Tolnai Népújság, 1992. január (3. évfolyam, 2-26. szám)
1992-01-03 / 2. szám
1992. január 3. PÚJSÁG 3 Vizesblokkot létesítenek Az 1992-es évre is sok feladatot tűztek ki célul Udvariban, amelyek megoldásra várnak. Hogy ezekből mi valósul meg, korán lenne még jósolni. A feladatok között szerepel vizesblokk létesítése a községházához és az általános iskolához. Az önkormányzat szerződésben van a TOLNA- BER-rel, akik a beruházás terveit fogják készíteni. A helyszíni bejárás már megtörtént, a szakembereket mára, péntekre várják Udvariba a tervek elkészítése miatt. Az általános iskolában nemcsak a vizesblokk építése szerepel a programban, hanem a fűtést is korszerűsíteni kívánják. A központi fűtés tervei is készülnek már. Tervek, elképzelések A kaposszekcsői önkormányzat két fontos feladat megoldásán gondolkodik. Az egyik: a szennyvíz elhelyezése. A kivitelezés még várat magára, hiszen el kell dönteni, melyik a legjobb megoldás, a tisztító építése, vagy pedig a csatornázás. Emiatt az önkormányzat levélben megkereste a lakosságot is, ismertették a terveket, az anyagi lehetőséget. A jövő héten gyűjtik össze ezeket az íveket, s aztán értékelik testületi ülés keretében. A másik feladat, hogy a lakosság jobb ellátásának érdekében a községben egy fiókgyógyszertárat alakítsanak ki. Miért is vetődött fel a fiókgyógyszertár gondolata? A községben széles réteget érint a rendszeres gyógyszerkiváltás. A gyógyszerekért Dombóvárra kell utazniuk, ami hosszú időt vesz igénybe, utazással, és természetesen pluszkiadással is jár. Ezért gondoltak arra, hogy célszerű lenne egy fiókgyógyszertár, ami időben, és pénzben is megtakarítást jelent. Iskolabővítés Szakoson Szakcson is akad bőségesen tennivaló az idei esztendőben. A legfontosabbnak az iskolabővítés befejezését tartják. Ennek a munkálatait már 1990-ben megkezdték, s folyamatosan dolgoznak is rajta. A régi épülethez négy új tantermet építettek, felújították a régi iskolaépület tetőszerkezetét, s a nyílászárókat. Ez a beruházás körülbelül 9 millió forintba kerül. 1990-ben 3,5 milliót, 1991-ben 4 milliót költöttek a munkákra, míg erre az évre 1,2 millió forint értékű munka van még hátra. Mindezt persze az önkormányzat teljes egészében nem saját kasz- szából fedezi, 2,6 millió állami támogatást és a megyei önkormányzattól 1,5 millió forintot kaptak erre a célra. Mivel az iskolának nincs tornaterme - a kultúr- házban tartják a testnevelési órákat egy 700 négyzetméter nagyságú sportudvart terveztek, melyet szilárd burkolattal látnak el. Ennek a költsége 800 ezer forintot tesz ki. A sportudvar mellett tervezik, hogy a télen is kultúrált körülmények között tornázhassanak a gyerekek, ezért egy tanterem nagyságú tornaszobát létesítenek. Úgy tervezik, hogy 1992 őszén vehetik birtokukba a gyerekek. Mezőgazdaságunk egy nehéz év után Az államtitkár válaszol A Kereszténydemokrata Néppárt Tolna Megyei Szervezete november 13-án nagygyűlést szervezett, amelyre hívott mindenkit, akit a mezőgazdaság sorsa érdekel. A sikeres rendezvényen Sárossy László a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára válaszolt, de még többre idő hiányában nem térhetett ki. Ezekre írásban küldte meg válaszait, amelyeket naponta jelentkező sorozatunkban teszünk közzé. A magyar mezőgazdaság a utóbbi negyedszázad legnehezebb évét zárta, hivatalos beismerés szerint is. Ennek ellenére minden eddigi csúcsot megdöntött az év során realizált 2,2 milliárd dolláros export- bevétel. (Egy évvel korábban az export ennél 300 millió dollárral kevesebb volt.) Nyugodtan állíthatjuk, hogy az agrárágazat ezzel a teljesítményével megmentette a nemzetgazdaságot, amelyre közel 3 milliárd dollár kamatfizetési és részlettörlesztési teher nehezedett. A keleti piac összeomlását sikerült kivédenünk, és fokozni tudtuk az exportot Nyugat-Eu- rópa irányába. A magyar mezőgazdaság 17-18 millió ember élelmiszerét termeli meg, és Kelet-Európá- ban az egyedüli nettó agrárexportőr. Agrárproduktumunk egyharmadát tudjuk ma külföldön értékesíteni, s ilyen aránynyal kevés ország dicsekedhet a világon. 1991. nagy értékesítési krízisei (sertéshús, gabona, tojás, bor, stb. túltermelés) még mindig arra kell, hogy emlékeztessenek bennünket, hogy jobb a feleslegekkel bajlódni, mint a hiány, az éhség rémével, márpedig néhány közeli régió ma ezzel néz szembe. Néhány összehasonlítás nemzetközi viszonylatban: Egy tehénre jutó tejtermelés 1989-ben ország kg Magyarország 4848 USA 6521 Kanada 5806 Japán 5468 NSZK 4757 NDK 4631 Egyesült Királyság 4694 Ausztria 3802 Dánia 6333 Hollandia 5921 (Európában Magyarország egy tehénre jutó tejtermelését csak Dánia és Hollandia színvonala haladja meg.) A napraforgó termésátlaga 1990-ben, kg/ha: ország ' kg/ha Magyarország 1 940 Ausztria 3 043 Franciaország 2 043 USA 1 269 Kanada 1 235 Bulgária 1 731 Jugoszlávia 1 810 (Európában Magyarország az ötödik volt 1990-ben ebben a rangsorban. A búza termésátlaga 1990-ben: ország kg/ha Maqyarország 5 040 USA 2 661 Dánia 7 358 Egyesült Királyság 6 893 Hollandia 7 500 Olaszország 2 776 Amíg az 1980-as évek közepéig lépést tartottunk a nyugati országok termelési mutatóival, addig az elmúlt utolsó öt évben már érzékelni a megtorpanást, a relatív visszacsúszást. 1979-ben Magyarország búza termlésátlaga például meghaladta a Közös Piacét, ma viszont jelentősen elmarad attól. Persze, nem is ez a fő probléma. Leállt a magyar mező- gazdaságban a technikai fejlődés, feléljük mindazt, amit az 1970-es években teremtettünk. A jövőben megszülető farmok, újtípusú szövetkezetek, stb. erősen leamortizálódott, elavult, fizikai állapotát nézve is leromlott eszközparkot fognak átvenni, és emellé kizsarolt talajokat. Nem a legjobb belépőjegy az Európai Közösségbe... Gazdag László Kérdés: A mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége a jelenlegi ár-, adó- és hitelviszonyok mellett sem biztosítja már a termelés szinten- tartását sem. A tervezett adókoncepció - földhasználati adó, társasági adó - tovább rontják ezt az állapotot. Várhatóan csődeljárások, felszámolások tömegével kell számolni ezek bevezetésével. Fölmérte-e a kormány, hogy mit jelent a költségvetés számára egyrészt az adókból származó bevételkiesés, másrészt pedig a mezőgazdaságban is nagyságrendben megjelenő munkanélküliek eltartása? Válasz: Az elfogadott kormányprogram szerint 1992-ben tovább folytatódik a pénzügyi rendszer átalakítása. Ez a korábbi években megkezdett támogatás-leépítés folytatását és az adórendszer normativításá- nak erősítését jelenti. Ezek a lépések a nemzetgazdaság költségvetési helyzete miatt is elengedhetetlenek, de a változtatást az európai rendszerekhez való igazodás is szükségessé teszi. Kétségtelen, hogy ezek az intézkedések az ágazatok közül a mező- és erdő- gazdaságot érintik a legkedvezőtlenebbül. A legnagyobb gondot ugyanis az okozza, hogy a támogatások és adópreferenciák megszüntetésére olyan időszakban kerül sor, amikor bel- és külpiaci értékesítési lehetőségeink korlátozottak, a költségek továbbhárítása sok esetben lehetetlen. Gond továbbá, hogy az általánosan is gyenge és romló likviditás miatt a gazdálkodók termékeik ellenértékét csak késve kapják kézhez, így a magas hitelkamatokon keresztül újabb jövedelemkivonásra kerül sor. Az adórendszer változtatásnál arra törekedtünk, hogy a módosítás az agrárágazat jövedelmének adóterhelését még elviselhető határok között tartsa. A kormány olyan javaslatot terjeszt az Országgyűlés elé, amely szerint:- a földhasználók által fizetett földadó - a növénytermesztés és kertészet kettős adóztatásának elkerülése - a fizetendő jö- vedelmadókból (társasági és SZJA) levonható legyen;- az esetleges veszteségek elhatárolására az általánosan biztosított 5 év helyett 7 éves időtartamra nyílik lehetőség;- a magánszemélyek adóztatásánál a mezőgazdasági kistermelésnek is szervesebben kell illeszkednie az általános rendhez (ami a bevételek és ráfordítások kötelező nyilvántartásával is együtt jár), de a tevékenység folytatását a javaslat azáltal ösztönzi, hogy évi 150 ezer forint jövedelemhatárig adókedvezményt biztosít. Fentiek mellett - éppen a kérdésben említett munkaerőmegtartás elősegítésére - a kormány úgynevezett reorganizációs programot kíván indítani, amelynek célja, hogy a csődbe került, nagyüzemek helyén szerveződő új vállalkozások és más átalakuló szevezetek indulását pénzügyileg megköny- nyítse. Emellett arra törekszünk, hogy az elmaradott térségek agrárgazdálkodói a termőföld hasznosításához, infrastruktúra-fejlesztéshez, válSárossy László lalkozás indításához és jövedelemkiegészítési célú falusi turizmus fejlesztéséhez állami forrásokhoz is hozzájuthassanak. Kérdés: A szervezeti, szerkezeti változásokkal kialakul a nyugat-európaihoz hasonló struktúrájú mezőgazdaság. Ez a változás maga után vonja az érdekvédelem, érdekegyeztetés új alapokra helyezését. Mi az FM álláspontja ebben a kérdésben? Válasz: Az FM elképzelése szerint az érdekegyeztetésnél az önszerveződésen alapuló terméktanácsok lesznek azon szervek, melyek az adott termékek termelését vertikálisan átfogó, végtermék-orientáltak, melyek közvetlen gazdálkodói képviseleten alapulnak. A terméktanácsok alapításának és működésének fő elveit az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény szabályozza. A magánvállalkozói (magán- termelői) érdekképviseleteket szintén támogatja a minisztérium, mivel a vidéki lakosság és a családok védelmét képviselik ezen szervezetek (például: parasztszövetség, gazdakörök, stb.). Szeretnénk, ha a mezőgazdaság nemcsak a szervezeti, szerkezeti változásokkal közeledne Nyugat-Európához, hanem a korszerű valós érdekvédelem terén is. Ehhez igyekszik a minisztérium lehetőségeihez mérten segítséget nyújtani. Belga tulajdonba került a Az Állami Vagyonügynökség a belga Amylum N.V. cégnek, a CST csoport tagjának adta el 1991. december 30-án a Szabadegyházi Szolgáltató és Vagyonkezelő Kft. üzletrészeinek 100 százalékát - tájékoztatta az Állami Vagyonügynökség illetékese csütörtökön az MTI-t. A Szabadegyházi Szolgáltató és Vagyonkezelő Kft-t a közelmúltban alakította meg az Állami Vagyonügynökség a Szabadegyházi Szeszipari Válla„Szeszipari" latból. A korlátolt felelősségű társaságnak Szabadegyházán, Ászáron és Pécsett vannak termelőegységei. Az SZSZV alkoholtartalmú és üdítőitalok palackozásával és értékesítésével foglalkozott. Polgármesteri hivatal Csikóstöttösön Kinevezés Dr. Surján László népjóléti miniszter január 1-jei hatállyal dr. Ungváry Györgyöt az Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézet főigazgató főorvosává: prof. dr. Naszvady Attilát miniszteri biztossá nevezte ki és egyben megbízta őt az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet főigazgató főorvosi teendőinek ellátásával. A népjóléti miniszter dr. Fodor Miklóst az Országos Háziorvosi Intézet igazgatójává: dr. Vida Máriát a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Könyvtár és Levéltár igazgatójává: dr.Ka- pronczay Károlyt a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Könyvtár és Levéltár ügyvezető főigazgatójává, könyvtár és levéltár vezetőjévé nevezte ki. Dr.Szedina Lászlót a Népjóléti Minisztérizm szakképzési főosztályának vezetőjévé: dr. Moro Ákost főosztályvezetői rangban az Egészségügy Átalakításával Kapcsolatos Világbanki Projekt Népjóléti Minisztériumi Irodájának vezetőjévé nevezte ki a népjóléti miniszter - jelentette tegnap a Magyar Távirati Iroda tudósitója illetékes forrásokra hivatkozva. Csütörtökön, az új év első munkanapján önálló polgár- mesteri hivatal kezdte meg működését a Tolna megyei Csikóstöttösön. Az alig több, mint kétezer lakosú község hosszú idő után ismét maga dönt a saját ügyeiről, sorsának alakulásáról. Annak idején, a tanácsi körzetesítéssel társközség lett és a szabad választások után is még másfél évig Kaposszek- csőhöz tartozott. A nyolctagú képviselőtestület élén tiszteletdíjas polgármester áll, Körmendi József, aki mint Az 1992. január 4-i, szombati lapunk 14. oldalán a mucsfai Kiss Anita, a pusztahencsei Plézer Norbert, a szekszárdi Bangó Viktória, a zombai Reiczi Anita, a dombóvár-szőlőhegyi Gál Nándor, a gerjeni Bráz Szilveszter, a gyönki Egri Csilla, a naki Fülöp Tamás, a dunakömlődi Markó Klaudia, a dalmandi Kutas Ádám, a decsi Novák Évike, a szakcsi Varga Tamás, a szekszárdi Török Krisztina, a paksi Petrovics Klaudia, a tengelic-szőlőhegyi Budai József, a fürgedi Orsós Edina, a paksi Kiss Virág, a bonyhádi Vizin Balázs, a szekvasuti gépész Dombóváron dolgozik. 0 továbbra is bejár Dombóvárra, viszont a csikós- töttösi lakosságnak hivatalos ügyekben ezentúl ritkán kell városba utazniuk. Az építési engedélyeket például a frissen kinevezett jegyző, Bátori Árpád intézi, aki építésztechnikusként dolgozott, mielőtt megszerezte az államigazgatási szakképzettséget. A polgármesteri hivatal első ügyfele éppen építési engedélyért kereste fel csütörtök reggel a feljújított községházát. G.J. szárdi Bogdán Krisztina, a szekszárdi Stölkler Viktória, a szekszárdi Nagy Gábor, a nagydorogi Tóth Roland, a nagydorogi Szakács Márk Richard, a szekszárdi Glósz Nikolett, a fácánkerti Mészáros Gábor, a szakcsi Orsós Erzsiké, a tolnai Bokros Tamás, a szekszárdi Nagy Flóra, a bonyhádi Ezer Ivett, a sárpilisi Tőkés László, a mucsfai Kiss Attila, a fácánkerti Mészáros Kitti, a zombai Török Bálint, a decsi Szabó Debóra Vanda, a szekszárdi Kovács Norbert fényképét közöljük, a tegnapi számunkban jelzetteken felül. Gyermekszépségverseny, 1991. A beszéd alja Tökéletesen egyetértek azokkal, akiknek meggyőződésük, hogy sietve ott kell hagyni a törzsvendéglőnket, törzskávézónkat, amint a felszolgáló elkezd túl sokat beszélni. Amikor véleményt mond politikáról, gazdaságról, anyósáról, egyszóval ráerőlteti magát a vendégre, gondolván, az anyagcsere folyamatok együttjárnak a vélemény- cserével is. Pedig, ha tudná mennyire nincs igaza! Sokan szívesen elücsörögünk akár egy kávé vagy üdítő mellett is, és eszünkbe sem jut arra gondolni, milyen nagyszerű lenne, ha a pincér elmesélné gondjait, bajait. Hogyisne! Emlékszem, egyik nemrégiben nyílt kisvendéglőnek a tulajdonosa - ismeretlenül -, ahogy leültünk, odahajolt hozzánk, bizalmasan sustorgott, legfőképpen nem ránk tartozó ügyeiről. Milyen sok pénzbe került a pult, mi a véleménye a Közös Piacról, a szakácsnak pedig milyen aranyos a neje. Jesz- szusom! Lázálom volt, különösen akkor, amikor már kifogyott a sablon-, közhelyszótára is, ezután csak bambán - de udvariasnak hitt mosollyal - tekintett ránk. Negyed évig nem mertem odamenni, gondoltam, addigra csak levonul nála a „mindent megmutatok magamból’’ hullám. Legutóbb a megyeszékhely „Mindigüres” éttermébe ültünk be barátommal. Tekintsünk most el olyan apró kellemetlenségektől, mint például a kiszolgálás csigát lassúságban megalázó tempója, a makarónihoz adott kés, a pulton felejtett üdítő... Igazából azon sem lepődtünk meg, amikor asztaltársamat 10 perc múltán arról tájékoztatták, az általa rendelt gombaleves még sincs. Erre ő megköszönte a hasznos információt, s közölte, nem kér mást, neki gombaehetnékje volt. A felszolgáló hölgy végigmérte, majd elvonult. Fél percre... Ekkor a következő szavakkal tért vissza: „Egyen már valamit, van jó ragulevesünk”. Ez felért egy terrorakcióval, hiszen erre nehéz úgy válaszolni, hogy ne sértse meg a pincérnőt. Barátom azért tartotta magát: „Köszönöm, nem kívánok mást”. „Na, de mégis...” - jött a revans. Kezdett kínossá válni az ügy. Sokan ilyenkor feladják, ha a világon a ragulevest utálják legjobban, akkor is kérnek. Kivéve asztaltársamat ... Miután „szemmelagyonverettünk”, érdekes bosszút állt a hölgy. Akkora adag csülkösba- bot, illetve makarónit kaptam, amekkorától barátom beható, felejthetetlen élményeket szerezhetett a pavlovi reflexről. De már juszt sem evett. Talán, ha békén hagyták volna. KRZ
