Tolnai Népújság, 1992. január (3. évfolyam, 2-26. szám)
1992-01-07 / 5. szám
4 »ÚJSÁG TAMASI ES KORNYÉKÉ 1992. január 7. Teszik a dolgukat A városházán hallottuk Ha valaki azt gondolná, év eleji „uborkaszezon" van a városházán, azt megnyugtatjuk, téved. Téved, mert január 2-án folytatódott a munka, s hogy ez nincs másként ma sem, igazolja az a tény, hogy éppen ma ültek Rövid a takaró Igen, Újiregben is rövid a takaró, ezért nem tudnak nagyot nyújtózni - mondta Bács Ot- tóné jegyző. így - bár igény lenne - beérik kevéssel. A lényeg azonban a nyújtózkodáson van és nem annak nagyságán. Erről adtak számot december 30-án a közmeghallgatáson, ahol száznál többen vetlek iéoz,t. Eidtrktrlte ctz, embtritrkét az elért eredmény, a telefonhálózat fejlesztésének lehetősége - már van húsz jelentkező - és felvetették, hogy szeptembertől tanuljanak otthon az 1. osztályosok. Iskola céljára adott az óvoda melletti szolgálati lakás, az állást pedig meghirdetik. Mindez azért szükséges, mert Iregben nem tudják megoldani a gyerekek felügyeletét (!) a tanítási óra végétől az autóbusz indulásáig terjedő időben. Még egy dologié tárgyalni a Pécsi Vasútigaz- gatóság vezetőivel az érintett önkormányzatok képviselői. A téma nem más, mint a Dombó- vár-Tamási-Mezőhidvég közötti vasútvonallal kapcsolatos feladatok, lehetőségek számbavétele. Az eredményre visszatérünk majd. Miután több megvalósítási, sőt, törvényességi aggály is felmerült az Építőipari és Városgazdálkodási Üzem átalakulása kapcsán, ezért a testület - a körülmények tisztázásáig - decemberi rendkívüli ülésén korábbi döntését felfüggesztve úgy határozott, hogy 1992. január 1. napjától önkormányzati vállalatot hoz létre. Az új évben is hallat magáról ról, a templomépítésről is szó esett a közmeghallgatáson. Áthúzódó beruházás lesz, a tervek készen vannak, csak a költségvetés kell, no és a pénz a lakosságtól, a püspökségtől és külföldi adományokból. A községházáról kijövet körülnéztünk a faluban. Rendezett, tiszta porták, füstölgő kémények, éthordóval siető idős a Rászoruló Gyerekekért! alapítvány kuratóriuma. Január 17-én jótékonysági bált rendeznek, aminek a bevétele az alapítvány tőkéjét gyarapítja. E helyütt agitálnék mindenkit, hogy ha teheti, segítse e nemes cél megvalósítását. Maradt egy jó hír az írás végére is. A Páriban létesítendő üdülőfaluról van szó. A szakemberek elkészültek az ezer méter mély kút fúrásával és az eredmény felülmúlta a várakozást: körülbelül hetven fokos melegvizet találtak. Az a hír járja a városházán, január közepén érkeznek egy külföldi cég képviselői, hogy a további feladatokról tárgyaljanak az illetékesekkel. emberek tűntek a szemünkbe. Ácstori József névéi álltunk meg néhány szóra. — Én hetvennyolc vagyok, a férjem most fordult nyolcvankettőbe, mind a ketten betegek vagyunk - mondta. - Nem Írattunk volna másként ebédet. Most 26 forintért adják, de hogy mennyi lesz ezután, azt nem tudom - gondolkodott el. - A nagyzolás miatt szegényedik le az ország. Amíg beszélgettünk, Kaszab Alajosné és Turcsányi Emánu- elné érkezett. — Nem tudjuk, mi az ebéd, csak beadjuk az éthordót, beleteszik, aztán elhozzuk - állították. Ami van, megesszük. — Csak a nyugdíj volna több - sóhajtotta Kaszabné. — Árról nem beszél a parlament, hogy mi lesz velünk - bosszankodott elmenőben Tur- csányiné. Szívesen megvigasztaltam volna őket . . . Javítják a közérzetet A címben foglalt állítás az ér- tényi községházán került elő, amikor Hadaró Sándor jegyzővel beszélgettünk. A többségében idősek lakta településen az anyagiak ismeretében mi más lehetne a cél, mint az, hogy apró, de jelentős lépésekkel csökkentsék a világtól való lemaradást és javítsák az emberek közérzetét. Az első ilyen tett a vezetékes ivóvízzel kapcsolatos. A kutat kompresszo- roztatták, így most 200 litert ad percenkét, elkészült a vezeték is a leendő tározóig, aminek az építése az idei feladatok közé soroltatott. Úgy tervezik, 1992 első félévében végre megoldják a község vezetékes ivóvízzel való ellátását, de az csak úgy megy, ha megkapják az igényelt 4,8 millió céltámogatást. Örök téma az iskola, bár nem az elsődleges feladatok közé tartozik. Ugyanis nincs szolgálati lakás, pedagógusok is kellenének, pénz is. Az egyház kérte vissza jogos tulajdonaként, ám nem biztos, hogy ösz- szegyűlik annyi perselypénz, amennyivel rendbe lehetne tenni. Se nem javíttatják, se nem mondanak le róla, így aztán csak a faluképet rontja és várja romhalmazzá válását. Kiváncsi leszek, kit okolnak majd akkor, ha romokban hever az épület. Azt mondja Hadaró Sándor, minden a nyakukba szakadt, csak a pénz nem. Pedig elkelne belőle néhány zsákkal, hiszen van mire elkölteni. Rendőr kéne a faluba és annak lakás, de a védőnőnek is jó lenne a lakás. Elkészült a járda a Jégveremi ároktól a temetőig, most ellenkező irányban akarják bővíteni, megépítik a Béke térig. A télen egyébként szakemberekkel felméretik a járdák állapotát és amennyi pénzük lesz, annyit készítenek majd. Hiányzik még négy kilométernyi szilárd burkolatú út és sok minden más. Rendben vannak viszont az árkok, tiszták a közterületek, a Szentháromság szoborhoz és a községháza elé tujákat ültettek, elkészült a községházán az előtér és egy iroda burkolása. A legjobb érzést mindezek mellett az váltja ki az értényi- ekből, hogy megalakult a 52 tagú önvédelmi csoport és CB rádióval felszerelkezve éjszakánként három személy járő- röz. Az önkormányzat vezetői azon gondolkodnak, benzinnel támogatják őket, hogy a tanyafeltörések és a terménylopások ellen is védekezhessenek. Takaros, de csendes utca Újiregben Kaszab Alajosné és Turcsányi Emánuelné hazaviszi az ebédet Negyven telefon - kilencszáz seprű Csak annyi az összefüggés a kettő között, hogy mindegyik Ozorával kapcsolatos, de szó sincs kilencszáz boszorkányról és negyven telefonról és nem is a szerelők boszorkányos ügyességét akarjuk dicsérni. Nem, másról van szó. Az egerek „jóvoltából" küencszáz cirokseprűt adtak el az új esztendő első munkanapjának délelőttjén az Uniform üzletben, ötven forintos egységáron. Ha azt vesszük, negyvenöt forintba kerül egy nyél, akkor bizony még ha egérrágta is a seprű, azért nem drága. Tízesével vették, vitték, mondván, jó lesz ez még a gazdasági udvarban a por tetejét elkotorni. S ha ezt mondták, bizonyára meg is teszik. A másik hírt a telefonról hallottuk. December 23-án negyven úgynevezett önerős telefon szólalt meg a községben. Dicséret illeti ezért Branauer Jánost, a a szervezőt, akinek a pályázatával 518 ezer forintot nyertek az Állami Fejlesztési Intézettől, így - leszámítva a visszaigényelhető közműfejlesztési hozzájárulást és a letelefonálható 15 ezer forintot - egy telefon húszezer-egyszáz forintba került. Kétszáz érpárt építettek ki és az ozoraiak Pincehelyen keresztül kapnak vonalat, helyben viszont közvetlenül hívhatják egymást. Azt mondják, ha Pincehely kapna egy, a jelenleginél nagyobb telefonközpontot, akkor Ozorán százhúsz készülék üzembe helyezhető lenne még, a jelenleginél kedvezőbb feltételek mellett. Felszereltek egy nyilvános telefont is a postával szemben, egy segélykérőt pedig Tótiban. Seprűről és Bell találmányáról beszéltünk eddig egy év végi és egy év eleji hírben, váltsunk azonban most át más témára. Elkészült Illyés Gyula mellszobra, Gulyás Lajos budapesti művész alkotása és jelenleg „bronzöntés alatt áll". A Művészeti Alap százezer forintos támogatása mellett több helyről várnak adományokat, ígéretek erre vannak. Jó szolgálatot tesz a nyilvános készülék Kicsit egérrágott, de jó lesz port söpörni Képeslapból csomag Bárcsak a kormány is olyan érzékeny lenne a szociálpolitikára, mint a simontornyai önkormányzat, mert akkor jóval kevesebb gond volna, és az úgynevezett szociális hálónak is látszanának legalább a darabjai. Ne higgyék, kérem, hogy túlzás mindez, s egyfajta dicséret, meg elmarasztalás. Nem. Realitás. Lássunk erre néhány példát! Mióta a községházán rendbe tették a szociálpolitikai munkát, azóta egymást követik a jó ötletek. Először arra gondoltak, képeslapot küldenek a gyönki szociális otthonban élő tíz simontornyai öregnek, de azután látogatás, ajándékozás lett a vége. Á polgármester, dr. Dési Ivánné két munkatársával, Várni Istvánnéval és Kondomé Miklós Judittal felkereste az idős embereket és megpróbálta erősíteni a községhez kötő, egyre vékonyodó szálakat. Tették ezt azért, mert tudják, ha egy öreg elmegy a szociális otthonba, akkor lezárja saját életét. Ugyanis az árván maradt vagy eladott házhoz nem köti semmi. Mindezek ismerete és a gyönki beszélgetések is meggyőzték a nagyközség vezetőit, hogy lépni kell. Tavaly egymilliót nyertek két pályázattal és úgy gondolják, ráköltik az öregek napközi otthonára: bútort cserélnek, korszerűsítik a fűtést. Hetes otthont szeretnének belőle, de nem állandó lakókkal és a hétvégéket is meg akarják oldani. Tervezik a nagyközség szociális térképének az elkészítését - nem akarnak beleszólni a családok életébe mert tudják, a jövőben a szociálpolitikának nagyobb hangsúlyt kell kapnia. Úgy döntöttek, támogatásként készpénzt csak úgynevezett katasztrófa-helyzetben adnak, helyette azt teszik, amit legjobban elfogad a lakosság. Tavaly egyformán adtak gyereknek és felnőttnek a különböző alkalmakkor, nem nézték, milyen módúak a szülők. A tapasztalatokat figyelembe véve januárban megtartják a szülők fórumát, amikor az iskolaigazgató, Várni István az oktatási törvényről ad tájékoztatót, a polgármester pedig megkérdezi, mit szólnának ahhoz, ha 1.-től 4. osztályig mimden gyerek ingyenes ebédet kapna. Természetesen a szülők véleménye döntő lesz. Mivel kezdjem, uraim? Az autófeltöréssel, a diófalopással, vagy mással? Sajnos, bő a választék. Jó, kezdjük az elsővel. December 15-ról 16-ra virradó éjszakán - hét vége volt - Bati Tamás őrmesterrel járóröztünk Medgyestől Felsőnyékig, s a boltok, a vendéglők, az OTP mellett a gépjárművek ellenőrzése volt a fó feladatunk. Először este negyed tízkor láttuk a számunkra gyanús autót, elment Siófok felé. Jellegzetessége az volt, a bal hátsó sárvédót matt alapozóval fújták le. Amikor negyed egykor visszaérkeztünk Felsőnyékről, akkor lent állt az említett kocsi itt, Iregszemcsén a Kossuth téri parkolóban. Tudják, itt a központban. Üres volt, a motorháztető pedig meleg. Körülnéztünk, hol lehetnek. A társam elment a vendéglő felé, én pedig az autónál maradtam. Miután az őrmester eltűnt a Fehér Galamb udvarába vezető kapualjban, a tengődi út felől hárman szaladni kezdtek az említett személygépkocsihoz. Két méterre lehettek attól, amikor felszólítottam őket, hogy igazolják magukat. A három tamási fiatalember közül Zsolnai Zsolt és Pálinkás Zoltán elővette papírjait, de a fiatal korú H.L.-nél nem volt semmi irat. A ruházatuk átvizsgálásakor kesztyű és két spájszer került elő a kabát alól. Tamásiból járórsegítséget kértünk, átnéztük az autót, azután pedig az összes boltot ellenőriztük. Az abc hátsó ajtaján látszott, hogy feszegették. Bevitték a fiúkat Tamásiba, ahol eszköz és nyom azonosítása alapján beismertek hat(!) tamási betörést és az iregit. A vizsgálat folyik, a fiatalok szabadlábon védekeznek majd. Karácsony éjszakáján Magyar- kesziben egy nyugdíjas vízbe fulladt, ott biztosítottuk a helyszínt. Mentünk vissza az autónkhoz, s láttuk, valaki kerülgeti, feszegeti azt. Amikor meglátott bennünket a helyi lakos, ifi. Barcza József, azt mondta: tudom igazolni magam, tudom igazolni magam. Elment, y aztán nemsokára hallottuk, elloptak egy 1300-as Jjidát. Ismerősünk tette, harmincezer forint kárt okozva. Bicskát, ácskapcsot, partvist, spájszert, baltát használt, konzervként nyitotta ki a kocsit. Ezzel még nem ért véget az év. December 29-én lakossági bejelentésre Kelemen Sándor, Frank Norbert törzsőrmesterek és Barna Tibor őrmester kilenc Kaposvár, illetve Dombóvár környéki úriembert csípett nyakon, akik a helyi Egyetértés Mgtsz területén, Avaspusztán huszonnyolc diófát vágtak ki illetéktelenül, úgy háromszázezerforint értékben. Ez itt van most lefoglalva a termelőszövetkezet területén. Elfogásuk estéjén a főnökük eljött keresni őket, és akkor a kollégáim azt mondták neki, ha beszélni akar velük, Tamásiban kell őket keresni. A főnök ezután eleget tett a rendőrség invitálásának. A „favágók" Takács Dezső tengődi lakos információja alapján jutottak el Avaspusztára. Ha tanácsolhatok valamit, azt mondom: jobban figyeljenek az emberek a saját maguk és a társaik vagyonára. Ne azt szégyelljék, hogy tanúskodni kell egy ügyben, hanem azt vegyék figyelembe, hogy azzal segítik a rend, a nyugalom helyreállítását. Az is tény, a hallgatással bűnpártolást követnek el. Vecsési Sándor
