Tolnai Népújság, 1992. január (3. évfolyam, 2-26. szám)
1992-01-27 / 22. szám
1992. január 27. MEGYEI KÖRKÉP KÉPÚJSÁG 3 ► Költözik a hivatal Szűkössé vált a földvári munkaügyi hivatalnak a polgármesteri hivatalban eddig használt iroda. A több, mint hatszáz munka- nélkülit regisztráló intézmény mától új, tágasabb helyen, a Kossuth Lajos utca , 13-ban fogadja a munka nélkül maradókat, állást keresőket. Régi fegyverek Dr. Pánczél Tamás orvos, műgyűjtő, fegyverszakértő, a kiállítás rendezőjének vezetésével tekinthetik meg az érdeklődők január 31-én, pénteken 16 órakor a Wo- sinsky Mór Megyei Múzeum új, XVII-XX. századi fegyvereket bemutató kiállítását. A tárlatvezetést követően tartja ez évi első összejövetelét a múzeum könyvtártermében a Múzeumbarát Kör és a Tájak-Ko- rok-Múzeumok Egyesület helyi szervezete, amelybe új tagok jelentkezését is szívesen fogadják. Nyugdíjas klub A tolnai nyugdíjas klub soron következő összejövetele január 27-én, 16 órakor kezdődik a helyi művelődési házban. A tagok a farsangi bálra készülnek fel ez alkalommal. Animáto bál Tolnán, a művelődési házban február 1-jén 19.30-kor kezdődik az Animáto bál. Az együttes már több sikeres rendezvény házigazdája volt a városban, remélhetőleg a most sorra kerülő pótszilveszteren sem okoznak csalódást a közönségnek. A „ hűségese évfordulóján 1942. január 25-én bontott zászlót Bonyhádon a Hűséggel a hazáért mozgalom. A völgységi németajkúak kezdeményezésére a [migermán törekvésekkel szemben létrejött misszió indulásának ötvenedik évfordulója alkalmából emlékünnepséget rendeztek a bonyhádi művelődési központban. Ezen beszédet mondott Jeszenszky Géza külügyminiszter és Hambuch Géza, a Magyarországi Németek Szövetsége ügyvezető elnöke. Az ünnepségen megjelent Mayer Mihály megyéspüspök, Hans Rehfeld, Németország pécsi főkonzulja, dr. Szabó Zsolt a köztársasági megbízott hivatalának vezetője és Rittinger Antal, a Magyarországi Németek Szövetsége megyei szervezetének elnöke. Oroszki István polgármester megnyitója után Jeszenszky Géza külügyminiszter vette át a szót. Beszédében idézte Szent István királynak fiához intézett intelmét, miszerint akkor lesz egy ország erős, ha sok idegen él benne. A politikus szerint történelme során Magyarország azért is tudott felemelkedni, mert nyitott, szabad ország volt, és mindig szívesen látta azokat, akik valamilyen rossz elől menekültek. Tragikusnak nevezte, hogy a XX. században óriási veszteségek érték a különféle etnikumokat. Szólt a kitelepítésről, a meghurcoltatásról és arról, hogy a hazánkban élő nemzetiségek egy. része feloldódott a többségi magyarságban. Mint mondotta, ma már mindenki szabadon eldöntheti, hogy milyen nemzeti csoporthoz tartozónak vallja magát, ugyanakkor az állampolgári hűség nem csupán kötelesség, hanem közös érdekünk. Utalt arra, hogy - noha ma nincsenek romok az utcákon, mint a háború után - a lelkekben lévő sebeket meg kell gyógyítani. Diplomáciai kérdésekről szólva a miniszter kijelentette, hogy Magyarország kiszámítható, nyugodt, felelősségteljes külpolitikát folytat. Nagy támogatónkként említette Németországot, melynek történelméről szólva tragikus in- termezzonak nevezte annak második világháborúban betöltött szerepét. Mint mondotta, nem a németség, hanem egy barbár diktatúra követett el agressziót az európai országok ellen, és kényszerítette Magyarországot a vonakodó csatlós szerepére. Beszéde záró részében Jeszenszky Géza arról szólt, hogy a mostani átalakulással - amelyet Európa támogat - nem a szerencse pottyant az ölünkbe, hanem a lehetőséget kaptuk ismét vissza. Hogy ezzel a lehetőséggel hogyan élünk, az függ ugyan a külső tényezőktől, de a felelősség elsősorban a miénk. A miniszter szavai után a bonyhádi Német Nemzetiségi Ének-Zene Egyesület kórusának dalai csendültek fel, majd dr. A Hűségmozgalom évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepségen részt vett és beszédet mondott Jeszenszky Géza külügyminiszter, aki éppen washingtoni tárgyalásairól érkezett, ahol a „Visegrádi hármak" bizalmat kaptak a fejlett országoktól: ők finanszírozzák ezen országoknak a Szovjetunió utódállamaiba küldendő segélyszállítmányait. A megbízás várható hatásairól kérdeztük a minisztert. — Milyen nagyságrendű lesz ez a segély? — Erről még nem szeretnék nyilatkozni, mert sem túlzott várakozásokat nem akarok kelteni, se csalódást nem akarok okozni. Ez részben rajtunk is múlik, mert kiderülhet, hogy éppen nincs olyan áru, vagy olyan gyorsan nem áll rendelkezésre, ahogy szükség lenne rá. Mi készen állunk a listánkkal, de még egymás között is meg kell egyeznünk, figyelembe kell venni az árukészleteket. Ebből következően Magyarországon az élelmiszer éí az állati takarmányok mellett a gyógyszer jöhet még szóba. A szaktárcák képviselői egyeztetnek ezután már egymással, és a Kolta László címzetes főiskolai docens tartott előadást „A Hűségmozgalom a hazai történetírásban" címmel. A sokáig elhallgatott, illetve negatív beállításban feltüntetett mozgalmon sokan egy párt kritériumait kérték számon, és azzal is vádolták, hogy az a pártoktól elszigetelten működött. Az előadó korabeli dokumentumokkal cáfolta e vádakat, és bizonyította, hogy a mozgalom nemzetiségi programja kiállja az idő próbákonferencia ezért is volt hasznos, mert már ott találkozhattak. — Az ütemezésről lehet-e már tudni valamit? — Azonnal be kell hogy induljon a szállítás, ugyanakkor ez egy hosszútávú program, még a jövő évben is szükség lesz ilyen segítségre. A szakemberek folyamatosan tartják egymással a kapcsolatot. Ugyanakkor e három ország közös tevékenysége nem zárt. A felszólalásomban is említettem Bulgáriát, amely korábban hozzánk hasonlóan függött a szovjet piactól. Éppen ezért nem tartanám méltányosnak, ha Bulgária kimaradna ebből szállítási lehetőségből. A nemzetközi közösség nemcsak a hagyományos üzleti kapcsolatok miatt választott minket, hanem amiatt, hogy a kieső szovjet piac ne veszélyeztesse a volt kommunista - elsősorban a Közép-európai - országok átalakulását. — Elgondolkodtató, hogy most, amikor e három ország közös sikert ért el a nemzetközi porondon, máris vannak, akik arról beszélnek, hogy e három ország egységének megbontása felelőtlenség - gondolva a vízEnyhítheti a feszültséget a közös fellépés Interjú Jeszenszky Gézával ját. Dr. Kolta László sürgette, hogy a hazai történetírás méltó módon kezelje a Hűségmozgalom jelentőségét, és alkosson reális képet a hazai nemzetiségek történetéről. A bonyhádi kutató után Elmauer József zenetanár német dallamokat szólaltatott meg zongorán, majd Hambuch Géza, a Magyarországi Németek Sző-. vétségének ügyvezető elnöke is szólt arról, hogy sok mindent nem tisztáztak még a mozgalépcső ügyében folyó huzavonára. Úgy gondolom a vitás kérdéseket külön kellene kezelni, és a sikerek kapcsán nem azt kellene keresni, ami elválaszt bennünket... — Természetesen a nyugati közösség is vitákban él. E három ország között is van gyorsasági és minőségi verseny, amellett pedig vannak olyan viták, amelyek feszültséget támasztottak, mint például a bősi erőmű kérdése. Azért is nagyon fontos ez a mostani együttműködés, mert demonstrálhatja az illető országok közvéleményének és politikusainak, hogy a közös fellépés megéri azt is, hogy bizonyos kérdésekben esetleg változtassunk a merevebb állásponton.-I -s lommal, a hazai németek történetével kapcsolatban, s a hiányt mihamarabb pótolni kell. Figyelmeztetett, hogy nem mindenki vonta le a következtetéseket azokból a tragikus eseményekből, amelyek a nemzetiségek megosztásából következtek, ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a nemzetiségeket ne lehessen ismét egymással szembefordítani. Reményét fejezte ki, hogy hamarosan megszületik a törvény, melynek értelmében a kisebbségeket is kárpótolják, és olyan kisebbségi törvényt alkot a parlament, amely kulturális autonómiát biztosít, német nyelvű és kéttannyelvű iskolák, óvodák működését teszi lehetővé. Kijelentette, hogy mindenkinek joga van - bármely nemzetiséghez tartozzon is - használni az anyanyelvét, ennek azonban semmi köze sincs a nemzethez való lojalitáshoz. Beszéde végén leszögezte, hogy a hazai nemzetiségeknek is az a céljuk, hogy egy új, demokratikus országban élhessenek. A zárszónak tervezett beszéd után „forgatókönyvön kívül" Jeszenszky Géza reagált az elhangzottakra. Mint történész, elismeréssel szólt dr. Kolta László előadásáról, és beszélt a közeljövőben megtárgyalásra kerülő nemzetiségi törvényről. Támogatásáról biztosította a nemzetiségek kulturális autonómiáját, ugyanakkor elmondta, hogy bizonyára akadnak, akik elégedetlenek lesznek majd a törvénnyel. Mint mondotta, az igények és az anyagi korlátok között kell kompromisszumot találni. Hangsúlyozta, hogy a nemzetiségek számának csökkenését meg kell állítani, egyúttal törekedni kell arra, hogy a polgárok többfajta kultúra birtokosai legyenek. A mai Európa ugyanis - a nemzeti kultúrákat megőrizve - egységes Európa kíván lenni - fejezte be válaszát a miniszter. A résztvevőknek ezután be- mutaták a Hűségesek című filmet, amelyet a Magyar Televízió Pécsi Stúdiója készített 1984-ben. A Völgységi múzeumban Bea József, a Tolna Megyei Földművelésügyi Hivatal vezetője nyitotta meg a Hűségmozgalom dokumentumait bemutató kiállítást. Délután az összegyűltek baráti találkozón elevenítették fel emlékeiket. -hangyálDunaszentgyörgyi mozaik Látszólag igazságos Megoldásra vár a kollégium gondja A közel háromezres lélekszámú Dunaszentgyörgyön is vannak gondok, problémák ugyanúgy mint máshol. Sok az idős, nyugdíjas ember, az alacsony nyugdíjakból nehéz a megélhetés. A munkalehetőség is kevés, a PAV ad még némi munkát az ittenieknek. — Az a kevés forint is, P amink van - mondja Csötönyi Lajosné nyugdíjas - egyre kevesebbet ér. Nem tudjuk ez hova vezet, de élni kell, muszáj. Az önkormányzat házatáján sem fenékig fejfel az élet, van feladat az idén is. Legfontosabb tervük az iskola dolgát rendbe- tenni. Ezt ők hogyan gondolják? Az egyház visszakérte tulajdonát, ami legérzékenyebben a cigánykollégiumot érinti. Keressük, és meg is kell találnunk a kiutat a kényszerhelyzetből -, mondja Patai István polgármester. Az elmúlt év második felében kihasználatlansága miatt meg kellett szüntetni a bölcsődét. A tervek szerint a viszonylag fiatal épületbe némi átalakítással az óvodások költözhetnek, s az óvodaépület korszerűsítésével megoldódna a cigánykollégium gondja is. Ezekre az elgondolásokra tanulmányi terveknek vannak csak, kiviteli tervek még nem készültek, hisz az önkormányzat nem tudja, hogy az idén mennyi pénz áll majd rendelkezésére. Úgy tervezik, hogy a munkák jelentős részét a hét fős brigáddal kívánják elvégeztetni, akik az elmúlt évben az iskola felújításánál is mintegy 400 ezer forint megtakarítással dolgoztak. A brigád nekilátott a közterületek tisztításának is, így az első és második világháborús emlékmű parkjának a rendbetételéhez. Tavasszal tuját és rózsát ültetnek ide. Ez év január 1-jétől bevezették a kommunális adót, melynek mértéke 1500 forint. Elbírálás alapján, akik erre rászorulnak, kedvezmény is adható. A hét végén, 31-én, a községben közmeghallgatást tartanak. A közmeghallgatásnak rögzített napirendi pontja nincs, mert ez a megbeszélés a község lakosságának kérdéseire épül. A felvetett gondokra, problémákra a polgármester válaszol.- pusztai téri A friss levegőn jólesik a reggeli séta Megtisztítják a közterületeket Kárpótlás - a tagság rovására? (Folytatás az 1. oldalról) hogy az elmúlt 40 évben az állam vonta el és élte fel - a költségvetésen keresztül - a szövetkezetek jövedelmét. Tehát, ha az állam most kárpótolni akarja a volt szövetkezeti tagokat, akkor azt a saját vagyonából tegye. Nem az amúgy is nehéz helyzetben lévő szövetkezeteket kellene sújtani az ilyen rendelkezésekkel. A másik sérelmes pontja az átmeneti törvénynek az árveréses vagyonértékeléssel kapcsolatos. A szétválások, kiválások és szervezeti átalakulások esetében a vagyonértékelésnél olyan árverési módszert ír elő, amely látszólag igazságos, de gyakorlatilag a kisebbség érdekeit a többség érdekeivel szemben preferálja. Ugyanis a kisebbség, a többség akarata ellenére, kikényszerítheti az árverést. Ez pedig - azon túl, hogy bürokratikus, időhúzó - azt eredményezi, hogy a vagyontárgyak kikerülnek a szövetkezet birtokából. Ráadásul a keletkező jogviták esetén nem is lehet a bírósághoz fordulni - a törvény szerint. A bírói út kizárása általános jogelvet sért, hiszen az Alkotmány kimondja: minden jogsértő döntés ellen jogorvoslatot lehet kérni. Ezenkívül a törvény megfogalmazása bonyolult, s emiatt a tagság nehezen tudja követni. Azt hiszem, amint a törvény pontos szövege megjelenik nyomtatásban, azonnal jelentkeznek az értelmezésből, illetve féreértésből adódó viták ... — Azért biztosan vannak olyan rendelkezések, amelyek előreviszik az átalakulás ügyét. — Természetesen! Az átmeneti törvény pozitívuma, hogy a döntést a tagok kezébe adja. Szabadon választhatnak, hogy szétválnak-e vagy átalakulnak társasággá. Azonkívül a mező- gazdasági szövetkezetek esetében 100 százalékos vagyonfelosztást határoz meg, s előírja a szolidaritási alap képzését. Ez a tagság szociális célokra fordítható önsegélyezési alapja. A vagyonfelosztásnál kötelezővé teszi a kétharmados többséget, s a vagyontárgyak hasznosíthatóság szerinti csoportosítását. Ez azt jelenti, hogy csak olyan csoportonként lehet felosztani, illetve eladni a vagyontárgyakat, amelyek önmagukban is működőképesek. Tehát például az istállót, a szárítót és a legelőt egy csoportnak kell tekinteni, s csak együtt lehet eladni. Ez a rendelkezés a szövetkezetek működési feltételeinek szempontjából óriási jelentőségű. Domi (Ferenczy-Europress)
