiban volt-e bármilyen részük olasz politikusoknak. Az ügy előzménye az a Pal- miro Togliattinak tulajdonított levél, melyet a Panorama című hetilap vasárnapi száma hozott nyilvánosságra, s amely szerint az Olasz Kommunista Párt egykori titkára nem volt haj­landó az olasz hadifoglyok ér­dekében a szovjet hatóságoknál közbelépni. Cossiga az olasz te­levízióban azt mondta, „re­ménytelenül óhajtja", hogy a levél ne legyen valódi, de ha mégis az lenne, nem marad más számára, mint bocsánatot kérni az elpusztult katonáktól és azok családtagjaitól.

Next

/
Thumbnails
Contents