Tolnai Népújság, 1992. január (3. évfolyam, 2-26. szám)

1992-01-13 / 10. szám

1992. január 13. MEGYEI KÖRKÉP »ÚJSÁG 3 Vendégek a klubban A Szegfű klub soronkö- vetkező programjára január 14-én, délután fél hat órai kezdettel kerül sor Szek- szárdon, a Kölcsey ltp. 24. szám alatt. A rendezvényen Vállakoztunk címmel lesz előadás, és vendégeket is várnak. A kötetlen beszélge­tésre minden érdeklődőt szeretettel hívnak. Ingyen kaptak tüzelőt A Dalmandi Mezőgazda- sági Kombinát középhíd­végi gazdaságának terüle­tén lévő, telepített nemes nyárerdőt Sipos Ferenc vál­lalkozó december 31-ig már kitermelte, a rönk- és papír­fát megvásárolta a gazda­ságtól. A szerződés feltétele volt, hogy a vállalkozó a területet letisztítva adja át a gazda­ságnak, hogy oda kora ta­vasszal újabb erdőt telepít­hessenek. A kivágott erdő helyére a vad rágásának ellenálló, magyar nemesítésű Ko- pecky nyár kerül majd. Feltétlen említést érde­mel, hogy a tisztítás során keletkezett vágási hulladé­kot a vállalkozó a kölesdi- eknek adta át - díjmentesen, téli tüzelőnek. Kéthetenhete: uszoda A gyönki művelődési házban működő Életművé­szet, családért klub kéthe­tente, pénteki napokon Paksra szervez kirándulást, az uszodába. Ez a program természetesen családias jel­legű, ahol a gyerekeket úszásra tanítják. Amíg a gyerekek lubickolnak, ad­dig a felnőtteknek kondici­onáló tornát tartanak. Próbák Mözsön A mözsi művelődési ház ad otthont a helybeli táncs- csoportok próbáinak. Min­den héten, hétfőn és csütör­tökön (16.30-kor) a német nemzetiségi együttes, szer­dán (18-tól) és vasárnap (14-től) pedig a székely tánccsoport próbái zajlanak. A bioszféra alakulásáról A szekszárdi Babits Mi­hály művelődési ház a bio­lógia-földrajz szakosok va­lamint minden érdeklődő figyelmébe . ajánlja a kör­nyezet- és természetvé­delmi szabadegyetem elő­adásait. Havonta két alka­lommal, a művelődési ház társalgójában tartják az ösz- szejöveteleket. Január 14-én, kedden a Bioszféra kialakulása, meg­határozó tényezői, valamint természeti kincsek címmel tart előadás dr. Lehmann Antal, a Dél-dunántúli Természetvédelmi Igazga­tóságtól. Testületi • •• 1 ^ ules A Magyarországi Néme­tek Szövetsége Tolna Me­gyei Képviselő Testületé szerdán, délután fél kettő­kor tartja soron következő testületi ülését Szekszárdon. Magániskola vagy gimnázium? Iskolavita Bátaszéken Lapunkban többízben foglalkoztunk már a Bátaszéken körvo­nalazódó iskolafejlesztési elképzelésekkel. Január 4-i számunk­ban Halasiné Bittner Gizella tanítónő kapott szót, aki a gimná­zium épületét szeretné bérbe venni magán általános iskola cél­jára, amely kiegészülne egy gazdaképzővel. Az általános iskola épületében pedig 6+6 osztályos általános iskola-gimnázium mű­ködhetne. Az iskolafejlesztési koncepció - egy korábbi vita után - került pénteken az önkormányzat elé, ám döntés nem született. Az önkormányzati ülésre meghívták Nyerges Tibor or­szággyűlési képviselőt, aki a készülő oktatási törvényről be­szélt. Hangsúlyozta, hogy az iskolai tantervek elkészítésénél figyelembe kell venni a hazai és a helyi hagyományokat. Felajánlotta, hogy segít az or­szágos és a helyi szabályozás összehangolásában. Nyerges Tibor tartózkodott attól, hogy a helyi oktatásügyi vitába bele­szóljon. Ugyanakkor - bár fi­gyelemre méltónák tartja a ma­gániskola tervét - nem tartja le­hetségesnek, hogy már a jövő tanévben elindulhasson. A tör­vényi szabályozás után pedig még sok időt vesz igénybe egy életképes iskolai tanterv elké­szítése. Halasiné Bittner Gizella azzal érvelt, hogy az állami iskolák­nak is kell tantervet készíte­niük, ezért ha magániskolát in­dítanak, ez nem jelent idővesz­teséget. Elmondta azt is, hogy felmérést végeztek a község­ben, amely szerint igen élénk az érdeklődés az iskola iránt. Mint mondotta, ez alapján akár hol­nap indulhatna az oktatás. Ar­ról is szólt, hogy több vállal­kozó anyagi támogatásáról biz­tosította az elképzelést. Az általános iskola igazgatója később kétségbe vonta e felmé­rés pontosságát. Az ülésen szót kapott a helyi gimnázium igazgatója és he­lyettese. Ők felolvasták azt a le­velet, amelyet Halasiné la­punkban tett nyilatkozata (Csa­ládias légkörben, nevelő iskola = Tolnai Népújság, 1992. január 4., 5. oldal) nyomán tantestüle­tük nevében Fodermayer Vil- mosné írt alá, és írásban is átad­ták a képviselőknek. A tíz pontban felsorolt reagá­lás a nyilatkozatra a többi kö­zött kifejti, hogy évfolyamon­ként egy osztály indítását nem engedi a minisztérium, ami egyet jelentene az intézmény megszűnésével, és ez maga után vonná a várossá válás le­hetőségének meghiúsulását. Az általános iskolával való össze­vonást is elutasítja a levél, hangsúlyozva, hogy az 1963-ban alapított intézmény azért tudott talpon maradni, mert különvált az általános is­kolától. Felhívja a figyelmet arra, hogy az érettségi a jövő­ben alapkövetelmény lesz, ugyanakkor, ha a szülő azért választja a magániskolát, mert itt színvonalasabb képzést re­mél, az érettségihez jutást nem oldja meg. A II. Géza Gimnázium mun­katársainak levele szól a nehéz­ségekről, amelyek abból adód­nak, hogy 6-tól 16 éves gyere­kek tanulnának egy intéz­ményben; a többletköltségről, amely a költözködés miatt tá­madna; valamint emlékeztet arra, hogy az intézmény az ok­tatás színvonalának emelése érdekében konkrét lépéseket tett, amely már ott van az ön- kormányzat asztalán. Végül hangsúlyozzák a pedagógusok, hogy nem a magániskolát el­lenzik, pusztán azt szeretnék, ha azt nem a gimnázium rová­sára hoznák létre. Tóth Barnabás, az intézmény tanára szóban kért biztosítékot az önkormányzattól arra, hogy a magániskola nem jöhet létre a gimnázium rovására. Werner Mihály polgármester erről nem kérte ki a képvi­selő-testületet, és nem tett erre vonatkozó ígéretet. Mint ké­sőbb kérdésemre elmondta, nem tartotta alkalmasnak a helyzetet e döntés meghozata­lára. (A vita egyébként nem volt mentes az indulatoktól és helyenként személyeskedésbe torkollott.) Azt is kifejtette, hogy nyitottnak kell lennie az önkormányzatnak mindenféle megoldást illetően, és hogy az ügyben szakértőket is megkér­deznek, majd megtárgyalja azt az önkormányzat szakbizott­sága, és csak utána kerül ismét a testület elé. Véleménye sze­rint erre legkorábban március­ban kerülhet sor. A következő tanévben azonban még minden biztosan marad a régiben.-hangyál­Vers­és prózamondó verseny A kaposvári városi művelő­dési ház által meghirdetett, Csokonai Vitéz Mihály Orszá­gos Vers- és Prózamondó Ver­seny Tolna megyei döntőjét bo­nyolították le tegnapelőtt, szombaton, Szekszárdon, a Ba­bits Mihály Művelődési Ház­ban. A rendezvényen a jelentke­zőknek két kötelező művet kel­lett előadniuk, s az egyik köl­teménynek Csokonaitól kellett származnia, a másiknak pedig valamelyik kortársától. A me­gyei döntőn tizenheten vettek részt, de ennél jóval több volt a jelentkező. A dr. Méry Éva, dr. Nagy Andor és Németh Károly al­kotta zsűri az első helyre Ulbert Andreát (Szekszárd, Bezerédj szakközépiskola), a második helyre Füstös Valériát (a bölcs­kei művelődési ház dolgozója) és 111 Terézt (Bonyhád, közgaz­dasági szakközépiskola) java­solta. A zsűri döntése értelmé­ben az országos versenyen Ul­bert Andrea és Füstös Valéria vesz részt. Munkanélküli tsz-gazdák Egyre több terme­lőszövetkezet szü­netelteti Fejér me­gyében a tsz-gazdák munkavégzési köte­lezettségét, mivel nincs pénze mun­kabérük, járandósá­guk kifizetésére. Emiatt máris több száz tsz-tag jelent­kezett munkanél­küli segélyért a munkaügyi közpon­tokban. Mezőfalván száz, Tácon 110, Dégen 50, Móron 90 gazda maradt egyik napról a másikra munka nélkül, s a szakemberek szerint a várhatóan az év vége felé tetőző lét­számleépítési fo­lyamat a mezőgaz­daságban még csak a kezdetén tart. A nagyüzemek átala­kulása során ugyanis Fejérben várhatóan 4000-6000 munka­hely szűnhet meg az agrárágazatban. Az elmúlt hónap­ban egyébként 25,3 százalékkal nőtt a munkanélküliek száma a dunántúli megyében, s az év elejére elérte a ti­zenötezret, a mun- kanéküliségi ráta pedig meghaladta az országos átlagot, 7,7 százalék volt. A prognózisok szerint az év első negyedé­ben tovább rosszab­bodik a helyzet, hi­szen csak a Video­ton 2000-nél több munkahely leépíté­sét jelentette be. A Fejér Megyei Állami Építőipari Vállalat 200 dolgozójától kí­ván megválni, s más vállalatok is jeleztek kisebb-nagyobb el­bocsátást. Mindez azzal járhat, hogy már az év első felé­ben 25 ezerre nő­het a térségben az állástalanok száma. A megyei munkaü­gyi központ új munkahelyek te­remtésének támoga­tásával, illetve át­képző tanfolyamok szervezésével igyekszik enyhíteni a gondokat. Ily mó­don tavaly csaknem félezer új munka­hely létesült, s több százan tanultak új szakmát, kaptak megélhetést bizto­sító képzést. Az idén újabb átképző tanfolyamokat indí­tanak, s új munka­helyek teremtését is támogatják. „Röhej!" - mondta egy ügyfél, avagy: útlevél-ügyintézés magyar módra Még karácsony előtt - lehet, hogy a szeretet ünnepére szánt meglepő aján­dékként - bejelen­tette a szóvivő a szokásos kormányü­lést követő sajtótájé­koztatón, hogy megváltozik az útle­vél-ügyintézés rendje, január 1. nap­jától a kérelmet nem a rendőrségen, ha­nem a jegyzőknél lehet benyújtani. Hazudnék ha azt mondanám, hogy korábban nem hal­lottam az útlevél ki­adásának „civilesíté- sérőT', de még no­vemberben is egy regionális szakmai értekezleten azt mondta az illetékes tárca főosztályveze­tője, hogy még elő­készítés alatt van a dolog és nincs vég­leges döntés az ügy­ben. (így utólag, tényleg igaza volt a nyilatkozónak, hi­szen csak pár hét múlva került pont az „i-re".) Szóval a sajtótájé­koztató után „kitört" az évvége és csak az új év első munka­napján vált érezhe­tővé a malőr, amire egy kevésbé illetékes kijelentette, hogy két napon belül a na­gyon illetékes intéz­kedik az „átmeneti helyzetben". (A jog­szabályt tartalmazó Magyar Közlöny „csak" január 7-én érkezett meg vi­dékre.) A nyilatkozó va­lószínűleg túl opti­mistán ítélte meg a lehetőségeiket, hi­szen a január 3-ára ígért intézkedés csak 8-án ért le a jegy­zőkhöz. Közben eltelt hat munkanap, a tömeg­tájékoztatásból „jól" értesült állampolgá­rok meg értetlenül álltak a szabadkozó ügyintézők előtt. Nem járt messze az igazságtól az a már nem illetékes rendőrséget és a még nem illetékes polgármesteri hiva­talt megjárt ügyfél, aki a címben sze­replő jelzővel illette ezt a magyar módit! Salgó Valami elkezdődött Udvariban ... Radványi György, Udvari község polgármestere optimis­tának vallja magát, mégis fenn­tartásokkal néz a jövő elé. Egyre nagyobb terhekkel, egyre nehezebb feladatokkal kell megbirkózniuk. Udvariban a századfordulón 1895-en éltek, míg jelenleg az alsópélieket is ideszámolva 646-an. Ä lakosság is kezd elöregedni, hisz jobbára idős, nyugdíjas emberek élnek itt. Az aktív keresők mintegy 385-en vannak. Udvari azonban némiképp előnyt élvez a többi volt társközséggel szemben annyiban, hogy az általános is­kola alsótagozatos diákjai hely­ben tanulnak. Az önkormányzat ez évi ter­vei között szerepel, hogy a Köz­társaság utcában a már meg­kezdett útépítést - amennyiben az időjárás engedi -, folytatják. Az út mellett a járdákra is sort kerítenek, amihez az építési anyag is rendelkezésre áll. Áz Udvarihoz tartozó Alsó- pélen egyetlen telefon, de még csak nyilvános állomás sincs. Az önkormányzat már fölvette a kapcsolatot az illetékesekkel, mert szeretnék megoldani ezt a rendkívül jelentős problémát. Mostanában is napirenden van a községben a munkahely- teremtés. Ennek megvalósítása érdekében megkeresték a gyönki Elegancia szövetkeze­tét. A helyszíni bejárás is meg­történt, de végülis az egyezség nem jött létre, pedig legalább harminc asszonynak nyújtott volna munkalehetőséget. Az önkormányzat kialakulá­sával a község arculatát igye­keztek formálni, méghozzá úgy, hogy a lakosságot felkér­ték a környezet rendbetételére. A közterületekre a gyönki AG- RAM-tól megrendelt szemét- gyűjtő ládákat helyeznek majd ki. A megoldásra váró feladatok mellett természetesen sok gond, probléma is adódik. Eze­ket hosszú lenne felsorolni. A leglényegesebbnek azt tartják, hogy az általános iskola napkö­zis állását meghirdessék, lakást biztosítani azonban nem tud­nak. Elméletileg ugyan létezik szolgálati lakás, de a gyakorlat­ban ennek van lakója, akinek lakást biztosítani sajnos nem tudnak. A másik problémája az ön- kormányzatnak a vagyonme­gosztás, ami a mai napig nem rendeződött. Az önkormányza­tok megalakulása előtt Udvari mellett Varsád, Szakadát, Diós- berény, Szárazd és Miszla Gyünk társközségei voltak. Gyönk önkor­mányzati veze­tőivel a volt hat társközség vezetői hosszas tárgyalások után sem jutot­tak ered­ményre, így 1991 év végén úgy határoztak, hogy törvényes úton próbálnak érvényt sze­rezni jogos kö­vetelésüknek.- pusztai téri ­Nemrégiben készült el az út, mely vízelvezetésre is szolgál Özv. Molnár lstvánné az árkot tisztítja

Next

/
Thumbnails
Contents