Tolnai Népújság, 1992. január (3. évfolyam, 2-26. szám)

1992-01-25 / 21. szám

1992. január 25. MEGYEI KÖRKÉP »ÚJSÁG 3 Filmvetítés a múzeumban Folytatódnak január 27- én, hétfőn délután három órakor a nyugdíjasok kéthe­tenkénti filmvetítési prog­ramjai a szekszárdi Wo- sinsky Mór múzeum pin­cemúzeumában. Erdélyi táncok, népszokások A dunaszentgyörgyi mű­velődési házban január 26-án délután öt órakor szí­nes műsorral bemutatkozik a kézdiszentléleki népi együttes. Erdélyi táncokat, tréfás népi szokásokat adnak majd elő. A bemutatkozó színes programra minden érdek­lődőt szeretettel várnak. Szabad­egyetemi eloadas Biológia-fizika szakosok­nak, illetve mindenkinek, akit érdekel az ilyen jellegű program: a környezet- és természetvédelmi szabad- egyetem soron következő előadására január 28-án, kedden 14,30-tól Szekszár- don, a Babits művelődési ház társalgójában kerül sor. Az élővilág és környezet kapcsolatrendszerének leg­fontosabb elemeiről dr. Lehmann Antal, a Dél-du­nántúli Természetvédelmi' Igazgatóságtól tart előadást. Még lehet jelentkezni Hímzést, kötést, horgo­lást és bábkészítést tanul­hatnak és a kézimunka szépségeivel ismerkedhet­nek meg azok, akik január 31-ig még jelentkeznek a Szekszárdon, a Babits Mi­hály művelődési ház szer­vezésében induló kézi­munka-tanfolyamra . A tanfolyamot az általá­nos iskolák technika tantár­gyat oktató pedagógusok számára ajánlják, de min­den érdeklődőt várnak, aki kedvet érez e készségek el­sajátításához. A tanfolyam szakmai ve­zetője dr. Németh Pálné, a népművészet mestere. Testületi ülés Decs önkormányzatának képviselő-testülete január 28- án, holnap, este hat óra­kor tartja soron következő testületi ülését. Ezen az 1991. évi szociálpolitikai jut­tatásokról esik szó, majd a vagyonátadó bizottság be­számolójára kerül sor. Meg­beszélik még az esemény- naptárt is, hogy milyen ün­nepek lesznek a községben ebben az esztendőben, me­lyekre meg kell emlékezni. FIDESZ­vitaest A FIDESZ vitaestet ren­dez január 29-én, szerdán a közoktatási törvényről, a szekszárdi Művészetek Há­zában, délután 16 órai kez­dettel. A meghívott előadó Dobos Krisztina helyettes államtitkár lesz. Téeszek: változtatni kell, de nem politikai indulattal „A tagság ragaszkodik a szövetkezeteihez" Interjú dr. Lakos Lászlóval, akit eddig (szemtöl-szembe) még nem neveztek zöldbárónak — Képviselő úr, nevezték már önt zöldbárónak? — Szemtől-szembe eddig még soha, legfeljebb a hátam mögött. — Miként vélekedik erről az egyébként nem éppen di­csérő minősítésről? — Azt gondolom, hogy álta­lánosságban bármilyen csopor­tot ilyen pejoratív, negatív ér­telmű jelzővel illetni, nos az nem sorolható a demokratikus megnyilvánulások közé. — Viszont a különböző po­litikai gyűléseken gyakorta hangoztatott „zöldbárózás- nak" nem elhanyagolható a tömeghatása... — A demagógia, sajnos, na­gyon sok területen felbukkan, de azt hiszem, hogy a konszoli­dáció előrehaladtával vissza­szorulnak ezek a megalapozat­lan megkülönböztetések. Min­denkit a tevékenysége alapján kellene megítélni. — Ön, mint a jászkarajenői téesz elnöke, bizonyára azt is demagógiának tartja, hogy a hazai termelőszövetkezetek kolhoz-típusú szerveződések. — Ez természetesen nem igaz. A Független Kisgazdapárt kedvenc propagandafogása a sommás kolhoz minősítés. Ugyanakkor nemcsak az FKGP, hanem a kormánykoalíció ve­zető pártja, az MDF is nagy megdöbbenéssel vette tudomá­sul, hogy a rendszerváltozás után a szövetkezetek nem bom­lottak fel. Az emberek nem vit­ték ki a földet, s ez volt a kor­mányzat első politikai bukása: a tagság ma talán sokkal jobban ragaszkodik a szövetkezeteik­hez, mint korábban. — Persze, hogy nem oszlot­tak fel a kolhoz-típusú tée­szek, hiszen önök, mondaná egy ismert kisgazda vezető, álhíreket terjesztenek, terrori­zálják a tagságot, s éppen ezért a sanyargatott, félelemben élő vidéki emberek nem mernek kilépni a termelőszövetkezet­ből. — Természetesen ez a fajta megközelítés is demagógia. Nem felel meg a valóságnak, hogy félnek tőlünk a tagok, hi­szen a termelőszövetkezetek je­lentős számában vezetőváltás történt. Ez azt bizonyítja, hogy a tagság él a jogaival... — Ezek szerint nincs fé­lelem vidéken? — Van, de nem a szövetke­zetek vezetőitől félnek az em­berek, hanem a mezőgazdaság nehéz helyzetétől, a munkanél­küliségtől. S mindezekért nincs értelme a téesz-vezetőket okolni. Az a tűrhetetlen és lehe­tetlen állapot, hogy a kormány­nak nincs elfogadható agrárpo­litikája. Ami pedig van, annak a végrehajtásához még egyálta­lán nem fogott hozzá. így azzal kapcsolatban sincs koncepciója, hogy mi történjen a falusi mun- kanéküliséggel. — Korábban elterjedt egy olyan nézet, mely szerint a kia­lakuló magángazdaságok jó­részt felszívják a munka­erő-felesleget ... — Nyugat-Európában ará­nyait tekintve sokkal kevesebb ember él meg a mezőgazdasági termelésből, mint Magyaror­szágon. Ha megmarad a jelen­legi adózási és agrártámogatási rendszer, akkor nemhogy nőni, hanem éppenséggel csökkenni fog azok száma, akik a mező- gazdaságból képesek lesznek fenntartani magukat. — Felelős kormányzati té­nyezők azért azt is gyakorta hangoztatják, amivel bizo­nyára önnek is nehéz lenne vi­tatkozni: arról van szó, hogy a téeszeket illetően szükség van némi változtatásra. — Ez magától értetődő. Az alapvető változtatásokat azon­ban nem politikai hevülettel és indulattal kell megoldani, ha­nem olyan feltételek teremtésé­vel, melyek segítik az eredmé­nyes, hatékony gazdálkodást. Hosszú távon mindenesetre csak olyan mezőgazdasági sza­bályozást fogadhatunk el, mely szektorsemleges, s csak a piaci versenyben megmért teljesít­ményt ismeri el. — Ebbe az irányba hat ma­napság a kormányzati tevé­kenység, avagy inkább az ön által említett politikai hevület a jellemző? — Csak a politikai hevület van jelen, az 1991-es év a Föld- művelési Minisztériumban egyértelműen hatalmi harcok­kal és átszervezési kérdésekkel telt el. Az alapvető koncepciók, melyek a hatékony mezőgaz­dasági termelést szorgalmaz­nák, ezideig még nem születtek meg. A kárpótlási törvény eb­ből a szempontból nem sorol­ható ide, az gyakorlatilag meg­próbálja rendezni a tulajdont az elmúlt negyven év sérelmei alapján. — Az elmúlt négy évtized helyett beszéljünk ez elkövet­kező esztendőkről. Véleménye szerint a kétezredik év fordu­lóján is lesznek Magyarorszá­gon termelőszövetkezetek? — Egész biztosan. Sok olyan közösség van országszerte, ahol a tagok képesek arra, hogy összefogjanak. A szövetkezés Nyugat-Európában sokkal el­ismertebb, és sokkal szélesebb körű, mint nálunk, s ez elsősor­ban a kisemberek biztonságát, eredményes működését és piaci megjelenését jelenti. ■Tehát ná­lunk is lesznek szövetkezetek, ha kétségkívül nem is olyanok, mint a mostaniak. Szeri Árpád Fotó: Ótós Réka Magyar kukorica külföldön Eredményes partnerkapcso­lat-bővítő és piackutató munkát folytatott a bábolnai központú IKR Termelésfejlesztési és Ke­reskedelmi Részvénytársaság négytagú szakemberküldött­sége a volt szovjet tagköztársa­ságokban. Az oroszországi Sza- ratovban a múlt évi jó termés- eredmények alapján 1992-re az eredetileg tervezett kétezer hektár helyett háromezer hek­tárnyi kukorica termelésére ír­tak alá szerződést. Az ehhez szükséges vetőmagot, növény­védőszereket és gépalkatrésze­ket a magyar fél szállítja, a nyergesújfaíui Magyar Visco- sagyár közreműködésével. A szaratovi Nitron Vegyipari Kombinát ugyanis az IKR Rt.szolgáltatásaiért vegyipari alapanyaggal fizet a viszkóza­gyárnak, a két magyar cég pe­dig egymás között rendezi az elszámolást. A Kazah Köztársaság Alma-Ata megyéje mezőgazda­ságának fejlesztésébe szintén bekapcsolódik a bábolnai rt. A budapesti Tradekomplex Kül­kereskedelmi Vállalat közvetí­tésével létrejött kapcsolat ré­szeként erre az évre - kezdet­ként - 3.500 hektár kukoricate­rület művelésére írtak alá szer­ződést. A termeléshez szüksé­ges vetőmagot, vegyszereket és gépeket a kazah partnerek a mágyar rt-től vásárolják meg. A volt szovjet tagköztársasá­gok mellett az IKR Rt-nek cseh és szlovák, valamint román partnerei is vannak. A csehor­szági és a szlovákiai együttmű­ködés immár több mint egy év­tizedes. Influenza-megbetegedések Noha országos influenzajár­vány még nincs, az Országos Közegészségügyi Intézethez (OKI) eddig beérkezett adatok arra engednek következtetni, hogy ennek lehetőségét nem szabad kizárni. E hét végéig ugyanis hazánk tíz megyéjéből és a fővárosból jelezték az influenzaszerű ese­tek halmozódását - válaszolta az MTI érdeklődésére Straub Ilona, az OKI osztályvezető fő­orvosa. A Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Fejér, Komá­rom-Esztergom, Somogy, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg, Tolna, Vas és Veszprém megyéből ér­kezett jelentések egyrészt az influenzatünetek általános sza­porodásáról, másrészt - és ez az általánosabb - járványgócok kialakulásáról számoltak be. Bizalmatlansági szavazás, zárt ülésen Februárban is kell fűtési díjat fizetni Kérdések a szekszárdi kábel-tévéről (Folytatás az 1.oldalról) Kábeltévé-vita Döntenie kellett volna a tes­tületnek a szekszárdi kábel-te- levízióhálózat további sorsáról, a gazdasági bizottság javaslata alapján. A felkért jogi szakértő - ismert ügyvéd — szakvéle­ményében leírta nemcsak azt, hogy milyen lépéseket kellene megtenni, de a problémákat is. Tar János, aki 13 éve foglalko­zik a hálózat kiépítésével, szin­tén ismert ügyvéd társaságában jelent meg az ülésen, ahol most három percet kapott azzal az indokkal, hogy másról kell dön­teni. Az összecsapás tehát elma­radt, mert újabb anyagok érkez­tek a testülethez, a képviselők ezeket az ülés alatt, vagy a szü: netekben tanulmányozhatták. Volt tehát a kézben ekkor már egy jogi szakvélemlény, dr. Le- idecker Jenő képviselő interpel­lációja, ehhez csatolva Tar Já­nos körlevele és egy állampol­gári beadvány. A gazdasági bi­zottság vezetője pedig bejelen­tette, hogy új helyzet van, de a zűrzavar csak nőttön nőtt, mert már senki sem tudta, hogy mi­ben is kell dönteni és azt ho­gyan lehetne összeilleszteni a korábban történtekkel. Egyszer ugyanis már határoztak arról, hogy jöjjön létre egyszemélyes kft az üzemeltetésre, azért, hogy ez a tevékenység kikerül­hessen végre a VGV-utódjának, a Helios KFT-nek a tevékeny­ségi köréből, ahova nem illik. Ennek a vezetésére hirdették meg a pályázatot, amit „boríté­koltak" a Kábelcom ajánlata miatt. Most meg ismét új hely­zet lett, nevezetesen, hogy mi­ként lehetne kimászni ebből a helyzetből, amit mintegy egy­órás zárt ülésen is igyekeztek kibogozni. A képviselői indít­vány azt is tartalmazta, hogy a polgármester számoljon be a lakossági fórumokról, s szük­ség szerint szervezzenek úja­kat. Mindezekről nem esett szó, a polgármester mindössze any- nyi megjegyzést tett, hogy Tar János fölkorbácsolta a közhan­gulatot. Az eredmény egy sze­mélyeskedésektől sem mentes vitában elfogadott javaslat lett. Eseti bizottság alakult azoknak a kérdéseknek a megfogalma­zására, amelyekre a választ a hivataltól, Tar Jánostól, a Ká- belcomtól és a lakás- szövetkezettől várják. Annyi már most biztos, hogy a kábe­lek egy része az önkormány­zaté, a lakáson belül a lakóké, a lakásszövetkezet pedig külön ügy­A korábbi pályázatot ered­ménytelennek nyilvánították, a kábel üzemeltetése átmenetileg marad a Heliosnál. A Panoráma mozi üzemelte­tésére beérkezett pályázatokat a gazdasági bizottság már tár­gyalta, de nem ez volt az ere­deti döntés, hiszen akkor a ha­táskört két bizottságnak adták, a művelődésit viszont nem ér­tesítették az időpontról. Ezért a törvényességi kifogásnak helyt adtak, a téma visszakerült a bi­zottságokhoz. Tájékoztatás helyett közlemény AZ MDF-frakció nevében dr.Ótós Miklós képviselő nyi­latkozatot terjesztett elő, emelyben visszautasítják a Né­pújság szerdai számában meg­jelent Kinek mennyit ér a Mocfa-csárda? című írásban a képviselő-testületet, a hivatalt, és „egyes tisztségviselőit ért vádakat". Posta Péter képviselő személyi kérdésben tett indít­ványt. ' A lapzárta után is tartó zárt ülésről Kocsis Imre -Antal pol­gármester közleményt adott ki. E szerint Szekszárd Város kép­viselő-testülete, képviselői kezdeményezésre, zárt ülésen bizalmatlansági szavazást tar­tott dr. Pataki Gábor alpolgár­mester személyével kapcsolat­ban. A szavazás csupán jelzés értékű, munkajogi következ­ményei nincsenek. Leszögezte továbbá, hogy a bizalmi szavazásnak nincs köze a szerdai újságcikkhez, sőt, eb­ben a kérdésben az ügyrendi, jogi és etikai bizottság is nyilat-" kozatot kíván tenni. Szóbeszéd alapján nem áll módunkban tájékoztatni olva­sóinkat a képviselői inditvány tárgyáról, a szavazás részletes eredményéről. Utalt rá a pol­gármester, hogy az alapolgár- mester esetleg sajtótájékoztatót tart. Ihárosi Ibolya Gazdálkodó közigazgatás kell Elsőként a szemlélet változzon Interjú a helyi közigazgatásról dr. Kiss László egyetemi docenssel Mint lapunk tegnapi szá­mában beszámoltunk róla, az önkormányzatok vagyoná­nak hasznosítását célzó tanfo­lyamot szerveztek a megye- székhelyen. Dr. Kiss László egyetemi docenst arról kérdeztük, ho­gyan gyarapíthatnák vagyo­nukat a gazdálkodásban meg­lehetősen járatlan önkor­mányzatok. — Véleményem szerint maguk az érintettek nincse­nek még teljesen tudatában, mi felett is rendelkeznek. A mostani jogi szabályozás minden eddiginél több lehe­tőséget biztosít számukra, ezeket azonban fel kell is­merni. Az önkormányzatok mentségére azonban fel kell hozni, hogy a jogi szabályo­zás még nem teljes ezen a té­ren. A másik fontos tényező a szakember kérdése. Az ön- kormányzatok, elsősorban a községekre gondolok, nem rendelkeznek a mai időknek megfelelő gazdasági ismere­tekkel bíró szakemberekkel. Ebből következik, hogy kevés az ötlet, nincs előrevivő kon­cepció. Ez a tanfolyam többek kö-. zött ehhez kíván elmé- leti-gyajkorlati segítséget adni. — Az ön véleménye sze­rint tehát a személyi feltéte­lek javítása lenne az egyik feladat? — Feltétlenül. Ezzel kap­csolatban az a véleményem alakult ki, hogy a különféle úgynevezett menedzser-tan­folyamok nem mindig a kí­vánt eredményt prezentálják. Talán jobb lenne, ha ezt a fajta képzést magyar cégekkel ol­danák meg, ők legalább tud­ják, hogy milyen viszonyok mellett kell helytállniuk a hallgatóiknak. Olyan felada­toknak kell megfelelnie az önkormányzatoknak, mint például alapítványok létre­hozása, ami nagyon szigorú jogi normák szerint lehetsé­ges, vagy koncessziós szer­ződések, káeftékhez, rész­vénytársaságokhoz való csat­lakozás, stb. A képviselő-tes­tületek tagjai számára is szükséges lenne képzés, hi­szen rajtuk áll a döntés ezek­ben a kérdésekben. Könnyen megeshet, hogy a gazdasági szakember véleményét tájé­kozatlanságuk folytán nem kellő súllyal veszik figye­lembe, leszavazzák. A testüle­tekben is tudatosítani kell, hogy felelős gazdálkodást folytatnak, ezért például fon­tos gazdasági kérdésekben a névszerinti szavazás lenne kívánatos. Le kell számolni az - egyébként országos jelen­ségként elkönyvelhető - irigy­séggel is. Konkrétabban pél­dául sokszor azon fenekük meg valami jó elgondolás, mert abból valakinek saját haszna származhat. Tudomá­sul kell venni, hogy aki hoz a konyhára, annak magának is jár belőle valami. — Mit tanácsol tehát az önkormányzatoknak? — Szemléletváltozást. Friss, szabadabb gondolko­dást, a régi beidegződések száműzését. Tudatosítani kell, hogy az önkormányza­toknak nem pusztán állami­gazgatási tevékenységet kell folytatniuk, hanem szolgál­tató igazgatássá kell válniuk. — Köszönjük a beszélge­tést. venter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents