Tolnai Népújság, 1992. január (3. évfolyam, 2-26. szám)
1992-01-09 / 7. szám
4 KÉPÚJSÁG PAKS ÉS KÖRNYÉKE 1992. január 9. T% f • •• // • / // I Paks jovojerol Beszélgetés az alpolgármesterrel Paks város alpolgármesterével, dr. Széchenyi Attila körzeti orvossal arról beszélgettünk: milyen új személyi változások történtek egyes intézmények vezető posztjain, milyen változás várható a város egészségügyi ellátottsága tekintetében és lesz-e az atomerőműnek hulladéktárolója. — Elsőnek említem talán a városi rendelőintézet orvos-igazgatói munkakörére kiírt pályázatot, melyet az önkormányzat másodállásban kíván betöltetni. Erre így azért van szükség, mert az alapellátás a rendelőintézeti irányítástól leválik és ön- kormányzati, illetve beteg- biztosítási vonalon fog tovább funkcionálni. Szakmai irányítását és ellenőrzését pedig a tisztiorvosi hivatal, illetve a betegbiztosító orvosszakértője végzi a tervek szerint. — Miért kellett ezt az állást meghirdetni? — Azért, mert a kinevezett rendelőintézeti igazgató lett 1991. október 1-től a városi tisztifőorvos. Megkaptuk a Népjóléti Minisztériumból az engedélyt arra, hogy ne a szabályosan előírt pályázat útján hirdessük meg ezt a munkakört, mert az több hónapos kiesést okozna. S mivel nem főállásról van szó, dr. Surján László miniszter úr hozzájárulását adta az ilyen módon történő kinevezéshez. Pályázatot írtunk ki a Városi Egyesített Szociális Intézmények és a Városi Egyesített Bölcsődék vezető munkakörének betöltésére is. — Milyen változás várható a rendelőintézeti ellátásban? — A körzeti orvosi rendszer átalakul háziorvosi szolgálattá. Ez a régi családorvosi szemlélettel nem azonos, mert a gyermekorvosi szakértelemre a jövőben szükség lesz. Azokban a városokban, ahol kiépített gyermekorvosi hálózat működik, 14 éves korig a gyermekek orvosi ellátását csak a gyermekorvosok végezhetik. Kialakították már azt a tanszéket, amely a háziorvosi képzést fogja szolgálni. Az alapellátásban most várható a szabad orvosválasztás, a lakosság megkapja a beteg- biztosítási kártyáját s ezzel jogában áll bárkinek ott jelentkezni, annál az orvosnál, akihez tartozni szeretne. Mi azt várjuk, hogy az orvostársadalomban szemléletváltozás megy majd végbe. Az a beteg, aki hozzám jön a panaszaival, akkor is az én betegem marad, ha közben műtétre lenne szüksége, és a kórházakban is el kell majd ismerni, hogy ez a beteg X. Y. háziorvos betege, s nem a főorvos úré, vagy az adjunktus úré. Külföldön jól funkcionál ez a rendszer, ott a háziorvossal történő konzultáció nélkül nem is végeznek beavatkozásokat, kivéve ha sürgős, életmentő műtétről van szó. — Az önkormányzat részéről mi lesz a következő lépés az egészségügyi ellátás tekintetében? — Létre fognak jönni az önkormányzati betegbiztosító szervezetek. Ezek építik ki az egészségügy, a lakosság és a biztosítók között azt a korrekt kapcsolatot, amely ezt az új működési formát jobbá teszi. — Ma már köztudott, hogy az atomerőműben szükségessé válik egy átmeneti hulladéktároló terveztetése, engedélyeztetése, építése és üzembehelyezése a kiégett fűtőelemek számára ... — Igen. Az önkormányzat részéről dr. Vábró József képviselő, a környezetvédelmi bizottság elnöke és jómagam veszünk részt azokon az előkészítő üléseken, amelyeken az átmeneti tárolóra kiírt tenderre jelentkező hét világcég megvalósíthatósági munkáját vitatják meg. Ezeken az üléseken az ön- kormányzat véleményét is kikérik, természetesen mi nem szakmai véleményt adunk, hanem egy hatósági engedélyezési és lakossági elfogadhatósági véleményt. Az előkészítő munka során minden kérdésünkre kielégítő választ kaptunk, mind az erőműves szakemberektől, mind a megjelent világcégek képviselőitől. Rendelkezésünkre bocsátották azokat a dokumentumokat, amelyekből megismertük a világ más hasonló objektumainak engedélyeztetési eljárásait. Ezeknek az ismeretében mi is a legtöbb biztosítékot kérjük azért, hogy az ideiglenes tárolót majdan elbontsák, s a területet újbóli hasznosításra előkészítsék. Egy érdekes momentum: hogy az Egyesült Államokban esküt tesznek a tervezők, hogy egy ilyen berendezés elhelyezésekor a környezetre semmilyen káros hatást nem fejt ki az objektum. — A paksi önkormányzat milyen alternatívákat támaszt a megvalósíthatósági tanulmánnyal szemben? — Három fő elv van, amit szem előtt kell tartanunk. Ezek a következők: olyan fejlesztési lehetőségekre van a városnak szüksége, hogy Paks akkor is város maradjon, ha az atomerőmű blokkjai már nem termelik a villamosenergiát. A Pakson tárolt kis- és közepes aktivitású hulladékoknak végleges elhelyezést kell találni, valamint az átmeneti hulladéktároló engedélyeztetése magában foglalja a majdani lebontás kötelezettségét is. A lakosságot fórumon kívánják tájékoztatni, erre azután kerül sor, hogy kiválasztják azt a helyet, amely végül is megvalósításra kerül. Ehhez a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség is szakvéleményét adja, s azt is el kell mondanom, hogy képviselőjük minden ülésünkön részt vett, illetve részt vesz. Én személy szerint, s az önkormányzat képviselőjeként bízom abban, hogy az átmeneti hulladéktároló engedélyeztetése során a városban olyan lehetőségeket fognak teremteni, amely során más jellegű ipari fejlesztés is ki tud majd bontakozni, s ezzel biztosítva lesz városunk jövője. Paksi Hírek A MOL-Rt. a határidő előtt, december 13-án átadta a forgalomnak Pakson a 6-os út melletti átalakított üzemanyagtöltő állomását. Az autósok 5 sávon, 9 digitális kútoszlopról tankolhatnak. A benzinkút mellett kis üzletet is nyitottak, melyben autófelszerelési és autóápolási cikekket kínálnak. Az átalakított töltőállomáson a 86-os oktánszámú benzint már nem árusítják, az csak amíg a készlet tart, a túloldalon lévő tükörkútnál kapható. * Január 14-én, 18 órakor, Pakson - a helyi MDF szervezésében - egy irodalmi, társadalmi, kritikai lap szerkesztői találkoznak az olvasókkal a városi könyvtárban. A tisztességes kereskedelemért Beszélgetés Rauth Jánossal, a Paksi Áfész elnökével A dunakömlődi ABC-t pár hónapja bérbeadták egy magánvállalkozónak, de a vállalkozó nagy sietve visszaadta a bérletet a Paksi Áfésznekjvli az oka ennek a kudarcnak? - kérdeztem Rauth Jánost, a Paksi Áfész elnökét. — Ez a magánvállalkozó rájött két hónap után, hogy nem is olyan nyereséges dolog élelmiszerrel foglalkozni, nem hozott neki annyit és így szépen visszaadta a boltot. Éppen most megyünk a Fü- szérthez ez ügyben tárgyalni, mert ismét mi üzemeltetjük az üzletet. — Dunakömlődnek ez az ABC nem nagy egy kicsit? —: De igen, nagyon is nagy, de amikor ezt építették ez nem volt érv. Abban az időben az üzemeltetés költségei nem így jelentkeztek, mint most. Á nagyzási mánia érvényesült itt. Bár, ha akkor egy tisztességes piackutatást végeznek, kiderült volna, hogy még az ezredforduló után sem lesz itt ekkora ABC-re szükség. — Az én meglátásom az, hogy minden vállalkozó azon töri a fejét, hogy diszkont áruházát nyisson. Nagyon jó helyen fekszik az épület. Önökben nem merült föl ennek a lehetősége? — De igen, a Füszérttel való tárgyalás is ezzel indult. A du- nakömlődiek napi ellátása me- lett diszkont jellegű árusítással is szeretnénk foglalkozni, s a Füszért teljes áruválasztékát kívánjuk ily módon megjelentetni. — A diszkont szó a gyakorlatban sokféle árut és csak ritkán olcsó árut jelent. Valójában milyennek kellene lenni egy diszkont boltnak? — Az igazi diszkont nagy tömegű, termelői áron beszerzett áru értékesítését jelenti a viszonteladók kiiktatásával. Ez lenne az igazi. Ha mi nagykereskedelmi áron szerezzük be az áruféleségeket, értékesíthetjük a fogyasztói ár alatt is, így a cukor, a mosópor már így kerül értékesítésre sok esetben. — Hány négyzetméteres ez az üzletük? — Háromszázhúsz négyzetméter, tehát lehetőség lesz a diszkont jelleg érvényesítésére. — Maradjunk Dunaköm- lődnél, a patinás csárdájukat is új üzemeltetőnek adták bérbe. — Igen, egy magánvállalkozó vette bérbe, és reméljük, hogy a csárda hírnevét tovább fogja öregbíteni. Egyébbként a jövőben az Áfész nem kíván vendéglátóipari tevékenységgel foglalkozni, a meglévő egységeit bérbe adja, ez a folyamat meg is indult és a kapacitásunkat a kereskedelmi ellátás területére kívánjuk koncentrálni. — Ön hosszú ideje kereskedelmi szakember. Mi a véleménye a városunkban létrejött sok kis magánvállalkozásról? — A jövő útja szerte a világon a vállalkozásoké, Pakson is sok, tisztességes iparengedélylyel dolgozó maszek van. Kon- kurrencia nekünk ez, az igaz, de ezekkel a vállalkozókkal lehet együtt dolgozni. Én úgy érzem a gond ott van, hogy megjelentek azok a „vállalkozóknak" nevezett egyének, akik árubeszerzéseiket az adóhatóság felé eltitkolják. Nem fizetnek iparűzési adót, sem forgalmi adót. Ilyen általam rabló- gazdálkodásnak nevezett piacozás folyik Pakson a piactéren. Az önkormányzat még elő is segíti ezt a tevékenységet azzal, hogy a helypénz szedéssel szinte legálissá teszi ezt. Kétes eredetű áru jut így a lakossághoz, igaz olcsóbban, de ennek lesznek majd következményei, hiszen nincs blokk, nincs garancia levél, és még sorolhatnám. A Kereskedelmi Felügyelőség megbüntette a játékboltunk vezetőjét ezer forintra azért, mert egy nyugati játékhoz nem volt csatolva a magyar nyelvű használati utasítás. Jogszerű természetesen ez a büntetés! De kérdezem én, ki nézett utána annak, hogy a piactéren, a különböző zugkereskedők által forgalmazott játékokra, vagy elektromos egyéb iparcikkekre van-e magyar nyelvű használati utasítás, vagy van-e hozzá jótállási jegy, ami szintén a kereskedelemben előírt! Nem látom az egyenlő esély elvét érvényesülni! A másik dolog, ami ellen mélységesen fel vagyok háborodva és nem tartom etikus magatartásnak, hogy például a művelődési házban, a Vöröskereszt vásárokat tart. így bevételtől esünk el, de ez ellen nem lenne kifogásom, ha ezt egy kereskedelmi cég csinálná, de hogy utána támogatásért jöjjenek az Áfészhoz, no ezt nem tartom tisztességesnek! — Mi a véleménye a volt pártház hasznosításáról? — Még a korábbi tanácshoz pályázatot nyújtottunk be, melyben leírtuk, hogy szeretnénk az épületben egy három szintes áruházat kialakítani. ^ Azt mondták: várjuk meg az önkormányzatot s ezután a polgármesternek is elmondtam, hogy ott a pályázatunk, szeretnénk megkapni az épületet egy háromszintes áruház kialakításához. Mi úgy gondoltuk, hogy az önkormányzat beszállhatna részesnek, nem bérleti díjat kapott volna, hanem tisztes jövedelmet. A jelenlegi áruházunkból egy lakberendezési üzletet alakítottunk volna ki, s akkor felszabadult volna a vendéglátásra épített Sánc Étterem. A polgármester nekem azt mondotta, hogy semmiképp nem adják kereskedelmi célra ezt az épületet. Most, amikor meghallottam, hogy mégis kereskedelmi célokra adták, akkor az volt csupán a gondolatom, hogy a tisztességes az lett volna, ha az kapja meg az ajánlatot, aki megnyeri a pályázatot. De nem hirdettek verseny- tárgyalást. Polgármesterek az új évről Ahogy megígértük, folytatjuk sorozatunkat, melyben a polgármesterek beszélnek községük kilátásairól. A mai alkalommal a dunaszentgyörgyi, a gerjeni és a pusztahencsei polgármestereket kérdeztük meg. Patai István Dunaszent- györgy polgármestere: — Az előjelek elég elszomorítóak, a körülöttük zajló események, az ország nehéz gazdasági gondjai és a nagy létszámú munkanélküliség nem ad okot túlzott optimizmusra. De ami rajtunk múlik azt megtesszük. A decemberi testületi ülés döntött a kommunális adó bevezetéséről, de figyelembe vettük az idősek és a több gyerekesek nehéz anyagi helyzetét, és ezért nekik ötven százalékig kedvezményt biztosítunk. Az egyházi birtokok visszakérésével kényszerhelyzetbe kerültünk, mert az itt elhelyezett cigánykollégiumnak most helyet kell biztosítanunk. Elképzeléseink szerint az óvoda épületét kell majd erre a célra átalakítanunk, az óvoda pedig a megszűnt bölcsőde helyére költözik át. A cigánykollégiumba 17 gyereket helyeztünk el, sajnos az a tapasztalatunk, hogy azok a fiatalok, akik nem kollégisták, még az iskolába sem járnak el, ezért ennek a megszüntetése nem lenne szerencsés. — Hány munkanélküli van a faluban? — Pontos számot nem tudok mondani, hiszen nem nálunk vannak nyilvántartva, akik munkanélkül maradtak. Az biztos, hogy egyre több embert érint és ennek megfelelően osztjuk szét a szociális segélyeket is. Az elmúlt évben rendkívüli segélyként egymillió forintot, rendszeres szociális segélyként pedig kilencszázezer forintot osztottunk ki. Minden tanulót támogattunk az iskola kezdésekor ezer-ezer forinttal. Milyen a vállalkozókedv? — Pillanatnyilag nem nagy, de sokan kérik vissza a földjeiket, élve a kárrendezési lehetőséggel és a terveikben is szerepel, hogy a földből kívánnak megélni. Mindenképpen említést érdemel az a vállalkozónk, aki neki kezdett egy malom építésének, a későbbiekben egy tésztagyárat is szeretne ide építeni. Támogatjuk az elképzeléseit és bízunk abban, hogy az ő lelkesedése másokra is átragad. * Gerjen polgármesterét, Szabó Elemért is megkérdeztük. — Szerencsés helyzetben vagyunk, mert nagyon jó hátteret örököltünk. Van orvosi, fogorvosi rendelőnk, van iskolánk, óvodánk, jók az útjaink, de azért maradt még feladatunk. Szeretnénk a közintézményeinket tovább fejleszteni, javítani az iskola tárgyi feltételeit, az óvoda felszereltségét, az egészségügyet számítógéppel kívánjuk ellátni és az utakat is kijavítjuk ott, ahol kell. Mi is bevezettük a kommunális adót, ami ezer forintot jelent ingatlanonként, és akit érint még idegenforgalmi adót is kénytelen lesz fizetni. Nálunk még nem sok a munkanélküli, de nem tudom, hogy ez mennyiben módosul a közeljövőben, ugyanis az állami gazdaság átalakulás előtt áll és nem tudjuk, hány embert kíván a jövőben foglalkoztatni. Nálunk is nagyon készülnek az emberek a kárrendezés kapcsán sorra kerülő földkimérésekre. Úgy tudom, sokan akarnak gazdálkodni. A faluban eddig nyolcán vállalták, hogy megállnak a saját lábukon, ők főleg vendéglátósok és kis üzlettel rendelkező vállalkozók. — Egy kiegyensúlyozottabb, nyugodtabb évre számítunk és mindent meg is teszünk azért, hogy ez így legyen. * Pusztahencse 1200 lelket számláló kis község. Polgár- mestere Hahn János 61 éves nyugdíjas, aki tiszteletdíjas megbízatásban látja el a falu irányítását. — Pusztahencse hosszú évtizedekig Nagydorog társközsége volt, ennek minden előnyével és hátrányával. Itt úgy tűnik, nagyrészt csak a hátrány érvényesült, mely azzal is járt, hogy megszüntették az önálló iskolát, csak az alsó tagozat maradt a községben, a felsősöknek hóban, sárban, fagyban bu- szozniuk kellett Nagydorogra. Az évek folyamán csökkent a lakosság lélekszáma is, amely magyarázható azzal, hogy a fiatalok inkább ott telepedtek le, ahol az életkörülmények kényelmesebbek voltak a számukra. Most Pusztahencse ismét önállóvá vált. Tizenhat év után, 1990-ben ismét Pusztahencsén ballaghattak az általános iskolások. Mi is kell ma Magyarországon egy ilyen kis községnek, mint a mienk? Az utcákon, ne latyakban, sárban kelljen caplatni az embereknek. Á községnek legyen végre saját, minden nap rendelő orvosa. Ezt csak az tudja mit jelent, aki már betegen bu- szozott egy másik községbe gyógykezelésre. Az idei esztendőben ezt szeretnénk községünkben megvalósítani. Rácz Zoltán építész társadalmi munkában készítette el az önkormányzatnak az új orvoslakás és rendelő tervrajzát. Az épületet és a rendelőt az év végén szeretnénk átadni, jó lenne, ha Pusztahencse új orvosa megkezdhetné gyógyító tevékenységét. Szeretnénk, ha a fiatalság itthon is megtalálná a szórakozását, pályázaton videolejátszót nyertünk, melyet a művelődési házban működtetünk. Az isko- ▼ lásoknak pedig 800 négyzetméteres bitumenes edzőpályát építünk, még az idén. Nem vagyok borúlátó a jövőt illetően. Én úgy érzem, községünkben az intézményeink működését zökkenőmentesen fenn tudjuk tartam, és ha minden jól megy, még fejleszteni is tudunk. M.J. Épül a pusztahencsei orvosi rendelő
