Tolnai Népújság, 1992. január (3. évfolyam, 2-26. szám)
1992-01-25 / 21. szám
1992. január 25. HÉT VÉGI MAGAZIN KÉPÚJSÁG 7 A korábbi fantasztikum ma gyakorlat Következik: a hasnyálmirigy A szervátültetés az orvostudomány csúcstechnológiáját jelenti, de vajon hol a határa ennek a műtéti eljárásnak? Erről és egyéb transzplantációval összefüggő kérdésekről beszélgettünk dr.Flautner Lajos egyetemi tanárral, a SOTE I-es számú Sebészeti Klinikájának igazgatójával. — Napjainkban a biológia és a technika összefonódott, ha az egyik oldal lép, a másik igyekszik utolérni. Ez a nemes verseny az embert, az orvostudományt szolgálja. — Jó példa erre a műveseké- szülék és a veseátültetés? — Igen. Bebizonyosodott, hogy jelenleg az élet minősége szempontjából egy átültetettt vese sokkal kedvezőbb lehetőséget teremt, mint ha hetente kétszer-háromszor gépen kell dializálni. Egyébként figyelemmel lehet kísérni, hogy mind hosszabb a műtétet követő túlélési idő, hiszen egyre korszerűbb gyógyszerek próbálják megakadályozni a kilökődést. A kutatás fő iránya ma: miként lehet a biológiai összeférhetetlenséget tompítani. — Napjainkban egyre többet hallunk a hasnyálmirigy átültetéséről, illetve annak mesterséges pótlásáról. — A mesterséges hasnyálmirigy valójában olyan kis berendezés, amely érzékeli a vér- cukorszintet, komputer számolja ki a szükséges inzulin mennyiséget, és azt folyamatosan adagolja. — Nálunk már alkalmazzák ezt a gyógyítás módot? — A méretek nagysága miatt csak súlyos esetekben, intenzív terápiás osztályokon, például az I-es Számú Belgyógyászati Klinikán használják. A fejlesztés abba az irányba halad, hogy a megbetegedett szerv funkcióját helyettesítse a géP— A hozzá nem értő azt hi- hetné, hogy természetesebb az emberből emberbe történő átültetés, mint az élőszervezet és a gép kapcsolata. — Az emberi szervezet néhány százezer év alatt alakult ki, és a fejlődése során arra készült fel, hogy a bekerülő idegen anyagokat, fehérjéket le tudja küzdeni. A fehérjesejtek, a linfociták azért dolgoznak, hogy az átültetés során bekerülő idegen fehérjéket legyőzzék. Szervezetünk a gépre csak mechanikus értelemben hasonlít, de annál sokkal tökéletesebb, hiszen van önvédő, kijavító képessége is. — A jelenlegi ismeretek szerint, van-e a szervátültetésnek határa? — A vese-, a máj-, és a szívátültetés után már nálunk is kísérleteznek a tüdő átültetésével. Nyugaton már gyakorlat, hogy a tüdőt és a szívet együtt ültetik át. — Professzor úr látott már Az új szív előkészítése a beültetésre Szabó professzor (bal oldalon) és munkatársai Szabó Zoltán professzor a műtét után a pihenő szobában ilyen műtétet? — Még nem, de olvastam róla. — A hasnyálmirigy átültetéséről is egyre többet lehet hallani. — Ezt a műtétet a fiatalok esetében érdemes megkísérelni. Mert hiába adjuk a cukorbeteg gyereknek az inzulint, egy bizonyos idő után tönkre mehet a veséje, a szeme, idegrendszeri károsodás alakulhat ki. Ha az ilyen betegeknél elkerülhetetlen a veseátültetés, akkor sokkal eredményesebb, ha egyben új hasnyálmirigyet is kapnak. Ezzel a cukorbetegség is meggyógyítható. — Várható nálunk ilyen műtét a közeljövőben? — A világ első szívátültetése 1967-ben történt és nem sokkal utána végrehajtották az első hasnyálmirigy-átültetést is. Apróbb hasnyálmirigy szigetek beültetése nálunk is történt. Reméljük, mihamarabb sor kerül a teljes átültetésre is. — Külföldön majomból majomba már ültettek át agyvelőt. És a humán kísérletek? — Konkrét műtétről még nem hallottam. De az orvostudományban nem szabad semmiről se kimondani, hogy lehetetlen! Amit akár két évtizeddel ezelőtt még csak fantasztikus filmekben láttunk, az bizony ma már napi műtéti gyakorlat. Szabó Margit Terenczy-Europress (Az első magyarországi szívd tül tetősről készült felvételeket a SOTE Szív- és Érsebészeti Klinikája bo- csájtottn az MTI rendelkezésére.) A beteg szív, eltávolítás előtt Fészerben áll a Mercedes Ha Bátaszéken tűz ütne ki Mulatós kedvű emberek - különösen ha tűzoltó is volt a társaságban - nem egyszer rákezdték, hogy aszon- gya: „Bátaszéken tűz ütött ki, öt-hat legény húzta a spricnit, húzta, meg nyomta, de nem szól a spricni, mert a spricnibe egy nagy krumli volt hol- lári - hollári hó." Humornak jó és hangulatkeltő is. Mivel a tűzoltók alapvetően vidám emberek, sokszor együtt énekelték e csipkelődést. Velencei István tűzoltó alezredessel, Szekszárd város tűzoltó parancsnokával viszont arra voltunk kiváncsiak, mi történne ha most tűz ütne ki ebben a nagyközségben. A polgármester, Werner Mihály kérdésünkre a következőket mondta: — Ilyen esetben azonnal értesítjük W a szekszárdi tűzoltókat. Elkezdünk számolni. A községben csak néhány helyen van crossbar rendszerű telefon. így a tűz jelzése 5-10 percet vehet igénybe. A vonulás ideje normál viszonyok mellett 20 perc. Ehhez már csak az kell, hogy zárva legyen a vasúti sorompó, ami akár 15 percet is igénybe vehet. Ennyi idő alatt pedig sokminden történhet. Aki volt már ilyen helyzetben, tudja, hogy a bajba jutott embernél a percek is óráknak tűnnek. Arról még nem is tettünk említést, hogy a szekszárdi tűzoltók a megye valamennyi, sőt a szomszédos megyék helységeiben is kötelesek segítséget adni. Ilyen esetben tovább késik a beavatkozás. A ház porig éghet, a gázpalackok felrobbanhatnak. — Sajnos, nincs tűzoltóság a községünkben. Ezt a helyzetet az ön- kormányzat így örökölte a régi vezetéstől, - mondja a polgármester. - Pedig 1984-ben még ünnepelték a 100 éves évfordulót. Az országos parancsnok díszserlege itt van a vitrin- ben. Mozgalmas élet volt itt. Zenekaruk volt. A helyi tüzek tovaterjedését megakadályozták, vidékre is vonultak. Versenyeken jól szrepeltek. Az ünneplés után aztán nagyon visszaesett a lendület. A tűzoltó szertárban lakodalmat tartottak, diszkót rendeztek, meg ki tudja még mire használták. A felszereléseket megrongálták. Végül a tanács vezetői az épületet a DEDÁSZ-nak eladták. Az értékes fel- szreléseket széthordták. Egy része itt van a községháza udvarán egy helyiségben. Nem tudjuk, mi van meg és mi hiányzik. Velencei István folytatja: - A ZUK kis tűzoltóautó Pörbölyre került. De hol van a két Honda szivattyú, mi lett a ruhákkal, bútorzattal, a történelmi értékű tablókkal? Talán ki kellene deríteni. — Nagyon kellemetlen helyzetbe kerültünk - mondja a polgármester - amikor német partner városunk tűzoltósága egy Mercedes tűzoltókocsit ajándékozott. Hozták a fecskendőt, 10 egyenruhás tűzoltó kísérte. Mi viszont két tűzoltót tudtunk az átadáshoz összeszedni, ők is Alsónyéken laknak. Ez a fecskendő ma is üzemképes, egy magánháznál fészerben tartjuk. Miközben ezeket sorolja, eszembe jut egy levéltári irat, amely még 1876-ban készült. Két lakóház égett le a községben. Volt már tűzi fecskendőjük, de nem volt aki működtesse. Ugyanis az önkéntes tűzoltóság 1884-ben jött létre. Csak azért nem terjedt tovább a tűz, mert a szél a kert felé terelte a lángokat. íme, a történelem megismétli önmagát. Ma, 116 év után ismét rendelkeznek viszonylag korszerű beavatkozó szerrel, csak nincs aki kezelje, vele tüzet oltson. Meg kell jegyeznem, hogy a mindenki által ismert körzetesítések miatt ma megyénkben 48 településen nincs tűzoltóság. Az egyesületeket felszámolták, a körzetközpontokat viszont nem fejlesztették ki. Persze nem mindegy, hogy Sióagárdról, vagy Nagykónyiról, Szedresről esetleg éppen Bátaszékről van szó. Az önkormányzatokról szóló törvény a tűz elleni védekezést helyi feladatként határozza meg. Tehát minden képviselő-testület, valamennyi polgármester és jegyző köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy az ott élő és dolgozó állampolgárok védelme biztosított legyen. Mindezeket ismerve néhány kedvező intézkedést már Bátaszéken is tettek. A helyi adókról szóló rendeletükben mentesül a kommunális adó megfizetésétől, aki aktív önkéntes tűzoltói munkát végez. Most van folyamatban egy státusz létrehozása. Az ide beosztott személy intézné a polgári védelmi, honvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi feladatokat. Egyben ellátná az önkéntes tűzoltóparancsnoki teendőket. Már találtak is egy személyt, de meg kell várni a képviselő-testület döntését. Ha minden összejön, úgy május elejére Ígérik, hogy életre kel az Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Nem tehetünk mást, mint bízunk a szerencsében. Mindenesetre javasoljuk, hogy az önkormányzat rendeljen el vizsgálatot a felszerelések hol léte és esetleg az ebből következő felelősség megállapítása érdekében. A képviselő testület vegye komolyan a tűz elleni védekezés kérdését. A világon mindenütt a tűzoltóság a leggyorsabban hadrafogható testület tűz, baleset vagy katasztrófa elhárításához. Ehhez viszont ki kell alakítani, fel kell készíteni e szervezetet. A hivatásos tűzoltóság - területi elhe- lyézkedésénél fogva - nem tudhat, minden esetben azonnal helyszínen lenni. Ehhez kell a jó szervezett önkéntes tűzoltóság is. A kettő együtt már nagyon sok tragédiát előzött meg. Úgy gondolom, hogy a Báta- széki példából mások is okulhatnak. Csőglei István a TM Tűzoltó Szövetség elnöke Egy furcsa levél Jelentkezzen ismét a feladó! A furcsa levél a szerkesztőség portáján várt. Nem emlékeznek rá ki hozta, fiú vágy lány. A boríték egy francia nyelvű újságoldalból, vagy prospektus lapjából készült tűzőgéppel. A feladó helyén ráragasztott cédulán az szerepel: Jelige: és egy név. Nem írom le, mert akik ismerik a feladót, rájöhetnek valamilyen összefüggésre. Kriminalisztikai kutatások bizonyítják, hogy ha az emberek el akarnak titkolni valamit, tudat alatt akkor is olyan jeligét, fedőnevet választanak, ami az életükkel, sőt éppen a titkolni akart üggyel, konfliktusai kapcsolatos. A levél idézetekkel kezdődik. „Mi lenne, ha minden fiú, akit elhagyott az anyja, s konfliktusai vannak az iskolai renddel, megölné az apját? „Jó ég, mi lenne itt, ha minden magányos, ideges kamasz félelmében megölné az apját?" „Ha az ő helyzetében lévő valamennyi fiatalember megölne valakit, előbb-utóbb kihalna az emberiség." „Ugye ismerősek ezek az idézetek? A január 7-i lapban olvastam cikkét, amelyen nagyon meglepődtem. Sőt, megdöbbentem. Nem a fiún! Nem! Önön!" - folytadik a levél. Majd azt állítja, hogy elítélem az apagyilkos fiút, amennyire lehet, ami azt bizonyítja, hogy szélsőséges és részrehajló vagyok. A levél a későbbiekben is majdnem hibátlan helyesírással, és szemléletesen írja le élettörténetét, amiből nem idézhetek, mert a végén azt kéri, hogy levele „teljes sötétségben" maradjon, s ha a leírtaknak csak a fele igaz, akkor valóban nem lenne jó, ha környezetében ráismernének. Ha viszont fele sem igaz, akkor meg azért haragudnának meg rá a család tagjai. Azt írja, ha nem értünk egyet, úgy az újságon keresztül válaszoljak. Nos, nem ezért válaszolok. Egy apagyilkos fiút „megérteni egy picit" - ahogy később írja - természetesen lehet, de felmenteni már semmiképpen, erről nem is érdemes vitatkozni, és nincs is szándékomban. Az késztet az írásra, hogy levele tele van ellentmondással, elfogultsággal és indulattal. Van olyan oldala a levélnek, ahol az íráskép ötször változik meg, ami azért nem tekinthető természetesnek. A következő sorok sem :„Ha akkor lett volna egy kés a közelemben, biztosan nem haboztam volna. Ugye rettenetes, amit most írtam!" Más helyen: „Tavaly óta rettenetesen foglalkoztat a gyilkosság gondolata. Mindent megoldana, igaz, hogy én ülhetnék pár évet, de ha kijövök, már nem kell állandó rettegésben élnem." Azért mielőtt a pár évről áb- rándozgatna, felhívnám figyelmét, hogy 7-10 év börtönben nem kimondottan üdülés. Márpedig ennyit könnyen lehet kapni egy szülő leszúrásáért, persze attól is függően, hogy hány éves, ami nem derül ki egyértelműen, hosszú leveléből. Nem tudom megítélni, hogy kamaszkorban előforduló képzelgéseit írja-e le később, amelyek időnként igencsak hasonlítanak az idézett fiatalameber kitalált rémtörténetéhez. Ha viszont igaz, amit ír, akkor súlyos bűncselekmény történt, s ha nehéz is lenne bizonyítani, megoldást azért lehetne találni életének elrendezésére, amiben szívesen segítek. Jelentkezék ismét, levélben vagy telefonon. Általánosságban most csak annyit, hogy vannak testvérei, nagymamája, barátja, akikre számíthat, s talán éppen azért volna orvosi vagy pszichológusi segítségre szüksége, mert bolhából csinál elefántot. Ha valaki mindenben a rosszat keresi, az meg is találja, ne keresse hát ilyen intenzitással. Ihárosi Ibolya
