Tolnai Népújság, 1992. január (3. évfolyam, 2-26. szám)
1992-01-09 / 7. szám
1992. január 9. MEGYEI KORKÉP KÉPÚJSÁG 3 l Festőművész kiállítása A Simon tornyai Vármúzeumban kiállítás nyílik csütörtökön délután. Január 9-én, csütörtökön, délután négy órakor dr. Désy Ivánné Simontornya polgármestere nyitja meg Szilágyi Béla szatmárnémeti festőművész kiállítását a Vármúzeumban. Véradás Kaposszekcsőn Kaposszekcső községben január 7-én, kedden véradó napot szerveztek. Ezen Kaposszekcső és Já- gónak községből százhar- mincheten jelentek meg. Ezenkívül az elmúlt hónapban - behívás alapján - negyvenen adtak térítés- mentesen vért. A körzeti főorvost és a szervezőket dicséret illeti a végzett munkáért. Új szolgáltatás Tolnán A szekszárdi Volán NÍVÓ Kft. teherfuvarozási részlege profilja bővítéseként felvevő irodát nyitott december közepén Tolna központjában. Az iroda irányításával a városi és a belföldi szállítta- tásokat és az utaztatást szervezik. A lakosság szolgálatában harmincféle billenős, szállító és egyéb teherfuvarozási gépek állnak. Erdélyiek találkozója Szekszárdon, a Babits Mihály Művelődési Ház márványtermében január 11-én, szombaton, délelőtt 10 órai kezdettel tartják találkozójukat az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesületének tagjai. Az összejövetelen Széplaki Kálmán: Erdélyi tájak címmel diafilmet vetítenek. A téma: a háztartási tisztítószerek Gyönkön, a művelődési házban szerdán a háztartási tisztítószerekről tartottak előadást, használatukról érdekes tájékoztatást hallgathattak az érdeklődők. Az Életművészet, családért klub szervezésében tegnap este hat órakor a hagyományos és foszfátmentes háztartási tisztítószerek használatáról adott tájékoztatást Jákob Györgyné, a helyi háztartási bolt vezetője, és Hum János. Ami beleillik a faluképbe Bátaapátiban az elmúlt évben két kilométernyi utat láttak el szilárd burkolattal, így a községben az utak kilencven százaléka szilárd burkolatú. Az idei évben tervezik, hogy a falu központjában található mintegy ötszáz négyzetméternyi területet kerttervező szakember bevonásával rendezi, parkosítja az önkormányzat. Mindennapi kereskedelmünk A téma, akárcsak Vajda János Annája -, örök. December 3-a, az 1992-es év első pénteki napja, Szekszárd, Bartina ABC, 18 óra 30 perc. A jobb oldali bejárati ajtón tábla: nem működik. Hogy is működhetne, állapítja meg a betérő, ha belülről be van laka- tolva. Az üzletben két kósza vevő, négy kereskedelmi alkalmazott. Pakolnak. A húsos, kenyeres pultnál senki. A két potenciális vásárló tudja a rendet, szépen sorban állnak, várnak. Közben a polcon lévő kettő darab kenyeret nézik. A város élelmiszer boltjainak felében leltároznak, a másik felében erről nem tudva, ugyanannyi kenyeret rendeltek. Persze, hogy elfogyott. Vevő már volt több helyen, kenyér sehol. Itt legalább van. Megnyugodva várnak. Elunva a dolgot a zöldséges pultnál rakodó fiatal, szőke eladónőt fixírozzák, hátha feltűnnek neki. A kis szőke nem zavartatja magát. Dobálja a krumplikat, míg az egyik vevő meg nem kérdezi, hogy ugyan mái van itt a kenyeres részlegnél valaki? Hogyne, szól a szőke és mindenféle kézmosás nélkül átlibben és máris csomagolja az egyik kenyeret. Kukoricás, mondja először, majd 33 forintot ír rá és kijelenti, hogy mégsem kukoricás, hanem inkább erzsébeti. Vevő bizalmatlan. Kicsomagolja, forgatja, nézi a sötétbarnára sült, kifejezetten keményhéjú kenyeret. Hiába nézi, címke sehol.’ Vásárlói gyakorlata viszont van. Ha ez a kenyér erzsébeti, vagy akárcsak kukoricás is, akkor én vagyok a Schwarzenegger, kommentálja a láttottakat. Márpedig ez erzsébeti, ha nem tetszik, nem kell elvinni -, szól fölényesen a kis szőke. A kérdésre, hogy honnan olyan biztos ebben, kapásból rávágja, hogy a súlyáról. Ha 45 dekás a kenyér, az akkor erzsébeti, lett légyen az a barnánál is barnább, a keménynél is keményebb, vitának itt helye nincs. Vevő mit tehet mást, elviszi az erzsébetinek keresztelt és ilyen áron vett kenyerét, miközben megállapítja, hogy pár éve a barna kenyér volt ugyanilyen. Később otthon, kenyérszeletelés közben konstatálja, hogy nem volt igaza. Ez a kenyér meg sem közelíti az egykori barna kenyér minőségét. Az áráról nem is szólva. F. Kováts Éva A Szerencsejáték Alapról A szerencsejáték szervezésről szóló törvény alapján a kormány Szerencsejáték Alapot hozott létre egészség- ügyi, szociális, kulturális, ifjúsági és sport célú támogatásokra. Az alapból pályázat révén lehet részesedni, ebből - meghatározott célokra -, vissza nem térítendő, illetve kedvezményes pénzügyi feltételű támogatás nyújtható. A támogatásban bel- és külföldi természetes és jogi személyek részesedhetnek. Az államtitkár válaszol A Kereszténydemokrata Néppárt Tolna Megyei Szervezete november 13-án nagygyűlést szervezett, amelyre hívott mindenkit, akit a mezőgazdaság sorsa érdekel. A sikeres rendezvényen Sárossy László a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára válaszolt, de még többre idő hiányában nem térhetett ki. Ezekre írásban küldte meg válaszait, amelyeket naponta jelentkező sorozatunkban teszünk közzé. Kérdés: Ki koordinálja és milyen módon lesznek a közeljövőben a növény- és állategészségügyi előírások újraszabályozva, figyelembe véve, hogy ezek az export-importot könnyítsék és ne akadályozzák: például élőállat importnál a magyar állategészségügyi hatóság cseh és magyar nyelven kér igazolást, hogy a hízómarhák olajjal fertőzött legelőn nem tartózkodtak. Válasz: A növényi export, import és tranzitforgalommal kapcsolatos növényegészségügyi rendelkezéseink gyakorlatilag megegyeznek az Európai Közösség országaiban érvényes előírásokkal. Ha ez nem így lenne, akkor vizsgálati módszereink és igazolási rendszerünk már ma sem tenné alkalmassá mezőgazda- sági termékeink karantén szempontból igényes országok piacain történő értékesítését. Ennek jogi hátterében az ENSZ FAO Nemzetközi Növényvédelmi Egyezményben vállalt kötelezettségek és az európai régióban koordináló feladatot ellátó EPPO szervezeti tagságunk kötelezettségei állnak. Hazánk nem önkényesen támaszt egyre szigorúbb követelményeket az exportáruk növényegészségügyi minőségével szemben, hanem az importőr Országok előírásait érvényesíti. Ugyanakkor az európai normák változásával összhangban szükségszerűen a belföldi előírásoknak is szigorodniuk kell. Egyrészt nem engedhető meg, hogy hazánk piaci gyűjtőhelye „kereskedelmi kukája" legyen más országok növényegészségügyi szempontból gyenge minőségű termékeinek. Ez rendkívül károsan befolyásolná mezőgazdaságunk termésbiztonságát és ágazati jövedelmezőségét. Másrészt hazánknak valódi piacgazdaságra kell törekednie, vagyis hosszútávon nem létezhetnek eltérő minőségű belföldi és export árualapok. Tehát a hazai és a külföldi fogyasztó között az áru minőségében nem lehet diszkriminációt fenntartani. Ez egyben akadálya is lenne a világpiaci kereslet gyorsan változó lehetőségei hatékony kihasználásának. A minőségileg polarizált árualapok ugyanis nem mobilizálhatók. Él kell oszlatni azt a téves elképzelést, hogy a kereskedelem liberalizálása azonos a minőség liberalizálásával. A különböző kereskedelmi csatornákon külpiacokra kerülő gyenge minőségű áruk közvetetten agrár- termelésünk színvonalának kedvezőtlen világpiaci megítélését is indukálja, ezért az ilyen tendenciákat meg kell akadályoznunk. Az állategészségügyi jogszabályok átalakítása, korszerűsítése folyamatban van. A közelmúltban lezajlott első állatorvos kongresszust követően a szakma teljes vertikumát képviselő társadalmi bizottság kapott megbízást az új állategészségügyi törvény előkészítésére. A bizottság a munkát befejezte, az ilyenkor szokásos egyeztetéSárossy László sek (minisztériumon belül és a tárcák között) folyamatban vannak. Az így meghatározott feladatok végrehajtására vonatkozó szabályzatok korszerűsítése a törvény megjelenését követően kezdődik. Ezzel szemben a későbbiekben életbelépő törvény vagy a korszerűsített szabályzatok sem tartalmazhatnak a nemzetközi gyakorlattól eltérő szakmai kompromisszumokat, például az export-import tekintetében. Az üyen előírásokat eddigi exportunk érdekében mindig is követtük, jogszabályainkat, alkalmazott igazgatási gyakorlatunkat ezért tartotta egyenértékűnek a legfejlettebb országok elvárásaival is a nemzetközi értékítélet. Az élőállat és állati termék nemzetközi forgalmazásának hosszú évtizedek alatt kialakított gyakorlata van, amely kétoldalú egyezményekre és a nagy gazdasági integrációk (pl. EGK) szakmai elvárásaira épül. A feltett kérdésben igényelt „könnyítések" tehát a jövőben sem jelenthetnek elvi engedményeket annál is inkább, mert a piac által motivált jogkövető magatartás a jövőben feltehetően még nagyobb szerepet kap. Befellegzett a betörőknek? Riasztórendszer a paksi rendőrségen Az ijesztően szaporodó betörések elleni harcban a riasztó- berendezést az egyik leghatásosabb fegyver. Az amerikai-magyar vegyesvállalat, a Rimi MS Security Kft és a Paks Városi Rendőíkapitányság együttműködésének köszönhetően január végétől a paksi körzetben a csúcstechnológiát is a vagyonvédelem szolgálatába állítják. Köllő Imre százados, a paksi városi rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetőjének tájékoztatása szerint területükön kiépítik a 24 órás figyelőszolgálattal ellátott rádiós rendszert. Ez a rendszer folyamatosan figyeli a védett intézmények, vállalatok, lakások rádióadóit. Betörés esetén kódok érkeznek a kapitányságon működő ügyeletre, ahol a számítógépek a másodperc töredéke alatt kiértékelik a jelzést és beindítják a szükséges folyamatot. Sőt, a veszélyeztetett létesítmény pontos helyét is megjelölik. A szó- banforgó technika nemcsak a hivatlan látogatók érkezéséről tájékoztat, hanem tűz, víz, gáz és mentőhívás jelzések fogadására is képes. Ezután az ugrásra kész akciócsoport perceken belül a helyszínen van, a tettenérés már nem okozhat gondot. Különösen csendes riasztás esetén nem, hisz üyenkor az illetéktelen „vendég" nem is sejti, hogy a berendezés működésbe lépett. A társaság által kínált vagyonvédelmi technika ellenáll a légköri zavaroknak, továbbá a már kiépített riasztási rendszerekhez is csatlakoztatható. Mindez nagyon örvendetes, de ki fedezi a rendszertelepítés költségeit? Nos, a paksiaknak az egész egy fillérjébe sem kerül, hisz a társaság ingyen adja a berendezéseket és a beszerelésről is gondoskodik. Már csak egyetlen feltétele van az üzemeltetésnek: legalább ötven intézmény, magánszemély csatlakozzon a rendszerhez. Ha a megrendelők a kft.-vel szerződésben álló biztosító társasággal lépnek kapcsolatba, a telepítési költségek 25-50 százalékát elengedik. A korszerűsítés a rendőrség számára még így sem olcsó mulatság, hisz figyelőszolgálatot, akciócsoportot kell felállítani. A tapasztalatok szerint sokszorosan megtérülő befektetésről van szó. -kmVasúttal utazni élvezet, ha van! i Megbeszélésre invitálta a környék érintett önkormányzatainak képviselőit a Magyar Állam Vasutak Pécsi Igazgatósága, ezen a héten kedden, a tamási városházára. A műszaki igazgatóhelyettest hallgatva óhatatlanul a Moldova által közismertté vált mondás jutott eszembe: nyáron a vasutat a gaz, télen a fagy tartja össze! Kevés jóról és sok gondról értesülhettek a megjelentek. A jó hír, hogy az idén befejeződik a Tamási-Keszőhi- degkúti vonal utolsó szakasza, így a pálya végig járható lesz 21 tonna tengelynyomással. A problémák felsorolása jóval nagyobb terjedelmet igényelt. Közismert, hogy a Dombóvár-Tamási szakaszon 1990. áprilisa óta „ideiglenesen szünetel a forgalom", helyette vonatpótló autóbuszok járnak, egyébként közmegelégedésre. A végzet most, úgy tűnik, hogy elérte a Tamási-mezőhid- végi vonalat is, hiszen már a csökkentett - 30 km-es! - sebesség esetén sincs „forgalombiztos állapotban"! Ráadásul az utas és a terherforgalom is alig egyharmadára esett vissza az öt év alatt, így igen gazdaságtalan lenne a további fenntartása, nem beszélve a további sebességkorlátozás - 20 km-re! - szükségességéről. A műszaki igazgatóhelyettes két lehetőséget vázolt fel. A jelenlegi színvonalú fenntartáshoz is kb. 10 milliós önkormányzati támogatás válna szükségessé, ami ugye azok pénzügyi helyzetét ismerve nem igazán valós alternatíva! Az esetleges teljes felújítás - jelenlegi árakon - kb. egymilli- árdba kerülne, és miután a MÁV 1992. évre országos ösz- szesben — írd és mondd - 14, azaz tizennégy kilométer központi pályafelújítást tervezett, így erre sem sok szót volt érdemes vesztegetni! Maradt a másik lehetőség, a forgalomszüneteltetés és vonatpótló autóbusz. A jelenlévők kifejezték azon véleményüket miszerint egyeérteni nem tudnak, de kénytelenek elfogadni a jelenlegi helyzetet. Végezetül néhány gyakorlati kérdésről esett szó, pL menetrendegyeztetés a VOLÁN-nal stb. A megbeszélésről kifelé menet az egyik polgármester megjegyezte, hogy mostanában már fél minden értekezlettől, mert állandóan csak rossz hírelcről értesül. Több mint száz kocsi vesztegel Párinál Vakvágány - Anno '92 Együttműködés magyar és német iparosok között Kevés a kis- és középvállalkozás Magyarországon - jelentette ki keddi budapesti sajtótájékoztatóján Hans Eberhard Schleyer, a Német Kézműipari Központi Szövetség főtitkára. Véleményét az elmúlt két évben hazánkban szerzett tapasztalataira alapozta. Ismertette a magyar és német iparosok közötti együttműködés eddigi eredményeit is. Tavaly 10 szakmában 127 magyar szakembert képeztek németországi oktatási központokban és 13 szakmában készítettek tankönyv-koncepciót. Mindezek költségeit a Német Szövetségi Gazdasági Együttműködési Minisztérium, illetve a Kézműipari Szövetség fedezte. Három év alatt - 1991, 1992, 1993 - mintegy 8 millió márkát szánnak erre a célra a német partnerek. A képzésben azok vehetnek részt, akik vállalják, hogy hazatérve átadják tudásukat magyar iparos társaiknak, illetve tanulóiknak, segédeiknek. Ferenczy-Europress
